Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-24 / 146. szám, hétfő
fel ÚJ szó VI LAG PIAC 1996. június 24. CÉGVILÁG Siemens A Siemens AG német villamossági és elektronikai konszern arra számít, hogy a szeptemberrel záruló 1995/96-os pénzügyi évben 20 százalékkal növeli nyereségét. Heinrich von Pierer cégfőnök közölte: a forgalmat Németországban 5-6 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 10 százalékkal igyekeznek bővíteni. A délkelet-ázsiai térségre vonatkozóan kétszámjegyű forgalomnövekedést jósolt. A Siemens az elmúlt pénzügyi évet 88,8 milliárd márka árbevétel mellett 2,08» milliárd márkás nyereséggel zárta. Az árbevétel 60 százalékát Németországon kívül érte el. A további létszámleépítésekről szólva von Pierer azt hangsúlyozta, hogy olyan nagyságrendű elbocsátásokra nem kell számítani, mint az elmúlt három évben, amikor 40 ezer fővel csökkentették a létszámot. Levi Strauss • Sajátos módon ünnepeli meg az ezredfordulót a világszerte ismert amerikai farmernadrággyártó cég, a Levi Strauss: összes, 37 ezer főnyi alkalmazottját egyévi fizetéssel lepi meg. A nagyvonalú ajándék 760 millió dollárjába kerül a Levi's-nek. A • pénzbeli ajándékot 2001-ben vehetik majd fel az alkalmazottak feltéve, hogy teljesítik a tervbe vett készpénzbevételt. Ha túlteljesítik, a jutalom összege még nagyobb is lehet. A cég a 2001es pénzügyi évre 7,35 milliárd dollár árbevételt irányzott elő, de a szakszervezet és a vállalat vezetése egyetért abban, hogy ez a szint könnyen teljesíthető. A Levi Strauss jelenleg 28 ezer embert foglalkoztat az Egyesült Államokban, 7 ezret Európában, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 2 ezret. Renault Európa egyik legnagyobb autógyára, a Renault végleg magántulajdonba kerül: a francia gazdasági minisztérium nyilvánosságra hozta az eladásra kínált hat százalékos állami részvénycsomag árát (részvényenként 139 frank), s ezzel megkezdődött az értékpapírok jegyzése. A hat százalékos részesedés eladása után az állam tulajdonában már csak a tőke 46 százaléka marad. A kormányzat közölte, hogy ezúttal csak intézményi befektetők érdeklődhetnek. Ez utóbbiaknak feltételül szabták, hogy minden egyes cégnek legalább 600 ezer részvényt (azaz a tőke 0,25 százalékát) kell megvásárolnia. A Renault mostani privatizációs fordulója nagyjából kétmilliárd frankot hoz majd az államkincstárnak. MTI CSODEUARASOK A NAGYVILAGBAN ES NÁLUNK A szükséges rossz Közismert, hogy nem minden vállalat, nem minden cég bírja a piacgazdaságban természetes versenyt. A lemaradók vagy fokozatosan elsorvadnak, vagy felvásárolják az erősebbek, vagy csődöt jelentenek. A csőd, bár fájdalmas dolog, de szükséges, mivel tiszta vizet önt a pohárba, véget vet az agóniának. Talán a sebész szkalpeljéhez hasonlítható, mivel a csődeljárás segítségével a gazdaság beteg részei kivághatok. Szlovákiában ugyan van csődtörvény, azonban csődökről alig hallunk. Ez csak látszólag örvendetes, mivel ennek titka az állami dotációk, a hanyatlást elodázó szubvenciók, s aminek köszönhetően pénzt vonnak el a biztató távlatokkal kecsegtető vállalkozásoktól. Szlovákiában 1995 végéig 3304 csődeljárási javaslat érkezett az illetékes szervekhez, azonban ténylegesen csupán 118 jogi Ország A csődeljárások száma (1994) Franciaország 61600 Nagy-Britannia 46 800 Németország 19 000 Olaszország 17 200 Svédország 16 600 Spanyolország 6600 Hollandia 6500 Belgium 6450 Finnország 5900 Ausztria 4800 Norvégia 3850 Dánia 3100 Írország 750 Szlovákia 32 szubjektum ellen indították meg a csődeljárást. A fejlett országokban ennél tízszer, sőt százszor több