Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-22 / 118. szám, szerda

1202 j ÚJ SZÓ HIRDETES - PUBLICISZTIKA 1996. május 21. MUZSLA Nemzetközi fesztivál Nem mindennapi vendége­ket köszöntött Drapák Károly, Muzsla polgármestere május 16-án a községi hivatalban. A Kanári-szigetekről érkezett Co­ral Líceo de Taoro kórus láto­gatott él az 1900 lakosú, Pár­kány melletti faluba. A kórus fellépett a Nemzetközi Népművészeti Fesztiválon, amelyet ilyen formában az idén először szervezett Muzs­lán a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, a Cse­madok helyi szervezete, illetve a Muzsíai Községi Hivatal. - A rendezvény célja a szórakozta­tás mellett egymás kölcsönös megismerése - hangsúlyozta az egész estét kitöltő műsor elején a falu polgármestere. A műsorban fellépett a pár­kányi Kisbojtár tánccsoport, az ugyancsak Párkányból érke­zett Tücsök zenekar, illetve a szálkái menyecskekórus. A kéméndi Gyöngyösbokré­ta folklórcsoport a kurtaszok­nyás falvak szokásait, dallam­világát mutatta be. A muzslai menyecskekórus után lépett fel a Stilla Pectus kórus, majd az est főműsora következett: a Kanári-szigetekről érkezett Co­ral Líceo de Taoro fellépése. A tájainkon szokatlan viseletbe öltözött énekesek óriási sikert arattak a zsúfolásig megtelt muzslai művelődési házban. A műsor záróprogramja a hajnalig tartó táncház volt, amelyen a környéken jól is­mert kürti Pepes-zenekar húz­ta a talpalávalót. (km) LEVA Rokkantak találkozója Az elmúlt hét végén a lévai Junior Művelődési Centrum­ban találkoztak a testi fogyaté­kosok szövetségének lévai és nagykürtösi járásbeli tagjai. Amint azt Anastázia Cicáková­tól, a szövetség lévai területi bizottságának a titkárától meg­tudtuk, a rokkantak nemzetkö­zi napja alkalmából került sor az' összejövetel megszervezé­sére. A találkozó első részében nem hagyományos sportágak­ban rendeztek versenyeket. Az azt követő kultúrműsorban a városi művelődési központ művészeti csoportjain kívül a rokkantak szövetsége farnadi szervezetének az esztrádcso­portja is nagy sikert aratott kétnyelvű műsorával. A talál­kozó hajnalig tartó bállal zá­rult. (-dzsár) IPOLYSÁG Minden második továbbtanulna Hétfőn az ország számos kö­zépiskolájában megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban - mint arról Szkladányi Endre igazgatóhe­lyettes tájékoztatott - a két ne­gyedik osztályban csütörtökig 49 diák méretik meg a két kö­telező és a két szabadon vá­lasztható tantárgyból. A föld­rajzon és történelmen kívül so­kan választották a német vagy az angol nyelvet, de azok sin­csenek kevesen, akik a mate­matika mellett döntöttek. Szkladányi Endre - aki egyéb­ként magyar-angol szakos ta­nár - nem titkolta, hogy három diákjuk nem jutott el a szóbeli érettségiig: vagy azért, mert valamelyik tantárgyból bukott, vagy azért, mert magyarból elégtelenre sikeredett az írás­beli vizsgája. A végzősöknek több mint a fele egyetemen­főiskolán szeretne továbbta­nulni. (bodzsár) Falunap Vásárúton Vásárút megalapításának 750. évfordulójáról a község önkormányzata a hét végén emlékezik meg. A rendezvény­sorozat pénteken Dolán György festőművész alkotásai­nak árusítással egybekötött ki­állításával veszi kezdetét. Szombaton este majális és ut­cabál lesz. Vasárnap a dél­előtti zászló- és címerszente­lést követően kezdődik a falu­nap - ennek keretében kultu­rális (az Istiglinc néptáncegyüt­tes fellépése, a győri Nemzeti Színház művészeinek zenés műsora stb.) és más rendezvé­nyekre kerül sor. -ú­Vigadalomból riadalom a vadászházban (Folytatás az 1. oldalról) ültek benne. Az orvos odament hozzájuk. Megkérdezte tőlük, miért lyukasztották ki az autóab­roncsokat. Élénken tiltakoztak. - Nem mi voltunk! - rázták a fejüket. Mivel a hátsó rendszám­tábla nem volt megvilágítva, az orvos körüljárta az autót. Fiat Ti­po volt. Közben a társaság hely­béli vendégei is odaértek. Az au­tóból ketten kiszálltak, és oda­mentek hozzájuk. Szó szót köve­tett, dulakodni kezdtek egymás­sal. Az autóból kiszállt még vala­ki, és hátratett kézzel elindult a társaság felé. R. doktor látta, hogy kés van nála. így emlékszik vissza a történtekre: - Elindult azzal a késsel a du­lakodók felé. Megijedtem. Átvil­lant rajtam: a többiek - legalább is, akik a mi társaságunkhoz tar­toztak - nem tudják, hogy kés van nála, bárkit megsebesíthet. Ösztönösen nekilódultam. Hátul­ról lefogtam, a vállánál fogva ne­kilöktem egy óriási fának. Nyil­ván jól megüthette a fejét, mert kis időre elkábult. Sajnos, így is megszúrt valakit. Hirtelen elkiál­totta magát valaki: - Ne lőjl Erre én lebuktam az árokba. A vitának vége szakadt. Az idege­nek beszálltak az autóba. Szitko­zódtak: - Kinyírunk benneteket, végetek! Ilyesmiket kiabáltak, végül azonban elmentek. Ne­künk sem volt kedvünk maradni. Elálltak a távozók útját A kedveszegett társaság sze­delődzködött. Rendet teremtet­tek az udvaron, ellátták Sz. Sán­dor szúrt sebét. A bal combján sérült meg. Miután összerakod­tak, elindultak hazafelé. Ki-ki be­szállt saját vagy kollégája autó­jába, és egymás után hajtottak fel a töltésre. Nem tulajdonítot­tak figyelmet annak, hogy egy autó nem indult el. S ha valaki észrevette is, nyilvánvaló volt a magyarázat: abroncsai ki voltak lyukasztva, tulajdonosai nem tudták kicserélni őket. Az autó­karaván tehát lassan elindult, ám nem jutott messzire. Az ide­genek a töltésen várták őket. Au­tójukkal elállták a távozni kívá­nók útját. Csakhamar kiderült, hogy csupán két személy érdekli őket. - Én jóhiszeműen kiszálltam az autóból - meséli R. doktor. ­Arra gondoltam, hogy egyszer már tárgyaltam velük - szinte kedélyes módon -, majd csak szót értünk valahogy. „Fiúk ­mondtam nekik -, mire jó ez az egész, mire való, hiszen..." És ekkor zutty, nekem ugrottak ket­ten vagy hárman. Hirtelen jött az egész. Ahogy magamhoz tértem, én is védekeztem, de nem akar­tam verekedni. Túlerőben vol­tak. Valahogy kiszabadultam, le­csúsztam a töltésen. Egy bokor tövében kötöttem ki, nem jött utánam senki. Hallottam, hogy fönt veszekedtek, feltehetően a társaságunkban lévő helybéliek­kel, majd beszálltak az autóba, és elmentek. Felevickéltem a töltésre, beültem a gépkocsiba, ám tulajdonosa, az egyik nővér kötötte az ebet a karóhoz, hogy elsőnek nem indul. Amíg ott áll­tunk, megelőzött bennünket két autó, végül elindultunk mi is. Ám a következő kanyarnál ismét le kellett fékeznünk. Ismét elállták az utat. R. dok­tort és Sz. Sándort keresték. Az utóbbira az egyik autóban akad­tak rá, kirángatták, agyba-főbe verték. R. doktor elhagyta az au­tót, leereszkedett a töltésen, át­vágott a közeli szélfogó erdősá­von azzal a szándékkal, hogy hátrakerül az utolsó gépkocsi­hoz, s miután továbbengedik őket, beszáll. A támadók azon­ban észrevették, és többen a nyomába eredtek. Hosszasan ül­dözték, ám sikerült leráznia őket. Ismerőse elbeszéléséből tudta, hogy a közelben található a belügyminisztérium egyik ki­képző létesítménye, ahol állan­dó őrség van. Arrafelé vette az irányt, s hosszas gyaloglás után meg is találta. Miután értesítette a rendőrséget, visszatért a töl­tésre. Az autókat ugyan nem ta­lálta meg, ám ráakadt a sebé­szet egyik ápolójára, aki azért kényszerült menekülésre, mert bajsza volt. A támadók ugyanis R. doktort - nevét nem ismerve ­nagy hangon bajszosként keres­ték. Miután Sz. Sándorral leszá­moltak, a „bajszost" pedig nem találták, továbbengedték a tár­saságot. Az ápoló lemaradt. Együtt elindultak a faluba, ahol összetalálkoztak egy rendőrrel és osztályuk néhány nővérével. Két orvos eltűnt Amikor meghallották, hogy két orvoskollégájuk, S. doktor és a kiváló pozsonyi érsebész fia, t. doktor nyomtalanul eltűnt, visszamentek a tett színhelyére. Tervük az volt, hogy csatárláncot képezve átfésülik a környéket. Sok minden átfutott a fejükben, amikor megpillantották eltűnt kollégájuk autóját. A régi fajta, fekete gépkocsi elhagyatva áll, tulajdonosa sehol. Vasárnap fél tizenkettőig a társaság tagjai a legrosszabbra gondoltak. Órák­kal később tudták csak meg: amíg a nagymegyeri rendőrsé­gen ültek, ahol kihallgatták őket, eltűnt kollégáik szerencsésen hazaértek. Elbeszélésük szerint akkor szakadtak le a társaság­tól, amikor azok a vadászházban a távozáshoz készülődtek. A két orvos a kocsi gumiabroncsait próbálta kicserélni, amikor Ž. doktort váratlan támadás érte. Fejbe vágták valamivel, mire pá­nikba esett. Odakiáltott kollégá­jának, hogy meneküljön, és mindketten bevetették magukat az erdő sűrűjébe. Mivel sötét volt, nem látták a talajt a lábuk alatt, belecsúsztak a megáradt folyó iszapos medrébe. S. doktor ijedtségét tetézte, hogy nem tud úszni. Hosszú ideig derékig érő iszapban haladtak tovább. Nem ismerték a vidéket, eltévedtek. Már virradt, amikorra haza­vergődtek. S. doktor sérülés nél­kül megúszta az éjszakai kalan­dot, Ž. doktor rosszulléte, a hányinger, szédülés viszont agy­rázkódásra utalt. Ismeretlen az indíték A tetteseket gyorsan kézre ke­rítették. A rendőr, akivel R. dok­tor a faluban összefutott, azon­nal tudta, kikről van szó. A sze­mélyleírás és az autó leírása alapján azonosította R. Lászlót, aki ráadásul a szóban forgó rendőr szomszédságában la­kott. Sz. Sándor, a másik káro­sult egyébként személyesen is­merte a támadókat, nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy a rendőrség még a nap folyamán „begyűjtötte" őket. A probléma fő okozójának tekintett kés a helyszínen maradt, s a rendőrség birtokába került. Bizo­nyítékként szolgálhat az ügyben, alátámaszthatja a súlyos testi sértés gyanúját, amennyiben a két gyanúsított, R. László és T. Csaba ellen vádat emelnek. R. doktor másodfokú agyrázkódást szenvedett, testén számos zúzó­dás található. A véres vizelet a vese károsodására utal. Bal sze­me megsérült, a recehártyán be­vérzést talált a vizsgálatot végző szemész. A sérülések jellege mi­att számolni kell azzal, hogy a gyógyulási folyamat fél évig elhú­zódhat. Sz. Sándor combsebe és egyéb sérülései szintén többhe­tes munkaképtelenséggel jár­nak. A Ž. doktor fejét érő ütés gyenge agyrázkódást okozott. Igy utólag nehéz megítélni, hogy a kést akkor is használták volna­e, ha R. doktor nem próbálja meg lefegyverezni tulajdonosát. Meglehet, hogy tettével olajat öntött a tűzre, de az is lehetsé­ges, hogy súlyos tragédiát aka­dályozott meg. Az elsődleges motívum, amiért az üneplő tár­saságot inzultálni kezdték, máig ismeretlen. Lehetséges verzió­ként szóba jött, hogy egy konkrét orvost akartak felelősségre von­ni, ám a szóban forgó személy nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség azt a verziót tart­ja valószínűbbnek, hogy a hívat­lan vendégek szórakozni akar­tak, és nem tudták lenyelni az elutasítást. A vizsgálat még fo­lyik, a két gyanúsított társait ta­núként hallgatták ki. Ha nem igazolódik be aktív részvételük a károsultak testi bántalmazásá­ban, megúszhatják a dolgot. El­lenkező esetben nekik is felelni­ük kell a törvény előtt. Ha az orvos sem kivétel A vadászlak mintegy 4-5 kilo­méterre fekszik a falutól. Aki nem ismerős a környéken, nehe­zen talál rá. Hétfőn mi is sokáig kerestük. A helyszínen semmi sem utalt a szombati esemé­nyekre. A töltésen összefutot­tunk egy erdésszel. Elmondta, hogy hallott a vadászházban tör­téntekről, sőt hivatalos volt az összejövetelre. Rokonlátogatás­ra kellett azonban mennie, így nem tudott eleget tenni a meghí­vásnak. Bánja - mondta -, hogy így estek a dolgok, mivel magá­nál hordja a fegyverét, s ez elri­asztotta volna a hetvenkedőket. Az esetet felháborítónak tartot­ta. Ki látott már olyat, hogy bele­kössenek a békésen szórakozó vendégekbe? - Meg kell ezeket fékezni - tette hozzá búcsúzóul. Dunaszerdahelyen fu­tótűzként terjedt a hír, hogy or­vosokat bántalmaztak. Az embe­rek szemmel láthatóan nem tud­ják mire vélni az ügyet. Vannak, akik keresik a magyarázatot, s vannak, akik számára kézen­fekvő. Összefüggésbe hozzák a történteket azokkal a botrányok­kal, amelyek a legfelsőbb akot­mányos tényezőkhöz kapcsolód­nak, s immár egy éve nyugtala­nítják a nyilvánosságot. Az orvo­sok tudják a legjobban, hogy a társadalom mennyire hasonlít az emberi szervezethez. Ha a legfontosabb szervek működé­sében zavar támad, az egész szervezet legyengül, fogékonnyá válik a betegségekre. - Én figyelmeztető jelzésként értékelem a történteket - kom­mentálta az esetet Barak Lász­ló, a Nap kiadó igazgatója. Min­dig is voltak védett foglalkozá­sok. A papra, a politikusra, a rendőrre és az orvosra nem szoktak kezet emelni. Mostaná­ban parttalanul folynak a dol­gok, senki sem védett, semmi sem tabu. Véleményem szerint mindez egyenes következménye annak a politikai klímának, amely az országban uralkodik. Ebben a helyzetben, amikor a legmagasabb köröktől a legala­csonyabb szintekig kölönböző motivációjú bűnözés zajlik, a tör­vény ereje érthető módon gyen­gül. Javulást csak akkor várha­tunk, ha a politikai klíma is meg­változik. HORVÁTH GABRIELLA NAGYÖLVED Testvérközségi szerződés Testvérközségi szerződés alá­írására készül Nagyölved község önkormányzata a magyarorszá­gi, zömében szlovákok lakta Pi­lisszentkereszttel. A mintegy hat éve tartó, egyre erősödő sport- és kulturális kap­csolatok kiszélesítéséről szól a szerződés, melynek bevezetőjé­ben a következő olvasható: „Ezen testvérközségi szerződés Nagyölved és Pilisszentkereszt községek további önkormányza­ti, kulturális, sport- és egyéb együttműködésének kíván a .szerződésben foglaltak alapján szabad és a két község akaratá­nak megfelelő lehetőséget bizto­sítani. A dél-szlovákiai Nagyölved és a magyarországi Pilisszentke­reszt községek különböző nem­zetiségű lakossága ezen példa­értékű testvérközségi szerződés megkötésével is szeretné bizo­nyítani, hogy az igaz kapcsola­tok, barátságok - nemzeti­ségtől, ideológiától és vallási ho­vatartozástól függetlenek." Az ünnepi ülésre május 24-én, pénteken 17 órakor kerül sor Nagyölveden a mezőgazdasági szövetkezet irodaházának a nagytermében, ezt követően pe­dig aláírjuk a szerződést a köz­ségháza dísztermében. Vendég­ként jelen lesz Csáky Pál parla­menti képviselő, valamint Boros Jenő, Magyarország szlovákiai nagykövete. N. M. Búcsú Csölösztőn Mintegy fél évszázados szünet után néhány napja újra búcsút tartottak Csölösztőn. Bár a köz­ség ma Somorja része, lakosai ezentúl várhatóan évente hason­ló ünnepségen nyilvánítják ki, hogy továbbra is kötődnek régi hagyományaikhoz. Mivel a falu templomát még a múlt században elmosta a Duna, ma már csak egy útszéli apró ká­polna előtt nyílik alkalom a bú­csúi istentisztelet elvégzésére. Mivel ebből 1992-ben ellopták a szobrokat, az idei ünnepség ke­retében azt újra fel kellett szen­telni, amit Barcsek Sándor so­morjai esperes (a felvételen) vég­zett el. A csölösztői kápolnában Szent Flórián szobra kapott helyet, aki az árvizektől fenyegetett falvak védőszentje is. A szobrot a híres somorjai önkéntes tűzoltótestü­let ajándékozta a falunak, és a városi temetőben álló tűzoltóem­lékműn található Szent Flórián­szobor alapján Csóka Tibor készí­tette el. A kápolnaszentelés után tar­tott beszédében Ján Babej so­morjai polgármester reményét fe­jezte ki, hogy a közel száz lakosú kis település hamarosan üdülőközpontként lép a fellendü­lés új útjára. Ehhez lehetőségeihez mérten a város is segítséget nyújt, elsősorban az infrastruktúra fej­lesztésével. Az egybegyűltek ez­után meghallgatták a csölösztői Őry Judit - Csallóköz című - ver­sét, illetve fellépett a somorjai Csali néptáncegyüttes. Sárkány Andrástól megtudtuk, hogy a bú­csút a község első okleveles em­lítésének 728. évfordulója alkal­mából szervezték, és ezentúl évente megismétlik. Jövőre pél­dául szeretnék megrendezni a Szigetbecsére, Hartára és más magyarországi falvakba kitelepí­tett csölösztőiek találkozóját. (tuba) Frigula Mihály felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents