Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám, hétfő

[61 ÚJ SZÓ VILÁGPIAC - HIRDETES 1996. június 3. J CÉGVILÁG British Airways A British Airways vezető brit légitársaság rekordnagyságú, 585 millió font adózás előtti nyereséget gazdálkodott ki 1995-ben', az egy évvel koráb­bi 327 millió font után. A válla­lat forgalma 8,1 százalékkal 7,76 milliárd fontra emelke­dett. A jó vállalati eredmé­nyekből a konszern 55 ezer al­kalmazottja is profitál: egy ha­vi fizetésnek megfelelő jutal­mat kapnak. Colin Marshall, a British Airways főnöke el­mondta, hogy akkora volt a ke­reslet mind a személyszállítás­ban, mind a fuvarozásban, hogy a kapacitást maximáli­san ki lehetett használni. Ford A Ford Motor vegyes vállalat keretében összeszerelő üze­met létesít Fehéroroszország­ban. Az amerikai vállalat ily módon az első olyan nagy nyu­gati társaság, mely befektet a szovjet utódállam gyenge lá­bon álló gazdaságába. A Ford Motor tulajdonrésze 51 száza­lék lesz, a fehérorosz kormány 26 százalékkal részesül, míg a fennmaradó 23 százalék a Ford fehérorosz forgalmazójá­nak, a Lada OMC-nekjut. A be­ruházás összköltsége egyelőre nem ismert. Annyit tudni csak, hogy a fehérorosz főváros közelében, Obsakban felépülő üzembe a tervek sze­rint kezdetben 20 millió dol­lárt fektetnek be. Az első Ford Transit tehergépkocsik várha­tóan a jövő év első negyedé­ben gördülhetnek le a futósza­lagról, a Ford Escort személy­autók összeszereléséhez később kezdenek majd. Az első évben várhatóan hatezer gépkocsi készülhet majd az üzemben, később viszont esetleg bővítik majd a terme­lést. NEC A NEC Corp., Japán vezető személyiszámítógép- és félve­zetőgyártója több mint meg­kétszerezte profitját a márci­ussal zárult pénzügyi évben, a személyi számítógépek iránti megnőtt keresletnek köszön­hetően. A vállalatcsoport tisz­ta haszna 77,17 milliárd jen (721 millió dollár) volt az egy évvel korábbi 35,32 milliárd jen (330 millió dollár) helyett. Elemzők azonban úgy vélik, hogy a számítógép lapkák, mint például a DRAM chipek árának jelenlegi esése beár­nyékolhatja a vállalat ez évi profitkilátásait éppúgy, mint más vállalatokét. A NEC a fo­lyó pénzügyi évre 85 milliárd jen (794 millió dollár) nettó profitot irányzott elő. MTI TOKÉT EMELT AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ES FEJLESZTESI BANK A jelszó: menj keletre! A Közép- és Kelet-Európa gazda­sági átmenetét segítő londoni köz­pontú Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) fennállásá­nak ötödik közgyűlését tartotta Szó­fiában. Mivel az eddig kihelyezett pénzösszegek lassan kimerítik a pénzintézet alaptőkéjét (10 milliárd ECU), ezért a közgyűlés az alaptőke megduplázása mellett foglalt ál­lást. A tőkekihelyezések földrajzi szélesítésének szükségessége az utóbbi két évben folyamatosan sze­repel a bank napirendjén. Eddig 25 országnak nyújtott hitelt az EBRD. Az új stratégia értelmében a viseg­rádi országoknak, vagyis a régió legfejlettebbjeinek fokozatosan ke­vesebb hitelt nyújtanak, s a bank érdeklődése mindinkább a kelet­európai és a volt szovjet tagorszá­gok irányába fordul. F-ő AZ EBRD által jóváhagyott hitelek és beruházások országonként (millió ECU-ben) 3000 2500 2000 11994 1995 g © NYUGAT-EURÓPA-KINA-EGYESÜLT ALLAMOK Túlpolitizált kereskedelem A beharangozott amerikai Kína­fegyelmező büntetőcsomagra vá­laszul Peking bejelentette: cserébe a mintegy hárommilliárd dolláros büntető-horogütésért Amerika is kap egy több milliárdos kínai kung­furúgást. Ha az USA büntetővám­mal terheli meg a kínai textiláru­kat, Kína nem tőle, hanem mások­tól vásárol repülőgépeket. Márpe­dig ez utóbbi üzletnek százmilliárd dollár a tétje, a kínai gépszerzés az ázsiai térség egyik legnagyobb tranzakciója lesz a következő húsz évben. Ki nyeri el a kínai utasszállító re­pülőgépek megrendelését? A Boe­ing, amely még 1972-ben, jutalmul Nixon történelmi pekingi útjáért, tíz gépre szóló megrendelést kapott a „kulturális forradalom" utóvédküz­delmeit vívó Kínától, s ezzel hosszú ideig szinte kizárólagosságot szer­zett? Vagy az Airbus, amely 1972­ben még tervként sem nagyon lé­tezett, csak az utóbbi tizenöt év­ben robbant be a repülőgépeket gyártók nemzetközi csatájába? No­ha a Boeing még mindig nagy fö­lénnyel vezet (Kína minden öt sze­mélyszállítójából négynek a gyártó­ja), az amerikai ipar fényes csillaga homályosul a pekingi égbolton. Kí­na ügyes taktikával kijátssza egy­más ellen a világ két nagy re­pülőgépgyártóját; a nagy rendelé­seket Pekingben nem mindig egye­dül a gazdaságossági számítások határozzák meg. A tavasszal Li Peng miniszterel­nök már jelzést adott, amikor Tou­louse-ban, a francia hadiipar felleg­várában, az Airbus-konzorcium főhadiszállásán másfél milliárd dolláros megrendelést írt alá har­minchárom személyszállító gépre, tüntetően megfeledkezve a Boe­ingnek tett ígéretéről, amely negy­ven gépre és négymilliárd dollárra szólt. Az egyik legzsírosabb falat bekebelezésére, a kétmilliárd dol­lár költséggel kifejlesztendő, önálló kínai utaszállítógép gyártásában való bekapcsolódásra is az euró­paiaknak van nagyobb esélyük. Pe­king szeretné, ha 2000-re mára le­vegőbe emelkedne a közepes ha­tótávolságú, száz utast befogadó, AE-100-re keresztelt saját gépe, amelynek gyártásához egy partner már biztos: Dél-Korea. A másik partner szerepére nagy eséllyel pályázik a francia Aerospa­tiale, a British Aerospace (mind­kettő Airbus-érdekelt) és az önálló olasz Alenia konszern. Jelcin elnök tavaszi pekingi útja felértékelte az oroszok, az Aviasztar esélyeit, no­ha a Szovjetunió összeomlása óta roppant olcsósága maradt egyet­len előnye. A Boeing (a McDonnell Douglassal együtt) szintén nagy e­sélyes lett volna az AE-100-as part­neri szerepére, de úgy látszik, nem ők lesznek a nevető harmadik. Rá­adásul a Northwest Airlines ameri­kai társaság, amely leszállás nél­küli Peking-Detroit járatot indított, kis híján Airbus 340eseivel akarta repülni a tíz-egynéhány órás távot. Végül a Boeing megmenekült ettől a pofontól, a Northwest az utolsó pillanatban mégis a Boeing 747-es Jumbo gépét választotta. NSZ Tények Románia gazdaságáról Románia külkereskedelmi hiá­nya tavaly 1,166 milliárd dollár volt. A passzívum 60 százaléka a közép- és kelet-európai országok­kal való kereskedelemben alakult ki. A román kereskedelmi hiány 1995 végén a nyersanyagok és az energiaforrások importja követ­keztében megugrott. Románia leg­fontosabb exportpiaca tavaly az Európai Unió volt. A teljes kivitel 53,2 százaléka irányult oda. Az EU­országokból származott a román import 49,6 százaléka. Az ország­ban a közvetlen külföldi tőkeberu­házás március végéig elérte az 1,70 milliárd dollárt, és 50 026 külföldi befektetőt számoltak össze. A befektetők származási or­szágainak rangsorában Dél-Korea állt az élen, az ázsiaiak eddig 159,1 millió dollárt ruháztak be Romániában. A németek 156,5 millió dolláral másodikok, az ola­szok 142,2 millió dollárral harma­dikok. Ami az ipari eredményeket illeti, a produkció az első negyed­évben 5 százalékkal nagyobb volt, mint a tavalyi első negyedévben. A privatizáció haladtával az év végé­re a magántőke részesedése az ipari termelésből mintegy 50 szá­zalékra nő, és ezen belül például a bútor-vagy a textiliparban, az arány legalább 70 százalékos lesz. A mi­nisztériumban a román ipari terme­lés 5,5 százalékos növekedését és az ipari export 10-12 százalékos bővülését valószínűsítik egész év­re. A privatizáció román változata szerint a felkínált 3905 állami vál­lalat 60 százalékát azokért a rész­jegyekért lehetett megszerezni, amelyeket ingyen osztottak szét 17 milló Jogosult állampolgár között. A most lezárult akcióban a jogosul­tak 75 százaléka vett részt. A közel 4000 cégben fennmaradó 40 szá­zalékos tulajdonrészt készpénzért kínálják hazai és külföldi befek­tetőknek. MTI VILÁGOT HÓDIT A LENGYEL MAFFIA Autótolvajok eldorádója Lengyelországban az utóbbi években mintegy ötszörösére nőtt az autólopások száma. Ta­valy már 50 684 gépkocsit tulaj­donítottak el, s ennek csupán harmadát találta meg a rendőrség. Figyelemre méltó a lo­pások számának gyors növeke­dése is. Tavalyelőtt még „csak" 42 021 esetet jegyeztek fel a rendőrségi statisztikák, míg 1993-ban 29 556 lopásról szá­moltak be. Az autótolvajlás a ha­tárok 1989-ben történt megnyi­tása után, a csempészforgalom megélénkülése miatt harapó­dzott el igazán. Jellemző, hogy ez idő tájt még csak 9500 kocsit loptak el évente, igaz, a megtalá­lási arány akkor még rosszabb volt, hiszen mindössze 1200 da­rab került elő közülük. Jelenleg a legkapósabbak a Mercedesek és a BMW-k, e már­kák közül csaknem minden má­sodiknak bottal ütheti a nyomát a tulajdonosa. A tehetős lengye­lek egyébként már a lopási sta­tisztikákat is figyelembe veszik vásárlásaikkor, mostanában főleg a kevésbé divatos márká­kat vásárolják, így az legalább egy évig meg is marad számukra. A bandák egyébként rendelésre lopnak, s ma már szinte nincs olyan típus, amely ne érdekelné őket. Tavaly nyoma veszett egye­bek mellett öt Ferrarinak, hat Ja­guárnak. S hogy a lengyel autó­maffia mindig újít, arra jellemző a svéd rendőrség közlése. E szerint Lengyelország lett az egyik át­menő állomása a skandináv or­szágokból ellopott jachtoknak. KözeT ezer kis luxushajó tűnt el a közelmúltban a skandináv ki­kötőkből, s ezek legolcsóbbika is többet ér 100 ezer dollárnál. So­kat panaszkodik a másik gazdag szomszéd, Németország rendőrsé­ge is a lengyel maffiára. A határo­kon különösen alaposan el­lenőriznek minden lengyel rend­számú kocsit, s ezen aligha lehet csodálkozni addig, amíg a Né­metországban ellopott évi 120 ezer autó jelentős része Lengyel­országba kerül. Innen aztán sok kocsi némi reparálás után még tovább utazik, főként Oroszor­szágba, Fehéroroszországba és Ukrajnába. A lengyel autósmaffia egyéb­ként is nemzetközi hírnévre tett szert; Európában az olaszokkal és az oroszokkal rivalizál, de még Chicago négy legnagyobb bandá­jának egyikét is lengyelek irányít­ják. Ezek után aligha meglepő, ha még Afrikában és Hongkong­ban is találtak már Lengyelor­szágban ellopott kocsit. Mindeh­hez persze az is kell, hogy a maf­fia lépést tartson a technika fejlődésével. Először is, már egy kezdőnek sem okoz különösebb gondot egy központizáras, riasz­tós kocsi kinyitása, a számítógé­pesített társak pedig az új doku­mentumokat is pillanatok alatt elkészítik. E téren nagy verseny folyik a rendőrség és a tolvajok között, egyelőre még nagyobb­részt ez utóbbiak sikerével. MN OSZTRÁK ÖTLET Egyéves szabadság a közalkalmazottaknak? Kari Schlögl osztrák államtit­kár azt javasolja, hogy az osztrák közalkalmazottak elégedjenek meg eddigi fizetésük 80 százalé­kával, de cserébe négyéves mun­ka után egy év szabadságra me­hetnének úgy, hogy e csökken­tett fizetést azalatt is folyamato­san megkapnák. E meglepő ötlet - a közalkalmazotti ügyekkel is megbízott államtitkár szerint ­segítene a pályakezdőknek és ta­karékosan bánna a költségvetési kiadásokkal. Siegfried Dohrnak, az osztrák közalkalmazott-szak­szervezet vezetőjének tetszik az ötlet, bár azt is mondta, hogy csak önkéntes alapon képzel­hető el a közalkalmazottak rész­vétele az új munkaidő-rendben. Schlögl hangsúlyozta: elsősor­ban a pályakezdő fiatal tanárok állásgondjain