Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-18 / 141. szám, kedd
61 ÚJ SZ Ó REGIO Ki kaphat elektromos tolókocsit Szlovákiában? A legtöbb mozgássérült arra panaszkodik, hogy nem világos előtte, kl, mikor és hogyan kaphat tolókocsit, pontosabban: elektromos tolókocsit. Hogy kl téríti meg a segédeszközök árát. A mozgássérültek szövetségének keretén belül a tagság segédeszközökkel való ellátása Köböl Tibor alelnök feladatai közé tartozik. - A jelenleg érvényes törvények szerint a betegnek a körzetében működő rehabilitációs főorvos írhatja ki a számára szükséges segédeszközöket. A páciens a főorvos által kitöltött és aláírt vényt beadja az egészségügyi biztosítóban, amelynek kötelessége megtéríteni a segédeszköz árát. De az utóbbi hónapokban azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb egészségügyi biztosító a segédeszköz szükségességének a megítélését a revíziós orvosára bízza, aki egyszeri vizsgálat után akár felül is bírálhatja a mozgássérült szakorvosát. • Vegyük példaként az elektromos tolókocsit. Anyagilag jelentős tétel, és óriási igény van rá Szlovákiában. Hogyan jár el az egészségügyi biztosító azokkal a páciensekkel szemben, akiknek a szakorvos elektromos tolókocsit írt ki? - Ez a gond többek között engem is érint, mivel tavaly ősszel nekem is kiírta a szakorvos az elektromos tolókocsit. Az Általános Egészségbiztosítóban leadtam a vényt, azóta levelezünk. Az első levelükben arról tájékoztattak, hogy csak részben térítik meg az árát. Amikor az ide vonatLOSONC Merész vállalkozás: Plectrum Merész, nagy nyereségre aligha számítható vállalkozásba kezdett a kultúra, az Irodalom és zene néhány fanatikus híve: könyv- és zeneműkiadó kft.-t alapítottak Losoncon. Konkurenciaharcra nemigen kell számítani, hiszen a régióban nincs olyan nyomda, kiadó, amely magyar nyelvű, nem periodikus jellegű kiadványokat is megjelentetne. Az új kiadóról, céljairól az egyik alapítót, a losonci Ardamica Zoltánt kérdeztem. - A plectrum a pengettyű latin cnegnévezése. Zenekarom van, gitáron játszom, megszólaltatásának egyik eszköze a pengettyű. Innen a kft. neve. • A kiadványok megjelentetéséhez sok pénz, erős anyagi háttér kell. Az alapítók mit tudnak biztosítani, mire fog összpontosítani a kiadó? - Adott a szorgalom, az önbizalorrj, a munkaerő. Kis tőkével kezdtük. Az előreláthatólag nem rentábilis tevékenységhez további szponzorokat, alapítványi támogatásokat, megrendeléseket kell találnunk. Alapvető célunk könyvek és nem periodikus jellegű kiadványok megjelentetése, hanghordozók (CD-k és kazetták) kiadása. Megkaptuk az engedélyt videóra is, de ezzel egyelőre nem kívánunk ténylegesen foglalkozni. További lehetőség a reklámtevékenység, a propagáció, valamint kulturális akciók szervezése, beleértve a hangosítást és világítást is. • Ez eléggé általános. Lehetne valami közelebbit is? - A kiadó székhelye Losonc, hivatalosan februárban jegyezték be. Elsősorban a helyi magyar kultúrát szeretnénk népszerűsíteni és támogatni. Ezt más nem fogja megcsinálni helyettünk. Az irodalmi alkotásokat, könyveket illetően személy MARCELHAZA Jubiláló hagyományőrzők 1996. június 18. GÚTOR A Komáromi járásbeli Marcelházán 1971-ben részben a Magyarországon működő pávakörök, részben helyi kezdeményezésre a Csemadok alapszervezete mellett megalakult a hagyományőrző népművészeti