Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-15 / 163. szám, hétfő

6 J tU SZÓ VILAGPIAC 1996. július 15. CÉGVILÁG Honeywell A rendszerellenőrző berendezéseket gyártó amerikai Honeywell Inc. európai tagja, a Honeywell Europe hamarosan belép a még szinte érintetlen kelet-európai piacra, és. eladásai minden bizonnyal megsokszorozódnak. Giannantinio Ferrari, a Honeywell Europe elnöke Brüsszelben elmondta, hogy tárgyalnak a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) a Honeywell Europe csehországi egysége, a Honeje/vell Energy Service Co. tőkéjének 25 millió dolláros megerősítéséről. Négyszázmillió ember fogyaszt hőenergiát Kelet-Európában, melyért alig fizet, miközben a hő 20-30 százaléka veszendőbe megy - mondta Ferrari. Szerinte a távhőszolgáltatás lesz a Honeywell első, legjövedelmezőbb piaca Kelet-Európában. Saab Közel félmilliárd dolláros tőkeirijekciót jelentett be a gondokkal küszködő svéd Saab autógyár két tulajdonosa, az amerikai General Motors és a svéd Investor AB befektetői csoport. Az 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező társtulajdonosok idén és jövőre 3,48 milliárd koronát (520 millió dollár) fektetnek be a Saabba. A tőkeinjekciótól azt várják, hogy az elkövetkező öt évben 50 százalékkal növelhetik a gépkocsigyár eladásait. A feltőkésítési terv részeként az amerikai autógyártó óriás opciót szerzett arra, hogy 1999-2000-ben megvásárolja az Investor összes Saab-részvényét, vagy azok egy részét. Ennek révén a GM a svéd autógyártó többségi, vagy akár kizárólagos tulajdonosa is lehet. Az Investor szóvivője viszont már jelezte, hogy a befektetői csoport legalább 25 százalék erejéig társtulajdonos kíván maradni. Tschibo Továbbra is nehéz a Tschibo dolga a kelet-európai kávépiacon, amelyet a kis mennyiségek és az alacsony árak jellemeznek. A cég Lengyelországban és Csehországban piacvezető, Magyarországon a második helyen áll, Szlovákiában pedig a 4. helyre szorult vissza három helyi vállalat mögött. A Tschibo-csoport 8 ezer főt foglalkoztató kávékereskedelmi részlege az egy évvel korábbi 29 millió márkás veszteségét azonban tavaly 21 millió márkás nyereséggé tudta változtatni. A német kávépiac tavaly 3 százalékkal 390 ezer tonnára zsugorodott, s további csökkenés várható 1996-ban. A kedvezőtlen piaci folyamatok ellenére a Tschibónak 19,7 százalékos mennyiségi és 22 százalékos értékbeli részesedéssel tavaly sikerült megszilárdítania második helyét a Jacobs mögött. MTI MAGAS ADÓK, MAGAS ALLAMI KÖLTSÉGVETÉS Az európai munkavállalók terhei Az OECD adatai alapján táblázatot készítettek arról, hogy az állam Nyugat-Európában mennyire „koppasztja meg" a munkavállalót a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok elvonásával. Az összehasonlítás alapjául az ipari átlagbéreket választották. A táblázatból kitűnik, hogy a legrosszabbul a dán ipari munkásjár, aki bruttó jövedelmének csak 55 százalékát viheti haza, míg a spanyol vagy a a portugál mintegy 80 százalékát. A táblázat második oszlopa olyan esetre vonatkozik, amikor egy négytagú, kétgyerekes családban csak egy kereső van. A nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően ilyenkor a családi adózás egészen más kulcsokkal dolgozik. Mint kitűnik, ilyen feltételek mellett az ausztriai munkás családfő jár a legjobban, aki családi pótlékkal növelt bruttó jövedelmének 93 százalékát viheti haza. Magyarországi becslések szerint az egyedülálló magyar ipari munkást bruttó