Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-06 / 104. szám, hétfő

6ľ| ÚJ SZ Ó VILÁGPIA C 1996. május 6. Norvégia Svédország Finnország Nagy-Britannia Dánia Ausztria Magyarország Franciaországi S' Románia Spanyolország Olaszország A maximális megengedett sebességek térképe (km/órában) H m j településen/településeken kívül/autópályán Sebességkorlátozások Európában 45 flA kulturális Igények kielégítése [ / j /| 21 jlVlegtakaritáso k |32 |Klrándul ások A gyerekek családjainak támogatása _ Szülők 5 támogatása 1 CÉGVILÁG • RTL Eddigi legeredményesebb esz­tendejének nyilvánította 1995-öt az RTL német magántelevízió, az árbevételt- tekintve Európa első számú reklámhordozója. Helmut Thoma' ügyvezető igazgató közöl­te, hogy a Németországban már negyedik éve piacvezető tévécsa­torna tavaly 2,87 milliárd márka árbevételt realizált, s ebből 1,96 milliárd márka volt a tiszta hasz­na. A cég az idén 1,05 miliiárd márkát fektet a műsorszórásba. Az RTL tárgyal annak az 1 milliárd márkás szerződésnek. a meg­hosszabbításáról, amely 1997-ig biztosítja számára az MCA Univer­sal amerikai cég által gyártott összes televíziós produkció su­gárzási jogát. Thoma közölte, hogy RTL 7 néven saját csatornát indít Lengyelországban az MCA Universallel köZösen. Walt Djsney 25 millió dolláros veszteséget könyvelt el az idei első negyedév­ben az amerikai Walt Disney cég. Kevesebb volt a profit a mozifilm­jein, sokba került a Capital Citi­es/ABC tévélánc megvétele, és új könyvelési módszerre is áttért a vállalat. A Walt Disney bevétele 4,5 milliárd dollár volt üzleti éve második negyedévében, vagyis az idei első negyedévben. Tavaly az első negyedévben 2,95 milli­árd dollár volt a bevétele, és 316 millió dollár a nyeresége. A tavalyi első negyedévi siker oroszlánré­sze "Az oroszlánkirály" videokia­dásából származott, ám e film­nek azóta sem akadt párja. A Ca­pital Cities/ABC megvétele a Dis­ney-nek 225 millió dollár kiadás­sal járt, az új könyvelési mód ­amely a céget arra kényszeríti, hogy csökkentse egyes vagyonré­szei értékét -, 300 millió dollár le­írásával járt. Lego A dán Lego játékgyár nettó pro­fitja a felére csökkent 1995-ben. Tavaly 40,1 millió dollár volt a cég nettó nyeresége, az 1994-es 80,4 millió dollár helyett. Az elosz­tók és a kiskereskedők tavaly 138 országban 2 százalékkal ke­vesebb legót vettek át forgalma­zásra, mint 1994-ben. 1994-ben még 3 százalékkal nőtt a Lego forgalma az előző évhez képest. A világ tíz legnagyobb játékgyártója közé tartozó Lego közleménye szerint az a baj, hogy a gyerekek mindinkább a számítógépet ked­velik. Tavaly már a Lego is kirán­dult a digitális területre, kiadva egy CD-ROM-ot. A következő tíz évben 1,7 milliárd dollárt szán be­ruházásra, hogy áthidalja a távol­ságot a továbbra is alapgyártmá­nyának megmaradó műanyag építőkockák és a számítógépes világ között. MTI A NYITOTT HATAR HÁTULÜTŐJE Súlyos veszteség Ausztriának Az osztrákok egyre gyakrabban keresik a vásárlási le­hetőséget a szomszédos olcsóbb országokban: tavaly 31 milliárd schilling vándorolt át a határokon. Hivatalos véle­mény szerint a rossz fizetési mérleg fő oka a visszaeső Ide­genforgalmi aktívum, ebben pedig döntő szerepet Játszik az osztrákok bevásárlóturlzmusa. Ausztria EU-csatlakozásával élénkült a szomszédolási kedv. Olaszország is, Németország is szabad beszerzési övezetté vált, semmiféle vámkorlátozás nem akadályozza a magánimportot. Az olasz kereskedők élelmesen az osztrák ünnepnapokhoz igazítják a nyitvatartási időket; ezenkívül a líra leértékelése is hozzájárult, hogy tavaly az osztrákok a koráb­bi 7,5 milliárd schilling helyett 9 milliárdot hagytak ott az olasz ­. főként határ menti - boltokban. A bevásárlások összegét tekintve a második helyen Németország áll 5 milliárddal, s a harmadik a lis­>tán Magyarország, ahol 3 milliárd schillinget hagytak tavaly az át­ruccanó osztrákok. Az illetékesek a csehekre és a szlovákokra is mutogatnak, akik újabb vámmen­tes boltokat nyitottak a határo­kon. Az összes keleti szomszéd ország kereskedelme 5 milliárd schillinget vont el az ausztriaitól. Az osztrák szakemberek úgy vé­lik, nincs szükség különleges in­tézkedésekre a keleti határon, a hatóságok itt elsősorban a ciga­rettacsempészetre figyelnek, ami az ausztriai áremelkedések miatt is egyre nő. Még egy terület van, amely sú­lyos gondokat okoz: a tankturiz­mus. Az ausztriai benzináremelé­sek sorozata (egy hónap alatt har­madszor emelkedett az ár, a szu­per litere immár 12 schilling körül van) a határközeli benzinkutak csődjét idézi elő. Különösen a karintiaiak élnek ezzel a le­hetőséggel, hiszen Szlovéniában már 7 schilling körül megkapják az üzemanyag literét. Karintiában tavaly 80 millió literrel kevesebb üzemanyagot adtak el, a költség­vetés 2 milliárd schilling ásványi­olaj-adótól esett el a tankturiz­mus miatt. Felvetődött, hogy be­vezetnék a bónrendszert a határ menti körzetekben, mivel a ben­zinárkedvezmény még mindig ki­sebb veszteség, mint a határon túli tankolások. A tervből nem lett semmi. Viszont a kormány felsza­badította a benzinárat, vagyis a következő egy évben az üzem­anyagfogyasztói árát nem kell kö­telezően a nagykereskedelmi ár­hoz igazítani. Ez kedvezményekre is lehetőséget ad az egyes kutak­nál. Az autósoknak ezentúl nem árt figyelni az árak alakulását, a határközeliek pedig bizonyosan számolgatni fognak, mi éri meg jobban. MH AZ EZREDFORDULÓS ATALLAS 600 MILLIARDBA KERÜLHET Számítógépes unintelligencia Sok számítógép képtelen felismerni a 2000-lk évet, mert az évszámokat csak két számjeggyel Jelölik benne. 2000 te­hát egyszerűen OO-ként Jelenik meg, amelyet a számítógé­pek 1900-zal azonosítanak majd, s ez megbolondíthatja azokat a rendszereket, amelyekben az Idő fontos tényező. A 2000-ik év az egyik legna­gyobb kihívás, amellyel az infor­mációs ipar valaha is szembené­zett. Ennek ellenére igen sok cég nem tud az úgynevezett ezred­fordulós problémáról, vagy azt hiszi, bőven ráér még foglalkozni vele. A gond a számítógépek el­terjedésének korai szakaszából származik. A hatvanas években ugyanis még nagyon drága volt a memória, s egyebek mellett úgy spóroltak vele, hogy az évszámo­kat 4 helyett 2 számjeggyel ábrá­zolták. Később már nem kellett volna takarékoskodni, de meg­szokásból, továbbá azért, hogy kompatibilisek maradjanak a meglévő rendszerekkel, megtar­tották a kétjegyű ábrázolást. Csak a nyolcvanas években jöt­tek rá, hogy milyen nagy káoszt okozhat a 2000-ik év, s az utób­bi években egyre inkább átáll­tak a cégek a négyjegyű ábrázo­lásra. így is sok olyan számító­gép lesz még használatban az ezredfordulón, amely nem tud majd megbirkózni a helyzettel, feltéve, hogy addig nem progra­mozzák át. A gond mindenekelőtt azoknál a rendszereknél jelentkezik majd, amelyeknél az idő fontos szerepet játszik, így például a hi­telnyilvántartásokban, a biztosí­tóknál és a nyugdíjkifizető helye­ken. Előfordulhat, hogy a társa­dalombiztosító számítógépes nyilvántartása egy újszülöttet na­gyon öreg embernek tekint majd. Az is elképzelhető, hogy 2000­ben a vérbankok számítógépe ki­selejtezi a plazmát, mert azt hi­szi, hogy 1900-ig volt felhasznál­ható - írja az International He­rald Tribune. Látszólag igen egy­szerű dolog egy számítógép órá­ját átállítani. Ha azonban ezek hálózatban dolgoznak, s az egyes gépeket fokozatosan kap­csolták rá a rendszerre, az is előfordulhat, hogy akár minden egyes gépben más eljárással is­merik fel az időt. Ezeket már rég használaton kívüli programnyel­veken, rég nyugdíjba ment prog­ramozók kapcsolták össze egy­mással, s az isten sem igazodik már ki a szövevényes rendszer­ben. Egy nagy biztosítótársaság­nál hatvanezernél is több progra­mot használhatnak, amelyek mindegyikében másképp rögzítik az időt - írja az International He­rald Tribune, amely a Financial Times-szal egybehangzóan 600 milliárd dollárra becsüli az átál­lás költségét a világon. MH A SZIGETORSZÁGI MARHAVÉSZBOTRÁNY KÖVETKEZMÉNYEI Csökkenhet a brit össztermelés Miközben a brit politikusok a marhavészbotrány lehetsé­ges megoldásairól és a marhahús külkereskedelmi blokád­járól tárgyalnak, a válság hatásai már érződnek nemcsak a tenyésztők körében, hanem a kapcsolódó ágazatokban Is. A botrányt és a marhahúslpar válságát az váltotta kl, hogy néhány héttel ezelőtt a londoni kormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben lehetségesnek tartotta, hogy kapcsolat van a brit szarvasmahák között évek óta pusztító Bovine Spongiform Encaphalopathla (BSE), marhavészbetegség és az emberi, szintén halálos Jakob-Creutzfeldt-kór között. A brit marhaágazat tavaly 2,3 milliárd fontnyi forgalmat jelentett a tenyésztőknek és 4 milliárdot a kereskedőknek. A válság azon­ban már most jelentősen érződik a szigetország marhatenyésztő, -feldolgozó és ezekhez kapcsoló­dó ágazataiban. A kereslet je­lentősen visszaesett, nemcsak a belföldi fogyasztók miatt, hanem mert az ország fő kereskedelmi partnerei teljesen leállították a brit marhahúsimportot. Több te­nyésztő már most likviditási prob­lémákkal küszködik, és a kor­mánytól kedvezményes hitelalap felállítását követelik, amellyel át tudnák vészelni a jelenlegi idősza­kot, amíg nem vezetnek be a vál­ság megoldására konkrét intézke­déseket. Annyi bizonyos, hogy a ve­szélyeztetett marhák levágása milliárdos költséget jelent majd a londoni költségvetésnek, annak ellenére, hogy az Európai Unió mezőgazdasági alapjából támo­gatásra számíthat, mégpedig az előzetes megállapodások értel­mében a mészárlási költségek 70 százalékát az EU állja majd. A te­nyésztők minden levágott állat után kompenzációt kapnak majd, de teljes veszteségeiket és hosszú távú kilátásaikat ez nem fogja fedezni, illetve biztosítani. Becslések szerint több tízezer mezőgazdasági, illetve állatte­nyésztői állás kerülhet veszélybe, amely szám több százezerre is fel­kúszhat, ha a kapcsolódó ágaza­tokat is számításba veszik. A marhaválság a kapcsolódó ágazatokat is érzékenyen érinti. Közel száz vágóhíd és húsfeldol­gozó üzem már be is zárt - ha csak átmenetileg is - az elmúlt öt hétben és még több küldte dolgo­zóit kényszerszabadságra. A lon­doni tőzsdén jelentősen visszaes­tek azoknak a cégeknek az árfo­lyamai, amelyek tevékenysége a marhaüzlettel vannak összefüg­gésben, így a takarmányozó cé­gek, a konzervgyárak és a keres­kedők. A szupermarketek az el­múlt hetekben 30-60 százalékos kereslet-visszaesést jelentettek a marhahús iránt, annak ellenére, hogy a marhahúskészleteiktől megszabadulni kívánkozó üzletek 30-50 százalékos árenged­ménnyel árulják a britek egyéb­ként hagyományosan kedvenc húsfajtáját. Gazdasági szakemberek és közgazdászok közben az egész gazdaságra kiható és a hosszú tá­vú költségeket próbálják elemez­ni. A becslések jelentősen eltér­nek, a legpesszimistább jóslat szerint a szigetország bruttó hazai összterméke 1,2 százalékkal fog csökkenni a marhaválság miatt, míg a legoptimistább becslés a visszaesést mindössze 0,05 szá­zalékra teszi. Persze a gazdaság néhány része jól jár a marhavál­sággal, így például az utóbbi he­tekben emelkedtek a többi húsfé­le, a disznó- és a szárnyashúsok árai, valamint a zöldségek iránt is megugrott a kereslet. MH MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP Mennyiből lehet megélni? Ez a kérdés mindenütt ér­deklődésre tart számot. Magyar­országon a Szonda Ipsos közvéle­mény-kutató cég havonta készít felméréseket a többi között arról, hogyan vélekedik a felnőtt lakos­ság az ország gazdasági helyze­téről és jövőjéről: az életszínvo­nal, ajövedelmek, a munkanélkü­liség alakulásáról, valamint az inflációval kapcsolatos várakozá­sokról. A felmérések kérdőíves mód­szerrel készülnek, minden alka­lommal ezer, véletlenszerűen ki­választott ember megkérdezésé­vel. A mintában szereplők nem, életkor és településtípus szerinti összetétele megegyezik a teljes népesség hasonló arányaival, így elmondható, hogy „lefedi" Ma­gyarország lakosságát. Legutóbb a lakosság jövede­lemelvárásait térképezték fel, el­vártjövedelmen havi nettó össze­geket értve. Megkérdezték, mek­kora az a jövedelem, amelyből a kérdezett családja éppenhogy megtudna élni; amelyből átlagos színvonalon és amelyből gond nélkül élhetne. A válaszokban az összehasonlíthatóság érdekében mindig az egy főre eső értékek szerepelnek. A jövedelemigények eddig tö­retlenül követték az inflációt, vagy attól legfeljebb egy-két százalék­kal maradtak el. Ez az emelkedés februárban megszakadt, márci­usban pedig az emberek jövede­lemelvárásai újra az év elején mért szinthez közelítettek. Janu­árbao 17 ezer forintot tartottak minimálisan szükségesnek, az év harmadik hónapjában 16 700 fo­rintot tartottak elegendőnek az emberek ahhoz, hogy legalap­vetőbb szükségleteiket kielégít­hessék. (Érdekes, hogy a közsé­gekben élők minimális, az átlag­hoz képest alacsony jövedelemel­várásai tovább csökkentek az év eltelt hónapjaiban.) Az átlagos megélhetést biztosító jövedel­mekre vonatkozó igények mini­málisan ugyan, de szintén csök­kentek. Az év eleji 27 100 forint helyett most átlagosan 26 900 forinttal is beérnék az emberek. Az ideális életkörülményeket le­hetővé tevő „álomjövedelmekről" alkotott elképzelések sem változ­tak jelentősebben: a megkérde­zettek szerint ma Magyarorszá­gon havi nettó 51 100 forint kell ahhoz, hogy az ember minden igényt kielégítő életet élhessen. A minimális igények elsősor­ban a fiatalabb generációt, a vidé­ken élőket és az alacsony jöve­delműeketjellemezték. A 18-33 éves korosztály 15 100 forintos átlagos minimumelvárásával szemben az 50-65 évesek szá­mára 18 800 forint jelentené az elégséges szintet. Ez vélhetően azzal magyarázható, hogy az idősek kiadásai kötöttebbek, ugyanakkor pótlólagos bevételek­re nem nagyon számíthatnak, így jövedelemelvárásaik szorosan kapcsolódnak az éppen aktuális gyógyszer- és energiaáremelések­hez. MN A cseh háztartások anyagi I e h ©tősége í Az válaszo, < aránya

Next

/
Thumbnails
Contents