Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-09 / 107. szám, csütörtök

BP f u szó KÜLFÖLD 1996. május 8. LAPUNKNAK NYILATKOZIK AZ OSZTRÁK LIBERÁLIS FÓRUM KÉPVISELŐJE Nem belügy az emberi jogok kérdése Nem véletlen, hogy a nyugat-európai liberálisok az elmúlt hét végén épp Pozsonyban gyűltek össze, s épp a szlovák fővárosban hangsúlyozták minduntalan: csak azok előtt nyitott az út az Európai Unióba, akik betartják a demokrá­cia Játékszabályait. Hogy ez, úgymond, szánt szándék volt, többen Is megerősítették, köztük lapunknak adoptt Interjú­jában Frledhelm Frlschenschlager, az osztrák Liberális Fó­rum ügyvezető frakcióvezetője. - Nagyon fontos számunkra, hogy épp Szlovákiában hangsú­lyozzuk: egész Európában közös értékek alapján "kell kezelni az emberi jogok, a kisebbségi jogok kérdését. Tudjuk, az új demokrá­ciák egy nehéz és hosszú út ele­jén állnak, de segíteni akarunk abban, hogy ezek az országok minden téren - beleértve az alapvető szabadságjogokat, a ki­sebbségi jogokat - a lehető leg­hamarabb érjék el az európai standard szintjét. - Szlovákiát épp az említett jo­gok megnyirbálása, a demokrá­cia elveivel ellentétben álló lépé­sek miatt bírálják egyre gyakrab­ban és egyre keményebben, im­már Bécsben is. Ön hogyan véle­kedik a szlovák politikai hely­zetről? - Úgy gondolom, hogy Szlováki­ádban még mindig él a régi gondol­kodásmód, még nem sikerült megszabadulni teljesen a régi praktikáktól. Épp ezért tartom fontosnak és helyénvalónak a kri­tikát. Ha bírálunk, azt nem az aka­dékoskodás szándékával tesz­szük, vagy azért, hogy tanítómes­terként léphessünk fel. Ám egy olyan kormányfőnek is, mint Vla­dimír Mečiar, látnia kell, hogy az alapvető emberi jogok kérdése a mai Európában nem tekinthető belügynek. Ezért engedhetjük meg magunknak a bírálatot. Tu­datosítani kell azt is, hogy Európa egy politikai jelenség, és nem édenkert, ahol nincs veszekedés, konfliktus, bírálat, ilyen-olyan szö­vetség... Persze, mindez normá­lis. Az új demokráciákban azon­ban egy ilyen szemlélet még nem fejlődhetett ki teljes mértékben. - Vranitzky kancellár megdor­gálta Wolfgang Sch üssél külügy­minisztert, amiért pozsonyi láto­gatása előtt nyíltan bíráló véle­ményt mondott Szlovákiáról. Ki­nek ad igazat? - Európai szomszédoknak ­udvarias formában, de a legna­gyobb határozottsággal - meg kell, hogy engedtessék a kritika. Ebben a konkrét esetben pedig, mint ellenzéki politikus is, egyér­telműen Schüssel pártján állok. Szerintem helyesen cselekedett, s Vranitzky kancellár hibázott, amikor emiatt, úgymond, a fejére koppintott a külügyminiszternek. - Ausztria számára nyilván na­gyon kellemetlen az ifj. Kováé­ügy. Ön szerint milyen további problémák terhelhetik a szlo­vák-osztrák kapcsolatokat? ENSZ-JELENTES A KANAI TAMADASROL Washington szerint megalapozatlan MTI-hírek A dél-libanoni ENSZ-kötelék kánai bázisát ért izraeli támadás­ról kedden közzétett ENSZ-jelen­tés szerint nem valószínű, hogy az izraeli tüzérség műszaki vagy eljárási hibából lőtte az UNIFIL-ál­lást, bár az „eshetőséget teljes­séggel nem lehet kizárni". A Biz­tonsági Tanács elé terjesztett végleges beszámoló ugyanakkor jóval enyhébben fogalmaz, mint az előzetes változat, amely vilá­gosan Izraelt tette felelőssé a több mint száz halálos áldozatot okozó, április tizennyolcadiki inci­densért, és leszögezte, hogy a támadást tudatosan hajtották végre. Az izraeli kormány határozot­tan tiltakozott az ENSZ-szakértők következtetése ellen, hangoztat­va, hogy nem szándékosan lőtték a bázist, hanem egy tér­képhiba okozta a lőpálya téves kiszámítását. A beszámolót az ENSZ-főtitkár katonai tanácsadója, Frank van Kappen holland vezérőrnagy ve­zette szakértői csoport állította össze. A jelentés megállapította, hogy a többszöri izraeli tagadás ellenére a támadás időpontjában két izraeli helikopter és egy pilóta nélküli felderítő repülőgép tartóz­kodott a kánai körzetben. A washingtoni külügyminisztéri­um szóvivője kedd este, az ENSZ­jelentés közzététele után kemé­nyen bírálta Butrosz Gáli főtitkárt, mert szerinte a világszervezet be­számolója „megalapozatlan" kö­vetkeztetésre jutott a véres ese­ményben játszott izraeli szerepről. Véleménye szerint az ENSZ-beszá­moló visszalépést jelent a korábbi állapotokhoz, holott az izraeli kor­mány már „ésszerű magyarázatot adott a történetekre". - így van, valóban kellemetlen az ügy, ám továbbra is figyelem­mel kísérjük, hogy Pozsony mi­képp oldja meg - korrektül vagy másképp. Úgy érzem, egyéb nagy terhek nem nehezednek a szom­szédi viszonyra. Ami még állandó ütközőpont lehet, az az atom­erőművek, az atompolitika kérdé­se. Ausztria ebben valóban segít­ségettudna nyújtani - nem áram­szállítással, hanem útmutatás­sal. Néhány éwel ezelőtt mi is ha­sonlóan nehéz helyzetben vol­tunk. Ausztria azonban megtanul­ta: nem a „több energia politiká­ra" kell helyezni a hangsúlyt, ha­nem az energiamegtakarítás le­hetőségeit kell kutatni. - Az osztrák kancellár áprilisi pozsonyi villámlátogatása során említést tett a valószínűleg júni­usban megtartandó háromoldalú osztrák-magyar-szlovák kor­mányfői találkozóról. Van-e jövője ennek a háromoldalú együtt­működésnek? Nem fékezik-e majd túlságosan e „trojkát" a Szlovákia és Magyarország közöt­ti politikai súrlódások? - Biztos, hogy van jövője. Kelet­Európában temetői nyugalom uralkodott, majd a nyitás politikai problémákat robbantott a külpoli­tikában is. De nem szabad elfe­ledkezni arról, hogy az elmúlt 6-7 év során milyen nagy változás tör­tént, amely alapja a jövendőbeli politikának is. Nekünk pedig e jó alapok további építésében kell segítséget nyújtani. - A pozsonyi vezetés azonban egyre gyakrabban rongálja e jó alapokat, például olyan törvé nyekkel, amelyek egyértelműen a magyar kisebbség jogainak korlá­tozására irányulnak. Hogyan véle­kedik a kisebbségi jogokról? - A liberálisok pozsonyi találko­zóján beszámolómban is külön ki­emeltem a kisebbségi jogok prob­lémakörét, mert az emberi jogok kérdése nemcsak az egyén kérdé­sétjelenti. A kisebbségekben egé­szen konkrét közösségeket lá­tunk, amelyeket alapvető jogok il­letnek meg. Ezért akarjuk, hogy az Európai Unióban a kisebbségek alapvető jogait egy bizonyos fajta alapszabály rögzítse kereseti jogo­sultsággal, vagyis oly módon, hogy e jogok megadását európai szin­ten bíróságon lehessen követelni. Úgy gondolom, épp ebben a törté­nelmi helyzetben, amikor ismét erősen a felszínre tört a naciona­lizmus, tudatosítani kell: alapvető jog egyénként, de csoportként is saját etnikumban élni; erre jogom van ott, ahol élek. Ám visszalé­péstjelentene a nemzetállamok­hoz való visszatérés, vagyis az, ha etnikai kritériumok alapján húz­nánk új határvonalakat, mint az egykori Jugoszláviában, ahol bar­barizmusba torkollt a politika. De ismét hangsúlyozom: lehetőséget kell teremteni arra, hogy egy ki­sebbség kollektív jogainak meg­sértése esetén képviselői révén saját államával szemben nemzet­közi szinten követelje jogainak megadását. Úgy vélem, hogy az Európai Unió keretén belül, talán nem is a távoli jövőben, ez lehet­séges lesz. (urbán) LIKUD-TERVEK A PALESZTINOKKAL SZEMBEN Kemény feltételek MTI-hír Benjamin Netanjahu, a jobb­oldali Likud vezetője - a Likud egy saját felmérése alapján ­első ízben előzte meg Simon Pe­resz kormányfőt a május 29-i iz­raeli választások esélyeit vizsgá­ló felmérésben. Netanjahu 1-2 százalékpontnyi előnyre tett szert, főként az új bevándorlók szavazatainak köszönhetően ­közölte a Háárec című lap az eredetileg titkos adatokat. A Likud párt esetleges kor­mányra kerülése után be fogja tartani a palesztinokkal megkö­tött szerződéseket, de további tárgyalásokra csak akkor hajlan­dó, ha a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet teljesen és végér­vényesen kiiktatja chartájából az Izrael-ellenes paragrafuso­kat. Ez derül ki a párt politikai programjának hosszú vajúdás után, kedden nyilvánosságra ho­zott részéből. A PFSZ-től a Likud azt is elvár­ja, hogy állítsa meg a terroriz­must, és hagyjon fel az lzrael-el­lenes megnyilatkozások bátorí­tásával. Felemás orosz adatok Az orosz csapatok - saját közlésük szerint - legkevesebb 40 cse­csen lázadót öltek meg a csecsenföldi Gojszkoje bevételekor. Mint az ITAR-TASZSZ hírügynökség tegnap Vjacseszlav Tyihomirov orosz parancsnokra hivatkozva beszámolt róla, orosz oldalon mindössze négyen sebesültek meg. A DPA jelentése szerint arról nem közöltek adatokat, hogy hány polgári személy esett áldozatul a tüzérségi és légi támogatással végrehajtott keddi ostrom során. MTI VILÁGHÍRADO 1 Hasadóanyag-eladás: orosz cáfolat Nem radioaktív az az anyag, amelyet jogellenesen adott el külföl­dön az egyik krasznojarszki kutatóintézet letartóztatásban lévő tudó­sa - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) krasz­nojarszki képviselője tegnapi sajtóértekezletén, cáfolva ezzel az FSZB sajtószolgálatának előző napi, ellenkező értelmű hírét. Ugyan­akkor elismerte: az anyag kettős rendeltetésű, szuperkemény. Észak-iraki török támadás kurdok ellen Ankarai katonai források tegnapi közlése szerint 13 kurd lázadó vesztette életét, amikor a hadsereg egységei vasárnap indított hadműveletük során tüzérségi és légi támogatással mintegy két kilo­méter mélyen északi-iraki területre nyomultak be, és ott a törökor­szági kurdok függetlenségéért harcoló Kurd Munkáspárt (PKK) állá­sait támadták. Egy török katona is meghalt a keddi összecsapásá­ban. Kína atomkísérletre készül Kína azt tervezi, hogy május végén végrehajt egy újabb atomkísér­letet - tudta meg a tekintélyes japán Jomiuri Simbun című napilap. Ezzel az öt ismert atomhatalom közül Kína lesz az egyetlen, amely még folytatja a nemzetközi bírálatok kereszttüzében álló kísérlete­ket. Francia vadászgépek ütközése Szaúd-Arábia légterében kedden összeütközött két francia va­dászgép. Mindkét repülő Mirage 2000 típusú elfogó vadászgép volt, s Irak légterének ellenőrzéséről tértek vissza szaúd-arábiai állomás­helyükre. Az egyik Mirage lezuhant, s pilótája életét vesztette, a má­sik gép pilótájának sikerült épségben visszatérni és leszállni a tá­maszponton. Pakisztán: újabb autóbuszbomba A közép-pakisztáni Lahor közelében tegnap reggel pokolgép rob­bant egy autóbuszban. Az első hírek szerint heten meghaltak, negy­venen megsebesültek. Tíz nappal ezelőtt ugyanennek a városnak a közelében, ugyancsak autóbuszon robbantottak pokolgépet, amely ötvenkét embert megölt, és harmincat megsebesített. Benazir Bhut­to kormánya az akciót az indiai titkosszolgálatnak tulajdonította. Később indul az Endeavour Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) helyi idő szerint kedden az eredeti tervekhez képest három nappal későbbre, május 19-ére tűzte ki az Endeavour űrrepülőgép indításának időpontját A Reuter jelentése szerint egy katonai kísérlettel való időbeli ütközés miatt vált szükségessé az Endeavour felszállásának elhalasztása. Nagyerejű robbanás Mexikóban Mintegy negyven ember megsérült, és számos ház megrongáló­dott Mexikóvárosban egy nagyerejű robbanás következtében. A Te­levisa mexikói tévéállomás kedd esti beszámolója szerint nincsenek halottai a szerencsétlenségnek. A robbanás a mexikói főváros északkeleti részén, nem messze a nemzetközi repülőtértől, egy ét­olajgyárban következett be. Egyelőre nem tisztázott, hogy mitől rob­bantfel a gáztartály. Csiang Cö-min afrikai körútra indult Csiang Cö-min kínai államfő és pártvezető tegnap - 1989-ben tör­tént hivatalba lépése óta először - 12 napos afrikai körútra indult. Út­ja során felkeresi Kenyát, Egyiptomot, Malit, Namíbiát és Zimbabwét. Tádzsik ellenzékiek halála A tádzsik-afgán határon állomásozó orosz határőrök kedden este lelőttek nyolc Afganisztánból érkező tádzsik ellenzéki fegyverest, akik Horog közelében próbáltak belépni a volt szovjet köztársaság- . ba. Ezt maguk a határőrök jelentették be. Azt is elmondták, hogy az ellenzékiek a napokban egyre közelebb húzódtak a határhoz, ami azt jelzi, hogy a helyzet hamarosan súlyosabbra fordulhat. Vihar a Bengál-öbölben: 140 eltűnt halász A Bengál-öbölben pusztító vihar tegnap a bangladesi partokat is elértei. A viharos szél házakat döntött össze és fákat csavart ki. Az első jelentések szerint az öbölben csaknem 140 halász tűnt el. Sor­sukról egyelőre nem tudnak semmi biztosat. A meteorológiai szolgá­lat szerint a vihar a partra érve veszít erejéből, így a károk várhatóan nem túl jelentősek. MTI ÉSZTORSZÁG Elnöki vétó Lennart Meri észt elnök vé­tót emelt a helyhatósági vá­lasztásokra vonatkozó tör­vényjavaslat ellen, mert az „ hátrányosan különböztetné meg a balti köztársaságban élő orosz anyanyelvű kisebb­séget - jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség, az észt elnöki hivatal tegnap nyilvánosságra hozott közleményére hivatkozva. A törvénytervezet előírja, hogy a helyhatósági választá­sok jelöltjei kötelező jelleggel és kizárólag észt nyelven be­széljenek. Arról is rendelke­zik, hogy a nem észt nyelvű is­kolákban végzett jelöltek te­gyék le az észt nyelwizsgákat. .Mint az AFP írta, Észtország északi részén jelentős számú orosz anyanyelvű lakosság él. Narva iparvárosban például a lakosság 95 százaléka orosz, 'és többségük nem beszéli az észt nyelvet. DEL-AFRIKAI KOZTARSASAG Elfogadták az alkotmányt A dél-afrikai alkotmányozó nemzetgyűlés, amelyben a parlament két házának tagjai vesznek részt, tegnap Fokvárosban több mint kétharmados többséggel elfogadta az ország új alkotmányát. séget szerző párt jogát arra, hogy ­a többségi kormányzás jegyében ­elnököt válasszon: utóbbinak van joga összeállítani a kormányt. Az al­kotmány egyértelműen tiltja a meg­különböztetés bármely formáját, a faji vagy nemi alapút éppúgy, mint a családi állapot szerintit. A két legfontosabb párt, Nelson Mandela elnök Afrikai Nemzeti Kongresszusa és Frederik Willem de Klerk alelnök Nemzeti Pártja az utolsó pillanatig vitázott az oktatás­sal kapcsolatos záradékon. Az alel­nök pártja ugyanis a búrok kedvé­ért szeretett volna garanciát beépí­teni a klauzulába arra, hogy a bú­roknakjoguk van egynyelvű iskolák működtetéséhez, az ANC viszont elvetette ezt, mert képviselői úgy ítélték meg, hogy az effajta garan­cia távolról ugyan, de az apartheid­re emlékeztethetne. MTI-hír A 490 képviselőből 421 szava­zott az új alaptörvényre és 2 ellene. Az elfogadott állandó alkotmány felváltja az 1994 áprilisában tar­tott, az apartheid rendszert elte­mető, első szabad választások után életbe lépett ideiglenes alap­törvényt, és eltünteti az apartheid idejéből örökölt utolsó jogszabályo­kat is. A dokumentum mindenki­nek egyenlő jogokat biztosít, több­ségi kormányzást rendel el, és le­zárja az áttérést az apartheid igaz­ságtalanságairól a szabad demok­ráciára. Az alkotmány három év alatt, fo­kozatosan lép életbe, utolsó ren­delkezései a következő választá­sokkal egy időben, 1999-ben lesz­nek hatályosak. Az új alaptörvény rögzíti a választáson abszolút több­A meghirdetett tűzszünet ellenére Libériában folytatódnak a harcok. Charles Taylornak, a legerősebb hadúr­nak a fegyveresei uralják a főváros, Monrovia központját, s válogatott kegyetlenkedésekkel tartják rette­gésben az embereket. A felvételen Taylor egyik katonája egy lefejezett hullán tapos. ČTK/AP

Next

/
Thumbnails
Contents