Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám, hétfő

[10\ ÚJ szó KÜLFÖLD - HIRDETÉS 1996. június 12. Lassan eljuthatunk a kiegyezéshez (Folytatás az 1. oldalról) És ha ez így igaz, akkor mindez nemcsak általában könnyíti majd meg a jövőnket, hanem a két országban élő kisebbségek helyzetét is tovább javíthatja. - Elnök úr! Egy államfővel még akkor sem illik vitába szállni, ha az ön pillanatnyi beszélgetőtársa történetesen újságíró. Mégis megkockáztatom, hogy a legutóbbi mondatából kipécézzem azt a fránya „tovább" szócskát, hiszen az Európa Tanács, az EBESZ és több más külhoni intézmény is ismételten rá-rámutatott arra, hogy Szlovákiában bizony csorbát szenvednek a kisebbségek jogai. Vajon miben látja az idevágó nyugati bírálatok jövőbeni elmaradásának garanciáit? - Nézze, ebben a kérdésben nyilván a mi kettőnk optikája sem azonos. Őszintén szólva, én sem államfőként, sem állampolgárként nem tapasztalom, hogy a kisebbségek nálunk nem élhetnének a jogaikkal. Inkább az szokott előfordulni, hogy e jogok érvényesítése olykor eléggé nehézkes, (gy volt ez például a helységnévtáblákról vagy névhasználatról szóló törvények körül kialakult huzavonával. Tehát ezekben az esetekben sem jogcsorbításról, hanem a korábbi kisebbségi jogok bővítésének tempójáról volt szó. Persze, hellyel-közzel az is előfordulhat, hogy a kisebbségjogait illetően sérelem ér valakit, ám ezek nem olyan horderejű ügyek, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is okvetlenül kiérdemelnék. Jelenleg például a kisebbségi nyelvhasználatnak jogi szabályozottsága jelent gondot, ugyanakkor az erre vonatkozó kormányzati törvényjavaslattal már foglalkozott is a kabinet kisebbségi tanácsa. Ez is jelzi azt a törekvést, hogy szeretnénk mielőbb felszámolni ezt a nyelvtörvény elfogadása révén előállt joghézagot. - Ha a jólfésült kérdések megválaszolása helyett, elnök úr, továbbra is vállalja a nyíltabb társalgást, akkor én azért leszögezném, hogy távolról sem csak az imént említett joghézag jelenti a szlovákiai magyarság egyetlen súlyos gondját. Már önmagában a nyelvtörvényt is kirekesztőnek és alkotmányellenesnek tartjuk, de mindenképpen hátrányos lesz számunkra a magyar lakta területek felszabdaltatását ígérő területi-közigazgatási törvény is; továbbá egyértelműen törvényellenes a kisebbségi kultúrák költségvetési finanszírozásának jelenlegi gyakorlata; sérelmesnek tartjuk, hogy a kormány kisebbségi tanácsában a kisebbségek bármikor leszavazható kisebbségben vannak; de a kisebbségellenes tendenciákat bizonyítja az is, hogy a jogfosztottság éveivel, tehát a beneši dekrétumok örökségével sem hajlandó szinte senki szembenézni - még csak etikai-erkölcsi síkon sem... Jelenidőben pedig egyebek között, a magyar tannyelvű iskolák és óvodák igazgatóinak leváltása vált a felettes hatalmasságok kedvenc hóbortjává. Például azért, mert három magyar osztályt tud az illető nyitni kettő helyett! - Az ilyen bosszantó hírek hozzám is eljutnak, mégis azt mondom, hogy mindezt szélesebb összefüggésekben kell vizsgálni. Sajnos, a különböző atrocitások igyanis nemcsak a szlovákiai magyarokat érik mostanában, hanem országszerte sűrűn tapasztalni az ilyesmit. Mindennek láttán azt gondolom, beleestünk egy hibába, amibe nehéz történelmi időkben általában az országok, a társadalmak bele szoktak esni, hogy azt hiszik, ők csinálják a történelmet. Itt most nagyon kemény, nagyon erős és szinte elháríthatatlan folyamatok vannak. Mély áramok ezek, amelyek keretében a társadalomnak képesnek kell lennie elviselni a szélsőséges nézeteket is; hiszen annál biztosabb, hogy ezek nem lesznek úrrá rajta, és a demokrácia alapelveit sem lehet majd kigyomlálni belőle. Meggyőződésem, ha sikerrel álljuk ezt a próbatételt, akkor Szlovákiában, de Magyarországon is, a demokratikus gondolkodásmód kerekedik felül, ami egyben a kisebbségi kérdés más kezelésmódját is lehetővé fogja tenni. - Ebben én is hinni szeretnék, egyelőre azonban, legalábbis szlovákiai magyarként, azt tapasztalom, hogy Mečiar kormányfő a rádió széles körű nyilvánossága előtt kijelenti: akinek nem tetszik itt, annak senki sem állja útját abban, hogy kiköltözzön Szlovákiából! - A miniszterelnök úrnak ezzel a mgállapításával nem értek egyet, elvégre minden aggodalom vagy elégedetlenség mögött az embert és az illető jogait kell látni. Központilag ehhez kell igazítani a politizálást, elvégre Szlovákiának elemi érdeke, hogy valamennyi polgára az országhatárokon belül is jól, biztonságban érezze magát. Én ebben a tekintetben optimista vagyok, mert eddigi életem során úgy tapasztaltam, hogy az egyszerű emberek zöme zokszó nélkül kijön egymással, és a szlovákságnak történelmileg sem sajátja a magyargyűlölet. Ha mégis fel-felmerülnek kisebb-nagyobb gondok, azok a görcsök tüneti kezeléssel feloldhatók. Az élet rendje szerint a politikusok, sőt egész politikai garnitúrák is cserélődnek, ezért a dolgok dramatizálása helyett inkább arra kell ügyelni, hogy a demokrácia fejlődésének íve nálunk végül is töretlen legyen. - Gondolom, ön gyakran őrlődik két malomkő között. Például az itt élő magyarság azt szeretné, ha több megértést tanúsítana a kisebbségi lét evidens problémái iránt; ugyanakkor a szlovákok jelentős hányada úgy tartja, hogy hiányzik önből a kellő nemzeti hevület. Véleménye szerint hol a határa patriotizmus és a nacionalizmus között? - Nézze, politológiai vagy fiziológiai fejtegetések helyett csak annyit mondok: számomra az a vulgárnacionalizmus mércéje, ha valaki a saját nemzetét többre tartja a másikénál, ha a nemzeti kizárólagosságra épít, ha az illető nem méri azonos mércével az embereket. Másként szólva, a patriotizmus nem csorbíthatja mások egyenjogúságát. Ezért ha valaki Szlovákiában él, de magyar, rutén, cseh, német vagy éppenséggel roma az illető, akkor miért ne ápolhatná kedve szerint az anyanyelvét, miért ne őrizhetné meg az önazonosságtudatát, miért ne tisztelhetné nemzetének híres őseit, miért ne nevelhetné ebben a szellemben a gyermekeit? Európában, ráadásul a huszonegyedik század küszöbén mindennek természetesnek kell lennie. - Mindez, remélhetőleg, egyszer majd valóban nem lesz senki szemében szálka Szlovákiában. E szemléletmód érvényesülésének egyik legkövetkezetesebb élharcosa Miroslav Kusý professzor, aki a kisebbségek valós egyenjogúságának, uram bocsa', de pozitív diszkriminációjának is élénk szószólója. A kisebbségi közösségek mindennapi életének viszonyrendszerében ő a szubszidiaritás elvét is előszeretettel emlegeti. - Igen, azt én is fontosnak tartom a polgári társadalom kialakulásában. A szubszidiaritás a közvetlen demokrácia természetes jellemzője, hiszen a döntési jogkörök zöme így átszáll a polgárokra, a helyi lakosságra; a különféle szakmai társulásokra, egyesületekre, régiókra. Mindez a demokrácia térnyerését jelenti. Amit üzenetként az embereknek át tudok adni: azzal érik el a legtöbbet, ha az önkormányzatiság helyi elvei alapján a maguk sorsát maguk veszik a kezükbe, ha köznapi dolgaik zömét nem bízzák másokra, hanem közösségben gondolkodnak, ahol rendszerint nagyon erős a szolidaritás és az összetartozás igénye. Hiszek a helyi apostolok fontosságában; ő sokszor fontosabb, mint a közapostol, aki többnyire önmagát nevezi ki erre a posztra, hogy azután a populista irányzatok szóvivője legyen. Ezért helytelenítem, hogy az ország új területfelosztási-közigazgatási törvényét anélkül hagyta jóvá a parlament, hogy még azelőtt világosan kicentiződött volna a másodfokú önkormányzati szervek pontos hatásköre. Nálunk ehelyett az a szemléletmód érvényesült, hogy ezt az egész kérdéskört először az állami szervek újraalakításának szemszögéből ajánlatos megközelíteni; és majd kiderül, hogy az ő jogköreikből mi ruházható át az önkormányzatokra. - De Kusý professzor nemcsak erre a sorrendváltoztatásra hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy például a magyar kisebbség számára hátrányos újraközpontosítás mintegy önvédelmi reflexként sodorja a Szlovákiában élő kisebbségi közösségeket bizonyos autonómia igények felé... - Hát éppen ezért lenne fontos, hogy az állami szervek mielőbb és minél több hatáskört ruházzanak át az önkormányzatokra. Sok-sok félreértésnek, nemegy kierőszakolt döntésnek lehetne így elejét venni. Mondjuk az iskolaigazgatók kinevezésétől például a kultúra finanszírozására fordítható összegek igazságos elosztásáig. - On reális esélyt lát arra, hogy ezek a szándékok itt és most megvalósulhatnak? A fejlődés iránya ugyanis másfelé halad. - Pillanatnyilag talán valóban így állnak a dolgok, ám ez egyáltalában nem azt jelenti, hogy az emberek letettek volna ez irányú természetes igényeikről. Bennem pedig ez azt a reményt élteti, hogy mindarra, ami manapság már a fejlett, működőképes demokráciákban természetes, Szlovákiában sem fog kelleni újabb tíz-tizenöt esztendőt várni. Vagy maga talán elképzelhetőnek tartja, hogy ami a demokratikus elvek, vagy akár a szubszidiaritás tekintetében az európai közösségek berkeiben és a NATO tagországaiban természetes, az Szlovákiában ne lenne érvényesítendő? - Nem. De azt igen, hogy Szlovákia esetleg nem az első körben válik a Nyugat politikai-katonai struktúráinak tagjává. Sajnos, ennek veszélye mindenképpen fennáll. Az Európai Unió már több alkalommal is nehezményezte, hogy hazánk bizony lemaradt a belépéshez vezető menetrend teljesítésében, a legitim kisebbségijogok biztosításában. - Nem vitás, hogy ezeket a megintéseket komolyan, az eddig tapasztalt kormányzati magatartásnál komolyabban kell venni. Tény, hogy ami 1994 novemberének parlamenti éjszakája óta Szlovákiában lejátszódott, az számos vonatkozásban nem a demokráciát