Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-13 / 110. szám, hétfő

Í6\ ÚJ SZÓ T

A

NÁCSADÁS 1996. május 1114. CÉGVILÁG b Ujabb óriásfúzió a láthatáron? FIAT A FIAT csoport tavaly 2,147 billió líra nyereséget ért el,- ami azt jelenti, hogy sikerült megkettőznie az 1994-ben elkönyvelt 1,011 billió lírás nyereségét. A FIAT élén történt; változás, az, hogy a visszavonult Gianni Agnelli elnöki tisztét Cesare Romiti vette át, és a vezérigazgatói posztra Paolo Cantarella került a közelmúltban, az alapvető stratégián nem módosít. A FIAT stratégiájának eddigi sikereit és távlatait a legjobban a csoport legfontosabb részď, az autógyártás mutatja. A FIAT 1990 és 1997 között 40 billió lírát tervezett beruházni az autógyártásba. A programot eddig teljesítették, és várható, hogy 1997-ig a tervezett 18 új modell helyet 23 új modellel jelenik meg a FIAT a piacokon. Az 1998 és 2002 közötti időszakra készülő terv 20 billió líra beruházással és 15 új modellel számol. A FIAT reményei szerint az évezred végére a jelenlegi évi 2,3 millió gépkocsi helyett mintegy 3 milliót fognak gyártani. Airbus Elkerülhetetlennek nevezte a négynemzetiségű Airbusegyüttműködés centralizáltabbá szervezését a konzorcium elnöke, értésre adta ugyanakkor azt is, hogy időbe telik, míg kívülálló részvényeseket szerez a nyugat-európai repülőgépvállalkozáshoz. Jean Pierson, az Airbus elnöke kifejtette, hogy a konzorciumnak mindenekelőtt át kell szerveznie pazarló struktúráját, karcsúsítania bürokráciáján, és jócskán, 20 százalékkal le kell faragnia az irányítási költségekből, egyebek között a vezetés fizetéséből, hogy versenyképesebbé váljék a cég. Pierson szerint szükség lenne külső partnerekre az újfajta nagytestű, legalább 550 utast befogadó repülőgép kifejlesztéséhez. A francia Aerospatiale-t a brit Aerospace-t, a német Daimler-Benz Aerospace AG-t és a spanyol Construcciones Aeronauticast tömörítő Airbus reményei szerint a nagygép, az A3XX 2003-ra már kapható lesz. Kifejlesztésének költségét 8-12 milliárd dollárra becsülik. Opel Az Opel autógyár 355 márkával kedveskedett 30 ezer rüsselsheimi és kaiserslauterni munkásának azért, mert tavaly csak ritkán hiányoztak a munkából. Az autógyár szerint a hiányzások nem érték el a vállalat által még elfogadhatónak tartott maximumot: az évi munkaidő 6,5 százalékát hanem csak 5,3-5,4 százalék körül mozogtak. Ezért az Opel úgy döntött, hogy az így elért nyereségen osztozik munkásaival. A németországi bérből élők betegszabadságuk idejének első hat hetére teljes bérben részesülnek, és az összeget a vállalatuktól kapják. MTI Grafikonunk minden Idők legnagyobb cégházasságalt ábrázolja. E házasságok egyre nagyobb méreteket öltenek. Az Idei év mega-házasodásl hulláma annak a folyamatnak a része, amelynek keretében a nagyvállalatok, a fogyasztói bizalom megrendülése következtében, a globális gazdaságban Igyekeznek pozíciókat szerezni. A fúziós tranzakciók értékét milliárd dollárban tüntettük fel. ^ Bank ol Tokyo Lid RJR Nabisco Inc Ciba-Geigy AG 33,8 w BANKSZEKTOR 30,6 DOHÁNY/ELELMISZER-IPARI TIERMÉKEK Ite,. 30,1 GYÓGYSZERIPAR 23.0 BANKSZEKTOR 21.1 ELEKTRONIKUS, INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK Mitsubishi Bank LM ' Kohlberg Kravis Roberts & Co SaridozAG TELEKOMMUNIKÁCIÓ 18,8 TV / RÁDIÓ / KIADÓI TEVÉKENYSÉG Forrás: Securities Data Company TELEKOMMUNIKÁCIÓ 15,3 BANKSZEKTOR 14,3 GYÓGYSZERIPAR REUTERS A svájci bankok egyelőre ellenállnak az idei házasodási láznak. A Zürichben megszellőztetett információk szerint a két legnagyobb svájci pénzintézet, az Union Bank of Switzerland (UBS) és a Credit Suisse Holding (CS) valóban tárgyalt az összeolvadásról, de az UBS igazgatótanácsa végül elvetette a tervet. A pénzvilág lázas érdeklődéssel figyelte az eseményeket, hiszen a két bank összeolvadása a világ második legnagyobb pénzintézetét hozhatta volna létre, a nemrég hasonló módon fuzionált japán Tokyo-Mitsubishi Bank mögött. Az ötlettel egyébként Rainer Gut, a CS Holding vezérigazgatója állt elő, aki a pénzügyi szolgáltatások globalizálódására és a svájci bankrendszer szükséges racionalizációjára hivatkozott. NSZ A LEGVADABB KÉPZELETEKET IS FOLULMUUA A brit privatizáció tanulságai A Thatcher-kormány legtöbb elismerést kivívott lépése a köztulajdonban lévő iparágak és a közszolgáltatások magánkézbe adása volt. A privatizáció gondolata szerte a világon megmozgatta a kormányok fantáziáját, az eleddig értékesített és az 1995-ben privatizálandó vállalatok értéke becslések szerint százmilliárd dollárra rúg. Nagy-Britanniában azonban úgy tűnik, alábbhagyott a kezdeti privatizációs lelkesedés. Amennyiben a privatizáció olyan sikeres volt, miért szkeptikus a lakosság? A vízművek privatizációjáról jó véleménnyel a megkérdezetteknek egyhatoda van, a gáz- és villanyszolgáltatók magánkézbe adásáról egynegyedük gondolkodik így. Kétharmaduk ugyanakkor a vízművek és az áramszolgáltatók újraállamosítása mellett teszi le voksát. A szabályozott iparágakat kutató brit központ az államosított iparágakat vizsgálta 1979-es állapotukban, és úgy találta, azok egyfelől veszteségesek voltak, másfelől teljesen hiányzott belőlük a marketingre való hajlam, és a fogyasztók figyelembe vétele. Ezek az iparágak minden egyes adófizetőnek évi 300 fontjába kerültek. Privatizációjuk óta eladásaik és nyereségük egyaránt növekedett, és mintegy száz fontnyit jövedelmeznek fejenként az adófizetőknek. A köz ellenvéleménye elsősorban azon társaságok felé irányul, amelyek monopol, vagy ahhoz közeli helyzetben működnek a piacon - írja a brit tanulmány. A lakosság attól tart, hogy az ilyen vállalatok, mint például a British Gas, a profitok és a bérek infiálására használja ki helyzetét. Teljes szabadverseny hiányában a fogyasztók védelme érdekében valamiféle szabályozásra van szükség. Nagy-Britanniában két megközelítés élt: a nyereség, illetve árszabályozás. Végül az utóbbi mellett döntöttek, azaz egy évre előre szabják meg az árat. E rendszer ellenzői azt tartják, hogy az költségeik csökkentésére ösztönzi a vállalatokat, ám csak azon költségekére, amelyeket valami módon a fogyasztókra háríthatnak. Azzal a kormány is egyetért, hogy a szabályozó mechanizmusok - kiváltképp a nyereség és a vezetőségnek fizetett jutalmak esetében - nem eléggé szigorúak. A The Times úgy fogalmazott: „a szolgáltatók magánkézbe adásával kapcsolatos becslések azt mutatják, hogy a nyereségek drámaian megnőttek. A privatizáció, egy pragmatikus szabályozó szemszögéből nézve a legvadabb képzeleteket is felülmúlja." A privatizáció révén a brit lakosság 22 százaléka tulajdonos legalább egy vállalatban, ez 15 százalékkal több mint 1979-ben. Azok aránya akik legalább tíz társaság részvényeiből tudhatnak magukénak, 11-ről 17 százalékra kúszott fel. Nagy-Britanniában a privatizáció ezzel többé-kevésbé lezárult. MH AZ ALACSONY KERESETEK HÁTULÜTŐJE Egyre izmosodik a feketegazdaság Drámai méretekben csökkentek a keresetek az elmúlt öt évben Kelet-Közép-Európában, a minimálbérek mesze a létminimum alatt vannak - állapították meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértől. A kormányok a bérpolitikát a stabilizációs törekvéseknek rendelték alá. A tapasztalatok szerint a bérek sehol sem járultak hozzá Jelentős mértékben az Infláció emelkedéséhez. Az elmúlt években a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a régióban nincs kapcsolat a termelékenység és a bérek között, holott az alacsony kereseteket általában ezzel magyarázzák. A nyomott jövedelmek a feketegazdaságba terelik a munkavállalókat és akadályozzák a szerkezetváltást. A kelet-közép-európai országok többségében valamilyen módon megmaradt a bérszabályozás, ez is a struktúra átalakításának egyik gátja - állapították meg a kutatók, részben vitatkozva a Nemzetközi Valutaalap ajánlásával, amely szerint éppen a bérek kordában tartása volna az egyik módja a gazdsági egyensúly megteremtésének. A minimálbérek szerepe a szociális biztonság megőrzése volna. Ezt a feladatukat azonban a régió egyik országában sem töltik be. Elmaradt a minimálbérek hozzáigazítása az áremelésekhez. Ennek okát abban látják, hogy egy sor szociális támogatás a minimálbérhez kötődik, és ha a szintjét emelik, automatikusan növeli a költségvetési kiadásokat. Ez csak úgy kerülhető el, ha a kettőt elválasztják egymástól. A munkavállalók sokszor az alacsony keresetet sem kapják meg. Nem ellenőrzik ugyanis sem a szakszervezetek, sem a hatóságok, hogy a vállalkozók megadják-e a törvények által garantált minimumot. A dolgozóknak nem egy esetben a munkabérüket sem fizetik ki. Növekszik a szakadék a költségvetésben és a versenyszférában dolgozók keresete között, az előbbiek rovására. Azt a munkaügyi szervezet képviselői sem vitatják, hogy kulcsfontosságú a volt szocialista országok versenyképességénekjavítása. Erre két út van: a bérek alacsonyan tartása vagy a termelékenység növelése. Véleményük szerint az utóbbi jelent megoldást. Nemcsak azért, mert a reálbérek további csökkenése aláássa a társadalmi stabilitást, hanem azért is, mert a gazdaság stabilizálásának esélyét is rontja. A fizetőképes kereslet csökkenése a fogyasztás csökkenésével jár, és tovább korlátozza a termelést. Az ala-_ csony bérszínvonal rombolóan hat azért is, mert a feketegazdaság kiterjedését hozza magával. Minimálbérek Kelet-Közép-Európában (dollárban, havonta) Albánia Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Oroszország Szlovákia Ukrajna 36 33 78 90 100 35 7 79 kevesebb mint 1 A következtetések éppen ellenkező utat vázolnak fel, mint amelyen a nemzetközi pénzintézetek szakértői szerint a régió országainak haladniuk kellene, annak a gyógymódnak ugyanis a munkaügyi szakemberek szerint nagyon magas a társadalmi kockázata. Az ILO e kockázat csökkentését a Nemzetközi Valutaalappal kialakítandó hatékonyabb együttműködéstől várja, illetve attól, hogy a pénzügyi szakemberek is jobban elfogadják a szociális szempontokat. A bérek leszorításában kialakult verseny akadályozza a gazdaság globalizációját, az Európai Unió kiterjesztését is, áthidalhatatlanná növeli a szakadékot az egyes országok között - vonták le a következtetést a szakértők. Ezért az Európai Unió is e folyamat megállítását és a szociális partnerség kialakítását támogatja Kelet-Közép-Európa országaiban. NSZ Államadósságok sorrendje A fejlődő országok eladósodása tavaly tovább folytatódott, 8 százalékkal nőve 2068 milliárd dollárt ért el. Az adósságráta a gyorsabban növekvő exportteljesítményeknek köszönhetően mégis javult: a harmadik világ adósságállománya az összexportnak 150 százalékára rúg, szemben az 1994. évi 163 százalékos mutatóval. Grafikonunk az J.995 elején érvényes, leginkább eladósodott országok listáját tünteti fel (amerikai dollárban). NSZ, HN Mexikó Kína Indonézia Brazília India Argentína Thaiföld Törökország Egyiptom Nigéria Szaúd-Arábia 125,2 111,6 100,6 98,4 87 77,2 76,6 61,7 38,5 25,6 Beveteli piramis Az emberiség történelmében még soha nem volt ekkora fejlettségbeli különbség az egyes országok között mint napjainkban. Például Luxemburgban az egy főre jutó bruttó hazai össztermék tavaly 40 ezer dollár volt, míg Mozambikban mindössze 80 dollár, a különbség tehát 500-szoros. A leggazdagabb országok polgárai átlagosan naponta több bevételhez jutnak, mint a legszegényebb államok lakosai egész évben. Földünk lakossága jelenleg 5,7 milliárd, ebből 1,8 milliárd fő, vagyis valamivel több mint az összlakosság egyharmada évente kevesebb mint 500 dollárból kénytelen megélni. Grafikonunk világunk bevételi piramisát ábrázolja. Die Presse Fejenkénti éves bevétel(dollárban) Több mint 10 ezer 900-től 10 ezerig A lakosság száma (milliárd főben) 500-tól 900-ig 500 alatt