Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-13 / 162. szám, szombat

[2 J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. július 13. Felhívás az anyanyelv használatára Új Szó-Információ Magyar' óvoda- és iskolave­zetők országos találkozójának színhelye volt tegnap Deáki. A mintegy félszáz résztvevővel zaj­ló réndezvényen az iskola- és óvodavezetés aktuális kérdései - elsősorban a jogalanyivá válás gazdasági vetületei és a leggyak­rabban felvetődő jogi problémák - kerültek megvitatásra. Közpon­ti témaként szerepelt az állam­nyelvtörvénynek a magyar okta­tási nyelvű iskolák mindennapi életébe való szeres beiktatása is, amely a pedagógiai dokumen­tációban eddig használt magyar nyelv helyett a szlovákot teszi kö­telezővé. Az országos rendez­vény résztvevői a következő felhí­vásban tiltakoztak az oktatási mi­nisztérium erre vonatkozó rende­lete ellen. „A szlovákiai magyar óvoda- és iskolavezetők országos találko­zójának résztvevői tiltakoznak az oktatási minisztérium által az 1996/97-es tanévre kiadott Pe­dagógiai-szervezési utasítások 5. oldalán található 23. pont és a 14. oldalon található 3. bekezdés 3. pontja ellen, melyek szerint 1996. szeptember l-jétől csak szlovák nyelvű nyomtatványokat bocsátanak ki az államnyelvről szóló törvényre hivatkozva, meg­szegve ezzel magát az idézett tör­vényt is, melynek 1. pontja ki­mondja, hogy a kisebbség nyelv­használatára nem vonatkozik. Felkérjük az SZMPSZ Országos Választmányának Elnökségét, hogy e felhívásban foglaltaknak jogilag is szerezzen érvényt, meg­akadályozva ezzel, hogy a magyar oktatási nyelvű iskoláknak és óvo­dáknak 1996. szeptember l-jétől csak szlovák nyelvű nyomtatvá­nyok álljanak rendelkezésükre. A fejleményekről idejében tájékoz­tassák az iskolák vezetőit és a közvéleményt. Felkérjük továbbá az SZMPSZ OV Elnökségét, lépjen kapcsolatba a Magyar Koalíció vezető jogászai­val vagy megbízottjukkal, s hozza­nak létre olyan jogi társulást, amely a magyar iskolaügy vitás jo­gi problémáinak elbírálásában az iskolaigazgatók segítségére lesz. A találkozó résztvevői felhívás­sal fordulnak Szlovákia magyar ok­tatási nyelvű iskoláinak és óvodái­nak igazgatóihoz s tantestületei­hez, hogy szerezzenek érvényt az óvoda és iskola tanítási nyelvéből adódó természetes jogunknak, mely szerint az iskolai dokumentá­cióból az osztálynaplót és a bizo­nyítványokat kétnyelvűen, az osz­tálykönyvet, a tantárgybizottság és módszertani szakcsoport jegyzőkönyveit, valamint a munka­értekezletek jegyzőkönyvét az is­kola oktatási nyelvén, tehát ma­gyarul vezessük. A járási és továb­bi tantárgyi versenyek, olimpiák magyar nemzetiségű résztvevői is­kolájuk oktatási nyelvén kapják meg a feladatokat. A felhíváshoz csatlakozott a De­áki Nyári Egyetem valamennyi résztvevője. Kérjük a magyar oktatási nyelvű iskolák és óvodák vezetőit és pe­dagógusait, hogy egységesen csat­lakozzanak a felhíváshoz." (vk) RÖVIDEN Michal Kováč köztársasági el­nök kegyelemben részesítheti a Technopol-ügyben vádolt szemé­lyeket, köztük saját fiát is. Ezt tegnap közölte Valenčík őrnagy, az esettel foglalkozó vizsgáló­tiszt. Hozzátette, hogy amennyi­ben az államfő elszánja magát erre a lépésre, neki le kell állíta­nia a bűnvádi eljárást. -ú­A szakszervezeti konföderáció visszautasította Vladimír Mečiar kormányfő és helyettese, Jozef Kalman állításait a dubnicai gép­gyári alkalmazottak pozsonyi tün­• tetésével kapcsolatban - mondta tegnap Alojz Engliš elnök. „A kor­mánnyal ellentétben a szakszer­vezetek nem a gazdagok rétegé­nek kialakításán dolgoznak, ha­nem az alkalmazottak számára szeretnének megfelelő életszínvo­nalat biztosítani." TA SR A Szlovák Nemzeti Bank teg­nap intézkedéseket