csődeljárást indítanak egy évben. Grafikonunk az egyes európai államokban lebonyolított csődeljárások számát tünteti fel, az összehasonlítás kedvéért feltüntetjük a Szlovákiára vonatkozó adatot is (1994-ben). SP Cégházasságok darwini időkben Egy minapi karikatúra szerint 2000-ben a McBank így hirdeti magát: „Az USA legnagyobb bankja. Mert az egyetlen." Egy másik újság egyáltalán nem karikírozott, amikor az egyik legnagyobb hadiipari cég elnökét idézte. A kérdésre, miért vette meg a másik legnagyobb hadiipari vállalatot, az illető így válaszolt: - Darwini időket élünk. A természetes kiválasztódás a piacon biológiai kegyetlenségével választja ki a túlélő fajokat, és csak a legerősebb cégek maradnak fenn. Az információs társadalom berobbanása, a pénzügyi szolgáltatások elektronizálása és a csúcstechnológiás fejlődés tőkeigénye olyan követelményeket állított, amelyek valóságos egyesülési hullámot indítottak el az amerikai óriáscégek körében. 1995-ben Amerikában összesen 8956 nagyvállalati egyesülés jött létre, 458 milliárd(!) dollár értékben. Ez egy döbbenetesen új jelenséget is előidézett: bizonytalanná lett a felsőfokú végzettségű, tapasztalt nagyvállalati középvezetők eddig szuperbiztosnak számító állása. A bankok fiókigazgatókat, főkönyvelőket küldenek el, az elektronikai cégek termékmendzsereket, bevált fejlesztőket és hálózati képviselőket. A pénzipar immár teljesen önálló ágazatként, a banki, biztosítási, tőkemozgatási, befektetési és tőzsdei műveletek minden eddiginél átfogóbb, összekapcsoltabb és elektronikusan hihetetlen sebességűre gyorsított műveleteit végzi. A verseny kényszere, hogy az USA első húsz nagybankja közül egyszerre több is házasságra lépett. A kultúripar viszont négy eddig elkülönülő ágazat egybeolvadása: a széles értelemben vett média és tájékoztatás műszakilag és tulajdonilag egyaránt része lett a szórakoztatási kép- és hangforgalmazásnak. Egyben új közlési eszközök is jöttek létre az elektronikus multimédia és a számítógépes hálózatok révén. Mindehhez csatlakozik a távközlési, számítógép- és szórakoztató elektronikai termékgyártás teljes köre. Itt az ABC és a Disney, valamint a CBS és a Westinghouse házassága volt a legfeltűnőbb. Feltűnően sok a környezetvédelmi eljárásokat és környezetkímélő termékeket ajánló cégek egybeolvadása. A szakértők szerint az iparágak közötti technológiai határok elmosódásával avultak el az USA szigorú, évszázados hagyományú monopóliumellenes törvényei. Ráadásul a nagyokból lett legnagyobbak között nem csitul, hanem élesedik a fogyasztó számára is előnyös verseny. A bankegyesüléseket górcső alá vett szakértők arra az eredményre jutottak, hogy az új nagyok jobb szolgáltatásokat és alacsonyabb hitelkamatokat nyújtanak, mint korábban. Az viszont egyelőre nem áll, hogy a hatékonyságuk nőtt volna. Előfordult, hogy a frigyre lépett páros együttes teljesítménye rosszabb volt, mint a kettőjük külön-külön. NSZ OECD-jelentes az atomenergiáról A világ legfejlettebb országaiban továbbra is nőni fog az atomenergia-termelés, s ez a tendencia az ezredforduló után is jellemző marad - olvasható abban a jelentésben, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD atomenergetikai ügynöksége hozott nyilvánosságra. A dokumentum szerint a szervezet tagállamaiban 1995ben 1902 milliárd kilowattórát tett ki az atomerőművek áramtermelése, s 2010-ig 2171 milliárd kilowattórára nő. Ám az abszolút számokban mért növekedés ellenére az atomenergetikának a tagországok teljes áramtermelésében elfoglalt helye csökkenni fog: az 1995-ös 24,6 százalékról 2000-re várhatóan 24 százalékra, 2010-re pedig 21,7 százalékra esik vissza ez a mutató, jelezve, hogy más energiaforrások felhasználása még az atomenergiánál is jobban nő majd. A nukleáris energia egyébként Franciaországban a teljes áramtermelésének 76, Belgiumban 55, az Egyesült Államokban 20 százalékát biztosítja, a lista végén az OECDtagok közül Hollandia (5 százalék) áll. Az OECD-országokban egyébként jelenleg 344 atomreaktor működik, s 15 reaktor áll építés alatt. MTI LEVEGŐBE EMELKEDIK A LEGENDA Rajtol a Pan Am Öt évvel a csődeljárás lezárása után, július 4-étől Ismét bekapcsolódik a légiforgalomba az amerikai Pan American World Airways Inc. - adta hírij) a Frankfurter Ailgemelne Zeitung. A kisebb méretűre zsugorodott „új" Pan Am eleinte csupán az Egyesült Államok nagy légikikötői, New York, Miami, Los Angeles, San Francisco és Chicago között üzemeltet légijáratokat. járatokra specializálódott, jó pénzügyi helyzetben lévő légitársaságok, mintáz American, a Delta és az United, egyre nagyobb arányban kapcsolódtak be a nemzetközi forgalomba. Az utolsó lökést az adta, amikor a skóciai Lockerbie fölött merénylet ért egy Boeing 747-est. A Pan Am Londonból New Yorkba tartó járata 258 utassal a fedélzetén zuhant le. Három évvel később a Pan Am végleg csődbe ment. A mostani cégvezetés fordított utat kíván bejárni. A vállalat először az Egyesült Államokon.belüli járathálózat kiépítésére összpontosít, de nincs kizárva későbbi külföldi terjeszkedés sem. Az új Pan Am csak 400 munkatárssal rendelkezik. Az utóbbi években átszervezett 39 amerikai légitársaság mintájára idegen szolgáltató cégeknek adják ki a szervizelés, a helyfoglalás és más földi szolgáltatás elvégzését. Az újrainduló Pan Am szándékai szerint 25-50 százalékkal kedvezőbb áron kínálja útjait, mint a nagy légitársaságok. MH A csődbe jutott Pan Am nevének használati jogát 1993-ban 1,3 millió dollárért vásárolta meg Charles E. Cobb, az USA turizmusáért felelős korábbi államtitkár. A Pan Am, név mind a mai napig az egyike a legismertebb cégneveknek, mint a Coca-Cola, IBM, illetve Mercedes. Jelenleg a Pan Am előnyös feltételek mellett három Airbust lízingel a holland ANG csoporttól, de már egy éven belül nyolcra kívánják emelni a gépeik számát. Az Airbusok fedélzetükön két osztályon 254 utasnak adnak helyet. A Pan Am 1927-ben Florida és Kuba között indított postajáratot. A vállalat világszerte ismert kék márkajelzésével rövidesen az egyik legfontosabb, nemzetközi téren tevékeny amerikai légitársasággá vált. A hetvenes és a nyolcvanas években hibás üzleti döntések következtében egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe került. Ehhez járult még, hogy az amerikai kormányzat egyre több külföldi légitársaságnak adott landolási jogot. Emellett a belföldi Új repülőtér Berlinben A szavazócédulán nem szerepelt ugyan a kérdés, de amikor Brandenburg tartomány polgárai május elején leszavazták a Berlinnel való egyesülést, közvetve a jövő legnagyobb német repülőterének helyéről is döntöttek. A pártában maradt főváros ugyanis rádöbbent, hogy a város szélén fekvő Schönefeld biztosít majd több munkahelyet lakóinak. A három berlini repülőtér - a régi nyugat-berlini, a volt amerikai repülőtér a város közepén és az NDK egykori központi légikikötője, Schönefeld - a kormány és a parlament Berlinbe költözése után együttvéve sem tudja majd lebonyolítani a légiforgalmat. Éveken át folyt tehát a vita arról, hogy hol legyen - ahogy a brandenburgi kormányfő fogalmazott - „a következő évszázad kelet-közép-európai repülőtere". Schönefeldet bővítsék-e (csak itt van hely a terjeszkedésre a meglévők közül), vagy Berlintől hatvan kilométerre délre, Brandenburg határára építsenek teljesen új létesítményt egy volt szovjet katonai reptér, Sperenberg környékén? A mérleg nyelve sokáig az utóbbi felé billent, ám jött az említett brandenburgi szavazás, és a továbbra is önálló berlini szenátus Schönefeldre voksolt. A mostani szűkös időkben azonban a költségtényező bizonyult a döntő érvnek. A jelenlegi berlini összforgalom négyszeresére, évi negyvenmillió utasra tervezett, s így a frankfurtinál is nagyobb légicsomópontról van szó. Költsége Sperenbergben 15, míg Schönefeldnél - például a már meglévő köz- és vasúti összeköttetés miatt - csak 10 milliárd márka lenne. A Bonn, Berlin és Brandenburg részvételével alakult holding még a tízmilliárdot sem tudja összekaparni. Kapóra jön tehát a Dresdner Bank, a Daimler-Benz és az amerikai Airport Group Internacionál ajánlata, amely szerint kizárólag magántőkéből, állami támogatás nélkül építenék meg az új légikikötőt. Ilyenre még nem volt példa a német közlekedési beruházások történetében. Az építkezésnek 1998-ban kellene megkezdődnie és 2010-re befejeződnie. Attól kezdve egy helyen bizonyosan nem lesz jó lakni: Diepenesee faluban, amelynek főutcája már most is a schönefeldi reptér kerítésénél kezdődik, és amely akkortól az új repülőtér kellős közepére kerül. MH A fejlődés záloga a fejlesztés Az elmúlt évtizedekben a kutatás-fejlesztési tevékenység a világpiaci versenyképesség alapvető tényezőjévé vált. A legfejlettebb országok egyik ismérve, hogy jelentős összegeket fordítanak kutatásra és fejlesztésre. Például az Egyesült Államok évente 170 milliárd dollárt szán erre a célra. Még kifejezőbb, ha azt vizsgáljuk, hogy egy adott ország a bruttó nemzeti össztermékéhez (GDP) viszonyítva hány százalékot költ a tudományos és műszaki fejlesztésre. Az elmúlt években az OECD-államok átlaga 2,2, az Európai Unióé pedig 2 százalék volt. A nyolcvanas években a fejlett ipari országok mindegyikében (Nagy-Britannia és Hollandia kivételével) növekedett a GDP-hez viszonyított kutatási-fejlesztési költségek aránya. Finnországban például 1981 és 1993 között e mutató 1,2 százalékról 2,2 százalékra emelkedett, Dániában 1,1 százalékról 1,8 százalékra, Norvégiában 1,3 százalékról 1,9 százalékra növekedett. Magyarországon ez a mutató 1994-ben megközelítette az 1 százalékot, Szlovákiában pedig mélyen 1 százalék alatt maradt. NSZ A kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában Svédország USA Japán Svájc Németország Franciaország Nagy-Britannia Finnország Hollandia Norvégia Dánia Olaszország Írország 3,1 2,7 2,7 2,7 J 2,5 2,4 2,2 2,2 J 1,9 ] 1,9 1,8 1,3 1,1 Valutatartalékok világranglistája A Szlovák Nemzeti Bank valutatartaléka az év elején elérte a 3 milliárd dollárt, az egész bankrendszer tartaléka pedig együttesen meghaladta az 5 milliárd dollárt. Ez megnyugtató nagyságrend, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 1993 elején katasztrofálisan kevés, alig 30 millió dollár árválkodott a trezorokban. A tartalékok akkor számítanak elegendőnek, ha fedezik az ország háromhavi importjának költségeit, ez Szlovákia esetében havonta 700 millió dollár. Ami a valutatartalékok nagyságát illeti, e téren főleg a távol-keleti országok jeleskednek, nem egyszer a tényleges szükségleteket messze meghaladó mennyiségű konvertibilis valutát halmozva fel. Grafikonunk a világ legnagyobb valutatartalékokkal rendelkező államok sorrendjét tünteti fel (milliárd dollárban). Japán 170 Tajvan 80 Németország 75 Kína 72 Szingapúr 60 Hongkong 52 Egyesült Államok 50 Brazília 45 Nagy-Britannia 42 Thaiföld 30 Forrás: Trend