Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-21 / 117. szám, kedd

["41 ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1996. május 21. POKOLGÉP JELCIN VÁLASZTÁSI IRODÁJÁBAN KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG Gracsov támogatja a hadsereg reformját Pokolgépet rejtettek el Borisz Jelcin orosz elnök egyik távol-keleti kampánylrodájában. A robbanószerkezetet egy névtelen telefonáló bejelentése alapján találták meg vasárnap a Vlagyivosztoktól 100 kilométerre északra fekvő Usszurljszkban. A választási Iroda környékéről több mint 100 embert evakuáltak, mielőtt a tűzszerészek hatástalanították a távműködtetésű pokolgépet. MTI-hírek Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter tegnap kiállt a hivatásos hadsereg létrehozására vonatkozó elnöki rendelet mellett. Az orosz védelmi minisztérium és a vezérkar tanácskozásán Gracsov időszerűnek és szükségesnek nevezte Jelcin két rendeletét, amelyek szerint 2000re megszűnik a sorkötelezettség, illetve önkéntes alapon vezényelnek katonákat ezentúl a fegyveres válságövezetekbe. A védelmi miniszter közölte, hogy a tárca máris vizsgálja: miként lehetne minél hatékonyabban megvalósítani a rendeleteket. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek, hogy Gracsov és a hadsereg vezetői nem siettek a múlt heti nagy horderejű rendelet kommentálásával, és több napos kivárás után állt csak ki Gracsov a kardinális változást jelentő ukáz mellett. A hadseregben nem egyértelmű a tervezett intézkedés megítélése. Számos megfigyelő pénzügyi okok miatt kétségbe vonja annak megvalósíthatóságát. Francia katonai beavatkozás Francia csapatok szállták meg tegnapra virradóra a Közép-afrikai Köztársaság fővárosának, Banguinak stratégiai jelentőségű pontjait, s ezzel egy időben megkezdték a városban élő külföldiek biztonságba helyezését a különböző nagykövetségeken. A francia beavatkozás azért történik, mert a hét végén katonai lázadás tört ki az országban. A felkelők - mintegy 200 ember - azt követelik, hogy ne indítsanak eljárást egy korábbi, áprilisi lázadás résztvevői ellen, s laktanyájukat ne helyezzék a kormányzathoz hű elnöki gárda irányítása alá. A katonák körbevették a városközpontban lévő rádiót, illetve az elnöki palotát. SZERB PENZEK NAGY-BRITANNIABAN Vizsgálat a toryknál Megindult tegnap a vizsgálat a brit kormányzó konzervatív pártot súlyos botránnyal fenyegető adományügy hátterének megvilágítására. A The Sunday Times vasárnapi híre szerint a tory pártkasszába 1992-94 között két részletben összesen vagy 100 ezer font érkezett olyan szerb üzleti köröktől, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak és állnak a boszniai szerb hatalmi központtal és személyesen Radovan Karadzsics körözés alatt álló szerb vezérrel. Brian Mawhinney pártelnök közölte: alapos vizsgálatot kért a párt kincstárnokaitól, annak ellenére, hogy „nincs ok feltételezni semmiféle szándékos törvénytelenséget" az ügy kapcsán. MTI ÓCALAN-INTERJU Új elképzelés Abdullah Öcalan, az önálló Kurdisztánért szélsőséges módszerekkel küzdő Kurd Munkáspárt (PKK) vezetője tegnap a Die Welt című berlini lapnak adott interjút. Az illegalitásban élő Öealan úgy nyilatkozott, hogy jelenleg a kurd az egyetlen nagy kultúrnép, amelynek nincs önálló állama. - Bár a Közel-Kelet egyik legnagyobb népe vagyunk, egy szuverén kurd állam megteremtése ma nagyon nehéznek látszik, mert Törökország mellett más államok is elleneznék ezt - jelentette ki Öcalan. Hozzátette azonban, hogy megoldásnak tartaná, ha Törökország Németország mintájára szövetségi államberendezkedést alakítana ki. Szavai szerint a kurdok azonnal befejezhetnék harcukat, ha egy demokratikus Törökországon belül Kurdisztánnak akkora önállósága lenne, mint ma Bajorországnak a német szövetségi államon belül. Öcalan cáfolta azokat a korábbi sajtójelentéseket, amelyek szerint hadat üzent volna Németországnak és gyilkos merényletekkel fenyegette volna meg a németeket Törökország túlzott támogatása miatt. Bocsánatot kért azokért a véres összecsapásokért, amelyeket a PKK emberei idén márciusban számos német nagyvárosban provokáltak. Elismerte, hogy ez nem használt a kurdok ügyének. Kijelentette, hogy ez nem fog megismétlődni, s köszönetet mondott azért, hogy a németek eddig félmillió kurdnak adtak menedékjogot. MTI IZRAEL JOBBOLDAL Jeruzsálem és a telepek maradnak Benjamin Netanjahu, az izraeli jobboldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje vasárnap leszögezte: nem fog betartani semmilyen megállapodást, amelyet esetleg Simon Peresz jelenlegi kormányfő kötne a palesztinokkal Jeruzsálem kérdéséről. Az AFP emlékeztet rá: a jobboldal azzal vádolja a Peresz irányította munkapárti kormányt, hogy fel akarja osztani Jeruzsálemet, és a palesztinokjavára lemondana a város 1967 után annektált keleti részéről. Ugyanakkor Netanjahu fogadkozott, hogy évi egymilliárd sékelt (mintegy 300 millió dollárt) költ a zsidó telepek fejlesztésére, ha megválasztják miniszterelnöknek. Ezzel megnégyszerezné az évi átlagban 250 millió sékeles befektetést, amely az 1992 óta tartó munkapárti kormányzás során áramlott e gázai és ciszjordániai kolóniákba - legalábbis a Békét Most elnevezésű annexióellenes izraeli szervezet adatai szerint. Netanjahu jelezte, hogy esetleges kormánya a lakásépítési magánberuházásokat is ösztönözné a telepeken. Simon Peresz jelenlegi miniszterelnök vetélytársa bejelentette, hogy újra beindítaná a ciszjordániai és gázai kolonizációs politikát, amelyet „a munkapárti kormány befagyasztott". A térségből érkezett hír szerint az izraeli hadsereg tegnap hajnalban 13 palesztint vett őrizetbe a megszállt Ciszjordániában. A letartóztatottakat azzal gyanúsítják, hogy terrorista szervezetek tagjai, illetve segítői. AMERIKAI AJANLAT KQZEP-EUROPANAK Harci gépeket vegyenek! MTI-hír Az Egyesült Államok részletes Információt Juttatott el Lengyelországnak, Magyarországnak és a Cseh Köztársaságnak az F-16-os, illetve F/A-18-as amerikai vadászbombázó repülőgépek szállításának lehetőségeiről és vételáráról közölte az Arms Trade News című amerikai kiadvány a birtokába jutott Pentagon-dokumentumok alapján. szágnak közel 880 millió dollárt kellene fizetnie 24 darab F-16 Falkon repülőgépért, további több mint 780 milliót pedig 18 darab F/A-18 Hornet gépért. Magyarországnak egymilliárd dollárjába kerülne 30 darab F-16-os vadászbombázó megvásárlása, Lengyelország pedig mintegy 5,7 milliárd dollárért kaphatná meg azt a 150 darab F/A 18-ast, amelynek megvásárlására árajánlatot kért. Az amerikai bülletin szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy az említett harci gépek A kiadványnak az ITAR-TASZSZ hírügynökség által tegnap ismertetett írása szerint az említett három országba irányuló harcigép-eladások összesen nyolcmilliárd dollárra rúghatnak, s az üzlet létrejötte „kemény reakciót" válthat ki Oroszország részéről, illetve „kisebb fegyverkezési versenyt" indíthat Közép-Európában. A „Tanács az Életképes Békéért" nem kormányszervezet kiadványa úgy tudja, hogy Csehorleszállítása után az Egyesült Államok aligha beszélhetné le Oroszországot arról, hogy újabb fegyvereket adjon el Kínának és Iránnak. A szakértők ráadásul azt állítják: Washington nem szentelt elég figyelmet arra, hogy a harci gépek eladása felboríthatja a jelenlegi közép-európai erőegyensúlyt. Jonathan Dean, az európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről tartott bécsi leszerelési tárgyalások amerikai delegációjának egykori vezetője szerint a fegyvereladás súrlódásokat okozhat az Egyesült Államok és Oroszország között. A 150 korszerű amerikai repülőgép lengyelországi eladása pedig egyenesen olyan, mintha Washington olajat próbálna önteni a tűzre. í VlLÁGHÍRADÖ Ganicot a horvátok kizárták A horvátok vasárnap nem engedték belépni Stolacba Ejup Ganicot, a horvát-muzulmán föderáció muzulmán alelnökét, aki egy ülésen vett volna részt a Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő városban. A mostari muzulmán rádió szerint a horvát fél azzal az indoklással tiltotta meg Ganic belépését, hogy „nem tudná garantálni biztonságát". A horvát ellenőrzés alatt álló Stolac Mostartól 25 kilométerre délre fekszik. A vasárnapi ülésen a mozgásszabadságról tárgyaltak volna a muzulmán-horvát föderáció vezetői. Szentpétervár: lesz második forduló Anatolij Szobcsak, Szentpétervár jelenlegi polgármestere, illetve első helyettese, Vlagyimir Jakovlev jutott be a vasárnap kezdődött városi kormányzóválasztás második fordulójába. A tegnap hajnalig beérkezett előzetes adatok szerint Szobcsak a szavazatok mintegy 28,8 százalékát szerezte meg szemben Jakovlev 21,8 százaléknyi voksával. A második fordulóra a tervek szerint május 26-án kerül sor. Magyarország: Ismét drágább a benzin Éjféltől egységesen 5 forinttal emelkedett Magyarországon a motorbenzinek ára, a gázolajoké nem változott. Ebben az évben ez volt a negyedik benzináremelés. Az év eleje óta így, a januári adóemelést is figyelembe véve a drágulás a benzineknél 19 forint, a gázolajoknál pedig 12 forint. Eltemették Boorda tengernagyot „Megszerzett katonai érdemrendjeivel" együtt temették el vasárnap Jeremy Boorda admirálist, az amerikai haditengerészet főparancsnokát, aki csütörtökön Washingtonban öngyilkos lett, miután a sajtó nyomozni kezdett kitüntetéseinek eredete után. A tengernagy búcsúlevelében bevallotta, hogy egy jóhiszemű tévedés folytán, de kétségkívül jogtalanul viselte a harci eseményekben tanúsított hősiességért járó „V" fokozatot vietnami érdemrendjein. Az 56 éves admirálist, aki házának kertjében egy revolverrel vetett véget életének, a Washington melletti Arlington katonai temetőben „zárt körben" kísérték utolsó útjára. Primakov latin-amerikai körúton Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter vasárnap latin-amerikai körútjának első állomására, a mexikói fővárosba érkezett. Mexikó után Primakov Kubába és Venezuelába is ellátogat. A Reuter emlékeztet rá, hogy Oroszország Latin-Amerikával folytatott kereskedelme jelentősen visszaesett a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett széthullása után, az utóbbi időben azonban újra növekedésnek indult. Washington kétmillió dollárt adott Phenjannak Az Egyesült Államok tegnap több mint 2 millió dollárt adott át ÉszakKoreának cserébe azért a segítségért, melyet Phenjan a koreai háborúban elesett amerikai katonák maradványainak felkutatásához nyújtott. A pénzösszeget a Dél-Koreában állomásozó, amerikai irányítás alatt álló ENSZ-parancsnokság egyik tisztje adta át egy észak-koreai tisztnek a két Koreát elválasztó határvonalon, Panmindzsonban. Gracsov nem utazott Norvégiába Oroszország mégsem vesz részt az északi országok védelmi minisztereinek tegnap kezdődött, kétnapos tanácskozásán. Eredetileg Pavel Gracsov védelmi miniszter képviselte volna országát a találkozón, melynek helyszíne a norvégiai Lofoten-szigeteken fekvő Nyvogar. Az eredeti program szerint az orosz védelmi miniszter a tárgyalások végeztével Jórgen Kosmo norvég védelmi miniszterrel a Kola-félszigetre repült volna, ahol a szigorúan zárt Andrejev-öbölben van az orosz Északi Flotta Megbénult a Ben Gurion repülőtér Kalózrádiók zavaró működése miatt szüneteltetni kellett tegnap a Tel-Aviv meletti Ben Gurion nemzetközi repülőtér légiforgalmát. A légiirányítók a Tel-Aviv környéki kalóz rádióhullámok zavaró hatása miatt nem voltak képesek kommunikálni a le-, illetve felszálló gépek pilótáival, s ezért úgy döntöttek, a katasztrófák elkerülése érdekében a légikikötőt újabb rendelkezésig le kell zárni a forgalom elől. Pokolgép robbanása Córdobában Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap reggel a spanyolországi Córdobában. A robbanás következtében a közeli buszmegállóban várakozók közül egy személy, a spanyol hadsereg egyik őrmestere meghalt, több katona megsebesült. A merényletért feltehetően az ETA tagjai a felelősek. MTI CSECSENFÖLD Súlyosbodó harcok Tegnap az orosz csapatok légierő támogatásával a Csecsenföld nyugati részén fekvő, a felkelők kezén lévő Bamut települést támadták, miközben Groznijban a szakadárok fokozták a kormányerők elleni akciólkat. Ezt Jelentette az AP nevük elhallgatását kérő katonai forrásokra hivatkozva. MTI-hír Az orosz légierő és tüzérség lőtte Bamutot, ahol a kormányerők adatai szerint mintegy 100 felkelő sáncolta el magát. Egy meg nem nevezett kormánytisztviselő arról számolt be, hogy Groznijban és a környező településeken súlyosbodott a helyzet, és tegnapra virradóra a fővárosban fokozódott az összecsapások hevessége a kormányerők és a szakadárok között. Aknák vagy lőfegyverek következtében számos jármű megrongálódott és emberi veszteségek is vannak. Az orosz hírügynökség tegnap arról is hírt adott, hogy egy hidat őrző orosz katonák Groznij központjában vasárnap éjjel tévedésből tüzet nyitottak egy orosz menetoszlopra. A jelentés szerint a lövöldözésben több orosz katona megsebesült. TAJVAN Beiktatták az államfőt A kínai államfővel való találkozóra, kínai „békeküldetésre" tett javaslatot Li Teng-huj tajvani államfő, akit tegnap ünnepélyes külsőségek között iktattak be hivatalába. A márciusi első demokratikus elnökválasztás győztesét látványos népünnepély - és az ellenzéki pártnak a tajvani függetlenségért szervezett tüntetése - kíséretében iktatták be. Li ötvenezer ember jelenlétében elmondott ünnepi beszédében megismételte Tajvan szándékát, hogy „esetleg" hajlandó az egyesülésre Kínával, nem rejtette azonban véka alá, hogy ehhez Kínában változásoknak kellene történniük. Az elnök méltatta az elmúlt évek mélyreható tajvani változásait, és egy erős gazdaság létrejöttével, valamint a demokratiksu intézmények megerősödésével fémjelzett „új korszakról" beszélt. Célként Tajvan szélesebb nemzetközi elismertségét jelölte meg. A világ 13. legnagyobb exportáló országával csak 31 állam tart fenn diplomáciai kapcsolatokat és ezek közül is mindössze tíz, főként afrikai és latin-amerikai ország vezetője képviseltette magát a beiktatási ceremónián. Az Egyesült Államok, Japán és a nagyobb európai országok magas beosztású vezetőiket csak magánminőségben küldték el a tajpeji eseményre. MTI Moszkvában tegnap a főügyészség előtt tüntettek a katonaanyák, Csecsenföldön elesett fiaik portréival. A halálesetek kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelték. ČTK/EPA