foganatosított a cseh COOP Banka szlovákiai ki­rendeltségével szemben. Megtil­totta betétek elfogadását termé­szetes személyektől és a bankközi átutalásokat. Ján Onda szóvivő szerint a jegybank további eljárást helyezett kilátásba, egyben meg­erősítette, hogy a pénzkivételt nem tiltották meg. -ú­Szlovákiából a szuperkoncertre Néhány hete a Vasárnapban je­lent meg a Népszabadság hirdeté­se, amely lehetőséget biztosított jó hangú olvasóknak közreműködni a július 30-i budapesti szuperkon­certen. A budapesti kollégiák teg­napi tájékoztatása szerint négy szlovákiai magyar is ott lehet a Népstadionban: Kiss Angela Ág­csernyőről, Halasi Katalin Kassá­ról, valamint Kovács Attila és Ko­vács Kálmán Pozsonyból. (A szu­perkoncertről szóló írásunkat la­punk 5. oldalán olvashatják.) -ú­Elítélő szlovák... (Folytatás az 1. oldalról) lába, és beépített, ötödik hadosz­lopként működnek. És ide tartoz­nak az ázsiai vad hordák betöré­sének 1100. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek is ­vélekedett Malíková, aki szerint a magyarok mindezzel Szlovákia tűréshatárát tesztelik. Az SZNP szerint „a magyar kormány azo­nosult a határon túli magyar poli­tikai erők nem legitim követelése­ivel, és nyíltan megsértette a szlo­vák-magyar alapszerződést". - El kell gondolkodnunk azon, hogy a szlovák félnek nem kelle­ne-e elállnia az így felrúgott alap­szerződéstől - nyilatkozta Jozef Šedovič alelnök, bár szerinte ha­zaárulásért a magyar parlamenti képviselők mentelmi jogának a megvonását és a magyar politikai pártok megszüntetését, betiltá­sát is fontolóra lehetne venni. Az SZNP szorgalmazni fogja, hogy képviselőjük az Európa Parla­mentben „beszámolhasson a magyar kormány irredenta törek­véseiről, hiszen Budapest nyíltan beavatkozik Szlovákia belügyei­be, és a magyar kisebbség érde­keit még az európai integrációs érdekeknél is előbbrevalónak tartja". (hzs) Hisztérikus értelmezés Az Együttélés tegnap kiadott ál­lásfoglalásában nyugtalanítónak ítéli a budapesti konferencia után kialakult szlovákiai belpolitikai helyzetet, mivel különféle politikai és társadalmi szervezetek irreáli­san, hisztérikus módon értelme­zik a közös nyilatkozat tartalmát és jelentőségét, ami tovább növe­li a társadalmi feszültséget, és magyarellenes gyűlöletet szít. A szlovák kormány képviselői és a szlovák politikai szubjektumok re­akcióit túlzottnak és megté­vesztőnek minősíti, ami csak az ország valós problémáinak el­kendőzésére szolgálnak. A kor­mány állásfoglalása annak bizo­nyítéka, hogy nincs meg az akarat a magyar-szlovák alapszerződés­ben foglaltak valós teljesítésére. Hangsúlyozta, hogy a budapesti nyilatkozat nem etnikai autonó­miáról beszél, hanem csak általá­ban említi az autonómiát, amely a kisebbségek jogi helyzete rende­zésének reális és lehetséges esz­köze, amit több, Szlovákia számá­ra is kötelező érvényű nemzetközi szerződés is rögzít. Duray a Twistben - Mi nem akadályozhatjuk meg a parlamenti bizottságok összehívását. Ebben az esetben azonban politikai jellege van az ügynek, a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságnak viszont nem szabadna döntéseket hoz­nia politikai kérdésekben - je­lentette ki a Twist Rádióban Du­ray Miklós, az Együttélés elnöke arra reagálva, hogy Dušan Slo­bodník szerint a budapesti záró­nyilatkozatot aláíró öt szlovákiai parlamenti képviselő eljárásával az említett bizottságnak is foglal­koznia kellene. Közzétett felhívás A DSZM csütörtökön közzétet­te annak a felhívásnak a szöve­gét, amelyet Zora Lazarová java­solt, és 45 szlovák parlamenti képviselő írt alá. A budapesti parlamentnek szánt felhívás szerint Szlovákia soha nem tá­madott idegen államokra. Meg­állapítja, hogy „a szlovákoknak nincsenek jó tapasztalataik a magyarokkal való együttműkö­dést illetően", s ez leginkább „1938 és 1945 között, a horthysta megszállása idején bi­zonyosodott be". A megszállt te­rületeken a szlovákok emberi jo­gaiktól és szabadságuktól meg­fosztva másodrendű helyzetbe kerültek. - Semmiféle általános vagy re­gionális jellegű nemzetközi doku­mentum nem beszél a kisebbsé­gek kollektív jogairól - jelentette ki a közös nyilatkozattal kapcso­latban Ján Azud, a besztercebá­nyai Bél Mátyás Egyetem diplo­máciai karának a vezetője, az SZTA Állam- és Jogtudományi In­tézetének munkatársa. * * * „A Demokratikus Baloldal Párt­ja a különböző nemzetiségekhez tartozó emberek nyugodt együtt­élése érdekében támogatja a nemzetiségi kisebbségek életé­nek megfelelő jogi és anyagi biz­tosítását" - áll a a párt elnöksé­gének tegnap kiadott közlemé­nyében. Hozzátették viszont, hogy az európai történelmi ta­pasztalatok birtokában ellenzik az autonómiát mint a nemzetisé­gi kapcsolatok megoldásának a lehetőségét. Mečiar a rádióban Teljesen jogosnak nevezte a budapesti magyar-magyar csúccsal kapcsolatos szlovákiai felháborodást szokásos pénteki rádiónyilatkozatában Vladimír Mečiar kormányfő. Kiemelte, hogy első alkalommal kapcsoló­dott be ebbe a folyamatba a ma­gyar kormány, s bejelentették, hogy a tevékenység finanszírozá­sa a magyar állam eszközeiből történik majd, és „olyan pártok szövetkeznek, amelyek etnikai alapon más országokkal szem­ben politizálnak". A zárónyilatko­zat szerinte veszélyezteti Szlová­kia területi integritását, ellentétes a szlovák-magyar alapszerződés­sel és a nemzetközi joggal. Elfo­gadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország a NATO-n kívülről megszabja a belépés feltételeit. Szerinte amennyiben Magyaror­szág továbbra is megsérti az alap­szerződést, Szlovákia akár nem­zetközi jogi védelmet is kérhet. Pozsonyi tiltakozás ­Lábody László reagál MTI-hír A múlt heti magyar-magyar csúcson született közös nyilatko­zat egyetlen olyan megjegyzést sem tartalmaz, amely ne lenne összhangban az érvényben lévő nemzetközi normákkal. Az ezzel kapcsolatos szlovák reagálások indulatosságának oka tehát nem a dokumentumban, hanem kizá­rólag a szlovák belpolitikában ke­resendő. Egyebek mellett ezt han­goztatta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke azon a budapesti sajtótájékozta­tón, amelyen többek között rea­gált a július 4-5-én Budapesten megrendezett tanácskozás nem­zetközi visszhangjára. Mint azt Lá­body elmondta, a heves nemzet­közi visszhang után igyekezett „több szemmel" is elolvasni az anyagot, ám abban nem talált semmi olyat, amely - a magyar szót szlovákra vagy románra cse­rélve - magyarként zavarhatná. A legkisebb kivetnivalót sem talált abban, ha a Magyarországon élő szlovák, illetve román kisebbség hasonló, a nemzetközi normákkal adekvált nyilatkozatot írna alá ­tette hozzá. Úgy fogalmazott: nem állítja, hogy ez a dokumentum tö­kéletes, de egyelőre erre volt poli­tikai lehetőség. Egy cseh napilapban megjelent információ hitelességét firtató kér­désre válaszolva a címzetes ál­lamtitkár leszögezte: semmilyen birtokában lévő információ nem támasztja alá, hogy szlovák részről elhangzott volna fegyveres konfliktussal való fenyegetőzés. CSEH KORMÁNYPROGRAM Prágai viták MTI és CTK-hír Elkészült az új cseh kisebbségi kormány programja, de a kabinet jövő heti, szerdai ülésén még ki­sebb pontosításokra kerül sor. A kormány nem zárja ki, hogy a do­kumentumot, bár alkotmányos szempontból erre nem kötelez­hető, még a július 23-ára kitűzött parlamenti megvitatás előtt, az el­lenzéki szociáldemokraták rendel­kezésére bocsátja - jelentette ki tegnap Prágában Václav Klaus mi­niszterelnök. A cseh elnöki iroda sajtóosztá­lyának közlése szerint, Václav Ha­velnek nem áll szándékában, hogy a kormányprogrammal kap­csolatban találkozót kezdemé­nyezzen a koalíció három pártja, il­letve az ellenzéki szociáldemokra­ták között, amit Miloš Zeman szo­ciáldemokrata vezető, a képvi­selőház elnöke vetett fel. A doku­mentumról való tárgyalásokat Klausék is elutasítják. Zeman teg­napi sajtóértekezletén viszont is­mét arroganciával vádolta meg a kormánykoalíciót, s azzal fenye­getőzött, ha nem lesz készsége­sebb pártja irányában, akkor nem biztos, hogy megkapja a támoga­tást. A kormányprogram figyelem­be veszi az ellenzéki szociálde­mokrácia véleményét is, minek következtében a szociális politiká­val, egészségüggyel és az oktatás­sal foglalkozó fejezetekben több vitás kérdés csak általánosan van megfogalmazva, hogy elfogadha­tó legyen az ellenzék számára is. A dokumentum leszögezi, hogy a kormány célja a demokratikus jog­állam, a piacgazdaság kialakítása és Csehország csatlakozása az európai és nemzetközi integrációs szervezetekhez. A cseh kormány a következő időszakban is nagyfi­gyelmet kíván szentelni a CEFTA-n belüli kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés fejlesztésé­nek. A kormány azon lesz, hogy rendeződjenek a kapcsolatokat Németországgal. Szociális téren az egyik legfontosabb cél tovább­ra is megőrizni a munkanélküliség eddigi alacsony szintjét. Ami a ki­sebbségeket illeti, „a kormány to­vábbra is támogatni kívánja kultu­rális tevékenységüket és identitá­suk megőrzését." KÖZHÍRRE TETETETT: Károly és Diana válása Másfél évtizedes, tündérmeseként indult, ám csúfos botrányso­rozatba fulladt házasság végét jelezte az a londoni bejelentés, amelyben közhírré tétetett Károly brit trónörökös és neje, Diana hercegnő válása. A hivatalos közlemény semmiféle meglepetést nem keltett, hiszen mindenki számára világos volt: a hercegi pár házassága a tönk szélére jutott. Diana a végső alkuval nem járt rosszul, hiszen az irodája fenntartására, és munkatársai fizetésére kapott évi 400 ezer font mellett még 17 millió font egyszeri lelépé­si díjat is kasszírozhat Károlytól. A tegnapi bejelentés után kezdetét veheti a válás végső papírmunkája, amely becslések szerint au­gusztus végéig tart majd, a hercegi pár útja ekkor válik ketté végér­vényesen. MTI Újabb figyelmeztetés (Folytatás az 1. oldalról) ják, hogy Szlovákiában még mindig nem szabályozza törvény a kisebbsé­gi nyelvek használatát, hogy az új te­rületi felosztás során csak politikai szempontok érvényesültek, s hogy hiányoznak azok az intézményes mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a kisebbségek hatékony rész­vételét az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. A ha­tározat azonban nemcsak a kisebb­ségektekintetében fogalmaz meg el­várásokat, hanem az alapítványok és a sajtószabadság ügyére is kitér. - Az ELDR ismét megerősítette azt a figyelmeztetést, amely az Euró­pa Parlament tavalyi határozatában egyszer már elhangzott Szlovákia cí­mére. Nevezetesen: ha a szlovák kormány és Vladimír Mečiar kor­mányfő folytatni fogja a demokrácia intézményrendszerét, valamint az emberi és kisebbségi jogokat gyen­gítő politikáját, az Európai Unió kény­telen lesz felülbírálni Szlovákiával kötött társulási szerződését - mond­ta Petőcz Kálmán, aki az MPP kül­ügyi titkáraként részt vett a három­napos bécsi kongresszuson. A hatá­rozatot az ELDR megküldi az Európa Parlament elnökének, az európai bi­zottság vezetőjének, Mečiar kor­mányfőnek, illetve Michal Kováč ál­lamfőnek és Ivan Gašparovič házel­nöknek. Petőcz Kálmán kérdésünk­re elmondta azt is, hogy a határozat megalkotása az európai liberális