Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám, hétfő

6 I ÚJ SZÓ VILAGPIAC 1996. június 17. CÉGVILÁG Hitachi A személyi számítógépek iránti élénk keresletnek köszönhetően rekordnagyságú éves profitról számolhattak be a vezető japán elektronikai cégek, a jövedelmezőségi kilátások azonban romlanak és az idei mérlegmutatók esetleg már nem lesznek ilyen jók. A Hitachi adózás előtti profitja 45 százalékkal nőtt és 128,8 milliárd jent ért el (1,19 miliárd dollár) a márciussal zárult pénzügyi évben. Az idei üzleti évben.azonban már csak 110 milliárd jen haszonra számít (1,01" milliárd.dollár): A lakosság személyi számítógép vásárlásai ösztönzést adtak a tároló chipek piacának, ami jelentősen hozzájárult az elektronikai cégek jó eredményeihez. A PC-piac telített, a kereslete emiatt gyengül, és így több jelentős elektronikai gyártó arra számít, hogy az idei év már aligha lesz ennyire jó. Suzuki A Suzuki vállalatcsoport nettó profitja 32,8 százalékkal mintegy 250 millió dollárnak megfelelő összegre nőtt a március végével zárult pénzügyi évben. Az adózás előtti profit, amely mintegy 500 millió dollárt tett ki, 18,2 százalékkal bővült, a mintegy 1,3 milliárd dollárt kitevő árbevétel pedig 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Suzuki 852 ezer autót, az előző pénzügyi évinél 83 ezerrel többet értékesített, ebből 567 ezret a japán, 285 ezret pedig a külföldi eldások tettek ki. A motorok eladása 33 ezerrel, 529 ezerre csökkent. Porsche A Porsche német autógyár képviseletét nyitott Kínában. Az iroda feladata, hogy egyengesse az üzletkötések útját, illetve felvegye és ápolja a kapcsolatot kínai politikusokkal, minisztériumokkal, médiumokkal és a német követséggel. A stuttgarti központú autógyár adatai szerint jelenleg húsz Porsche autó közlekedik Kína útjain. A cég arra számít, hogy négy kínai márkakereskedője idén legalább 100 gépkocsit értékesít a hatalmas országban, ahol középtávon évi 150-200 autó eladására számít. A Porsche azt állítja, hogy segíteni kívánja Kínát a saját autóipar létrehozásában. A Porsche is részt kíván venni a kínai családi autó megteremtésére irányuló versengésben. A stuttgartiak egy kész családi autó koncepcióját kínálják, maga a vállalat azonban nem kíván saját termelésbe fogni Kínában. MTI Fiatalok munka nélkül Egyes országokban aggasztó mértéket ölt a fiatalkorúak munkanélküliségének mértéke. Különösen veszélyes a helyzet Spanyolországban, ahol a 25 éven aluli fiatalok közül lassan minden második nem tud elhelyezkedni. Persze, Szlovákiában sem túl derűs a kép. Az idén március végén a munkanélküliség aránya ugyan 11,7 százalékra mérséklődött, azonban ha a korosztályokra történt lebontásokban vizsgáljuk az állástalanok arányát, akkor kiviláglik: éppen a fiatalok körében találhatjuk a legtöbb munkanélkülit, ugyanis gyakorlatilag minden harmadik állás nélkül maradó 25 évnél fiatalabb. Ráadásul minden második munkanélküli több mint egy éve nem tudott elhelyezkedni. Magyarországon a fiatal pályakezdő munkanélküliek létszáma körülbelül 55 ezer fő, ez a 17-24 év közötti népességnek a 4,2 százaléka. Grafikonunk a 25 évnél fiatalabb férfiak és nők munkanélküliségi rátáját ábrázolja 1995 végén (százalékban). TA SR 33,9 AZ UJ ELNÖK FALAKBA ÜTKÖZIK A Világbank is átalakul A Világbank elnöke a belső reformok akadályozásával vádolja a pénzintézet felső vezetőit. James Wolfensohn már nem először fakadt M a bankvezetők előtt, de a korábbi találkozókon történtek nem kerültek nyilvánosságra. Egy belső felmérés kimutatta, hogy az alkalmazottak 40 százaléka sem bízik a bank menedzsereiben. James Wolfensohn kilenc hónappal ezelőtt lett a Világbank elnöke. Azt várták tőle, hogy újítsa meg a pénzintézetet, amelyet már régóta kevéssé hatékonynak és bürokratikusnak tartnak. A Világbank elsősorban Afrikában nem képes megfelelően előmozdítani a gazdasági fejlődést Az elnök olyan érdekeltségi rendszert szeretne kialakítani, amely a személyzet jó teljesítményét díjazza, a rosszat pedig bünteti. A sikert pedig a támogatott projektek hatékonyságában, s nem a folyósított kölcsön nagyságában kívánja lemérni, ahogy ez korábban történt. Wolfensohn már legalább ötödször fakadt ki a bankvezetők hozzáállása miatt, ám a mostani amely először került nyilvánosságra - minden eddiginél élesebb volt. Az elnök másfél órán át beszélt 300 vezető munkatársához, azzal vádolva őket, hogy cinizmussal és bizalmatlansággal fogadják kezdeményezéseit. Gyakran emlegette, hogy törekvései, amellyel a Világbankot hatékonyan működő fejlesztési intézetté kívánja átformálni, mindig beleütköznek a munkatársai által emelt üvegfalba. A Világbank igazgatótanácsa messzemenően támogatja Wolfensohnt a szervezet átalakításában. Éppen ezért bízták meg a befektetési bankárként sikereket elért Wolfensohnt a pénzintézet vezetésével. Wolfensohn mindenekelőtt a bank ügyfeleivel szeretné javítani a kapcsolatot. Ennek érdekében „országmenedzser"-nek nevezett új posztokat kíván létrehozni a kormányokkal való kapcsolattartásra. Az alkalmazottak elvben támogatják az elképzelést, de attól tartanak, hogy az új posztokra kiválasztott menedzserek ugyanúgy részrehajlóak lesznek, mint a régiek. A Világbankon belül korábban olyan gyakorlat alakult ki, hogy részben a nemzetiségi hovatartozás szerint, részben az évek folyamán kialakult összefonódások alapján ítélnek meg támogatást a projektekre. MH Országok versenyképességi listája Az Egyesült Államok gazdasága a világon a legversenyképesebb - olvasható a svájci Nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézet (IMD) idei évkönyvében. A most megjelent összesítés második helyezettje Szingapúr, a harmadik pedig Hongkong, majd Japán következik. A lista első európai szereplője, Dánia, 5. helyezett. Németország a 10., Ausztria a 16., Nagy-Britannia és Franciaország a 19. és a 20. a listán. A volt szocialista országok közül a 34. helyezett Csehország jár az IMD szerint az élen versenyképességből, Magyarország a 39., Lengyelország a 43., és a rangsor utolsó, 46. helyezettje az IMD évkönyve szerint Oroszország. Csehország és Magyarország az 1995-ös 39. és 41. helyezéséről lépett előre. Az IMD szerint az amerikai gazdaság versenyképességből mindinkább elhúz a világ többi részétől. Németországot a drága hazai piac és a gyenge gazdasági növekedés nyomja. Szingapúr, Hongkong és Új-Zéland a világ legvonzóbb országai a nemzetközi tőke számára, ezek a legversenyképessebbek - áll a genfi központú Világgazdasági Fórum jelentésében. A 49 országot felölelő ranglistán Magyarország a sereghajtók között van, csak három országot - Venezuelát, Brazíliát és Oroszországot előzi meg. A két lajstrom közti különbség jelentős, amelynek oka, hogy egyre vitatottabb, mi is a versenyképesség. A Fórum saját értékelése szerint radikálisan új módját választotta a versenyképesség megítélésének, definíciója szerint: egy ország képessége a tartós és gyors növekedés és életszínvonal-emelkedés elérésére. A Fórum globális versenyképességi listáján a fent említett három ország áll a „dobogón", az IMD viszont Új-Zélandot csak a 11. helyre sorolta, Szingapúrt a 2., Hongkongot pedig a 3. helyre tette. Kelet-Európát tekintve, a legjobb helyezést Csehország kapta, a 35. a Fórum listáján, Lengyelország a 44. (IMD: 43.), Magyarország pedig csak a 46. a Fórum szerint. MTI Vonzók a fejlődő országok A fejlődő államokba irányuló külföldi működőtőke-beruházások rangsorában tavaly Magyarország a negyedik helyet vívta ki. A Világbank előzetes adatai szerint a fejlődőkhöz áramló, összesen 90,3 milliárd dollárnyi közvetlen magántőke invesztícióból Kína egymaga 38 milliárd dollárral, Malajzia 5,8, Indonézia 4,5, Magyarország 4,2, Mexikó pedig 4,1 milliárddal részesedett. A Világbank a fejlődők adósságát, illetve külső finanszírozását elemző jelentésében megállapítja, hogy 1995-ben a nettó tőkebeáramlás 11,5 százalékkal, 231 milliárd dollárra nőtt. Ennek 72 százalékát, azaz 167 milliárdot magánforrások adták. Az állami és nemzetközi fejlesztési segélyek mélypontra, az 1973. évi szintre estek vissza, az OECD-államok bruttó hazai terméküknek mindössze 0,29 százalékát fordították a fejlődő világ támogatására. A fejlesztési segélyekből 36 százalékkal részesedett a legelmaradottabb régió, Fekete-Afrika, míg16 százalékkal Európa és Közép-Ázsia. Az említett 167 milliárd dollárnyi magántőke-beáramlás döntő részén, 76 százalékán 12 állam osztozott: Kína, Mexikó, Brazília, Dél-Korea, Malajzia, Argentína, Indonézia, Thaiföld, Oroszország, India, Törökország és Magyarország a sorrend. Közép-Európa és Közép-Ázsia együtt 26,7 milliárd dollár tőkét vonzott. Figyelemre méltó adat, hogy az utóbbi öt évben a Világbank által fejlődőknek mindősített országcsoport részesedése a külföldi közvetlen tőkeberuházásokban 12 százalékról 38 százalékra emelkedett. A fejlődő országok eladósodása a növekvő beruházások ellenére tavaly tovább folytatódott, nyolc százalékkal nőve 2068 milliárd dollárt ért el. Az adósságráta a gyorsabban növekvő exportteljesítménynek köszönhetően mégis javult: a harmadik világ adósságállománya az összexportnak 150 százalékra rúg, szemben az 1994. évi 163 százalékos mutatóval. NSZ Tőkeberuházások a fejlődő világban (milliárd dollárban) 1990 1994 1995 Hivatalos pénzek 57,9 48,6 64,2 Segélyek 29,4 32,5 32,9 Hitelek 28,5 16,1 31,3 Magánpénzek 44,0 158,8 167,1 Hitelek 15,3 43,8 54,8 Működőtőke 25,0 80,1 90,3 Po rtt

ó 1 i ó bete ktetés 3,7 34,9 22,0 A LOPOTT AUTÓK PARADICSOMA Autópiac Ukrajnában Ha néhány éve az emberek még rácsodálkoztak az utcán egyegy mellettük elsuhanó nyugati személygépkocsira, ma ilyesmi ritkán fordul elő. Ma már az egykor csak a mozivásznon megcsodált autók Ukrajnában sem tartoznak a ritka jelenségek közé. A statisztika szerint Ukrajnába évente csaknem 150 ezer személygépkocsit hoznak be külföldről, ám azok egyharmada, vélekednek a szakértők, közvetlen kapcsolatban van a bűnözéssel. Tavalyelőtt például a vámhatóság 102 ezer személyautó érkezését igazolta vissza, miközben majd 145 ezer tulajdonos fordult az állami gépkocsi-felügyelőséghez. Azaz 43 ezer darabot illegálisan, a kiterjedt hálózattal rendelkező nemzetközi autómaffia szállított be az országba. Tavaly 157 ezer autóból 80 ezer volt a becsempészett járgány. Szakértők szerint a banki szférában elkövetett visszaéléseket követően az illegális autókereskedésben van a legjelentősebb forgótőke. Az állam ebből eredő veszteségét évente több tíztrillió karbovanyecre becsülik. A keresett márkákat, a BMW-k, Audik, Volkswagenek, Volvók, Mercedesek zömét természetszerűen valamelyik nyugati államban, mindenekelőtt Németországban szerzik be, s többnyire ott helyben vagy Lengyelországban vetik alá némi „kezelésnek" is, hogy két nap múltán már szinte minden akadály nélkül szelhessék át az ukrán határt, ahol a túlterhelt vámosok műszakilag nem megfelelő felszereltsége, olykor egyes hivatalnokok „lekötelezettsége" miatt ritka a tüzetes vizsgálat. Az adatok szerint Ukrajnában naponta átlagosan 25 személygépkocsit lopnak el, nemritkán úgy, hogy előbb meggyilkolják a tulajdonost Jelenleg például 30 ezer gépkocsit köröztetnek az országban. A körözött kocsik listáján szerepel például a miniszteri kabinet tulajdonát képező és a belügyminiszter közvetlen kíséretétől „elkötött" személyautó is. MN Bemutatkozik a Škoda Octavia Szeptemberben mutatkozik be a világsajtónak, októberben a nagyközönségnek a Volkswagen-csoport újdonsága, a Škoda Octavia. Az új középkategóriás modell 4500 mm hosszú, a kocsiszekrény széJessége 1731 mm, míg a kocsi teljes magassága 1429 mm. A tervek szerint az orrmotoros és elsőkerékmeghajtású Octaviából kezdetben évente 65 ezer darabot gyártanak. Az utastér biztonságát a nagy gyűrődési zóna növeli, az elöl ülőket légzsákok és övfeszítők, valamennyi utast ajtómerevítők és fejtámlák is védik. Az Octavia alapfelszereltsége az indításgátló, és a sebességfüggő szervokormány melle blokkolásgátló fékrendszer és öaszerkerékhajtás is rendelhető. Az Octaviából az idén már 5000 darabot gyártanak, de ez a széria még nero kerül exportra. A cseh és a szlovák piacon novembertől árusítják. A Škoda Octavia az októberi párizsi nemzetközi autószalonon mutatkozik be hivatalosan a nagyközönség előtt. NSZ, MH A VILÁGBANK TANULMÁNYA MAGYARORSZÁGRÓL Gyarapodó szegénység Magyarországon 1989 óta megötszöröződött az egyértelműen szegénynek minősülők száma, mivel az akkori 1,6 százalékkal szemben 1993-ban már a lakosság 8,6 százaléka élt a legalacsonyabb szegénységi szintnek választott minimális nyugdíjnál kevesebb jövedelemből. Ha az 1993-ban 6400 forintnyi minimálnyugdíjnak a másfélszeresét választják szegénységi kritériumnak, akkor az említett négy év alatt a szegények hányada 5 százalékról 33-40 százalékra nőtt. Mindezt a Világbank tanulmánya tartalmazza. A Világbank szakértői az 1989 és 1993 közötti időszakot vizsgálták. Azóta a helyzet tovább romlott. Igaz, a munkanélküliség valamelyest csökkent, sőt 1994-ben a reálkeresetek mintegy 3 százalékkal javultak, ám a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a versenyszférában a reálkeresetek tavaly több mint 10 százalékkal visszaestek. Ilyesmire soha korábban nem volt példa. A tanulmány készítői adatokkal bizonyítják, hogy amíg 1989 és 1993 között a bérjellegű jövedelmek mind a munkanélküliség növekedése, mind a reálérték vesztése miatt - a háztartások bevételeiben visszaestek, az állami szociális készpénzjuttatások lényegében szinten maradtak. Ez valamelyest enyhíteni tudta az egyre egyenlőtlenebbé váló jövedelmi viszonyokat. Ugyanakkora megörökölt szociális rendszer hatalmas terheket rakott az államháztartásra és a gazdaságra. A legsúlyosabb helyzetben azok a háztartások vannak, amelyeknél a családfő munkanélküli, ideiglenes munkákból él, avagy fő jövedelmi forrása a családi pótlék. Az ilyen háztartásoknak mintegy 20 százaléka sorolható a legszegényebbek közé. Ahol a családfő tartósan munkanélküli, és már nem is kap munkanélküli-segélyt, ott a háztartások több mint 40 százaléka van a minimálnyugdíj szintje alatt. Szintén nagy a szegénységi ráta a két vagy több felnőttből és három vagy több gyerekből álló családoknál. NSZ