akar segíteni, hi­szen a szabaddá váló egy évre őket lehetne alkalmazni. A szak­szervezeti vezető figyelmeztetett hogy ez az elképzelés nem olda­ná meg hosszú távon a fiatal dip­lomás munkanélküliek gondjait, sőt valamelyest bizonytalanná tenné a munkajogi helyzetüket, hiszen csak egy évre kötnének velük munkaszerződést. Ezenkí­vül tisztázandó az is, hogy az egyéves szabadság beleszámít-e a nyugdíjba. Az elképzelés vita­anyag lehet a jövőre kidolgozan­dó új általános munkavállalói törvényhez, amelyben a tervek szerint egységesen szabályoz­zák majd a közalkalmazottak jogállását. Az osztrák Munkáska­mara összehasonlító statisztiká­ja szerint 1994-ben egy „átlag­osztrák" jövedelme havi 18 723 schilling volt, a közalkalmazot­tak pedig átlagosan 23 100 schillinget vittek haza havonta. A Munkáskamara statisztikája va­lamelyest eltér az osztrák szoci­ális minisztérium kimutatásától, amely szerint 1994-ben egy „át­lagosztrák" 19 200 schillinget keresett havonta. MTI APRÓHIRDETÉS MEGEMLEKEZES ADASVETEL Emlékezünk SZALAY KÁROLYRA (Felsöpatony) Hat éve annak a borzalmas napnak, amikor örökre elnémult egy ajak. Szomorúan járunk a sírkertbe utánad. Köszönet és háta minden szál virágért. Emlékét szívünkben féltve megőrizzük. Mély fájdalommal, a gyászoló család V-1138 Ma két éve, hogy elhunyt MATHÉDESZ LAJOS (Somorja). Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel. A gyászoló család v-1256 • írógépek eladók utánvéttel is. Farkas Tibor, Nádszeg, 1163. Tel.: 0706/962 253. V-1305 • •:• • KÁRPÓTLÁSI JEGYET VÁSÁRO­LUNK MAGAS NAPI ÁRON, azon­nal készpénzzel fizetünk. Pro­cent Hungária Értékpapír Rt. Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 44. Tel.: 0036/96-316 289, 0036/96 317 518, 117-es mel­lék. VS-154/4 • Eladók olcsó REX klasszikus bi­lliárdasztalok teljes felszerelés­sel. Ár 23 000 korona/adó-val). Garanciális javítást biztosítunk. Tel.: 0707/72164. VS-577 • Eladó több fajta paprikapalán­ta szabadföldi kiültetésre, vala­mint fűszerpaprika-palánta is. Cím: Kucsora János, Čerhát 7. Tel.: 0819/28 40, 0819/46 35, este. KN-298 • Eladó Lada 1500 S, 15 éves, valamint gyermekkerékpár. Cím: Pintér László, Tabánska 1396, 946 34 Bátorové Kosihy. KN-325 • • • Kárpótlási jegyet vásárolunk magas napi áron. Tel.: 07/ 294 658. V-1274 •> • • Kárpótlási jegyet vásárolok. Tel.: 0810/85110. KN-329 • Eladó Škoda Rapid 136. Tel.: 0709/932 67. V-1318 •:• •:• • Cseh és szlovák részvényeket vásárolunk, azonnal fizetünk. Tel.: 0709/923 852. V-1337 VEGYES • Akció!!! Gázkazánok és gáz­kályhák előnyös áron kaphatók a TREBOR-nál. Galánta-Ma­túškovo 52. Tel.: 0707/35 46. VS-403/2 • Lapostetők, balkonok, emésztők, stb. nedvesség elleni szigetelését vállaljuk már 90 Sk-tól/ m J. Tel.: 0707/961 17. VS-430 KOZLEMENY SVÁJCI HASZNALT RUHA. 100%-os minőség. 90 Sk/kg. Tel.: 0819/54 67. VSK-171 • Lapostetők szigetelése 100 koronától. Tel.: 0709/525 208, 0709/520 203. V-1135 UTAZAS • Legjobb a nyaralás a tátrai hegyekben. Elszállásolás panziókban, külön házakban, faházakban. Egyhe­tes nyaralás már 840 koronától. Címünk: Slovenský domov, Pali­sády 23, 811 06 Bratislava. VS-595 • Óriási siker a legújabb SASKABARÉ!! Komárom és Galánta teltházai után Pozsonyban is megtekint­hető a budapesti Mikroszkóp Színpad legújabb kabaréműso­ra a SASAZÉRTIS, melyben Sas Józsefen kívül Beregi Péter, a lá­nyok és a zenekar közreműkö­désével felejthetetlen 90 perc­ben lehet részük. Mikor? 1996-júnlus 4-én 20 órai kez­dettel Pozsonyban az Istropo­lis kultúrpalota nagytermében. Jegyelővétel: a Csemadok Váro­si Választmányán Jégh Izabellá­nál. Tel.: 07/364 440. Az előadás a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya megsegíté­sére kerül megrendezésre. K-131

Next

/
Thumbnails
Contents