Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám, kedd

[ 6 j ÚJ SZÓ KULT ÚRA 1996. június 7. BES Fél éve nincs polgármester A Lahore menti kisközségben, Bésben a múlt év decembe­rében a helyi képviselő-testület úgy döntött, hogy leváltja a polgármestert, és a 20-al önkormányzati ülésen egyön­tetűen meg Is vonták a bizalmat Titka Tivadartól, aki a leg­utóbbi választások óta félállásban látta el e tisztséget. Me­nesztéséről különböző hírek keringenek a faluban. Ottjár­tunkkor erről elsőként magát az érintettet kérdeztük. - 1986-tól láttam el ezt a tisztséget egy olyan települé­sen, amelyet korábban idege­nek irányítottak, akiknek nem volt érdekük a község fejleszté­se. Egy olyan falu élére kerül­tem, amely még művelődési házzal sem rendelkezik, hogy a többit már ne is említsem. Ko­rábban se osztogatták a kisköz­ségeknek a pénzt, most pedig még rosszabb a helyzet. Ennek ellenére a Vajáni Hőerőműtől, a környezetvédelmi hivataltól és a gázművektől összesen ka­pott 4 250 000 koronával 1993-ban sikerült megkezdeni a gázvezeték építését. A gerinc­vezetékek már a földben van­nak, csak a bekötővezetékeket és a nyomáskiegyenlítő állo­mást kell megépíteni. Az állo­más helyére vonatkozó tervet, különböző okokra hivatkozva, háromszor utasította vissza az önkormányzat, csakhogy okot találjanak az áskálódásra. így még az sem készült el, de a tel­jes befejezésre sincs már pén­zünk. Készen áll a, vízvezeték és a többi infrasturktúra terve­zete is, de a pénzhiány miatt még nem sikerült valamennyit megvalósítani. Titka Tivadar egyébként nemcsak a községfejlesztés kö­rüli problémák rendezésének lassú előrehaladásában látja a személye elleni támadás okát. A legutóbbi választásokon rajta kívül - ő az Együttélés színei­ben indult - még két jelölt (MKDM, DSZM) pályázott a pol­gármesteri posztra. - Végül is én győztem, és ezt az ellenfeleim semmiképpen sem tudták megemészteni, mert már akkor kijelentették, hogy egy évnél tovább úgysem leszek polgármester. Igazuk lett. Köztem és az önkormányzat kö­zött eleve nem alakult ki a falu javát szolgáló kapcsolat. Beval­lom, hogy négy hónapig nem volt önkormányzati ülés. Egyéb­ként az ilyen időeltolódást a tör­vény is engedélyezi. Az ügyről megkérdeztük a köz­ségben működő mozgalmak képviselőit is. Szabó Csaba, a DSZM helyi szervezetének elnö­ke így nyilatkozott: - Az önkor­mányzat törvény adta jogával él­ve lépett. Csak azt nem értem, hogy mién csak decemberben váltották le a polgármestert, amikor a négy hónapos hatá­ridőt túllépve hívta össze az ön­kormányzati ülést. Furcsa, mert az augusztusi falugyűlésen Titka Vilmos mérnök, a község alpol­gármestere kijelentette, hogy a továbbiakban a község két ve­zetője közösen, egy emberként kívánja rendezni a település gondjait. így számomra érthetet­len volt a decemberi fordulat. Kérdésemre a legsúlyosabb vád­ként a közös vagyonnal való hűtlen bánásmódot jelölték meg az önkormányzat tagjai. Az alpolgármesterrel ugyan nem sikerült kapcsolatot terem­tenünk, de a falugyűlésen tett kijelentését mások is igazolni tudták. Tóth Emil önkormányzati tag (Együttélés) kerekperec ki­mondta: - Azért váltottuk le a polgármestert, mert négy hóna­pig nem hívta össze az önkor­mányzati ülést. Ő, aki az Együtt­élés jelöltjeként indult, és meg is nyerte a választásokat, időközben úgy átlépett a DSZM­be, hogy arról senki sem tudott, még én, az elnök sem. De ez az ő magánügye. Egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. A kilenctagú bési önkormány­zatban az MKDM hat taggal képviselteti magát. A volt pol­gármester az őt ért támadások értelmi szerzőjeként ezt a cso­portotjelölte meg. - Mi nem azért bíráltuk a pol­gármestert, mert pozícióra vá­gyunk, ahogy azt ő állítja - jelen­tette ki Csatlós István, az MKDM helyi szervezetének elnöke. - A baj ott kezdődött körülötte, hogy önhatalmúlag döntött fontos kérdésekben. Én mindig azon voltam, hogy előbb az ivóvizet kell megoldani, amíg van pén­zünk, mert a gázvezetékre könnyebb összehozni az anyagi­akat. Itt, a hőerőmű kéményei alatt ivóvízre van szükség, mert nincs egy egészséges kút a köz­ségben. Az önkormányzat a víz mellett döntött, ő önhatalmúlag a gázvezetéket kezdte el építe­ni. Erről sehol sincs önkormány­zati határozat, sem jegyzőkönyv. A leglényegesebb, ami miatt visszahívtuk tisztsé­géből: semmilyen önkormányza­ti határozatot nem teljesített. A másik pedig, hogy hűtlenül ke­zelte a község vagyonát, és bizo­nyos személyek befolyása alatt állt. Én mint főellenő, ezt nyíltan kijelenthetem. Hogy miként végződnek majd a Laborc menti csatározások, az a június 22-re kiírt pótválasztá­sok után dől majd el, amikor 294 választópolgár arról dönt majd, hogy a DSZM vagy az MKDM jelöltjét kívánja-e a pol­gármesteri székbe ültetni. (katócs) Túlélt két világháborút Száznégy esztendővel ezelőtt, 1892. május 22-én a Laborc menti Iskében látta meg a nap­világot a zempléni régió leg­idősebb polgára, a Nagykapo­son élő Jáger Borbála. Ma is jó egészségnek örvend, s mint el­mondta, a férjével egész életük­ben keményen dolgoztak, köz­ben felneveltek négy gyerme­ket, két fiút és két lányt. Har­mincöt éve a Nagykaposon élő Margit lánya viseli a gondját. Borbála néni optimizmusának és vidám életfelfogásának kö­szönheti, hogy ilyen szép kort ért meg, és nem utolsósorban an­nak, hogy a betegségek mindvé­gig elkerülték. Bár már többnyi­re ágyhoz van kötve, azonban korát meghazudtoló frissessége és életkedve irigylésre méltó. Kedveli a déligyümölcsöket és az édességet. Nem szívesen emlékezik a háború borzalmai­ra, hiszen már az első világhábo­rút is felnőttként élte meg. Szü­letésnapján a városi szervek is köszöntötték a a zempléni régió legidősebb polgárát. (kat) DUNASZERDAHELYI JARAS Gyengén fejlődnek a gabonafélék A mezőgazdászok abban bíztak, hogy az Időjárás behozza majd azt a kiesést, amit az elhúzódó tél, a gyakori esők és a nyomukban keletkezett belvizek okoztak. A május végi határszemlén a Dunaszerdahelyl Járás agronómusal ke­serűen állapították meg, hogy a kemény, négyhetes kiesést a növényzet, főként a gabonafélék sehol sem pótolták be. Erről Sidó Miklós, a Regionális Földügyi és Információs Szolgálat agronómusa tájékoztatott. A jól áttelelt, 19 000 hektárnyi őszi búzából mintegy 10-15 százalé­kot károsított a belvíz. A többi parcellán is szokatlanul gyenge, fejletlen, ritka a növényzet. Ke­vés és rövid kalász várható egy egységnyi területen. Ráadásul az erős gyomosodás pótolhatatlan kárt okozhat a várható termése­redményben. A sok csapadék kö­zömbösítette a gyomirtó és gom­baölő szerek hatását. A tavalyi ár­pa a búzánál is lesújtóbb képet mutat, a mezei munkák négyhe­tes eltolódása miatt nem tudta behozni az agrotechnikai csú­szást. Április tizedike után több helyütt már el sem vetették a ta­vaszi árpát. A meglévő területe­ken nagyon alacsony, ritka az ál­lomány, és a kellő fejlettség el­éréséhez már kevés az ideje. Négyszáz hektáron a burgonya állapota sem kielégítő. A nagy nedvesség, magas páratartalom elősegítette a gumórothadást. Ezerkilencszáz hektáron Felsőpatony és Nagylúcs körzeté­nek kivételével, ahol jégkárt szenvedett a növényzet - a cu­korrépa állapota jó, megfelekő, az egyedszám, a fejlettséggel sincs gond. Viszont nem tűr ha­lasztást a növényvédelem, mivel több parcellán észlelték a drót­férgek megjelenését. A járásban több mint 300 hektárral nőtt a cukorrépa vetésterülete, s ez a növekedés folytatódhat a jövőben is, mert a cukorgyár, illet­ve a mezőgazdasági tárca inten­zívebben támogatja a ter­melőket. A kukoricánál sikerült bep'tolni a kiesést. ígéretes a tizennnyolc­ezer hektárnyi megkukorica s a közel 8000 hektár silókukoricára sem lehet panasz. Ezeknek ked­vez a sok csapadék, a mérsékelt meleg. Sajnos, a belvizek mint­egy 4300 hektár földet borítottak el, s ebből 1600 hektárt be sem vethetnek az idén. Az agronómus befejezésül el­mondta: ezekben a napokban fe­jeződik be a lucerna első kaszá­lása. A tervezett mennyiséget ugyan elérték a gazdaságok, de az ismétlődő esők nemcsak a munka ütemét lassították, ha­nem a minőséget is rontották. Ezért ott jártak jobban, ahol a ter­més többségét szenázsolták, amihez külső segítséget kaptak a gazdaságok. Míg ott, ahol ha­gyományos szénakészítéssel próbálkoztak, csupán gyenge minőségű, jobbára kilúgozódott, alacsony tápértékű szálast tartó­síthatnak. KRASCSENICSGÉZA Rozsnyó R.szombat , Kassa • Töketerebei Nagyszarva CSÁB Kitartó színjátszók Ha Jól emlékszem, egy kivételével minden bemutatójukat láttam. Lassan másfél évtizede, hogy megszakítás nélkül minden évben színre visznek egy darabot. A Csemadok csá­bi színjátszóiról van szó, akik nemrégen mutatták be Oscar Wllde A kísértet házhoz Jön c. vígjátékát, Zatyko Ferencné pedagógus rendezésében. Nem láttam új arcokat a cso­portban, hiszen Bojtos Ferenc, Slávikné Vido Ágnes és öccse, József az indulástól oszlopos tagjai a csapatnak, de a többiek sem első alkalommal léptek színpadra. Helyben kétszer is bemutatták a darabot, és szíve­sen tájoltak volna vele a környé­ken, de az előző évek lehangoló tapasztalatai miatt eltekintettek tőle. Mint azt Marika, a darab rendezője őszintén elmondta, volt olyan vendégszereplésük, ahol csak heten ültek a nagy kultúrházban. Ez aztán nagyon elvette kedvüket a tájolástól. - Az előadás végén mintha olyasmit mondott volna az egyik szereplő, hogy ez volt az utolsó bemutató. Csak nincs szét­esőben a csoport? - tolmácsol­tam a kapott „fülest" Zatyko Fe­rencnének. - Ez volt sorrendben a tizen­harmadik bemutatónk. Hogyszét­esőben volna a csoport? Nem kell komolyan venni - nevette el magát Marika -, minden darab bemutatása után ezt szoktuk mondani. Eddig még egyszer sem tartottuk meg a szavunkat, holott tényleg mostoha körülmények kö­zött próbálunk. A színpadunk, amely lényegében egy nagy dobo­gó, sem a legalkalmasabb a szín­játszásra, hiszen hiányoznak a színfalak, nincs függöny - hogy csak néhány fogyatékosságot említsek. Úgy vagyunk vele, hogy a következő bemutatóig elfelejt­jük a próbák minden kínját-baját, és megint csak nekifogunk egy új darab bemutatásának, (bodzsár) Zatyko Szilvia és Zatyko Ferenc a Wilde-darabban A szerző felvétele MEGKÉRDEZTÜK SZEPSI POLGÁRMESTEREI: Mit hozott Belgiumból? A Leuvenl Katolikus Egyetem és a Pozsonyi Komenský Egye­tem politológiai karainak együttműködését bizonyos ágaza­tokban a flamand kormány Is segíti. Szervezésükben néhány héttel ezelőtt Trencsénben volt egy nemzetközi szeminári­um, amelyen a belga vendégek tájékoztatták a hazai részt­vevőket a belga szövetségi rendszer működéséről. Az elmé­leti Ismerkedést a múlt héten gyakorlati Is követte. Szlováki­ából egy 24 fős csoport - köztük polgármesterek, önkor­mányzati hivatali dolgozók - belgiumi körúton vett részt. Köztük volt Szepsi polgármestere, Zachariás István Is. - Uticélunk az volt, hogy a helyszínen megismerkedjünk a belga szövetségi rendszerrel s ezen belül az önkormányzatok és a turizmus, az önkormány­zatok meg a kis- és középvál­lalkozások kapcsolatával és azzal is, hogy egyes községek­ben, városokban hogyan tud­ják hasznosítani a külföldi tőkekínálatot, tőkebehozatalt. ( • Milyen benyomásokat szerzett? - Lépten-nyomon megfigyel­hető volt az Európai Unióhoz való tartozásuk. Például a kezdő vállalkozások mene­dzselésében, továbbá az ipari zónák kialakításában. Mind­ebből részt vállal az ország kor­mánya, pontosabban a kor­mány által elfogadott intézke­dések összessége, összehan­goltsága. Idegenforgalmi kon­cepciójukban pedig nem az az egyetlen és elsődleges cél, hogy mit láthat náluk a turista, hanem ezzel egyenértékű az is, hogy az idegenforgalomból nem kis bevételük legyen az ott élő embereknek, cégeknek, településeknek. E téren is megfigyelhető, hogy a mikro­és makroszféra összehangol­tan cselekszik, segíti egymást. Például reklámban, infrastruk­túrában. • És a nemzetiségi kérdés terén? - A különböző nemzetiségű lakosok együttélésében is sok követendő példa található ott. A flamand területen a francia is hivatalos nyelv, a vallonok által lakott vidéken a holland is. Megfigyeltem néhány he­lyen, hogy az utcai feliratok, a buszokon a menetirány stb. többnyelvű. És amint mondták a helyiek, nekik ez így termé­szetes. (gazdag) NAGYSZARVA Csallóköz-Szigetköz Bábfesztivál Szombaton, idén már má­sodszor, adtak egymásnak találkozót a széles környék gyermekei Nagyszarván. A húsvét előtti nagy játszóház után ezúttal a Csallóköz-Szi­getköz Bábfesztiválra gyűltek össze a somorjai Du­na utcai óvodások, a tárnoki Kaktusz, az eperjesi Ugribug­ri, az udvarnoki Kabóca, a felsővámosi Tikiriki, a hely­beli Csibészek tagjai és a Derzsi testvérpár, illetve ven­dégeik, a szigetközi moson­magyaróvári, halászi és bele­di gyermekek, hogy Csépi Zsuzsanna, Mezei Erzsébet és Jávorcsík Edit közreműkö­désével, versenydrukk nél­kül, egymást is szórakoz­tatva mutassák meg, mire is képesek. - Doborgazon annak ide­jén vasárnaponként édes­apám sokat mesélt nekünk arról, hogy mi is van a Duna túloldalán. Tulajdonképpen innét származik az ötlet, hogy ily módon is megismerjük egymást, és legalább erre az időre szimbolikusan bontsuk le a köztünk fekvő, a víz­lépcsővel most már kettős határt. A fesztivált idén már második alkalommal rendez­tük meg, ezúttal a Rákóczi Szövetség Somorja és Vidéke Alapítványa és a Katedra Ala­pítvány társrendezéáében, il­letve a környékbeli szponzo­rok támogatásának köszön­hetően. Különben is, a csalló­közi bábcsoportok vezetői kö­zött régóta meleg, baráti kap­csolat van, így végre arra is lehetőségünk nyílott, hogy az országos versenyeken kívül is találkozhassunk - mondta a fesztivál főrendezője, Csépi Zsuzsanna. Vasárnap a csallóközi gyermek bábosok a Sziget­közben léptek fel, a Csibész és az Ugribugri a Halászi Bá­bos Nagyfesztivál vendége volt. (tuba)

Next

/
Thumbnails
Contents