pár­tok és az Európa Parlament liberális csoportja képviselőinek májusi po­zsonyi konferenciáján vetődött fel annak hatására, amit a liberális poli­tikusok szlovákiai tartózkodásuk so­rán tapasztaltak. A kongresszuson döntés született a pártszövetség alapszabályának módosításáról is. Az új alapszabály értelmében a még nem EU-tagorszá­gok liberális pártjai is a szövetség rendes tagjává válhatnak, amennyi­ben legalább két éven át társult tag­jai voltak a szervezetnek. - Az MPP, amely már 1992 óta társult tagja az ELDR-nek, természetesen élni fog ezzel a lehetőséggel, és még a nyár folyamán megküldi felvételi kérel­mét a szövetség elnökének - mond­ta Petőcz Kálmán. (horváth) MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM Tagja lehet az EN-nek Új Szó-tudósítás A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom és a Keresz­ténydemokrata Mozgalom ez év februárjában adta be közös felvételi kérelmét az Európai Néppárthoz, amely az európai keresztény és konzervatív pár­tokat tömöríti, s a második leg­nagyobb frakcióval rendelkezik az Európa Parlamentben. Az Európai Néppárt politikai bizott­sága csütörtökön ülésezett az EP luxemburgi székházában, s a konferencián a kelet-európai pártok felvételi kérelmét vitat­ták meg. Az ülésen az MKDM­et Csáky Pál alelnök képviselte. - Örömmel jelentem be, hogy a KDM-hez hasonlóan fél lábbal már az Európai Néppárt tagjai vagyunk, a mintegy félé­ves felvételi folyamat szeptem­bertől veszi kezdetét - nyilat­kozta Csáky. - El kell monda­nom, hogy az EN stabil mozga­lomként tart számon bennün­ket, semmilyen kifogást nem emelt politikai lépéseink ellen, így gyakorlati akadálya nincs a felvételnek. Ha megvalósul a felvétel, az MKDM és a KDM lesz az első két kelet-európai párt az EN­ben, hiszen annak tagjai eddig kizárólag az unióbeli országok pártjai közül kerültek ki. A tag­ság szavazati és programalko­tói jogkörrel jár, így a tagok, úgymond, beleszólhatnak az európai nagypolitikába. - A felvétel után az a kuriózum­ként is minősíthető helyzet áll elő, hogy az MKDM hamarább kerül be az európai nagypoliti­kába, mint Szlovákia az Euró­pai Unióba - foglalta össze Csáky a felvétel lényegét. Egyébként az MKDM és a KDM felvételi kérelmét külön­külön bírálták el, a felvételi fo­lyamatot is egymástól függet­lenül bonyolítják le. (holop) Horn Gyula a dublini parlamentben Magyarország bízik abban, hogy amikor az új EU-tagok fel­vételének szentesítésére kerül a sor, az ír parlament az elsők között fogja ratifikálni az okmányt - mondotta az ír parla­mentben a magyar kormányfő. Horn Gyula a képviselők előtt felszólalva elmondta: kormánya stratégiai kérdésként kezeli az ország felkészítését és alkalmassá tételét az európai in­tegrációra. Ebben az ügyben egyetértés alakult ki a budapes­ti parlament pártjai között. Felszínen az egyik magyar barlangász Tegnap dél körül kiszabadult a franciaországi Berger bar­lang fogságából az öt napja bentrekedt barlangász csoport első magyar tagja. A 900 m mélységben tartózkodó két tár­sát délután indították a felfelé vezető úton a mintegy 500 m mélyen lévő mentőállomásra, azzal, hogy ma, vagy vasárnap érkezhetnek a felszínre. Egy honfitársukat szerda éjjel holtan találták. Szlovák-amerikai konzultáció Szlovákia az amerikai kormány és a kongresszus képvi­selőivel folytatott washingtoni tárgyalásokon a magyar-ma­gyar csúcson született nyilatkozattal kapcsolatban fel kívánta hívni a figyelmet a magyarországi „egészségtelen és a térség­ben zavaró hatást keltő" fejleményekre - nyilatkozta Ján Gá­bor, a szlovák külügyminisztérium emberi dimenziókkal foglal­kozó osztályának igazgatója. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents