Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-27 / 122. szám, hétfő

6 j ÚJ SZÓ HIRDETES - PUBLICISZTIKA 1996. május 21. EGVILAI Agip Az Agip olasz olajtársaság a vártnál jobb évet zárt 1995ben. Az ENI csoporthoz tartozó vállalat konszolidált nettó nyeresége- 11 százalékkal 2,06 billió lírára (1,32 milliárd dollár) nőtt. Az Agip forgalma 14 százalékkal 11,4 billió lírára nőtt. Fennálló tartozásai egyidejűleg 11 százalékkal 2,66 billió lírára mérséklődtek. A vállalat római tájékoztatása szerint a szállított mennyiség 4,4 százalékkal nőtt, és napi 982 ezer hordó olajegyenértéknek felelt meg. A készletek 2,2 százalékkal nőttek, és 4,3 milliárd hordó olajegyenértéknek feleltek meg. Bosch A stuttgarti Bosch konszern nyeresége 1995-ben 7,4 százalékkal 550 millió márkára emelkedett. Adózás előtti eredménye 1,6 milliárd márka volt, az egy évvel korábbi 1,1 milliárd után. Forgalma a vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült és 35,8 milliárd márkára rúgott. Az autófelszereléseket és elektronikai cikkeket gyártó vállalat a konjunkturális bizonytalanság ellenére az idén is a forgalom növekedésére számít, bár a korábban tervezett 9 százalék helyett már csak 5 százalékkal számolnak. A Bosch forgalmának 57 százalékát változatlanul az autófelszerelések adják, és termékeinek felét külpiacokonértékesíti. British Telecom A nyolcvanas évek óta privatizált brit távközlési óriásvállalat, a British Telecom (BT) részvénytársaság emelkedő profitot jelentett a március 31-ével zárult legutóbbi üzleti évében. A közlés szerint az adózás előtti profit 3,019 milliárd font (4,53 milliárd dollár) volt a most zárult üzleti évben. Az előző évben 2,662 milliárd font volt az adózás előtti profit, vagyis a növekedés 13 százalékos. A forgalom 14,45 milliárd font volt az utolsó üzleti évben, s ez 4 százalékos növekedés egy év alatt. A profit annak dacára nőtt, hogy élesebb volt a piaci verseny, a BT ugyanis már nincs monopolhelyzetben a brit piacon sem, bár súlya még túlnyomó. A profitot főleg az növelte, hogy a cég erősen csökkentette a munkaerő leépítésével összefüggő kiadásokat: az előző évi 820 millió fontról 421 millió fontra a legutóbbi üzleti évben. Önkéntes távozások révén 8000 fővel 130 700 főre csökkent a BT állománya. MTI OPTIMISTA PROGNOZIS A VILAGGAZDASAG NOVEKEDESEROL A Világbank fejlődést ígér A Világbank szakértői derűlátó prognózist készítettek a fejlődő országok feltörekvő gazdaságainak növekedési kilátásairól. A határozott, átmeneti áldozatokkal járó nyitás és reformpolitika kifizetődik - állítják a szakértők, akik szerint a növekedés alapfeltétele a globális világgazdaságban való részvétel. A nemzetközi pénzügyi intézet tanulmánya szerint 1996 és 2005 között a keletközép-európai térség államaiban a bruttó hazai termék (GDP) átlagosan évi 4,3 százalékos növekedést érhet el. A leggyorsabban fejlődő régió továbbra is Keletés Dél-Ázsia lesz. NSZ Gazdasági növekedés 1974 és 2005 között A GDP változása százalékban 1974-80 1981-90 1991-94 1995 1995-97 1996-2000 Világ 3,4 2,1 1,5 2,8 3,1 3,5 Fejlett országok 3,0 3,2 1,7 2,5 2,6 2,9 OECD-tagországok 2,9 3,1 1,6 2,4 2,6 2,8 Nem OECD-országok 7,0 5,2 6,2 6,5 5,6 5,5 Fejlődő országok 5,3 3,0 1,0 3,9 4,8 5,3 Kelet-Ázsia 7,1 7,9 9,4 9,2 8,2 7,9 Dél-Azsia 4,0 5,7 3,9 5,5 5,5 5,4 Fekete-Afrika 3,6 1,7 0,7 3,8 3,7 3,8 Latin-Amerika 4,8 1,7 3,6 0,9 2,8 3,8 Kelet-Közép-Európa, Közép-Ázsia 6,1 2,1 -2,0 -0,7 3,0 4,3 Távol-Kelet, Észak-Afrika 4,9 0,8 2,4 2,5 3,2 2,9 MELYÜL A SZAKADÉK A KET ORSZÁGRÉSZ KOZOTT Magyarország kettészakadása Tízezer vállalkozást kérdezett meg márciusban a G Kl Gazdaságkutató Rt. gazdasági várakozásaik felől. Most a válaszokat réglónként Is feldolgozták, s azt tapasztalták, hogy ezek Jól tükrözik az ország észlelhető kettészakadását nyugati és keleti részre. A vállalati vélemények többé-kevésbé egybeesnek az általánosan kialakult megítéléssel a régiók eltérő helyzetéről, fejlődési lehetőségeiről. A központi régió - a főváros és Pest megye -, valamint a Dunántúl (különösen annak északi területei) jóval kedvezőbb gazdasági és pénzügyi kilátásokról ad számot, mint a többi. Ezekben az országrészekben a gazdasági átalakulás gyorsabban, korábban és lényegesen kisebb visszaesésektől kísérve ment végbe, mint a kevésbé fejlett, jelentős alapanyaggyártással és élelmiszeriparral rendelkező keleti térségben. Az átalakulásban, a termelés konszolidációjában, a modernizáció megkezdődésében jelentős szerepet játszó külföldi tőke is túlnyomórészt a központi és nyugati országrészekbe települ. Nagyjából 1993-ra tehető a „duális gazdaság" kialakulásának időpontja Magyarországon: ettől az időtől fogva a dunántúli és a középső országrész lassú, de stabilnak mondható fejlődésnek indult, miközben keleten folytatódott a „felemás privatizáció", a termelés továbbra is hanyatló ágban van, s a válság mélypontjáról való elmozdulásnak egyelőre csak a nagyobb kelet-magyarországi városokban van jele. A felmérés „a területi különbségek drámai fokozódását igazolja", mert adatai azt mutatják, hogy a gazdasági teljesítményeknél is nagyobb mértékben differenciálódik mind a fogyasztás, mind pedig az egy főre jutó jövedelem. Egyértelmű, hogy a működőtőke oda települ, ahol a hatékonyság és a profit realizálhatósága nyilvánvaló. Ahhoz pedig óriási pénzek kellenének, hogy az állam kevéssé vonzó térségbe, rosszabb hatékonyságú területekre ruházzon be, vagyis vállalja, hogy szembe megy a piaci erőkkel. Ezzel szemben szűkülnek az anyagi lehetőségek, és folyik az állam befolyásoló szerepének csökkentése, visszaszorítása. A következő évtizedekben is a területi differenciálódás irányába halad az ország, hiszen a kormányzat szerény eszközeivel aligha lehet ezt megakadályozni. Csakhogy itt is a „tyúk vagy tojás" problémával találkozunk, egy sajátos vetületben. Ha ugyanis az elmaradott térségekbe infrastruktúrát telepítenek állami segítséggel, azok vonzóbbá válnak a működő tőke számára. Azonban a gazdasági felzárkózáshoz már nem az új autósztrádákon vezet az út Most valószínű, hogy a telefónia, a távközlés, a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódás lehetősége hatékonyabban szolgálhatja az európai kiegyenlítődést, Magyarország felzárkózását, mint azt korábban bárki gondolta volna. MN MAR SVÉDORSZÁG SEM A REGI Elmúlóban a jólét A svéd gazdasági növekedés 1996-ban csak 1 százalék körül alakul majd. A munkaerőpiaci átképzések esetleges eredményén kívül pedig nem teremtődnek új munkahelyek. Svédországban jelenleg a teljes munkaképes korú lakosság 9,2 százaléka munkanélküli. A számítások szerint a gazdasági növekedés jövőre felélénkül, és a bruttó hazai össztermék várhatóan 2,4 százalékkal nő Svédországban. Ennek ellenére Goran Persson, Svédország új miniszterelnöke újabb szegeket készül ütni a svéd jóléti társadalom koporsójába azzal a költségvetési tervével, amelyben az állami kiadások csökkentését és adóemelést javasol a parlamentnek. A svéd sajtó értesülése szerint Persson emelni akarja az egészségügyi adókat, mérsékelni a külföldi segélyeket, megnyirbálni az apasági és az anyasági juttatásokat, továbbá csökkenteni az egészségügyi támogatásokat. A megszorító intézkedésektől 2,3 milliárd dollár megtakarítást remél, továbbá azt, hogy 1998-ra egyensúlyba kerülhet a költségvetés. Egyes értesülések szerint Persson többek között megszüntetné a fogorvosi kezelések támogatását és mérsékelné az idős nyugdíjasoknak nyújtott eddigi szociálisjuttatást. Főleg az utóbbi terv válthat ki általános felháborodást Svédországban. MTI AMERIKA JAPAN AUTOEXPORTOREI Megfordult a világ Miközben az Egyesült Államok három vezető autógyára - General Motors, Ford, Chrysler - odahaza igyekszik megállítani a japán gépkocsik piaci részarányának növekedését, az USA-ba és Kanadába „átültetett" japán autó-leányvállalatok tavaly több személykocsit exportáltak, mint a detroiti cégbirodalmak. Az a furcsa helyzet állott elő tehát, hogy Amerika első számú autóexportőre tavaly az ottani Honda és Toyota volt. Az USA-ban és Kanadában termelő mintegy tucatnyi japán autógyár 1995-ben 167 ezer személyautót exportált, a detroiti amerikai autóbirodalmak kivitele pedig alig haladta meg a 162 ezer kocsit. A teherautókat, a kisbuszokat, a sportkocsikat is számba véve Detroit tavaly 316 ezer járművet exportált, ezt a mennyiséget azonban nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni, az USA-ban működő japán autógyárak ugyanis ezeket a modelleket eddig nem gyártották. Az ázsiai szigetország magas termelési költségei, valamint a Washington irányába mutatott politikái célszerűség arra sarkallja az „átültetett" japán autógyárakat, hogy minél többet exportáljanak az Egyesült Államokból. Az USA első számú autóexportőre tavaly a Honda volt, amely termelésének 20 százalékát értékesítette külföldön, 1,6 milliárd dollárért. A Toyota kivitele 75 ezer autó körül alakult, s a cég - tervei szerint - a következő négy esztendőben több mint kétszeresére növeli amerikai gyáraiból származó exportját. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Toyota több kocsit exportál majd amerikai gyáraiból, mint amennyit Japánból behoz. Szakértők véleménye szerint 2000-ben az USA-ban előállított „japán" kocsik egyötöde exportra kerül. Az Egyesült Államokból és Kanadából exportált japán személyautók több mint fele Japánban „landol". Tavaly a Honda 50, a Toyota pedig 39 ezer kocsit exportált a japán piacra. A két cég exportjának dinamikus bővülése a többi japán autógyárat is arra készteti, hogy amerikai termelésében növekedjék a kivitel részaránya. Az USA-ban és Kanadában gyártott Hondák, Toyoták, Mazdák, Mitsubishik, Nissanok, Subaruk és Isuzuk fő exportpiaca korábban Tajvan volt. Tajvan gazdasági és politikai okok miatt tiltja a Japánban gyártott gépkocsik importját, ez a tilalom azonban nem vonatkozik az Amerikában gyártott autókra. 1987-ben először a Toyota exportált Tajvanra az USA-ból, majd pedig a Honda következett. Egy amerikai autóipari tanulmány szerint az ottani japán cégek igen egyszerű és ésszerű értékesítési politikát folytatnak. Ha lanyhul az amerikai piacon a fizetőképes kereslet, termelésük egy részét azonnal a jó konjuktúrájú külföldi piacokra irányítják - meglehetősen erőszakos benyomulási „hadjárat" kíséretében. MH KELET-EURÓPA ES AZ EURÓPAI UNIÓ Nyertesek és vesztesek Több mint 150, reprezentatív alapon kiválasztott kis- és közepes méretű vállalat megkérdezésével készített az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadási cég felmérést arról, hogy milyen hatással lesz az európai integráció a kelet-európai térség vállalataira és az egyes gazdasági ágazatokra. A megkérdezett kelet-európai vállalatok döntő többsége úgy vélekedett, hogy saját és versenytársaik számára az európai integrációhoz való alkalmazkodás és csatlakozás kiemelten fontos. A válaszadóknak mindössze 2 százaléka vélte úgy, hogy cégére nincsen hatással az Európai Unió. A vállalatok ugyancsak döntő többsége úgy véli, hogy a térség országai sokat profitálnak majd a csatlakozásból. Kivételt csak Románia és Bulgária jelent, e két országgal kapcsolatban ugyanis jelentősen megoszlottak a vélemények. A felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 87 százaléka profitálni fog az integrálódásból, 13 százalék viszont úgy látja, hogy vesztese lesz a csatlakozásnak. A felmérés kiterjedt arra is, hogy a majdani EU-tagság miként befolyásolja az egyes nemzetgazdasági ágazatok helyzetét, kilátásait. A válaszok összesítése alapján az ipari ágazatok többsége a nyertesek közé tartozik majd. Különösen kedvezőek a kilátásai - a válaszadók szerint - az építőiparnak, az élelmiszeriparnak, valamint a vegyiparnak. Kedvezően hat majd az integráció a fa- és a papíriparra, a közlekedési eszközöket gyártó ágazatra, valamint részben a textiliparra. A vas- és acélipar egyértelműen a vesztesek közé tartozik majd. A vállalati vélemények szerint a vesztes ágazatok számát gyarapítja a mezőgazdaság és a halászat. Az EU-csatlakozás egyik legkényesebb pontja a mezőgazdaság lesz. A válaszadók csaknem 90 százalékának véleménye szerint a közlekedési és szállítási ágazat, valamint a pénzügyi szektor a vesztesek közé tartozik majd. MH FOLYAMATOSAN BOVULO VILÁGKERESKEDELEM Németország motorja az export Év Világkereskedelem (milliárd USD) Németország részesedése(%) 1987 2512 11,7 1990 3435 12,2 1991 3504 11,5 1992 3742 11,5 1993 3734 10,2 1994 4215 10,1 1995 5020 10,1 Forrás: WTO A német export az idén várhatóan mintegy öt százalékkal bővül, ami azt Jelenti, hogy továbbra is a kivitel marad a gazdasági növekedés motorja - állapította meg az ország nagy- és külkereskedőinek szakmai szövetsége a napokban közzétett elemzésében. A szövetség számításai szerint az export Idén eléri a 764 milliárd márkát, míg a 2,7 százalékkal növekvő Import 651 milliárd márkát tesz majd ki. A német egyesülés óta először az exporttöbblet meghaladja majd a 100 milliárd márkát. Az érintett cégek szerint azon- kedéseket a cégek adó- és szóéiban egyáltalán nem rózsás a helyzet, hiszen várhatóan tovább csökken Németország részesedése a világkereskedelemben, amely az idén várhatóan mintegy nyolc százalékkal bővül. 1987 óta 12-ről 10 százalékra csökkent a német részesedés a világkereskedelmi forgalomban (lásd a táblázatot). Más munkáltatói szövetségekhez hasonlóan a kereskedői cégek szakszövetsége is felszólította a kormányt, hogy a német termelők és kereskedők versenyképességének növelése érdekében mielőbb hozzon intézális terheinek csökkentésére. Persze, Németország egyelőre korántsincs súlyos helyzetben, hiszen a legnagyobb kereskedőnemzetek listáján az előkelő második helyen áll. Igaz, a világkereskedelem üteme jelenleg gyorsabb mint a német exportbővülés. Tavalyelőtt 8 százalékkal, tavaly pedig 9,5 százalékkal bővült a világkereskedelem. A legaktívabb országok tavalyi listáját grafikonunk szemlélteti (milliárd dollárban). Die Presse, MTI Forrás: Die Presse GRAFIKON ©VOX NOVA