Új Szó, 1996. május (49. évfolyam, 101-126. szám)

1999-05-17 / 114. szám, péntek

ffl ftfSZÓ KÜLFÖLD 1996. május 17. A floridai Everglades trópusi mocsárvilágába a hét végén becsapódott DC-9-es személyszállító repülőgép áldozatai hozzátartozóinak kérésére a mentőosztagok tagjai a katasztrófa helyszínén plüssmackókat és vi­rágkoszorúkat helyeztek el az ingovány felszínén ČTK/AP-felvétel KL MIT TUD? Augusztustól a tévében Augusztustól láthatjuk, hogy a fiatalok közül ki mit tud, hiszen háromévnyi szü­net után újra képernyőre ke­rül az 1962 óta népszerű ve­télkedősorozat. Az idei, sor­rendben a tizedik Ki mit tud?-ra - aminek különös aktualitást ad a millecente­nárium - a határon túli, te­hát a szlovákiai, sőt a nyuga­ti magyarság köréből is szá­mos nevezés érkezett. A Ma­gyar Televízió programirodá­jának tájékoztatása szerint az elődöntőket augusztus 28-tól szerdánként, főmű-so­ridőben közvetíti a tévé. Az adást a Duna TV is átveszi. A héttagú zsűrit Huszti Péter, a műsort Antal Imre vezeti majd. A döntőt november 6­án, a gálaműsort november 23-án láthatjuk. NSZ MINDENT EGY LAPRA TETT FEL Robert Dole lemondása Politikai pályafutásának egyik legmerészebb döntését hozta meg Robert Dole kansasi szená­tor, a felsőház többségi republiká­nus csoportjának vezetője azzal, hogy szerdán bejelentette: búcsút mond harminchat éves törvényho­zói tevékenységének, hogy min­dent egy lapra, az elnökség meg­szerzésére tegyen fel. A lépés két­ségkívül meglepte még a politikai bennfenteseket is, hiszen a 72 éves honatyáról köztudott, hogy éltetőeleme a kongresszusi csatá­rozások feszült hangulata. Sosem szerette a rivaldafényt, zárkózottnak és visszahúzódónak tartják, jóllehet a republikánusok hagyományos, szociálisan érzé­keny, mérsékelt vonalához tarto­zik. Ki tudja-e nyitni önmagát le tudja-e vetkőzni gátlásosságát megálljt tud-e parancsolni a kong­resszusi összecsapásokban meg­edződött csípős nyelvének? A megfigyelők egy része kétségbee­settnek és drámainak minősítette döntését mások szerint viszont okos és bátor húzás volt. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a szenátor nemigen tehetett mást ha versenyben akar marad­ni az elnökségért - Most már csak két út áll előttem. Az egyik a Fehér Házba vezet, a másik hazafelé - mondta a szenátor, elhatározását bejelent­ve. Ő maga is tudja, micsoda ter­hetvett magára. Most harmadszor indul harcba az elnöki tisztség megszerzéséért A hatalom berke­iben otthonosan mozgó politikus­nak igencsak kapaszkodnia kell, hogy behozza a nemzedéknyi idővel fiatalabb vetélytársával, Bili Clintonnal szembeni hátrányát Az utóbbi hetekben végzett közvéle­mény-kutatások szerint a tavaly már szinte eltemetett és kegyvesz­tettnek nyilvánított elnök nemcsak hogy feltámadt tetszhalotti állapo­tából, hanem 25-30 százalék­ponttal vezet a szenátor előtt a népszerűségi versenyben. MTI Lermontov helyett Dudajev Oroszországgal szembeni, tün­tetően nem baráti lépésként ér­tékelte az orosz külügyminisztéri­um a nyugat-ukrajnai Lvov (Lemberg) városának azt a dön­tését, amelynek értelmében a Puskin és Lermontov orosz klasszikus írók nevét viselő utcát átnevezték Tarasz Csuprinka, il­letve Dzsohar Dudajev utcára. Grigorij Karaszin orosz külügyi il­letékes moszkvai sajtótájékozta­tóján úgy fogalmazott, hogy a tembergi városi képviselők dön­tése nyíltan politikai cselekedet volt. A tembergi városi vezetés április végén az Ukrán Naciona­listák Kongresszusának kezde­ményezésére nevezte át a fent említett két utcáL Dzsohar Duda­jev csecsen elnök néhány nappal a lembergi döntés előtt vesztette életét egy orosz rakétatámadás­ban, Tarasz Csuprinka pedig az Ukrán Felkelő Hadsereg vezetője volt, amely fegyveres erő a máso­dik világháborúban a