Új Szó, 1996. június (49. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-12 / 136. szám, szerda

6] ÚJ SZÓ OKTATAS - HIRDETES 1994. június 12. IGAZGATÓI TULBUZGOSAG Egzisztenciákat fenyeget az államnyelvtörvény? Hogy miért és elsősorban kik­nek készült az államnyelvről szóló törvény, tudjuk. Még ak­kor is, ha végleges formája már nem tartalmazza azt az acsargó passzust, amely - a szlovák nyelvről szóló törvény esetében ugyancsak furcsa módon ­aránytalanul sokat foglalkozik a magyar nyelvvel. Tudjuk azt is, miért késik a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény. Amíg nincs, vidáman le­het hivatkozni a nyelvtörvényre. Még ott is, ahol ezt maga a tör­vény sem indokolja. így eshet meg, hogy magyar köz­reműködőkkel, magyar közön­ség előtt zajló kulturális rendez­vényen nem hangzik el magyar konferálás, holott ezt a törvény megengedi. Ugyanígy jelenhet meg fotókiállításra invitáló meg­hívó kizárólag államnyelven, mint a komáromi Dunamenti Múzeum esetében, holott a tör­vény engedélyezi a „más nyelvű fordítást" is. Kétségtelen, hogy az állam­nyelvről szóló törvény a szlová­kiai magyarság nyelvhasználata ellen irányul. De kik jelenlegi legbuzgóbb végrehajtói, és kik azok, akik büntethetik is a meg­szegését? Természetesen, ma­guk a magyarok. Konkrétan a magyar nyelvű iskolák igazga­tói. Az államnyelvről szóló tör­vény ugyanis kimondja, hogy az iskolákban „az egész pedagógi­ai dokumentáció az állam nyel­vén vezetendő". Az a pedagó­gus, aki ezt nem tartja be, írá­sos figyelmeztetést kaphat a főnökétől a munkafegyelem megsértéséért, s ha hat hóna­pon belül ismét kifogás akad munkája ellen, akár el is bocsát­ható. Már ilyen esettel is bővült a szlovákiai magyar oktatási nyelvű iskolák krónikája. A tan­menet nem államnyelven, ha­nem magyarul történt beírását Juhász István, a gútai Nagybol­dogasszony Egyházi Gimnázium igazgatója munkafegyelmi vét­ségnek minősítette, és ezért írá­sos figyelmeztetésben részesí­tette egyik beosztottját. Ez is egyik oka volt az illető pedagó­gus elbocsátásának. Az állam­nyelvről szóló törvény megsze­géséért csak a jövő évtől lehet pénzbírsággal sújtani valakit, de úgy látszik, rá hivatkozva a magyar iskolák pedagógusait már most is munkanélkülivé le­het tenni. Kérdés persze, ho­gyan dönt majd a bíróság, ha ilyen esettel találkozik? A Szlovák Köztársaság Alkot­mánya ugyanis kimondja, hogy nyelve vagy etnikai kisebbsé­gekhez való tartozása miatt senki sem lehet „megkárosít­va, előnybe helyezve vagy hát­ránybajuttatva". Nos az agyon­hajszolt, papírmunkával amúgy is bőven ellátott pedagógus számára nem mindegy, hogy az osztálykönyvben hat vagy ti­zenkét rubrikát tölt-e ki. Míg szlovák kollégája csupán ha­tot, a magyar pedagógus - mi­vel mindent két nyelven ír be ­tizenkettőt, tehát szlovák kollé­gájával szemben hátrányos helyzetben van, több a munká­ja és kevesebb az ideje a taní­tásra. Ez pedig a tanulókat is hátrányosan érinti. Arról már nem is szólva, hogy az állam­nyelvről szóló törvény ugyan ki­mondja, hogy a pedagógiai do­kumentáció az állam nyelvén vezetendő, de rögtön az első paragrafusa /3/ leszögezi: „A törvény nem szabályozza a nemzetiségi kisebbségek és et­nikai csoportok nyelveinek használatát. Ezen nyelvek használatát külön törvények szabályozzák". A pedagógiai dokumentáció nyelvére vonat­kozó külön törvény azonban nem létezik, marad tehát az említett l.§ 3. bekezdése. Még akkor is, ha az államnyelvtör­vényre hivatkozó fölöttes okta­tási szervek hallani sem akar­nak róla. Igaz, hogy az érintett magyar pedagógusok sem na­gyon, mert a bársonyos forra­dalom eufóriája után ismét be­költözött a rettegés a tanáriba. S hogy teljes képet kapjunk a magyar oktatási nyelvű isko­lákban uralkodó mizériáról, a jogtudat ordító hiányáról, érde­mes tudni, hogy vannak ma­gyar iskolaigazgatók, akik saját beosztottjaikkal is államnyel­ven leveleznek, holott erre semmiféle jogszabály nem kö­telezi őket. Akad olyan is, mint Ipóth Barnabás, a komáromi Selye János Magyar Oktatási Nyelvű Gimnázium igazgatója, aki a magyar szülőket is kizáró­lag államnyelven írt levélben értesíti arról, gyermekük mikor felvételizhet. Paragrafus erre sincs. De mire is? Megteszi a magáét a túlbuzgóság. VOJTEK KATALIN Megkérdeztük A pozsonyi Ladislav Sára Gimnázium olasz tago­zatának nemrég érettségizett diákjai kétnyelvű, szlovák-olasz bizonyítványt kaptak. Mivel Viera Za­charová asszony, az oktatási minisztérium osztály­vezetője nemrég lapunknak nyilatkozva fejtette ki (Franz Kafka beköltözött az oktatási minisztérium­ba, ÚJ SZÓ, május 8.), miért nem kaphatnak a jövőben az eddigi több évtizedes gyakorlatnak meg­felelően kétnyelvű, azaz szlovákul és magyarul írott bizonyítványt a magyar oktatási nyelvű iskolák ta­nulói, megkérdeztük az oktatási minisztériumtól, miért lehetséges a Ladislav Sára Gimnáziumban az, ami a magyar iskoláknak nem adatik meg. Kér­désünkre Ján Felix, a minisztérium szóvivője vála­szolt: „A két oktatási nyelvű osztályokban (a gimnáziu­mok kétnyelvű tagozatain) a bizonyítványok kiadá­sát a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumá­nak 97/1994 Tt. sz. rendelete szabályozza, amellyel módosul és kiegészül a középfokú szak­tanintézetekben és szakmunkásképzőkben nyert felkészítés befejezéséről szóló 102/1991 sz. ren­delet. A 25. paragrafus 3. bekezdése értelmében an­nak a diáknak, aki sikeresen tette le az érettségi vizsgát, szlovák nyelvű bizonyítványt és a másik ok­tatási nyelven írt bizonyítványt adnak ki. A két bizo­nyítvány egyenértékű. A gimnáziumok kétnyelvű tagozatai a kulturális egyezmények végrehajtó jegyzőkönyvei alapján jöt­tek létre, a módosított 29/1984 Tt. sz. törvény alapján, ahol a 3. paragrafus és a 3. bekezdés sze­rint idegen nyelv alatt egy másik állam nyelve ér­tendő, amellyel a Szlovák Köztársaság kulturális egyezményt kötött. Ennek alapján létesült az osz­tály vagy iskola, ahol a második oktatási nyelv en­nek az államnak a nyelve. A második oktatási nyel­ven kiadott bizonyítványok lehetővé teszik ezen végzős diákok számára, hogy tanulmányra jelent­kezzenek a partneri ország főiskoláiban. Ez a bizo­nyítvány azon ország területén érvényes, amellyel a Szlovák Köztársaság államközi egyezményt kötött. A nemzetiségek nyelvén oktató iskolák nem ál­lamközi egyezmények alapján jönnek létre, esetük­ben a 270/1995 Tt. sz. államnyelvről szóló törvény 4. paragrafusának 3. bekezdése érvényes", -vk­Ünnep Nemrég zajlott Ipolyságon a „Kráľové Šahy" nagyszabású is­kolai rendezvény. Komoly appa­rátus szervezte, a Matica slo­venská jelentős anyagi támoga­tásával, s olyan illusztris vendé gek vettek rajta részt, mint Jozef Markuš és Miroslav Pius. A műsornak része volt egy országo­san meghirdetett szavalóverseny (a környező magyar iskolák tanu­lói is beneveztek), kiállítás, film­vetítés (a magyar iskolák tanulói is megtekintették), előadás, fo­gadás, koszorúzás, egyszóval, minden, ami kell. A várost elárasztó plakátokat nézve elgondolkodtam. Janko Kráľ sohasem élt Ipolyságon. Sorsa úgy hozta, hogy vagy egy hónapot töltött a város - akkor megyeszékhely - fogdájában. Liptószentmiklóson született, Gö­mörben járt gimnáziumba, Lőcsén és Pozsonyban tanult, majd Pesten jogot végzett. Dolgo­zott Kékkőn, Balassagyarmaton, utolsó éveit pedig Aranyosmaré ton töltötte. Ott is halt meg, a köl­tészettől elfordulva, önmagával meghasonulva. Ipolyságra, a vár­megye fogdájába lázításért ke­rült, az 1848-as forradalom ide­jén. Egyik költeményében meg is emlékezett életének erről a moz­zanatáról. Aztán eltelt kereken száz esz­tendő, és az egy hónapig tartó ipolysági megpróbáltatások hirte­len életének központi eseményé­vé léptek elő. Mindez 1948-ban kezdett így alakulni, a deportálá­sok, kitelepítések és a reszlovaki­zálás idején. Ekkor kezdte a Mati­ca helyi szervezete ünneppé for­málni a száz éve Ipolyságban tör­ténteket. A mindenáron ünnepelni akarók egyéb, a városhoz kapcso­lódó ürügyet nem lelvén, megem­lékeztek a költő börtönbe kerülé­sének évfordulójáról. Nemsokára utcát neveztek el róla, 1953-ban leleplezték emléktábláját. 1968­ban e hagyomány folytatóinak programjában Janko Kráľ már mint a városban élt (!) költő szere­pelt. Aztán elérkezünk 1996-hoz, amikor megszületik a „Kráľove Šahy" (Kráľ Ipolysága) elnevezésű háromnapos rendezvény, miköz­ben a város valódi szülöttei és az itt élt kiemelkedő személyiségek szép csöndben háttérbe szorul­nak. Ki tudja, ha Janko Kráľ maga dönthette volna el, mozgalmas életének melyik színhelyén és me­lyik eseményét ünnepelje az utó­kor, Ipolyságra esett volna a vá­lasztása? LENDVAY TIBOR /4S ALFEX Slovakia 29. augusta 35 Banská Bystrica Tel./fax: 088/743 211 képes- és reklámredőny (reluxa) - ablakközi redőny (reluxa) - szalagfüggöny 30 színben - külső redőny - PVC - ablak- és ajtószigetelés - fölvonható szúnyogháló - harmonikaajtó és választófal - zuhanyzósarok - PVC fürdőkádra is alkalmazható Üzemrészlegek Brezno R. Sobota Tvrdošín Zakamenné 0867/67 933 0866/254 20 0847/322 121 0846/923 47 Címünk: VOX NOVA Rt. Prievozská 14/A VI. emelet, 612-es ajtó tel.: 07/5238 329 5238 330 fax: 07/5238 331 p?/smm A jókai önkormányzat szeretettel meghív minden eladót és vásárlót a hagyományos jókai kirakodóvásárra, 1996. június 15-ére 7 órától a helyi sportpályára. VK495 Túzrendészeti, mentő- és biztonsági technika II. nemzetközi kiállítása €Í1F 1996. június 20-tól 22-ig. tűzoltóöltözet és -felszerelés tűzvédelmi technika, mentőeszközök biztonsági és védőrendszerek híradástechnika, adó-vevőkardware, software, szakirodalom Gesztorok: Az SzK Belügyminisztériuma C.T.I.F. Szlovák Nemzeti Bizottság. Az SzKÖnkéntes Tűzoltó Szervezete Kiállításszervező: Výstavisko TMM, a.s., Pod Sokolice 43,911 01 Trenčín, tel.: 0831/532 384, fax: 0831/535 600 VK-572 Emelő-, szállító-, kezelőberendezések, szállítókocsik, raktári berendezések, raktári robot-manipulátorok, szállító­és fuvarozószolgáltatások, logisztika, hardware és software nemzetközi kiállítása 1996. június 20-tól 22-ig. Výstavisko TMM, a.s. - a szlovák olimpiai csapat hivatalos szponzora, Pod Sokolice 43, 911 01 Trenčín, tel.: 0831/531 749, fax: 0831/535 600 HAGVOMANV UJ MINOSEGBEN kiváló tulajdonságai nedves úton hangsúlyozzák ki minőségét első az 1995-ös évben kényelmes alacsony zajszint kiváló minőség Árusítás Szlovákia egész területén a BARUM Slovakia kft. szerződéses eladóinál í: tel: 07/5252176, fax: 07/5252168 Nyugat-Szlovákiai Kerület: Közép-Szlovákiai Kerület: Kelet-Szlovákiai kerület: Bratislava 07/5252171 Lúky 0825/91781 Poprad 092/722550 Bratislava 07/2408515 Žilina 089/33708 Poprad 092/721757 Dun.Streda 0709/524732 Zvolen 0855/321740 Jelšava 0941/82548 Galanta 0707/4251 Zvolen 0855/362158 Prešov 091/723865 Komárno 0819/841445 Žiar n/Hronom 0857/3712 Prešov 091/733791 Trnava 0805/34252 Partizánske 0815/6454 St.Lubovňa 0963/23779 Trnava 0805/26791 Velký Krtíš 0854/23679 Košice 095/6323042 Nitra 0807/413301 Lučenec 0863/311169 Košice 095/6841866 Nitr.Pravno 0862/946444 Košice 095/6441627 Tvrdošín 0847/322457 Hriadky 0948/782731 D. Kočkovce 0825/42155 Kráí.Chlmec 0949/22213 Hliník n/Hronom 0857/761046 VILÁGMÁRKA Continental VK-612/B

Next

/
Thumbnails
Contents