szilárdította. Hathét éwel a rendszerváltás után a társadalomnak élénkebben kellene reagálnia a bolsevik gondolkodásmód, a totalitariánus szokásgyakorlatok mai megnyilvánulásaira. Persze, van az éremnek másik oldala is: ha Szlovákia túljut mai gondjain, akkor talán örökre kinőtte már a posztkommunista országok mindegyikére jellemző társadalmi bonyodalmak gyermekbetegségeit. És akkor megérte a szívósabb küzdelem. - Elnök úr, nem holmiféle kincstári optimizmus beszél önből? - Nem. Inkább csak a türelem, ami soksok emberi és közéleti gond megoldásának kiindulópontja. Aki türelmes, az bízni is tud abban, hogy Szlovákia hamarosan kinőheti az arrogancia, az önzés, a kirekesztés időszakát; hogy a jövőben az igazságosság, a jogszerűség, a korrekt politizálás, a tolerancia fog felülkerekedni. Aki türelmes, annak egy széles híd helyett, olykor a keskeny palló is elegendő a túlpartra jutáshoz. - Karfa, korlát, netán egyéb fogódzók nélkül az ilyesmi azért felér egy-egy kisebb bűvészmutatvánnyal. Elnök úr, ennek szurkolva köszönöm az interjút! MIKLÓSI PÉTER APRÓHIRDETÉS Elmentem egy szebb világba, az álmok, szépek otthonába. S magammal vittem mosolyomat, lehet, hogy odat is mutat nekem utat. Mielőtt indultam, búcsút nem vettem, mint a madarak ősszel, úgy elmentem. Ma négy éve, hogy örökre itt hagyott minket HATOS LAJOS (Érsekújvár), akinek a szíve 1992. június 10-én örökre megszűnt dobogni. Akik őt ismerték és szerették, emlékezzenek rá mély fájdalommal ezen a szomorú évfordulón: felesége, lánya, fia családjukkal, valamint az egész rokonság V-1180 Te alszod örök álmodat, de fájó szívünkben, míg élünk, megmaradsz. Fájó szívvel, soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halottunkra, HORVÁTH ANDRÁSRA (Dobra) 1996. június 10-én, halálának első évfordulóján. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Szeretetét, jóságát örökké szívünkben őrizzük. Gyászoló családja KE-IOO wmm • írógépek eladók utánvéttel is. Farkas Tibor, Nádszeg 1163. Tel.: 0706/962 253. V-1356 • • • Eladó többfajta paprikapalánta szabadföldi kiültetésre, valamint fűszerpaprika-palánta is. Cím: Kucsora János, Čerhát 7. Tel.: 0819/28 40, 0819/46 35, este. KN-298 • • KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁROLUNK MAGAS NAPI ÁRON, azonnal készpénzzel fizetünk. Procent Hungária Értékpapír Rt. Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Tel.: 0036/96-316 289, 0036/96 317 518,117-es mellék. VS-154/4 • Eladók olcsó REX klasszikus biliárdasztalok teljes felszereléssel. Ár 23 000 korona/adóval). Garanciális javítást biztosítunk. Tel.; 0707/721 64. VS-577 • Előnyös ajánlat!. Alklami vételre kínálunk 50

0/<ros fizetési kedvezménnyel, szereléssel együtt, 1 évi jótállással, automatizált dízelagregátort, 128 kW, típus: DAT 150 A, ČKD Praha. Bővebb információ. Fi. DEMAR, Komen-ského 1, 943 01 Štúrovo. Telefon: 0810/511479. VS-600 • • • Kárpótlási jegyet vásárolok. Tel.: 0810/851 10. KN-329 • • • Cseh és szlovák részvényeket vásárolunk, azonnal fizetünk. Tel.: 0709/923 852. V-1337 • • • Eladó szatellitantenna.Tel.: 0709/923 330. KN-335 • • • Dunaszerdahelyen tízáras telek eladó. Tel.: 0709/988 33. V-1350 • • • Eladó 1 éves arab félvér kancacsikó. Tel.: 0709/912 98. V-1358 • Törzskönyvezett vadászkutyakölykök (Pudel pointen) eladók. Pancza Ernő, 925 82 Tešedíkovo 1190. V-1363 • Eladó építkezési telek Dunaszerdahelyen. Telefon: 0708/ 925 95. V-1368 • Kárpótlási jegyet vásárolunk, magas árfolyamon. Tel.: 07/294 658. V-1371 • Eladó laminált „Moszkva"motorcsónak motorral és vontatóval, valamint Škoda ,1203-as autó. Cím: Hegedűs Vilmos, Školská 53, 946 57 Svätý Peter. KN-338 • Eladó Škoda 1000 MB két karburátoros, 6911-es Zetor traktor, vetőgép, hármaseke, fogas, fejőgép és öntöződob. Tel.: 0709/922 510, este 18 órától. KN-340 • Eladó Favorit 135 L, gyártási év 1990. Tel.: 0709/523 562. V-1380 • Lapostetők, balkonok, emésztők, stb. nedvességszigetelését vállaljuk már 90 Sk-tól/ m

2. Tel.: 0707/96117. VS-430 • Akció!!! Gázkazánok és gázkályhák előnyös áron kaphatók a TREBOR-nál. Galánta-Matúškovo 52. Tel.: 0707/35 46. VS-403/2 • Dunaszerdahelyen a centrumban irodák kiadók. Tel.: 0709/522 724. V-1335 • *:• • Lapostetők szigetelése 100 koronától. Tel.: 0709/520 203, 0709/525 208. DS-008 • II. Nemzetközi Kulturális Fesztivál - Zselíz 96 1996. június 15 (szombat) 14.00 Csemadok-ház Mohi-egy eltűnt falu népi kultúrája című néprajzi kiállítás megnyitója 14.30 Kultúrház Néprajzi szeminárium 1. A népi kultúra változásai és fennmaradása 2. A fesztivál mint a népi kultúra megtartó ereje 17.00 Kultúrház Makó és a nagyvilág című fotókiállítás megnyitója 19.00 Kultúrház Énekkkarok seregszemléje 21.00 Kultúrház Táncház 1996. június 16. (vasárnap) 14.00 A Csemadok-ház előtt Játszóház - Találkozó N. Tóth Anikóval 15.00 Szabadtéri színpad Tánc- és folklórcsoportok gálaműsora. K-136 • Te rongyos élet címmel budapesti operettgála Szlovákiában. Gyönyörű kétórás operettgálaest a legszebb operettmelódiákkal. Részletek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Mosoly országa, a Mária főhadnagy, a Bál a Savoyban című operettekből stb. Fellépnek: Tiboldy Mária, Lehoczky Zsuzsa, Szóka Júlia, Teremi Trixi, Leblanc Győző, Maros Gábor, Bozsó József, Benkóczy Zoltán. Kísér a fővárosi operettszínház Ladys zenekara. Időpontok: 1996. június 22. Párkány, VMK, 20 ó. június. 23. Zselíz, szabadtér, 20.30 ó. június 24. Vágsellye, VMK, 20 ó. június 25. Érsekújvár, Kovák, 20 ó. június 27. Somorja, VMK, 20 ó. június 28. Dunaszerdahely, szabadtér, 20,30 ó. június 29. Komárom, VMK, 20 ó. június 30. Nagymegyer, VMK 20 óra. Jegyek elővételben a helyszíneken kaphatók. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyeiket minél előbb váltsák meg! „ Te rongyos élet, bolondos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?"... K-137 • • • BRÓDY JÁNOS POZSONYBAN A felecentenáriumát ülő örök „Tini", azaz Bródy János, a sikeres szerzőóriás, a népszerű Illés zenekar oszlopos tagja, az István király című rockopera szövegírója önálló estjével mutatkozik be Pozsonyban a Ružinovi Művelődési Házban, június 20án 13 órai kezdettel. Jegyek elővételben a Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium titkárságán (tel.: 07/364 315), valamint a Madách Posonium Könyvesboltban (

tel.: 07/533 59 07) kaphatók. További előadások: június 21. Ekecs, művelődési ház, 19 ó. június 21. Komárom, Tiszti Pavilon 22. ó. K-139