keresetének mintegy 33 százalékával rövidíti meg az állam, míg ha családfenntartó, akkor jövedelmének 27 százalékát fizeti be az államkasszába. Bizonyára nem véletlen, hogy ahol magasak az adóbevételek, ott az állami kiadások is jelentékenyek. Az állami költségvetés nagysága a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva ott a legnagyobb, ahol az adókulcsok is magasak. Táblázatunk az egyes országok idén várható állami költségvetésének nagyságát tünteti fel (a GDP százalékában). NSZ Az ipari munkások adóterhei (átlagkeresetük százalékában) Egyedülálló Házas (két gyerekkel) Dánia 45 30 Hollandia 41 31 Németország 38 23 Belgium 37 13 Finnország 37 25 Svédország 31 21 Norvégia 29 13 Nagy-Britannia 28 18 Franciaország 27 14 Olaszország 27 18 Ausztria 26 7 Svájc 21 9 Spanyolország 20 13 Portugália 18 10 Állami költségvetés a GDP-hez viszonyítva Svédország 64,9 Dánia 61,2 Finnország 54,6 Belgium 53,8 Franciaország 53,7 Ausztria 51,9 Olaszország 51,1 Hollandia 49,9 Németország 48,5 Spanyolország 43,7 Csehország 43,3 Nagy-Britannia 41,6 Japán 39,2 Egyesült Államok 33,4 Forrás: Mladá fronta Dnes GENERAL MOTORS AUTOGYAR Most Ázsiában támad A világ első számú autóipari óriásvállalata, a General Motors másfél esztendeig folyó piackutatás után május végén stratégiai döntést hozott: 750 millió dolláros beruházással Thaiföldön gyárat épít, ahol kezdetben Opel Corsákat állítanak majd elő. A General Motors döntése új korszakot nyit a detroiti cég történetében, nevezetesen a piaci részesedés növelését a térségben, elsősorban a japán gyártók rovására. A piackutatások szerint a következő évtizedekben Ázsia lesz a világ legdinamikusabban bővülő autópiaca. Érthető tehát, hogy a jelenleg a japán autók uralta, ígéretes piacon mind a nyugat-európai, mind pedig az amerikai autóipari cégek szeretnének minél jobb pozíciókat kiépíteni. Különösen „nagy falatnak" ígérkezik Kína, ahol tavaly 1,4 millió gépkocsit értékesítettek, s a tervek szerint 2000-ben elérik majd a 2,2 milliót. Azért is időszerű a General Motors ázsiai visszatérése, mert a vietnami háború befejeződése óta a japán gyártókhoz képest kiszorul a piacról. Ázsiában a General Motors tavaly 634 ezer gépkocsit értékesített, döntő többségében kisteherautókat. 2005-re a GM 10 százalékos piaci részesedést szeretne magának tudni Ázsiában, ezt a mennyiséget már nem lehet csak importból és összeszerelésből fedezni, szükség van helyi gyártásra is. John F. Smith, a GM elnöke szerint a megcélzott piaci részesedés eléréséhez az autóipari birodalomnak Ázsiában összesen négy gyártó, illetve összeszerelő üzemre van szüksége. Tavaly novemberben a GM egy kínai autógyárral egymilliárd dolláros befektetési szerződést írt alá, így az egyik üzem valószínűleg Sanghajban épül meg, és vegyesvállalati formában működik majd. A másik GM-gyár a május végi döntés értelmében Thaiföldön létesül. A további két leendő autógyár helyét még nem jelölték ki, de szakértők szerint nagyon valószínű, hogy a harmadik ázsiai GM-gyár a Fülöp-szigetekre kerül majd. Viszonylag hosszú és átfogó piackutatás, elemzés előzte meg a thaiföldi beruházással kapcsolatos döntést. Ismeretes, hogy Thaiföld a délkelet-ázsiai autógyártás „fővárosa", amely a tervek szerint az évtized végére az összes japán és amerikai autógyár fontos exportbázisa lesz. Az előrejelzések szerint négy év múlva már évi egymillió autót fognak gyártani az országban, többet, mint a többi délkeletázsiai országban összesen. Ütemesen fejlődik a belső piac is: Thaiföldön tavaly 572 ezer gépkocsit értékesítettek, s az előrejelzések szerint 2000-ben ez a szám megközelíti az egymilliót. A zöldmezős thaiföldi GM-beruházás a tervek szerint jókora hasznot húz majd abból, hogy az ASEAN-országok között az iparitermék-kereskedelem vámmentes. Ma csak annyi bizonyos, hogy a következő évek autóipari „háborújának" első számú színtere Ázsia lesz, ahol elsősorban japán-amerikai összecsapásra lehet számítani. Természetesen a nyugat-európai autógyártók is szeretnének a porondra lépni a részesedési háborúban, anyagi eszközeik azonban szerényebbnek tűnnek tengerentúli társaikénál. M SUM1TOMO-BOTRANY Ugyancsak berezeltek Tíz év alatt rekordnagyságú, 1,8 milliárd dolláros veszteséget okozott a cégének, a japán Sumitomónak a rézkereskedelmi üzletág Irányítója. A június derekán nyilvánosságra került botrány még szeszélyesebbé teheti a világ rézpiacát. A világ legnagyobb rézkereskedőjének számító japán Sumitomo Corporation bejelentette, hogy a színesfém adásvételével foglalkozó üzletágának vezetője, a 48 éves Hamanaka Jaszuo az utóbbi egy évtizedben a központot félrevezetve, a könyveket és a jelentéseket meghamisítva spekulált, s ezzel mára olyan helyzetet teremtett, ami a becslések szerint 1,8 milliárd dolláros veszteséget okozhat a nagy múltú cégnek. A Sumitomót azonban kevesen féltik. Úgy vélik, az esetleges veszteséget megpróbálja még a szerződések lejárta előtt megfelelő ellenügyletekkel csökkenteni, s biztosítékként még ott van a kereskedőház évi 150 milliárd dollárt elérő forgalma. A találgatások szerint a lavinát eredményező „hógolyót" az indította el, hogy Hamanaka a Sumitomo kereskedőház által engedélyezett egyik ügyletsorozata folyamán felhalmozott veszteségét igyekezett felhalmozás nélkül spekulációval ellentételezni. A Sumitomo a konzervatívan vezetett japán cégek közé tartozik, a tőzsdén működő munkatársainak nem engedélyezi a spekulációt, s azok ily módon csak pozíciók kockázatát mérséklendő köthetnek ellenügyleteket. így Hamanaka csak a hivatalos könyveken kívül üzletelhetett. Megkönnyítette azonban a dolgát, hogy több mint két évtizeden keresztül egy területen maradt, s a színesfémek kereskedelmében olyan pozíciót töltött be, amelyben önmaga ellenőrzését is ellátta. A rendelkezésre álló információk szerint Hamanaka így meg tudta akadályozni, hogy a spekulációra esetleg fényt vető banki számlakivonatok eljussanak a központba. Vesztét állítólag az okozta, hogy május elején egy 200 ezer dolláros bankhitelről szóló értesítés mégis a feletteseihez került, akik gyanút fogtak, nyomozásba kezdtek, s leváltották Hamanakát. Segítette a lebukását, hogy a Sumitomo rézpiaci tevékenységével kapcsolatban már tavaly november óta vizsgálódtak a brit tőzsdefelügyeleti szervek. Hamanaka végül június 5-én „vallott", s azóta eltűnt a világ szeme elől. Az eset kísértetiesen hasonlít a brit Nick Leesonére, aki a tokiói értéktőzsde Nikkei-indexének alakulására spekulálva tavaly hasonló pénzügyi katasztrófát s 1,4 milliárd dolláros veszteséget okozott a Barings bankháznak, amelynek azonban ez a végét is jelentette. HVG AZ ENERGIASZEKTOR PRIVATIZACIOJA Magyarország az első Egyre több átmeneti gazdaságú ország - köztük is elsősorban Csehország, Észtország, Magyarország és Oroszország - csatlakozik az infrastruktúra privatizációjának világszerte tapasztalható irányzatához, állapította meg a Világbank egyik friss tanulmánya. Az energiaszektor privatizációjában a legtovább Magyarországjutott a kiárusítások révén - olvasható a tanulmányban. Szabályozórendszert vezetett be, az átlagos árakat majdnem világpiaci szintre emelte, és a cégeket kisebb egységekre bontotta. Stratégiai befektetőknek adta el többségi részesedését olaj- és gáztermelő vállalatában és több erőművében, valamint gáz- és áramszolgáltató cégeiben. A vállalatok készpénzért történő eladásának óhaja, amelyet részben a bevételek növelésének szükségessége magyaráz, ösztönzést adott az ár- és jogszabályi reformoknak, mert a lehetséges befektetőknek szükségük volt arra a biztonságra, amelyet ezek a reformok adnak. Magyarország tanult az 1992. és 1993. évi kísérletből, amikor elmaradt az áram- és gázszolgáltatók eladása a megfelelő árpolitika és szabályozás hiányában. Magyarországétól jelentősen eltér a cseh és az orosz gyakorlat. A két országban csak részben értékesítették az állami tulajdonú energetikai vállalatokat (Csehországban az erőművi cégek esetében a privatizált arány 30 százalék, az orosz erőművi és gázvállalatok esetében 50 százalék). Ezeket a tulajdonokat a kuponos privatizáció keretében gyakorlatilag elajándékozták, s ezért nem váltak szükségessé az ár- és szabályozói reformok. A lakossági energiaár továbbra is alacsony, és a két ország közül egyik sem ért el haladást a hatékony szabályozórendszer kialakítása terén. Amennyiben az államilag ellenőrzött árakban ezek után emelésre kerül sor, akkor az jelentős nyereséget hoz az új tulajdonosoknak. MTI A világ legnagyobb autógyártói Továbbra is az Egyesült Államok és Japán ver- mellett a furgonokat is beszámították. Tavaly seng a világ legnagyobb autógyártója büszke cí- összesen 50,3 millió gépkocsit állítottak elő. Graméért. Az elmúlt időszakban hosszabb ideig a szi- fikonuk az 1995-ös állapotokat tükrözi, egyedül getország állt az élen, most azonban ismét az USA Oroszország esetében szerepel 1994-es adat vette át a vezetést. A statisztikába a gépkocsik (millió darab). Egyesült Államok 1 Egyesült Államok ' ••• IIÍIÍIHHHÍ 12,0 | Japán ÍHIII®™'™®™ •••••H 10.2 Németország 1 4,7 Franciaország JpH 3,5 Dél-Korea . | 2,6 Kanada ľľ 2,4 Spanyolország m f 2,3 Nagy-Britannia i | 1,8 Olaszország i 1 1.7 Brazília ••i 1,6 Kína Oroszország Mexikó ^-fl 1,0 0,9 1,5 Egyéb országok mu 4,1 Forrás: Die Presse Egyéb országok A Távol-Kelet a világ motorja Sajnos, a hozzánk legközelebbi fontos gazdasági nagyrégióban, az Európai Unióban a tavalyi és az idei mérsékelt gazdasági növekedés jövőre sem lesz dinamikusabb. Másrészt az idén és 1997-ben már a világ egyetlen fontos gazdasági gócában sem kell számítani visszaeséssel. Tavaly ezt még nem lehetett elmondani, ugyanis Oroszországban még tartott a rendszerváltás okozta recesszió. A világ legdinamikusabb része továbbra is Ázsia (leszámítva Japánt), ahol például Kína az idén 10 százalékos, Vietnam és Malajzia 9 százalékos növekedést produkál. A világ összességében 1996-ban 3,8 százalékos, jövőre 4,3 százalékos gazdasági növekedésnek néz elébe - állítja az osztrák Gazdaságkutató Intézet, a Wifo. Gazdasági növekedés az egyes régiókban (százalékban) 1995 1996 1997 Ázsia (Japánt kivéve) 8,4 8,2 7,7 Kelet-Európa 5,2 4,5 4,6 Oroszország -4,3 1,9 3,3 Nyugat-Európa 2,1 2,0 2,6 Európai Unió 2,6 1,8 2,7 Németország 1,9 1,0 2,9 Egyesült Államok 2,0 1,8 2,2 Japán 0,9 2,7 3,1 Latin-Amerika 0,9 3,1 4,8 Afrika 3,2 5,3 4,5 Világ 3,5 3,8 4,3 Forrás: Die Presse