csoport, amely egy énekkarból és egy citeraegyüttesből áll. A csoportot kezdettől fogva Keszegh Béla, a magyar alapiskola igazgatója vezeti, aki, mint mondta, sok feledhetetlen és emlékezetes percet köszönhet a közös fellépéseknek. Az éltes ember lába már nehezebben mozdul. Féken tartja az „itt fáj" meg az „ott fáj". De azért csak erőt vesz magán, hogy kimozduljon megszokott környezetéből, s kicsit körülnézzen a számára oly vonzó mátyusföldi tájon, melyhez ezernyi szállal kötődik. Nem csupán a testvéri-rokoni látogatás jelentette a mágneses vonzerőt, kíváncsiságom sem hagyott nyugton. Fölöttébb érdekelt: földijeim, a szorgos-dolgos nádszegiek miként birkóznak meg a jelenkor kihívásaival, mit tesznek satnyuló életkörülményeik javításáért, a közjóért. Van-e még egyáltalán nyoma a maradiságnak ebben a hajdan „isten háta mögötti" jelzővel illetett, járásszéli községben? Gyalogszerrel kutyagolom végig az utcákat. Tekintetem minduntalan a szépítés műveibe botlik. Még csak hírmondóA helyi művelődési házban május utolsó napján az egykori és jelenlegi csoporttagok, a falu polgármestere, illetve a meghívott vendégek közösen emlékeztek meg a csoport negyedszázados évfordulójáról. Sóoky Gál László polgármester beszédében értékelte a csoportnak a község hírnevét öregbítő tevékenységét. Bajnok István, a Csemadok Országos Választmányának alelnöke a népzene és a népdal közösségformáló erejéről beszélt, és a szervezet nak sem maradt a nádfedeles, vályogfalú viskókból. Ellenben feltűnően sok a kor igényeihez igazodó, már-már villaszerű, takaros lakóház, ízléses kapuval, kerítéssel. Rendben tartottak, tiszták a porták. Az utcák egyikét-másikát üdévé, barátságossá teszik a kétoldalt sorjázó örökzöld tuják. Mindez az itteni emberek szépérzékét, környezet- és faluszeretetét, egészséges lokálpatriotizmusát érzékelteti. Nagy a nyüzsgés a kertekben is, az emberek mihamarabb szeretnék behozni azt a késedelmet, amit az idei patópálos tavaszérkezte okozott. Ebben a valahai sárfészekben mindenütt aszfaltozott utakon (2-3 százaléknyi vár még portalanításra) koppan a lábbeli, surran a kerékpár meg a motoros jármű. Egyszer s mindenkorra befellegzett a sárdagaszkozó törvényekre hivatkoztam, elismerték, hogy a tolókocsi árát kötelességük megtéríteni, azonban figyelmeztettek a következőkre: Zólyom kovácsi ban megnyílik az egészségügyi központjuk, amelyben a hozzám hasonló pacienseket orvosaik megvizsgálják, majd eldöntik, ki, illetve kik jogosultak a különböző segédeszközökre. Később, decemberi levelükben pedig azt írták, hogy egy általuk ismert rendelet szerint csakis azok a mozgássérültek kaphatnak elektromos tolókocsit, akiknek az a létfenntartásukhoz szükséges, például ha dolgoznak. Természetesen tiltakoztam a mozgássérültek ilyen és hasonló kategorizálása ellen. Miért diszkriminálják azokat a sorstársakat, akik nem kapnak munkát? Arról nem is beszélve, hogy többségünk szeretne készerint nagyon szeretném, ha első köteteket is ki tudnánk adni, s azokra vevőket is találnánk. Ha Közép-Szlovákiában összeszámoljuk azokat, akik már szerepeltek valamilyen antológiában, közel 100 nevet tudnánk felsorolni. De nem zárkózunk el a szlovák könyvek kiadásától sem. Az irodalom mellett a zenei kultúrának is van egy-két olyan ága, amelyet a többség kommersznek vél, de valójában sem művészileg, sem üzletileg nem tartoznak oda. Aligha mondok újdonságot azzal, hogy ha magyar csoportról van szó, akkor a helyzet még rosszabb. Ezek a csoportok ha élni, működni akarnak, mindig rákényszerülnek arra, hogy nyelvet váltsanak (szlovák, angol). Nekik szeretnénk segíteni. Jó az együttműködésünk a losonci Powersound hangstúdióval, amely minőségi felszereléssel rendelkezik. Egyéb téren többek között aranyplakettjét adta át Keszegh Bélának. Kiss Mihály, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának titkára könyveket, lemezeket és magnókazettákat ajándékozott a jubiláló csoport tagjainak, akik közül a legaktívabbak a Csemadok helyi szervezetétől emléklapokat is kaptak. Az est hátralévő részében az éneklőcsoport és a citeraegyüttes tagjai zenében és dalban elevenítették fel tevékenységük jelentősebb állomásait. Hallhattuk, hogy mit énekeltek a hetvetásnak... Az elavult fűtésmódnak is hadat üzentek. De erről már a községházán tájékozódom, ahol az ügyfelek egymásnak adják a kilincset. Felelős tisztét csupán egy éve tölti b e Juhos Ferenc polgármester, mégsem mondható kezdőnek. Az előző választási időszakban alpolgármesterként szerzett sok értékes tapasztalatot. A lakosság észjárását, gondját-baját ugyancsak jól ismeri, hiszen közülük való. Elújságolja, hogy a gázvezeték építésének és beszerelésének munkálatai már a befejező szakaszba értek. A háztartások mintegy 85 százaléka élt eddig a fűtéstechnika korszerűsítésének a lehetőségével, hiszen ezáltal mentesülnek a tüzelőanyag beszerzésének gondjaitól, a szénnel járó piszoktól. Meg a jelenlegi árak sem kedpességeinek megfelelő munkát végezni. • A szervezet vezetősége mit tehet az ügy érdekében? - Szinte semmit. Az einöknőnk, Ľudmila Gričová személyesen járt az Általános Egészségbiztosító pozsonyi központjában, ahol a vezérkar, tudtommal, nem állt vele szóba. Másodrangú tisztviselőkkel beszélt a folyosón, mert nem hívták, nem engedték be az irodába. • Mi van a zólyomkovácsi központtal? - Nincs tudomásom arról, hogy megnyitották. Mi pedig várunk, hogy egyszer valaki, valahol megvizsgál bennünket, és csak reménykedni merünk abban, hogy jogosultnak talál a szükséges segédeszköz használatára, annak megvásárlására. Mert a hangsúly az utóbbin van. (farkas) a Vigadó kulturális menedzsmentjével és a losonci Szabadidőközponttal tartjuk a kapcsolatot. • A vállalkozás filozófiája nagyon kemény. - Igen, a bevételek biztosításához, a megélhetéshez „kényszermunkákat" is kell végeznünk, ilyen pl. a reklámfüzetek készítése. Ez ugyan művészileg nem érdekes, de sokat lehet belőle tanulni, és anyagilag is hasznot hoz. Ha sikerül támogatókat találnunk, akkor a következő egy-másfél évben 1-2 kötetet jelentetnénk meg. Ebből egy tudományos-ismeretterjesztő, egy pedig szépirodalmi lenne. m Az első munka? - Készül, igaz, a bürokrácia hullámsírjaiban vergődve, a losonci Romlás Virágai zenekar első hivatalosan megjelenő Fúzió c. kezettája. A felvételek elkészültek, a sokszorosítóban vannak. Megjelenése már csak az adminisztráció gyorsaságának a függvénye. PUNTIGÁN JÓZSEF nes években a járási dal- és táncünnepélyeken, a nyolcvanas években a Jókai Napokon, a kilencvenes években a kerületi seregszemléken, illetve néhány évvel ezelőtt a magyarországi Badacsonyban, ahol a szüreti ünnepségen nagy sikerrel léptek fel. A bemutatóból is kiderült: a csoport rendkívül termékeny huszonöt évet tudhat maga mögött. A hagyományőrzők munkáját az utóbbi öt évben a községi hivatal anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti, ezt a segítséget a csoporttagok úgy igyekeznek meghálálni, hogy fáradhatatlanul dolgoznak tovább, és ahol csak lehet, méltóképpen képviselik falujukat. (kamoncza) vezőek a szénbeszerzést illetően. Mindez 40 millió korona ráfordítást igényel. Az önkormányzat elodázhatatlan feladatként tartja számon a csatornázást, a szemétlerakat létesítését, valamint a szennyvíztisztító megépítését is. A pénz előteremtése okoz majd némi gondot. Tettre készek, erős akaratúak ezek a vízközi emberek itt, a KisDuna és a Feketevíz torkolatvidékén. Őseik ádáz küzdelmet folytattak a természet erői ellen; századunkban háromszor szakította át gátjait a két mihaszna folyó, romba döntve megannyi lakóházat. Ám ezek a vízi veszedelmek elhárultak, megépült a magas gátrendszer. Milyen most a lakosság jövőképe? Lehetne sokkal jobb, de a létalapja ingatag. Sok a dolgos kéz, kevés a munkalehetőség. Alig van kapaszkodó. A nádszegi ember nehéz munkától sem hőköl vissza, csak legyen értelme, haszna. KOVÁCS ISTVÁN Régi jelképek Tavaly először rendeztek falunapot Csábon. Mivel a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, az önkormányzat úgy döntött, hogy ezentúl minden évben tartanak falunapot, amely jó alkalom nemcsak a közös kikapcsolódásra és szórakozásra, hanem az összetartozás érzésének erősítésére is, hiszen egymásra vagyunk utalva nemzetiségi, politikai és vallási hovatartozástól függetlenül. A falu apraja-nagyja jelen volt a szabadtéri színpadon folyó közel négyórás műsoron. Szép összeállítással szerepeltek nemcsak az óvodások, hanem az alapiskola magyar és szlovák tagozatának tanulói is. Sok tapsot kaptak a szólóénekesek, köztük Zatyko Mária, Balga Ferenc, György Ferenc. A férfidalárda saját gyűjtésű bakanótákat adott elő. Külön említést érdemel Pásztor József, aki a hároméves korában kapott gombos harmonikájával - s enúj köntösben nek bizony már ötven éve - szórakoztatta a nagyérdeműt. Idén is elbűvölték énekeikkel a közönséget a magyarországi herencsényi Pávakör menyecskéi, és a Csemadok palásti alapszervezetének Nevesincs néptánccsoportja is sikeresen szerepelt. Két helybéli zenekar is fellépett, mégpedig a széles környéken közkedvelt Főnix, valamint a középiskolás fiatalokból álló, szárnyait bontogató Right Side, amely saját szerzeményeit is bemutatta. A műsor végén kisorsolták a tombolákat, amit érthetően nagy érdeklődés kísért, hiszen az első díj egy automata mosógép volt. A falunap előestéjén a helyi autóscsárdában a borosgazdák mutatták be az általuk készített nedűt a szakavatott zsűrinek. Három kategóriában kilenc díjat osztottak ki a legjobb minősítést kapó borok tulajdonosainak. (bodzsár) NADSZEG Vízközi emberek Vagy két hónappal ezelőtt egy szombati napon a mintegy ezer lakosú település szavazásra Jogosult polgárai közül csaknem mindenki elment az elöljáróság épületébe, hogy leadja voksát, miszerint szeretné-e, ha a község hivatalos Hamuliakovo elnevezése mellett az ősi Gútor nevet Is használhatná. A mintegy hatszáz szavazatból csupán hat szólt ellene, a többi - néhány érvénytelen szavazaton kívül - mellette. Ezt követően már csak a belügyminisztérium Jóváhagyására kellett várni, mely időközben megerősítette és jóvá is hagyta a népszavazás eredményét... A lakosok vagy két hete meghívót kaptak az elöljáróságtól. A szívélyes hangvételű, két nyelven íródott szöveg a falu apraját-nagyját ezúttal egy találkozóra invitálta: a falu jelképeinek ünnepélyes birtokba vételére. És bár a falu központjában álló postaépület falára festett címert, a vörös mentében, karddal a kezében, zöld mezőben vágtató lovas huszárt a múlt heti viharos szelek többször is „leleplezték", a községi hivatal falán elhelyezett kétnyelvű és immár Gútort is feltüntető felirat, a címer, a fehér-zöld-piros-fehér színekben pompázó községi zászló és az új pecsétnyomó ünnepélyes átadására úgyszólván mindenki kíváncsi volt. Több környékbeli falu polgármestere, a magyarországi Kerekegyháza testvérközség 15 tagú küldöttsége, két parlamenti képviselő, Peter Weiss, a DBP, illetve Bárdos Gyula, az MKDM részéről, valamint több más meghívott vendég a faluból megjelent népes gyülekezettel együtt érdeklődve hallgatta a község és főleg felavatott jelképeinek történetét. Aki türelmesen végighallgatta Mária Lúčná polgármester asszony két nyelven is előadott beszédét, az megtudhatta egyebek között, hogy a falu eredeti neve Gutor volt, amelyet az azonos nevű családról, e mezőgazdasági jellegű település alapítóiról kapott. A15. században három település létezett még a mai Gútor területén, mely a Hamuliakovo nevet 1948-ban kapta... Az ünnepségen is ismertetett történelmi tények közül mindenképpen említésre méltó, hogy a középkorban szervezett közigazgatása volt a településnek, és községi jelképei is voltak. A falu eredeti jelképe csak egyházi motívumot tartalmazhatott, amelyet viszont idáig még nem találtak meg. írásos feljegyzés van ugyanakkor arról, hogy a falu már 1768-ban saját pecsétnyomót használt. Az első ismert pecsétnyomó, amelyet a Pozsonyi Állami Területi Levéltárban őriznek, a 19. századból való. Ez lett a mostani, lovon vágtató huszárt ábrázoló címer elkészítésének az alapja. A pecsét - melynek lenyomatát egy 1860-ból származó okiraton találták meg - körfelirata a következő: Guthori Helység Pecsétje. Felsenfeld Ignác budapesti ötvös 1910ben Pozsony vármegye - Gutor község körfeliratú pecsétnyomót és pecsétet készített, közepében a község címerével. Ennek felújításáról döntött ez év januárjában a képviselő-testület. Mai végső formája - akárcsak a zászlóé - a Dunajská Lužná-i Čisárik házaspárnak köszönhető. Nyilván nem lett volna kerek az ünneplés, ha nem tarkítja a Szőttes kamara népctáncegyüttese, illetve az ivánkai fúvószenekar fellépése. Az eg/ik is, meg a másik is megalapozta a közönség hangulatát ahhoz, hogy ne mellőzze az esti táncmulatságra szóló meghívót sem. A gútoriak körében néhány napig még bizonyára beszédtéma lesz a múlt hét végi ünnepség, néhány napig talán még meg-megállnak a helybéliek is a postának és iskolának helyet adó épület tűzfalára festett címer és kétnyelvű felirat előtt, majd megszokják, mint az utóbbi években a falu arculatában bekövetkezett sok-sok változást És remélhetőleg természetes dolognak tartja a jelképet az a sok kerékpáros turista is, aki a Duna mentén kiépített kerékpárútról a faluba betérve látja meg a felújított címert, benne a falu szlovák és magyar nevével. (pákozdi) CSÁB Jól sikerült falunap