Vörös Had­sereg ellen harcolt MTI FUEV-ülés Temesváron Tegnap délután kezdődött Te­mesváron az Európai Népcsopor­tok Föderatív Uniójának (FUEV) há­romnapos kongresszusa, amely­nek központi témája, jelmondata: „A kultúrák sokfélesége Európát gazdagítja". Az 1949-ben létrejött FUEV a két világháború között a „nemzetiségek kongresszusai" ke­retében kialakult nemzetközi együttműködést folytatja. Alapsza­bálya értelmében célja az európai népcsoportok, kisebbségek etni­kai sajátosságainak, nyelvének, kultúrájának, alapvető jogainak megőrzése és az etnikai csoportok jogait magában foglaló, nemzetkö­zileg elismert kódex kidolgozása. Mint Bárányi Ferenc, az RMDSZ temesvári képviselője elmondta, a dél-tiroli Cristoph Pan elnökleté­vel, és a németországi ügyvezető főtitkár Ármin Nickelsen irányítá­sával működő nemzetközi kisebb­ségvédelmi szervezet központja a németországi Flensburgban van. Kongresszusait váltakozva tartja különböző országokban, 1991-ben például Budapesten tanácskozott MTI ATAL BEHARI VADZSPAJI Letette a hivatali esküt Letette hivatali esküjét India első hindu nacionalista miniszter­elnöke, a minapi választásokon legtöbb képviselői helyhez jutott Bháratíja Dzsanata Párt vezetője, akit a köztársasági elnök az előző napon bízott meg kormányalakí­tással. Atal Behari Vadzspaji két hetet kapott San kar Dajal Sarma államfőtől az új kormány megala­kítására. A létrehozandó kabinet­nek a hónap végén bizalmi szava­zással kell szembenéznie a parla­mentben. A Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) kormányának matema­tikailag kevés esélye van túlélni a bizalmi szavazást hiszen a jobbol­dali hindu nacionalisták hatalom­ra jutásának megakadályozására szövetkező Nemzeti Front-Balol­dali Frontnak (NF-LF) és a Kong­resszus Pártnak együttesen sok­kal több képviselői helye van a parlament alsóházában. MTI IZRAELI ALLITAS. HEZBOLLAH CAFOLAT Vita a merénylőjelöltről Az izraeli rendőrség szerint köz­vetve iráni megbízásra cseleke­dett az a libanoni férfi, aki rob­bantásra készült a múlt hónap­ban Izraelben, de a merénylethez előkészített szerkezet felrobbant a kezében egy jeruzsálemi szállo­dai szobában. Az Irán-barát Hez­bollah által beszervezett férfi, Husszein Mahdad súlyosan meg­sérült a véletlen robbanásban, el­vesztette mindkét lábát, egyik karját és szeme világát. Az Irán-barát libanoni Hezbollah ha­tározottan cáfolta, hogy tagjai kö­zé tartozott volna az a férfi, aki robbantásra készült a múlt hó­napban Izraelben. MTI VILÁGHÍRADÓ A palesztin területek újbóli lezárása Izrael csütörtökön virradóra ismét teljes egészében lezárta az au­tonóm területeket. Egy katonai szóvivő Tel Avivban közölte, az in­tézkedést az izraeli titkosszolgálat figyelmeztetése nyomán hozták. Lehetséges ugyanis, hogy szélsőséges palesztinok merényletekkel próbálják zavarni a közel-keleti békefolyamatot, és befolyásolni a május 29-én tartandó izraeli választásokat. A lépés következmé­nyeként a palesztinok nem juthatnak el izraeli munkahelyeikre. Az izraeli átkelőhelyek lezárása Jeruzsálemben rendkívüli biztonsági intézkedések megtételével esik egybe. Ott ugyanis csütörtökön ün­nepségeken emlékeznek meg az óvárosnak az 1967-es közel-ke­leti háborúban történt meghódításáról. Ariane rakéta felbocsátása Ariane tipusú rakétával a Francia Guayanában lévő kouroui űrku­tatási központból csütörtökön Föld körüli pályára bocsátották a Pa­lapa-C2 indonéziai és az Amos-1 izraeli távközlési műholdat. A két műhold fedélzetén elhelyezett berendezések rendeltetésszerűen működnek. Lemondott a tajvani kormány Benyújtotta lemondását tegnap a tajvani kormány. E lépésre azért került sor, mert az alkotmány értelmében az államfő, a márci­us 23-i elnökválasztásokon nyertes Li Teng-huj nevezi majd ki a kormányfőt hétfői hivatalos beiktatása után. A kormány élére a taj­vani lapok várakozása szerint újból Lien Csan kormányfő kerül. Li­ent, az első tajvani születésű kormányfőt, először 1993-ban bízta meg a kormány irányításával Li államfő. Választások Gibraltárban A Spanyolország déli részén fekvő, brit fennhatóság alatt álló Gib­raltár 18 400 lakója járulhatott csütörtökön az urnákhoz. A legfon­tosabb spanyol napilap, az El Pais tegnapi száma beszámol arról, hogy a választási kampány erősen spanyolellenes hangvételű volt. A jelenlegi gibraltári miniszterelnöknek, Joe Bossano pártjának, a Szocialista Munkáspártnak (GSLP) a választási jelszava így szólt: „Ne adjon semmi reményt Spanyolországnak" (mármint arra, hogy visszaszerezze felségjogát Gibraltár fölött). A második legfontosabb párt, a Peter Caruana vezette Szociáldemokrácia (GSD) szintén „el­lenségnek" minősítette Spanyolországot, s azt hirdette, hogy Gibral­tárnak „erősítenie kell barátságát" Nagy-Britanniával. Göncz Árpád Horvátországban Egynapos látogatásra Zágrábba érkezett Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint a köztársasági elnök megkezdte tárgyalásait Franjo Tudjman horvát államfővel, majd a közös sajtóértekezlet után Okucaniba utazik, és meglátogatja az IFOR kötelékében dolgozó magyar műszaki alaku­latot. Orosz diplomatára lőttek Vilniusban Lábon lőttek tegnap egy orosz diplomatát Vilniusban. A litván rendőrség közlése szerint az ismeretlen, körülbelül 25 éves me­rénylőnek sikerült elmenekülnie. Vlagyimir Pozdorovkint, a vilniusi orosz nagykövetség első titkárát kórházba szállították, állapota nem súlyos. Görög-török incidensek Újabb légi és tengeri incidensek voltak csütörtökön Görögország és Törökország között, s ez alkalommal is mindkét fél a másikat vá­dolja. Az Égei-tenger vitatott hovatartozású vizein a görögül Imia, törökül Kardak sziget közelében összeütközött két őrhajó, görög részről csak kisebb ütközésről, csekély anyagi kárról tettek emlí­tést. Ankarában a görög őrhajót vádolják azzal, hogy behatolt Török­ország felségvizeire. Tiltakoznak az ausztrál fegyverviselők A tasmániai tömegmészárlás következményeként az ausztrál kormány elrendelte a lakosság birtokában lévő kézifegyverek begyűjtését. Annak dacára, hogy a kabinet megígérte, a beszolgál­tatott fegyverek árát kifizeti, a fegyverviselést támogatók számos helyen nem tesznek eleget a felkérésnek és országszerte tiltakozó megmozdulásokat rendeznek. Ennek ellenére az ausztrálok 80 szá­zaléka helyesnek tartja a fegyvertartás sokkal szigorúbb ellenőrzé­sét. MTI, ČTK JACQUES CHIRAC SKÓCIABAN Kedvezőtlen visszhang Skóciában folytatta állami - vagyis a királynő vendége­ként teljesített - látogatását tegnap a francia elnök, akinek további nagy-britanniai prog­ramja merő protokoll. London azonban még csütörtökön is fortyogott azok után, amiket Jacques Chirac előző nap, ko­rántsem protokolláris felszóla­lásában előadott. Azzal még az EU-ellenes konzervatív kormánypolitikát rendszere­sen ostorozó liberális sajtó is egyetértett, hogy a parlament két háza előtt elhangzott Chi­rac-beszéd sorai közül bur­kolt fenyegetés hallatszott ki árra az esetre, ha Nagy-Bri­tannia távol tartja magát az ezredfordulóra előirányzott közös európai pénzrend­szertől. A tory kormánypárt minden mélyebb EU-integrációtól irtó­zó jobbszárnyának vezető képviselői sem titkolták felhá­borodásukat a francia elnök szavai felett. William Cash, az euroellenes parlamenti sze­kértábor hírhedt retorikájú szószólója kijelentette: elvisel­hetetlen volt hallani, „ahogy az elnök gratulált a brit de­mokráciához, majd előadást tartott arról, hogy miképp sza­baduljunk meg tőle". Mérsé­keltebb, független londoni elemzések szerint Chirac és a párizsi politika egésze elsősorban attól tart, hogy a mereven EU-ellenes brit kor­mánypárti kirohanások zajá­ban elvész London valós hangja az integráció jövőjéről döntő kormányközi értekezle­ten, s így Nagy-Britannia nem tud megfelelő ellensúlyt ké­pezni a francia elképzelések­hez képest is túl föderalista német törekvésekkel szem­ben. MTI JELCIN ES GALI TALALKOZOJA Oszét-grúz rendezés Az ENSZ támogatása, illetve a világszervezet megreformálása egyaránt Oroszország stratégiai érdeke - jelentette ki tegnap Moszkvában Borisz Jelcin elnök, Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral ta­lálkozva. - Gáli már hagyományosnak tekinthető látogatásai rendre tá­mogatást jelentenek az orosz gazdasági reform nehéz idősza­kaiban, illetve lendületet adnak a jogállam megteremtését célzó erőfeszítéseknek - mondta Jel­cin a találkozó elején. Megje­gyezte egyben, hogy az ENSZ fo­kozott figyelmet fordít a FÁK-ra. A mintegy kétórás találkozón szó volt egyebek közt az ENSZ és Oroszország kapcsolainak ala­kulásáról és a regionális konflik­tusokról, illetve az ENSZ béke­fenntartó szerepéről. Jelcin a Gálival folytatott tár­gyalások előtt a Kremlben emlé­keztetőt írt alá a grúz-oszét konflitkusban érintett felek ve­zetőivel a biztonsági és bizalo­merősítő lépésekről. Jelcin mel­lett ellátta kézjegyével az előze­tes megállapodást Eduard Se­vardnadze grúz, Akszárbek Gala­zov észak-oszét elnök, illetve a szakadár Dél-Oszétia parla­mentjének elnöke, Ludvig Csibi­rov. A oszét-grúz válság még a szovjet időkben 1990. decem­berében robbant ki, miután a Grúziához tartozó autonóm terü­let egyesülni akart az Oroszor­szági Föderációt alkotó Észak-Oszétiával. Az akkori har­cok több mint száz halálos áldo­zatot követeltek. Jelcin csütörtökön találkozott Mircea Snegur moldovai elnök­kel. A mai FAK-csúcs előestéjén pedig este a szorosabb integrá­cióról tárgyalt a „négyek" cso­portjához tartozó országok - Fe­héroroszország, Kazahsztán és Kirgizia - vezetőivel. MTI AUSZTRIA SZIGORÍT Kiutasítható külföldiek Újabb részletek váltak ismertté a külföldiekre vonatkozó osztrák törvény tervezett módosításából. A tervet ma mutatja be hivatalo­san két kidolgozója, Caspar Ei­nem szociáldemokrata belügymi­niszter és Andreas Kohl, a koalíci­ós Osztrák Néppárt frakcióve­zetője. A tervezet szerint csak azok a külföldi vendégmunkások kap­nak tartózkodási engedélyt Auszt­riában, illetve azoknak hosszab­bítják meg az engedélyét, akik hi­vatalos úton munkához jutnak. Egészen pontosan: akik „nem hajlandók a hivatalos munkaköz­vetítők rendelkezésére állni", azok nem maradhatnak az or­szágban. Újdonság lesz az is, hogy ezek a személyek akkor is kiutasíthatók, ha már öt éve Ausztriában van állandó lakhe­lyük. Ezzel a rendelkezéssel az osztrák hatóságok meg akarják akadályozni, hogy olyan külföldi­ek vegyék igénybe a szociális jut­tatásokat, akik nem akarnak dol­gozni. Könnyítés, hogy az előrelát­hatólag június végén a parlament elé kerülő, majd még idén életbe lépő törvénymódosítás nem hatá­rozza meg, és nem is korlátozza, hogy hány külföldi diák tanulhat Ausztriában - 1996-ban 2340 helyet engedélyeztek. Nem kell bizonyítani sem, hogy valaki kül­földiként Ausztriában jár egye­temre, mert a hatóságok kétes esetben kikerestetik az adatokat az érintett felsőoktatási intéz­mény számítógépéből. Ezentúl kitoloncolhatok az or­szágból azok a külföldiek, akik a beutazásuk utáni első hónapban szándékos bűncselekményt kö­vetnek el, illetve azok az ennél ré­gebben Ausztriában tartózkodó személyek, akik visszaesőként követnek el büntetendő cselek­ményt. Az osztrák ellenzéki pár­tok máris élesen bírálják a ké­szülő rendelkezéseket. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents