Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám, szerda

1272] ÚJ SZÓ MOZAIK 1996. május 27. Óvoda a város szélén Van egy találós kérdésem: egy városban van két óvoda, az egyikben két szlovák és egy magyar, a másikban két magyar és egy szlovák osztály működik. Az oktatási' minisztérium kiadja a jelszót: „Homogenizálni kell!" Vagyis össze kell'vonni és egy épületben elhelyezni az azonos nyelvű osztályokat. Az egyik épület a központban, a másik a város szélén található. És itt következik a találós kérdés: a két óvoda közül melyik kerül a perifériára? Ugye, nem kell kéjszer találgatnunk, nyomban rá tudjuk vágni: természetesen a magyar. A dolog, mármint a homogenizálás rendkívül egyszerű. Csak kijönnek a járási tanügyi hivatal illetékesei, és mint kész tényt ismertetik a döntést. Hogy mit szólnak hozzá a szülők, akiknek ezentúl a városközponttól távolabb fekvő óvodába kell vinniük reggelente a gyerekeiket, az az ő dolguk. így lesz és punktum. A homogenizálásnak van egy külön előnye is: össze lehet vele ugrasztani az addig egymással békésen megférő közösség tagjait - nemzetiségi alapon, persze. Igaz, hogy ez a nemzetiségi alap kissé gyenge lábakon áll ott, ahol a szlovák óvodát látogató gyerekek 60 százaléka bevallottan magyar nemzetiségű, s bevallatlanul ennél is több, de viszálykeltésre remekül megfelel. Különösen, ha a döntés kifejezetten hátrányosan érint egyeseket. Minta somorjai Szél utcai óvoda magyar osztályát látogató 24gyerek szüleit. Ok egyértelműen úgy fogják fel a dolgot, mint a magyar nyelvű óvoda leépítését célzó első lépést. A többi majd megy magától is, amikor a szülők egy része elunja naponta a távolabbi óvodába cipelni a gyereket. Akkor majd gond nélkül meg lehet szüntetni az alacsony létszámra hivatkozva. Ján Jaraba, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal igazgatója ugyan helyettese útján biztosította a szülőket, hogy a magyar óvoda akkor is megmarad, ha csak öt gyerek látogatja, de a szülők nem hisznek az ígéretnek: „Lehet, hogy megmarad, egy évig, kettőig. És aztán? Mi a garancia, hogy így lesz?" - kérdezik. Különben sem hajlandóak a cserére, mert nem látják indokoltnak, s magukra nézve kifejezetten hátrányosnak tartják: „Miért kell megbolygatni azt, ami jól működik? Somorja vegyes lakosságú város, és ebből kifolyólag természetszerűen „vegyes" az óvoda is. Ez számunkra, akik itt élünk, soha nem jelentett problémát. Szlovák és magyar szülők egyaránt elégedettek vagyunk az óvodával, és ragaszodunk az eddigi állapothoz. Ráadásul nincs is mit „homogenizálni", hisz az egyetlen magyar osztály a két szlováktól teljesen elkülönítve, senkit sem zavarva működik"mondják. A szülőkkel a „homogenizálás" hírét közlő tanügyi igazgatóhelyettes egyetlen épkézláb indokot sem tudott felhozni arra, mire jó, kinek hasznos az átrendezés. Csupán azt hajtogatta, hogy ezzel semmiféle jogsértés nem történik, no meg azt, hogy a szülők ne csináljanak nemzetiségi kérdést az ügyből. (Kissé furcsa óhaj ott, ahol épp nemzetiségi alapon készülnek „homogenizálni".) Grajciar úr szerint a szétválasztás a szakmai színvonal javítását célozza. Ám hogy konkrétan hogyan és mennyiben, nem közölte. (Hogy mennyire szívügye a járási tanügyi hivatalnak a magyar óvodák szakmai színvonala, fényesen bizonyítja az SZMPSZ rendezte tavalyi dunaszerdahelyi óvópedagógiai módszertani napokon részt vett óvónők esete: egyikük sem kapott a következő hónapban személyi juttatást.) Nem érdemes felsorolni a tanügyi illetékesek által felhozott valamennyi mondvacsinált érvet, hivatkozást. Csak egy utolsó gyöngyszem: túl drága a Szél utcai óvoda üzemeltetése. Úgy látszik, ha az eddigi két szlovák és egy magyar helyett három szlovák osztálya lesz, nyomban olcsóbbá válik. A somorjai önkormányzat a szülők álláspontján van, nem ért egyet a tanügyi illetékesek dönHazai nyári egyetemek 1996 Ádám Zita, az SZMPSZ egyszemélyes módszertani osztálya (nem tévedés, ő az egész osztály), a hazai nyári egyetemek egyik fő szervezője szorongva vallotta be, hogy fél. Attól fél, hogy nem lesz elég Jelentkező a két helyszínen - Deáklban és Rimaszombatban - megrendezendő nyári egyetemre. Mivel olvastam mindkettő programját, ámulva kérdeztem: mitől fél? Hisz szakmájuk legklválóbbjaltól olyan előadásokat hallhatnak a résztvevők, amelyek még a laikusokat is kíváncsivá teszik, hát még a szakmabelieket! Öt nap Rimaszombatban vagy Deáklban teljes ellátással, a megszokott napi nyűgök és kötelezettségek nélkül, kirándulásokkal, hangulatos esti programokkal üdülésnek sem utolsó. Ráadásul - SZMPSZ-tagoknak - csak 200 koronába kerül. Tessék? Hogy ez már olyan, mint egy reklám? Természetesen. Ez Itt a reklám helye. Reklámozzuk a hazai nyári egyetemeket, amelyek a gondos rendezők és a kiváló - főleg magyarországi - előadók (köztük olyan hírességek, mint Czelzel Endre genetikus vagy Gyárfás Endre író) Jóvoltából semmiben sem maradnak el a külföldi hasonló rendezvényektől. mányút (Dr.B.Kovács István); A Rimaszombati járás természeti gazdagsága - tanulmányút (Gál Lajos ökológus). Szalonnasütés és fürdés Kurincon. Rimaszombat július 1.-5. 1. Konfliktusmegoldó pedagógia - előadó: Dr.Bárdossy Ildikó, JPTE, Pécs, tréningvezető: Rozs Ágnes, Szentlőrinci Ált. Iskola 2. Személyiségfejlesztés előadó és tréningvezető: Dr.Bagdy Emőke 3. Magyar Irodalom Témák: Nyelvrokonaink; Ünnepek és az ünnepek az irodalomban; Műelemzés az alapiskolában; Hermenautikai szépirodalmi szövegelemzés; Márai Sándor üzenetei; Irodalmunk szakrális vonulata; A tanulók nyelvi kompetenciájának fejlesztése; A magyarság és a szomszéd népek - horvát irodalom; Kassák Lajos műveinek üzenete. Előadók: Dr.Nagy Katalin (Esztergom TKF), Dr.Széplaki György (Bpest ELTE), Dr.Vilcsek Béla (Bpest ELTE), Dr.Sípos Lajos (Bpest ELTE), Dr.Tóth Etelka (Bpest ELTE), Dr.Komoróczy Emőke (Bpest ELTE), Dr.Druzsin Ferenc (Bpest ELTE), Dr.Lőkös István (Debrecen KLTE). Kiegészítő programok: A honfoglalás 1100 éve. A Miskolci Egyetem előadással egybekötött kiállítása. Biztosítja a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Városnézés, ismerkedés Rimaszombat történelmével (Dr.B.Kovács István); Tompa Mihály nyomában - tanulDeáki július 7.-12. 1. Konfliktusmegoldó pedagógia - előadó: Dr.Bárdossy Ildikó (Pécs JPTE), tréningvezető: Rozs Ágnes 2. Tanítók csoportja Témák: Személyiségfejlesztés az alapisk. alsó tagozatán; Műelemzés és műértés az Al alsó tagozatán; A matematika tanításának módszertani és didaktikai problémái; A környezet- és természetismeret tanításának holland adaptált programja; Olvasás-, írás- és számolási zavarok kezelése és megelőzése. Előadók: Nanszákné Dr.Cserfalvy Ilona (Debrecen RTKF), Pozsonyi Gabriella, Gyárfásné Dr.Kincses Edit, (Esztergom TKF), Gyárfás Endre író, Pákozdi Erika (Bpest TKF), Dr.Part Edit (Gyógyped.Főiskola, Pozsony) 3. Környezet- és természetvédelem Témák: ökológia, etológia, genetika. Előadók: Dr.Csányi Vilmos, Dr.Czeizel Endre, Juhász Árpád. 4. Óvodapedagógusok csoportja A csoport programját a Soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola tanárai biztosítják. Témák: Az óvodai nevelőmunka rendszere; A kisgyermek jogai és szükségletei; Az óvodai nevelés céljának és feladatainak pedagógiai értelmezése; Az óvodai nevelés gyakorlati kérdései a vezető óvónő és a pszichológus szemével; A gyermeki személyiség megismerésének lehetőségei a játékban; Integrációs nevelési lehetőségek az óvodában; Játékpéldák értelmezése pszichológiai és módszertani szempontból; Alternatív óvoda - pedagógiai törekvések; Az óvodai nevelőmunka összefoglaló feladata az anyanyelvi nevelés; Anyanyelvi játékok; Énekes játékok; Esetelemzések a nehezen nevelhetőség köréből; Kismesterségek alapfogásai; Óvodai játékok készítése; A környező országok óvodáinak helyzete; Társas kapcsolatok lélektana az óvodában, gyerekfelnőtt, gyerek-gyerek, felnőttfelnőtt viszony; Társas helyzetek megelevenítése a drámapedagógia eszközeivel; Beszédfejlesztés a bábjáték és a dramatizálás segítségével. 5. Hatékony iskolavezetés - eredményes iskola A Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet holland adaptált programja iskolavezetőknek. Programvezető: Dr.Annási Ferenc, az MPI igazgatója 6. Iskolavezetés Témák: A vezetés pszichológiája; Vezetési stratégiák; A vezető személyisége; Személyiségfejlesztés, önismeret, kommunikáció; Iskolaprogram, értékelés, iskolafejlesztés; Az iskolán belüli önkormányzatok, belső ellenőrzés; Önkormányzat és iskola, alku, megrendelés, finanszírozás; Az iskolát érintő jogi legiszlatívák; Az iskola jogalanyisága. Kiegészítő programok: Honfoglalásunk 1100 éve. A Miskolci Egyetem előadással egybekötött kiállítása. Biztosítja a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Kirándulás az ókai vízimalomhoz. Az oldalt írta: VOJTEK KATALIN tésével, Ján Babej polgármester erről írásban is értesítette a tanügyi igazgatót. Ján Jaraba szerint azonban a városnak nincs beleszólási joga az ügybe, hisz nem ő finanszírozza az óvodát. Jaraba helyettese cinikusan azt tanácsolta a szülőknek, várják meg, amíg a városi önkormányzat hatáskörébe kerülnek az óvodák, jól tudva, hogy mire erre egyáltalán sor kerül, elegendő látogatottság híján már rég megszűnik a magyar óvoda. Az oktatási minisztérium tehát a tanügyi hivatallal karöltve mesterségesen szítja az indulatokat Somorján. A szülők akarata ellenére mindenáron szét akarja választani a közös igazgatású óvodát, holott a közös igazgatású iskolák esetében erre a világért sem volt hajlandó, hiába kérelmezték a magyar szülők és pedagógusok. A többségében magyarok lakta Somorján, úgy látszik, a magyar szülők húzzák a rövidebbet. Ez az eset, ha úgy tetszik, akár klasszikusnak is tekinthető. Manapság, a jelenlegi viszonyok között egyenesen modellértékű. Negatív modellértékű, persze. Ilyen modellek és precedensek állami kreálása mellett aztán senki sem csodálkozhat Miroslav Pius tanügyi igazgatón, aki vészharangot kongatva folyton azzal riogatja a szlovák közvéleményt, hogy amennyiben Dél-Szlovákiában az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek az óvodák és az iskolák, a dél-szlovákiai magyarok nyomban leépítik a szlovák nyelvűeket. Ki mint él, úgy ítél. JOGTANÁCS I Jogtanács Városunkban két vegyes óvoda van, ahol magyar és szlovák osztályok működnek egy épületen belül. Most a Járási tanügyi hivatal úgy döntött, hogy összevonja az azonos nyelvű osztályokat, és az eddigi két vegyesből egy szlovák és egy magyar óvodát hoz létre. A két épület egyike a városközpontban, a másik tőle jóval messzebb, a város szélén található. A döntés érteimében ez az utóbbi lesz a magyar óvoda, ami azonban egyik magyar szülőnek sem felel meg. Hiába tiltakoztunk ml, szülők a tanügyi hivatal illetékeseivel folytatott megbeszélésen, a döntésen nem hajlandók változtatni. Mit tehetnénk, hogy a magyar óvodának ne kelljen átköltöznie a távolabbi épületbe? Amennyiben még nem született írásbeli elöntés az ügyben, javaslom, hogy a szülők forduljanak a város önkormányzatához, képviselő-testületéhez, ugyanis az 542/90 Tt. számú, az oktatás állami igazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról szóló törvény alapján: „A tanügyi igazgatóság a nevelés és oktatás feltételinek megteremtésében együttműködik más állami szervekkel, önkormányzatokkal (községekkel), az iskolai szervezetekkel és az iskolai önkormányzatokkal." Meggyőződésem, hogy az adott esetben a városi képviselő-testület tudhat leginkább befolyást gyakorolni a tanügyi igazgatóságra, igazából ez a testület érvényesítheti a szülők jogos és logikus érvelését. Abban az esetben, ha a képviselő-testület nem egységes és nem tud a szülők számára hasznos határozatban megállapodni, vagy az ügyben nem hajlandó megszólítani a tanügyi igazgatóságot a törvény által megszabott együttműködésre, a képviselők a 369/90 Tt., a községi rendszerről szóló törvény 25. paragrafusának 3. bekezdése értelmében egyedül, bizottságokban esetleg frakciókban is jogosultak megszólítani a tanügyi igazgatóságot és magyarázatot kérni az esettel kapcsolatban. Ugyanezt teheti az iskolatanács vagy akár a szülői szövetség is. Ha az említett szervek külön-külön vagy együttes aktivitása sem járna sikerrel, az esetleges negatív tanügyi igazgatósági döntés ellen fellebbezni lehet, és ha ez sem jár sikerrel, a bírósághoz lehet fordulni azzal, hogy vizsgálja-ellenőrizze át az esetleges jogerős, a szülők számára negatív döntéseket. Törvénysértés esetén az ügyészségen lehet indítványozni a törvénysértés felülvizsgálatát. Dr.Mészáros Lajos NEMZETKÖZI KONVENCIÓKAT SERTHET Még mindig nincs eredmény Mint arról már beszámoltunk (Az oktatási minisztérium dúskál a pénzben, nincs szüksége ajándékokra, ÚJ SZÓ, május 22.), az oktatási minisztérium mindeddig nem adott engedélyt az alsóbodoki (Nyitrai járás) magyar oktatási nyelvű kereskedelmi magánakadémia működésére. Az ügyet Csáky Pál parlamenti képviselő a Častá-Papierničky-i szlovák-amerikai kerekasztalbeszélgetésen is felhozta, mire a minisztérium illetékesei megígérték, hogy hajlandók róla tárgyalni. Erre tegnap került sor az oktatási" minisztériumban. Viera Zacharová osztályvezető vezetésével. A megbeszélés részleteiről Csáky Pál tájékoztatta szerkesztőségünket: „A csaknem egyórás megbeszélés nem sok eredményt hozott. A minisztérium illetékesei elismételték eddig hangoztatott kifogásaikat, ezenkívül azt, hogy hiányzik a higiénikus végleges véleménye. Van azonban tőle egy előzetes vélemény, amely rámutat bizonyos hiányosságokra. Ezek két napon belül megszüntethetők, de Paulisz Boldizsár, az épület tulajdonosa, a magánakadémia kezdeményezője kifejtette, hogy most már csak akkor ad ki pénzt a hibák elhárítására, ha tudja, hogy az invesztíciónak van értelme, vagyis hogy az épületben működhet a magánakadémia.Ismét elhangzottak a foglalkoztatáspolitikai kifogások, mivel, úgymond, nem biztos, hogy a végzős növendékek el tudnak majd helyezkedni. A régió vállalkozói és önkormányzatai azonban írásban adták, hogy igény van az ilyen végzettségű szakemberekre. Jött az újabb kifogás, a pénzhiány. Paulisz Boldizsár ismét közölte, hogy a jövő,,tanévig saját pénzéből fedezi az iskola minden kiadását. Erre már nem tudtak semmit sem mondani. Kértem Zacharová asszonyt, mondja ki világosan, megkapja-e az iskola az engedélyt, de nem kaptam egyértelmű választ. Ekkor arra kértem, hogy ebben az esetben mondják ki nyíltan, hogy nem engedélyezik a kereskedelmi akadémiát. Erre sem voltak hajlandók, mint ahogy arra sem, hogy jegyzőkönyvbe kerüljenek a megbeszélésen elhangzottak. Megkérdeztem: ugye, az oktatás nyelve nem probléma? Erre a jelen lévő négy minisztériumi hivatalnok közül kettő nemet, kettő pedig igent intett a fejével. Végül abban maradtunk, hogy a minisztérium két dolgozója csütörtökön személyesen utazik ki a helyszínre, ezenkívül megtárgyalják az ügyet Miroslav Pius tanügyi igazgatóval, mivel állítólag az ő tanügyi hivatalának kellene „kigazdálkodnia" az iskola működtetéséhez szükséges pénzt. Az volt a benyomásom, hogy tárgyalópartnereink csak a megbeszélésre kaptak engedélyt, döntésre nem. Figyelmeztettem arra, hogy amennyiben nem adja meg a minisztérium az engedélyt, legkevesebb öt nemzetközi konvenciót sért meg . Azt is közöltem, hogy további lépéseket teszünk az ügyben. Csütörtökön az EU és az USA nagykövetével találkozom, és közbenjárásukat kérem. AD: HALLGATNI ARANY? UJ SZO, 1996. MÁJUS 21. Tettek és tettesek „Kérdezte a komáromiakat valaki, hogy mit tettek? Pedig tettek!" - írta nemrég Pásztor István komáromi polgármester a komáromiak passzivitását szóvá tevő cikkemre. Belátom, tökéletesen igaza van. Valóban tettek, tesznek a komáromiak. Ipóth Barnabásnak, a komáromi magyar nyelvű gimnázium igazgatójának tettre kész buzgósága például egészen odáig terjedt, hogy két kollégájával beadványt szerkesztett, amely a szlovák nyelvűeknél amúgy is magasabb óraszámú magyar középiskolákban kötelező tantárggyá kívánja tenni a szlovák szakterminológia oktatását, szlovák matematikai, fizikai, kémiai és biológiai szakkifejezések magolására kényszerítve a nem természettudományi irányzatra készülő diákokat is. A komáromiak büszkeséggel emlegetett, patinás gimnáziuma, amely maga is szívesen kérkedik elit voltával, ad egy kiszámítható következményekkel járó tromfot a magyar iskolákat nem éppen édesgyermekeiként kezelő oktatási minisztérium kezébe, amely persze az összes magyar oktatási nyelvű iskola ellen felhasználható. Úgy látszik, Ipóth Barnabás ilyen sajátos módon kíván hozzájárulni a polgármester úr által emlegetett „polgári társadalom" kialakításához. Mert csakis öntudatos, autonóm, a saját érdekeit jól felfogó és megvédeni is képes polgár válhat abból a diákból, akit úgy nevelnek, hogy ügyefogyott baleknak nézik, még arra is alkalmatlannak, hogy önállóan el tudja dönteni: szüksége van-e a szlovák természettudományi szakterminológiára, tanulja-e választható tantárgyként, avagy sem, ha orvosnak vagy vegyészmérnöknek készül. Ki védi meg az értelmetlenül túlterhelt diákokat? És ki védi meg a magyar pedagógusokat, ha a minisztérium véletlenül úgy dönt, hogy szlovák kollégáik alkalmasabbak náluk a szlovák nyelv és szakterminológi oktatására? Klapka tábornok?