Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-20 / 116. szám, hétfő

6 ] ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. május 20. Bővülő japán autóimport CÉGVILÁG Siemens SVÁJCI MENEDZSEREK VEZETIK A BERRANGSORT Óriási különbségek a fizetésekben A multinacionális és vegyes vállalatoknál alkalmazott magyar vezető menedzserek keresete évi öt-hétmlllló forint között mo­zog. Ez az összeg persze átlagszám, a plafon ennél magasabban van, ám pontos Informá­ciót nehéz szerezni, ugyanis az összehason­lító felmérések következtetéseit nem szíve­sen bocsátják a nyilvánosság elé; aligha­nem azért, mert a magyar főnöki pénzek ugyan Jóval alacsonyabbak a nyugat-euró­pal mendzserek Jövedelménél, ám így Is Irri­tálják a közvéleményt. VEZETŐI FIZETÉSEK NYUGAT-EURÓPÁBAN Cégek 250 alkalmazottig Átlag (angol fontban) Cégek 1000 alkalmazottig Átlag (angol fontban) 0rs2ág ÁJlás Alapbér Teljes Alapbér Teljes Svájc ügyvezető igazgató 101 783 121 904 134 717 166 285 értékesítési 68 914 78 249 97 011 110 922 termelési 68 640 73 307 85 480 91 337 személyzeti 60 403 65 345 90 422 97 560 Németország ügyvezető igazgató 97 431 120 018 121 568 157 219 értékesítési 65 968 73 516 73 738 85 695 termelési 53 809 57 130 65 988 71 966 személyzeti 54 694 59 123 62 888 69 088 Nagy-Britannia ügyvezető igazgató 56 000 61 009 73 874 80 890 értékesítési 40 000 44 468 45 973 52 815 termelési 35 248 38 750 47 743 51 296 személyzeti 35 750 35 850 41 959 45 778 Orosz vodkapiac A Siemens német elektroni­kai konszern a vállalat történe­tében első ízben ért el 1 milli­árd márkát meghaladó profitot félév alatt. A müncheni szék­helyű cég nettó profitja 15 szá­zalékai 1,08 miliárd márkára nőtt a szeptemberrel záruló 1995/96-os pénzügyi év első hat hónapjában. A vállalat ár­bevétele ezen időszakban 6 százalékkal nőtt és.42,3 milli­árd márka volt. Németország legnagyobb elektronikai kon­szérnje a jó eredményt elsősor­ban az átszervezésekkel összefüggő költségek csökke­nésével és a német márka ár­folyamának gyengülésével ma­gyarázta. A Siemens foglalkoz­tatottainak száma világszerte 8 ezer fővel 381 ezerre emel­kedett. Nestle A veszteséges múlt esz­tendő után a Nestle ismét nö­vekedésre számít 1996-ban. A világ legnagyobb élelmiszeri­pari konszernje az első három hónapban 4 százalékkal 13,5 milliárd frankra növelte forgal­mát* 1995-ben a Nestle árbe­vétele 0,7 százalékkal 56,48 milliárd frankra csúszott vissza. A Nestle forgalmának 46 százaléka tavaly Európára esett, számokban ez 26,1 milli­árd frank árbevételt jelentett. Észak- és dél-amerikai tevé­kenységéből 19,8 milliárd frank bevétele származott. A Nestlemindenekelőtt a feljövő gazdaságú országokban tervez beruházásokat, közülük is Kína jár az élen. Egyedül az idén 5 új gyárat nyit meg, és ezzel az év végéig 11-re emelkedik ottani termelőegységeinek száma. Coca-Cola Az amerikai Coca-Cola Co. három év alatt 200 millió dol­lárt fektet be üdítőitalaik elter­jesztésébe a kaukázusi és a kö­zép-ázsiai volt szovjetköztársa­ságokban. Almatiban, a kazah fővárosban a Coca-Cola a na­pokban megnyitotta a cég 15 millió dollárért épült palackozó­üzemét. Az üzem kapacitása 18 ezer üveg óránként. A Coca­Cola jövő év végéig 50 millió dollárra akarja növelni kazahsz­táni befektetéseinek értékét. A kirgiziai Biskekben és az üzbe­gisztáni Taskentben átadnak egy 16 millió dolláros és egy 10 millió dolláros üzemet. A Coca­Cola legközelebb Azerbajdzsán­ban, Örményországban és Türk­méniában nyit palackozóüze­met. A kaukázusi és a közép­ázsiai előretörés része a Coca­Cola 2 milliárd dolláros kelet­európai és volt szovjetunióbeli beruházási tervének. MTI A menedzsereket földrészün­kön Svájcban és Németország­ban fizetik a legjobban. E két or­szágban a 250-nél kevesebb al­kalmazottat foglalkoztató cégek ügyvezető igazgatóinak éves át­lagfizetése 100 ezer font körüli (22,5 millió forint), s a juttatások­kal együtt a teljes bruttó összeg 120 ezer fontra is rúghat. Ugyan­akkor holland kollégáiké 80, illet­ve 90 ezer font, a spanyoloké 67, illetve 75 ezer, a briteké pedig csak 56, illetve 61 ezer font egy hasonló vállalkozás élén - tűnik ki a brit PE International által közölt tanulmányból, amely tizenkét or­szág több mint 40 ezer mene­dzserének fizetését vetette össze. A 250-1000 főt foglalkoztató cégeknél a menedzserfizetések mintegy húsz-huszonöt százalék­kal magasabbak, mint a kisebb vállalkozásoknál - tűnik ki a táb­lázatból. Országonként hasonlóak A németek egyre újabb rekordo­kat állítanak fel a hulladék szelek­tált gyűjtése közben. Németor­szágban tavaly fejenként 65,5 ki­logramm kidobott csomagolóa­nyagot gyűjtöttek be elkülönítve, szemben az 1994. évi 60,6 kilóval és az 1993. évi 56,8 kilóval. A né­metek 1995-ben összesen 5 mil­lió tonna (1994-ben: 4,7 millió ton­na) használt csomagolóanyagot hajítottak a zöld ponttal megjelölt a jövedelmi különbségek a külön­böző menedzserkategóriák - ér­tékesítési, termelési, pénzügyi vagy személyzeti vezetők - ese­tén is. A legalacsonyabb fizetést a személyzeti vezetők kapják. A magyarországi cégek vezető menedzsereinek éves átlagjöve­delme - tehát a különféle juttatá­sokkal együtt - meghaladta a hat­millió forintot. A második legjob­ban honorált kategória a kereske­delmi-marketingigazgatóké, mint­egy öt és fél millióforinttal. Az inflá­ciót számításba véve az említett összegekhez mintegy húsz száza­lékot lehet hozzátenni az idei kere­setek felbecsülésekor. Nem sza­bad elfelejteni, hogy a vezetők ese­tében egy sor kiegészítő tétellel is kell számolni: gépkocsi- és telefon­használat, ruhapénz stb. A a vizs­gált cégeknél a vezető beosztású­ak összesítve átlagosan 270 ezer forintot kaptak juttatások formájá­konténerekbe. A csomagolóanyag­hulladék országos begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozó cég, a Duale Systems Deutsch­land rendkívül elégedett az ered­ménnyel, amely azt mutatja, hogy az 1994. évi 68 százalékkal szem­ben a németek tavaly a háztartá­sokban és a kiskereskedelemben képződött csomagolóanyag-hulla­déknak már a 79 százalékát sze­lektálva gyűjtötték be. A tavaly ban, amihez még hozzá lehet adni a gépkocsihasználatot is. Általában elmondható, hogy a nagy külföldi cégek által felvásá­rolt helyi leányvállalatok sokkal jobban megfizetik dolgozóikat, mint az állami vállalatok: a jöve­delemszint-vizsgálatok a ve­zetők, kiemelt alkalmazottak esetében háromszoros-ötszörös különbséget mutatnak ki. A fizi­kai dolgozók esetében az eltérés jóval kisebb a külföldi tulajdonú, illetve a tisztán magyar vállalatok között. A fizetési-ösztönzési rend­szer országonként más és más, az amerikai gyakorlatban például igen nagy, akár százszoros is le­het a különbség a vezető és a be­osztott alkalmazott fizetése kö­zött. Egy magyarországi amerikai vállalatnál, az itteni tradíciók mi­att, ez a távolság már kisebb, de még mindig akár huszonötszörös is lehet. NSZ begyűjtött több mint 5 millió tonna hulladékból 4,9 millió tonna olyan anyag volt, amelyet újra hasznosí­tani lehetett. A statisztikák azt mu­tatják, hogy a begyűjtési és újra­hasznosítási aránnyal a németek jócskán túlteljesítik a csomagolási törvényben foglalt célkitűzéseket. A szelektált csomagolóanyag­begyűjtés során főként az üveget, illetve a papír- és kartoncsomago­lást válogatják szét. MTI Már második éve bővül je­lentős mértékben Japánban a személygépkocsi-behozatal, amely - a Financial Times szak­értője szerint - a változó fogyasz­tói ízlésnek, de főként az erős jen hatásának tulajdonítható. A Ja­pán Autóimportőrök Szövetségé­nek adatai szerint 1995-ben az or­szágba az előző évinél 29 száza­lékkal több - összesen 388 162 darab kocsit - szállítottak kül­földről, míg a teljes forgalom 31 százalékkal, évi 362 650 darabra bővült. Ezzel most első ízben múl­ta felül az importált külföldi sze­mélygépkocsik piaci részaránya (a 660 köbcenti alatti hengertérfo­gatú járműveket nem számítva) a 10 százalékot. Hasonló egyéb­ként a szövetség szerint az 1996­os perspektíva is, amikor az im­port további 15 százalékkal, 450 ezer darabra nőhet. Mindazonál­tal az importált személygépkocsik között is a japán gyártmányok ­mindenekelőtt a Honda külföldön előállított termékei - viszik el a pálmát: Tavaly 28 százalékkal több idegenben készült japán ko­csi került a piacra. A Toyota, amely csak nemrég kezdett nagyobb számban külföldi üzemeiben ké­Nemcsak az elemek periódu­sos rendszerének felállításával al­kotott maradandót Dmitrij Men­gyélejev, hanem a manapság, vi­lágszerte méltán népszerű klasszi­kus orosz vodka „feltalálásával" is. Az orosz vegyész volt az, aki meg­lelte a gabonapárlat és a víz ideális ízharmóniát nyújtó keverési ará­nyát, amely szerint az igazi vodká­nak 40 fokosnak kell lennie, és li­terjének pontosan 953 grammot kell nyomnia. Ezt a tudományosan kidolgozott vodkareceptet 1865­ben publikálta - egyébként ő alakí­totta ki a máig használatos alko­holfokokat és annak mérését is -, s a szabadalmaztatott eljárást 1894-ben átadta az orosz kor­mánynak. Három éwel később ve­zették be Oroszországban az álla­mi „italmonopóliumot", amely ma­gánszemélyek számára megtiltot­ta, hogy „Moszkovszkaja oszoben­naja" néven védett vodkát párolja­nak vagy azzal kereskedjenek. Az oroszországi szeszipart a bolsevikok 1918-ban államosítot­ták, s a gyárakat az utóbbi évek­ben sem privatizálták. Jelenleg mintegy 150 szeszipari vállalat tartozik a mezőgazdasági minisz­térium felügyelete alá. A szesz­gyárak évente 900 millió liter „Eksztra", „Luksz" vagy „Prima" minőségi osztályba sorolt etilalko­hol, valamint 2-2,2 milliárd liter vodka és egyéb tömény szeszes ital előállítására képesek, de a gyártókapacitások átlagosan mindössze 30 százalékos kihasz­náltsággal működnek. Míg koráb­ban a költségvetési bevételek szült kocsikat behozni, csak ötö­dik a személygépkocsi-importőrök sorában. A Toyota egyébként szö­vetségre lépett a General Mo­torsszal és a Volkswagennel, ren­delkezésükre bocsátva saját érté­kesítési hálózatát. Terve szerint az 1995-ös 31 100 darab után az idén 45 ezer amerikai kocsi, illet­ve az előző évi 24 ezerrel szem­ben 29 ezer Volkswagen talál gaz­dára. Japánban különösen az eu­rópai kocsik népszerűek - ennek tulajdonítható, hogy a Honda után a Volkswagen/Audi, a Mercedes­Benz és a BMW következik a sor­ban. Emellett - a Japánban mind keresettebb olcsóbb kocsik piac­ra dobásával - jelentős erőfeszíté­seket tesz az Opel és a Renault is. Ezt mutatja, hogy Opelekből ­elsősorban az olcsóbb Vita komp­akt modellből - a legnagyobb ja­pán személygépkocsi-importőr­nek számító Yanase and Co 1995-ben az előző évinél 69,7 százalékkal többet, 32 493 dara­bot értékesített. Növelte üzleti for­galmát Japánban az amerikai há­rom nagy is: a Ford 1994-hez ké­pest a múlt évben 21 százalékkal, míg a GM és a Chrysler egyaránt 6-6 százalékkal. MH csaknem egyharmada folyt be a vodka gyártásából és forgalmazá­sából, addig ma csak néhány szá­zaléka. Az ágazatot kettős prés szorít­ja: a magas adóteher és a gyakor­latilag akadálytalanul beáramló import. A legalább 28 százalékos alkoholtartalmú vodka-és likőrfé­léket 85 százalékos jövedéki és 20 százalékos hozzáadottérték­adó sújtja, ami - az előállítási költségek, elsősorban az ener­gia- és a gabonaár utóbbi évek­ben végbement ugrásszerű növe­kedésével együtt - igencsak megdrágítja őket. Nem véletlen, hogy a becslések szerint az oroszországi vodkapiac 45 szá­zalékát a Nyugat-Európából és a szovjet utódállamokból, főleg Be­laruszból és Ukrajnából bevitt, valamint a zugfőzdékből, olykor szabályos föld alatti gyárakból ki­kerülő, ellenállhatatlanul olcsó áru uralja. Az orosz kormány most radikáli­san változtatni kíván ezen. Az álla­mi duma novemberben elfoga­dott törvényének szellemében az összfogyasztás 20 százalékában korlátozza az alkoholimportot, aminek csak 20 százalékát tehe­tik ki a tömény szeszes italok. Egy­idejűleg megszigorítják az alkohol­forgalmazás állami ellenőrzését, ami az 1991-ben feloldott állami szeszmonopólium alig két év eltel­tével történt helyreállítása ellen­ére igencsak fellazult, s ennek ke­retében ezentúl hatóságilag előír­ják a vodka kötelező minimális fo­gyasztói árát. HVG A németek hulladékválogatók ORABEREK A FELDOLGOZOIPARBAN A legolcsóbbak vagyunk A német gazdasági minisztérium kutatóintézetének statisztikai ada­tai szerint Európában a feldolgozó­iparban Németországban a legma­gasabbak az órabérek, míg a legala­csonyabbak éppen Szlovákiában. A különbség, bármennyire is hihetet­len, több mint 23-szoros. A német órabér (45,51 márka) egyértelműen meghaladja a Japánban (35,48 márka) és az USA-ban (25,18 már­ka) kifizetett átlagos órabért. Szlová­kia tehát nemcsak a fejlett orszá­gokhoz viszonyítva az olcsó munka­erő országa, hanem a többi poszt­kommunista államhoz viszonyítva is. E tény is jelzi, a gazdasági fellen­dülésnek korántsem volna kerék­kötője a tisztességes bérfejlesztés, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a bérköltségek csu­pán a termelési összköltségek ko­rántsem jelentős hányadát teszik ki. Táblázatunk a feldolgozóiparban ki­fizetett átlagos órabéreket tünteti fel (német márkában). CM 10 sop t 40 30 20 10 Forrás: Hospodárske noviny GRAFIKON © VOX NOVA ľ in isi m -t o of ÍN 00 H in M h. CD «t (N M N <N CM (O Ol o" M ÍL CO CM O » S H •S? s 1 v E S # c 5? .O f o <0 s 'SP s •á 0 s s .o •S c í f í a? / X 5 i J9 O $ V) •S c í f í 4° í* í® f <0 Erősödő árnyékgazdaság A Világbank szakértői szerint az adómentes, illegális árnyék­gazdaság az utóbbi években leginkább a posztkommunista államokban virágzik. Erre klasszikus példa Oroszország, ahol egyes becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék 40 százalékát az árnyékgazdaság­ban állítják elő. Bizonyára en­nek köszönhető az a furcsaság, hogy a hivatalosan kifizetett bé­rek az állampolgárok átlagos bevételeinek kevesebb mint a felét adják. Az is elgondolkodta­tó tény, hogy míg 1990 és 1995 között a bruttó hazai összter­mék Oroszországban mintegy a felével esett vissza, addig az elektromos energia fogyasztása a jelzett időszakban alig egyne­gyedével mérséklődött. Persze Nyugaton sem ismeretlen foga­lom az árnyékgazdaság, erről tanúskodik következő tábláza­tunk is (az adatok a bruttó hazai össztermék százalékában ér­tendők). Oroszország Görögország Magyarország Spanyolország Olaszország Portugália Szlovénia Lengyelország Csehország Németország Franciaország Nagy-Britannia USA Svájc Forrás: Mladá fronta dries GRAFIKON © VOX NOVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents