Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-08 / 106. szám, szerda

[8 ] ÚJ szó KÖZÉ PISKO LÁSOK OLD ALA 1996. május 1074. LUKANENYE Felzárkózás Európához Amint arról lapunkban már tudósítottunk, április 27-28-án millecentenáriumi ünnepséget tartottak Lukanényén. A rendezvény alkalmából a község díszpolgárává avatták a Genfben élő dr. Luka Lászlót. Az oklevél átvétele után a svájci egyetemi tanár a Józan megbékélést és megegyezést szorgalmazta köszönőbeszédében. Az elhangzottakat az alábbiakban ismertetjük. zárkózást. Természetesen ezt kívánom egész Szlovákiának és szülőhazámnak, Magyarország­nak is. Felzárkózást egy olyan Európához, ahol nincs többé gyarmat és gyarmatosító, és nincs megszállt és megalázott kisebbség sem. Ahol egy na­gyobb és hatalmasabb szom­széd nem nyomja el egy kisebb és gyengébb szomszédját. Ahol a szó valóságos értelmében nincs imperializmus. Ahol nin­csenek többé olyanok, akik ab­ból gyártanak előnyt - pénzt meg posztót - maguknak, hogy kiszolgálnak egy elnyomó hatal­mat, besúgva azokat a testvére­iket, akik a megszállás és ide­gen kizsákmányolás ellenségei, akik a polgárság emberi jogai­ért küzdenek az elnyomással vagy megszállással szemben. Kívánom a felzárkózást egy olyan Európához, ahol a több­ség tiszteletben tartja a kisebb­ség elidegeníthetetlen emberi jogait. Európában ezeket a jogokat először a francia forradalmat követően fogalmazták meg azok a szabadgondolkodók, akik - úgy látszik - kétszáz év­vel megelőzték a saját korukat. 1793-ban ezeket a jogokat pon­tokba szedve kihirdették, és Pá­rizsban, majd egész Franciaor­szágban falragaszokon és szó­rólapokon terjesztették, hogy minden polgár magáévá tehes­se, és küzdjön is maradéktalan megvalósításukért. (...) És örüljünk annak is, hogy mintegy 150 évvel később, 1948-ban az ENSZ ezt az em­berjogi törvényt magáévá tette, tagállamai megszavazták, és magukra nézve kötelezőnek is­merték el megtartását. 1996­ban már csak az van hátra, hogy az Emberi Jogok Egyete­mes Nyilatkozata valóban meg is tartassék a világ minden sar­kában, nehézségek nélkül, né­pek és nemzetek épülésére, polgáraik örömére. Ezen ünnepi alkalommal kí­vánom, hogy az elkövetkezendő időkben a község népe - ép­púgy, mint a szomszédai - bé­kében és vidámságban, emberi jogaik kölcsönös tiszteletben tartásában gyarapodhassanak. (...) És legyen a mi községünk példaképe egy európai szóér­tésnek két nép, két etnikum fiai közt továbbra is. Amikor a község élete ilyen sok hosszú évszázadra tekint­het vissza, akkor szinte félve nézünk előre. Mit hoz a holnap? Miféle kibontakozást, miféle ve­szedelmeket, mttyen sorsot? Mint azt sokan tudják, Genfből jövök, ahof az ENSZ több szervezete székel. Nyilván­való, a nemzetközi szervezetek­nek az az elsődleges feladatuk, hogy az emberiség évezredes háborúzása, ellenségeskedése után a világ egy közösen hala­dó, civilizált nemzetközösséggé alakuljon át, és egy olyan kor­szakot teremtsen, amelyben a népek különbözőségét és egy­más másságát az államok tole­rálják. Továbbá az, hogy ezek a nemzetek egymással békés úton rendezzék a felmerülő ér­dekkülönbségeket. Ilyen békét és együttműkö­dést szolgáló tömörülés az Eu­rópai Unió is, amely a nyugat­európai polgári demokráciák szövetsége. Ez az európai jövő. Ez kell, hogy legyen a holnap európai arculata. Ehhez kell Kö­zép-Európának is felzárkóznia. Mi több, Kelet-Európa érdeke is elvitathatatlanul az, hogy Nyu­gat-Európához kapcsolódjék, ne pedig Ázsiához, ahol a szélsősé­ges. és intoleráns vallási, etni­kai, mi több, törzsi különbségek népek nyomorúságát és pusztu­lását hagyják maguk után. Szenvedést, elnyomorodást. Akik megértik népük előnyös fejlődési irányát, nem akadá­lyozzák - nem akadályozhatják - a valóságos demokrácia kia­lakulását. Egy olyan demokráci­áét, ahol a polgárok az időkö­zönkénti képviselő-választáson túl a napi közösségi élet alakítá­sában is tevékenyen részt vesz­nek, mert merik a hangjukat hallatni. így van ez Svájcban már több száz éve. A polgárok több tucat fontos országos és községi kérdést döntenek el szavazás útján - évente! Akik a közösségük fejlődését igenlik, előre néznek, s nem a letűnt közelmúltból keresik a ki­bontakozást. A történelem kere­két nem kívánják visszafelé for­gatni, még akkor sem, ha abból esetleg rövid távon némi előnyre lehetne számítani. így nem kívánhatok többet vagy jobbat ezen az ünnepsé­gen Nenincének, Lukanényé­nek, mint sikeres fejlődést és haladást az európai úton. Fel­RIMASZOMBAT Chaplin, a csalogató Nagymlhály Április 19-én nyílt meg a Gö­möri Múzeumban A kinematog­ráfia 100 éve című kiállítás. A kassai Szlovák Technikai Múze­um munkatársai által összeállí­tott anyag 10 tematikai egységre oszlik, kezdve a Lumiére fivérek ősbemutatójától, mely 1895-ben volt Párizsban. Továbbá figyelem­mel kísérhetjük a mozgókép rög­zítésének a fejlődését. Bemutat­ja a dagerrotípia keletkezését, mely a fotográfia hőskorát idézi. A kiállításra látogatóknak, legye­nek szakmabeliek vagy teljesen laikusok, nagy élményben lehet részük. A bejáratnál maga Char­lie Chaplin - azaz életnagyságú fényképe - fogadja, csalogatja az érdeklődőket. A kiállítás júni­us 10-éig várja a látogatókat. ADAM ANDREA SZEPSI Folytatás jövőre - és addig is... Szepslben vasárnap délután az anyák napi műsorral fe­jeződött be a XVII. Szepsi Csombor Márton Napok egy hétig tartó rendezvénysorozata. Főszervezője ezúttal Is a Csema­dok alapszervezete volt. Elnökét, Bartók Csabát arra kér­tük, röviden foglalja össze, milyen volt a rendezvény. - A tapasztalatok és a részt­vevők véleménye alapján nyu­godtan állíthatom, hogy méltó volt névadójának a szellemi örök­ségéhez. Az előadásokat, a kul­túrműsorokat vagy a kiállításokat értékelve elmondható, hogy a szepsiek és környékbeliek kellő mértékben tudatosították: ez a rendezvény nekik és értük szól. Pontosabban nekünk, értünk. • Gazdag volt a műsor, hiszen elhangzott néhány előadás a ma­gyarság múltjáról, továbbá a re­formációról, ugyanakkor népmű­vészeti műsor és labdarúgótorna is tarkította a Csombor Márton Napokat. Ön szerint melyik volt a leglátogatottabb és leghangula­tosabb esemény? - Nehéz rangsorolni, hiszen az egyik ilyen, a másik olyan műfajú; az egyik az idősebbeket érdekel­te jobban, a másik a fiatalabb nemzedéket, a harmadik mind a kettőt... Személy szerint nekem a tájházban rendezett kiállítás tet­szett a legjobban. Ott bemutat­tuk a kenderfeldolgozás már-már csak emlékezetben és tárgyai­ban élő helyi hagyományait. Éneklőcsoportunk is fellépett ott, s a vendégeket, látogatókat töl­tött káposztával is megkínáltuk. • A szervezők körében esetleg már szó volt a jövő évi rendez­vénysorozat előzetes terveiről is? - A kerettervről már beszél­tünk. Jövőre is az ideiekhez ha­sonló népművelési, kulturális és sportrendezvényeket kívánunk szervezni. (gazdag) Rozsnyó Kassa o Töketerebei Privigye ZSELIZ, IPOLYSÁG Mindent megtesznek a kórházbezárás ellen Zselizen állítólag az a hír járja, hogy az új területi-közigazgatá­si törvény életbe lépése után a városban bezárják a kórházat. - Mi ebből az igazság? - kér­deztük a legilletékesebbet, dr. Gabriel Palástit, a zselizi kórház és rendelőintézet igazgató-főor­vosát. - Abszurd állítás! Szó sincs róla, hogy megszüntetnék kór­házunkat, melynek üzemelése egyébként biztosított. Elképzel­hető azonban, hogy a jövőben esetleg nem állami kórházként fog működni. Ipolyságon meg azt rebesge­tik, hogy a város átveszi a helyi kórházat. Értesülésünkkel kap­csolatban Zsolnay Ernő polgár­mester a következőket mondot­ta: - Tény, hogy a kórház továb­bi sorsát illetően főleg a terüle­ti reform kapcsán felmerültek bizonytalanságok. Ugyanis tu­domásunkra jutott, hogy az egészségügyi minisztériumnak szándékában állt a nem járási szintű kórházak privatizálása. Ezt hallván tanácskoztunk a kórház vezetőségével és a mi­nisztérium illetékeseivel is. Pil­lanatnyilag - a minisztériumból szerzett legfrissebb ismerete­ink szerint - az a helyzet, hogy kormányszintű egyeztetésre került sor, s ami az ott elhang­zottakat illeti, azt mondhatom, hogy egyelőre nem szerepel na­pirenden a magánosítás. Mivel tisztában vagyunk saját pénz­ügyi lehetőségeinkkel, és miu­tán módunkban áll tüzeteseb­ben is megismerkedni kórhá­zunk anyagi helyzetével, fe­lelőtlenség volna teljes egészé­ben átvenni a létesítményt. Igaz, hogy az önkormányzatban határozat - egy elvi döntés ­született, hogy mindent megte­szünk a kórház megmaradása érdekében. Közkórházként sze­retnénk fenntartani Ipolyság vá­rosának és a környék települé­seinek. Erről azonban még tár­gyalni kell a szóba jöhető önkor­mányzatokkal is. (bodzsár) LEVA Építésre nincs pénz Meglepő, hogy a több mint 36 ezer lakosú Léván még aránylag sok, szám szerint 4560 lakás található a város tulajdonában. Ez részben az­zal magyarázható, hogy a la­kások eladásáról rendelkező törvény módosítása miatt az elmúlt év második felében le­állították a lakáseladást. Min­dezt a városi hivatalban Gab­riella Andrašková osztályve­zetőtől tudtuk meg. Ezzel kap­csolatban azt is elmondta, hogy miután az önkormány­zat megbízásából a lakáske­zelő Fortuna Kft. összegezi a bérlők körében végzett felmé­rés eredményeit, folytatódhat a bérelt lakások eladása. Egy korábbi adat szerint a lakók fele jelezte lakásvásárlási szándékát. Az osztályvezető asszony ar­ról is tájékoztatott, hogy a tulaj­donukban levő lakások egyne­gyedét megtartják, mégpedig szociálisan hátrányos hely­zetűek számára. Nem titkolta, hogy jelenleg a városnak nincs pénze új lakások építésére, pedig szükség volna rájuk, hi­szen ez idő tájt 750 lakási­génylőt tartanak nyilván a vá­rosi hivatalban. (-dzsár) ZEMPLENI VALLALKOZOK A DÉLSZLÁV ALLAMOKBAN PRIVIGYE Határon túli kapcsolat A Nagymihályi, Homonnai és Tőke­terebesi járás húsz magánvállalatá­nak képviselői háromnapos munkalá­togatáson vettek részt nemrég Szlo­véniában és Horvátországban. A három járás által létrehozott regi­onális tanácsadó és tájékoztatási központ szervezésében a zempléni régió vállalkozói részt vettek a zágrá­bi vásáron, ahol a vállalkozások fej­lesztéséhez szükséges tapasztalato­kat szereztek, a szlovéniai Celijében pedig ígéretes üzleti kapcsolatokat kötöttek az árucsereforgalom kialakí­tásához. A délszláv államokban kialakult partnerkapcsolatok erősítése és ápo­lása céljából a tájékoztatási központ rendszeresíteni kívánja a határon túli és a zempléni régió vállalkozóinak az együttműködését. Igazolja ezt az is, hogy szeptemberben szlovén és hor­vát vállakozókat várnak Zemplénbe. A három járás vállalkozóinak egy csoportja pedig május közepén Lem­bergben tanácskozik ukrán, orosz és más vállalkozókkal, egy másik cso­port pedig Budapesten találkozik szlovák származású magyar vállalko­zók képviselőivel. (katócs) ALMAGY Villával támadott a férj Vasvillával támadott a feleségére a minap a Rimaszombati járásban levő Almágyon egy munkanélküli férfi. A késő este kezdődött „családi vitát" az i asszony szerencsére túlélte. A koráb­ban már büntetett hatvanéves férfi it­tas állapotban házuk udvarán villával kétszer mellbe szúrta 41 éves felesé­gét. Ezután megsebesített egy 21 éves fiatalembert is, aki a súlyosan sérült nő védelmére kelt. Neki tíz napig gyó­gyuló sérülést okozott. TA SR Elmés hintalovak Minden valamirevaló nagy áruház földszinti részén találha­tó gyermekcsalogató, azaz meg­felelő pénzérme bedobása után működésbe lépő, hintázó kisau­tó vagy ilyen-olyan állatfigura. Meglepődve tapasztaltuk, hogy Privigyén, az egykor Prior­ként ismert áruházban nincs pénzrabló hintázó szerkentyű. Ellenben az épületet övező sétá­nyok mentén elmés kis hintalo­vakra lettünk figyelmesek. Beton­alapba erősített acélrúgóra szereltek fel fából faragott szí­nes hintalovakat, amelyeken a gyerekek kedvükre lovagolhat­nak, természetesen ingyen és bérmentve. így is lehet a gyermekek ked­vében járni! És ehhez még csak áruház sem kell, a lakótelepek játszóterein is örömmel fogad­nák ezeket a hintalovakat. Kép és szöveg: B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents