Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-11 / 84. szám, csütörtök

1996. április 10. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJ SZ Ó 843 I Elhunyt Rozsár József A nyugalmazott színész 1958. május l-jétől volt a MATESZ (most Komáromi Jókai Színház) tagja. 1921. július 25-én szüle­tett. Színészvizsgát 1938-ban tett Budapesten. Erdélyi, majd Kőszeghy társulatában játszott. A háború alatt hadifogságba ke­rült, de ott sem hagyta abba a „játékot" - a hadifoglyok szín­társulatában szerepelt. A felsza­badulás után 10 éven át a hi­daskürti Csemadok-társulat szí­nésze volt. Ezután-jött a Magyar Területi Színházba, ahol volt Pamut sza­bó a Három szegény szabóle­gényben, Horváth papa a Külö­nös házasságban, rendőr a Lili­omban, Kudelka egyházfi a Szent Péter esernyőjében, ba­csó a Zöld fához címzett fogadó­ban, és még sorolhatnánk sze­repeit. 1982. augusztus 31-én vonult nyugdíjba, de továbbra is aktív tagja maradt színházunk­nak. Szíve 1996. április 2-án szűnt meg dobogni. Tisztelettel adó­zunk emlékének. A Komáromi Jókai Színház társulata Szabadságjogok korlátozása A Slovenská Republika napi­lap szombati számának kultu­rális mellékletében közölte a nyilvános tájékoztatásról szóló, immár tizenötödik törvényter­vezetet, amelyet korábban jó­váhagyott a kormány tömegtá­jékoztatási és legiszlatív taná­csa. Ezért valószínűsíthető, hogy a kabinet ebben a formá­ban fogja megvitatni. A Szlovák Újságírók Szindikátusa lapunk­nak eljuttatott állásfoglalásá­ban bizonyos fenntartásait fe­jezte ki a törvénytervezettel kapcsolatban. A tervezet egyes paragrafusai például korlátoz­zák az emberi jogok és az alap­vető szabadságjogok védel­méről szóló európai egyezmény által garantált jogokat. A terve­zet által javasolt pénzbünteté­sek egzisztenciálisan is veszé­lyeztethetik az egyes sajtóter­mékeket, ráadásul a büntetés nagyságát nem a bíróság, ha­nem a kulturális minisztérium szabja meg. Ez már csak azért is veszélyes, mert a pénzbünte­tés háromszori elodázása után ­ellentétben az alkotmánnyal ­megszüntetik a sajtóterméket. Az állásfoglalás végül leszöge­zi: nyugtalanító, hogy a törvény­tervezetben az állam nem az al­kotmányos jogok védelmezője­ként lép fel, hanem mint annak korlátozója. -U­KÖZGYULES ELŐTT AZ SZVFT Bővíteni az önkormányzatok hatáskörét UJ Szó-tudósítás Hatodik alkalommal hívták össze a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának közgyűlését, amelyet először rendeznek Pozsonyban. Az Istropolis kapacitása lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a társuláshoz tartozó települések mindegyike képvi­seltesse magát a Jövő héten megtartandó közgyűlésen, amelyre 800 küldöttet és 200 vendéget várnak. kozó javaálataikat a kormány nem vette figyelembe, pedig a miniszterelnök azt ígérte, az ön­kormányzatokat érintő kérdé­sekben minden esetben kikérik a véleményüket, sőt azt fi­gyelembe is veszik. Az egyes községekben most aláírásokat gyűjtenek, így tiltakozva a kor­mány területfelosztási terve el­len. Most például Moravský Ján lakosai tiltakoznak amiatt, hogy a terv szerint egy másik járás­hoz fognak tartozni. A társulás elnöke azonban azt reméli, a Michal Sýkora, a társulás el­nöke tegnap tájékoztatta az új­ságírókat a tanácskozás legfon­tosabb célkitűzéseiről, feladata­iról. Az SZVFT évente egyszer tart közgyűlést, s már hagyomá­nyosan áprilisban rendezik meg. Sýkora közölte, személyi válto­zások ezúttal sem lesznek a ve­zetőségben. A társulásnak a vezetése csa­lódásként könyvelte el azt, hogy az új területi beosztásra vonat­kormány - ígéretéhez híven - az egyes járások végleges megraj­zolásánál figyelembe veszi az egyes települések kifogásait, il­letve javaslatait. Az SZVFT ugyanis csak akkor teljesítheti kitűzött feladatát, ha az állami szervek a társulást egyenrangú tárgyalópartnernek tekintik. Az önkormányzatokat még arról sem tájékoztatták, mi­lyen jogköröket vesznek majd át az állami szervektől. Arra meg egyelőre nem is kaptak ígéretet, hogy az állam bizonyos hatáskö­röket az önkormányzatok kezé­be adna. Pedig a társulás jövő heti közgyűlésén éppen az ön­kormányzatok jogkörének bőví­tése szerepel az első helyen. (molnár) EGYEVES AZ APOLLO Az egészség felemel... ... Jelszó jellemzi az Apollo vegyipari egészségbiztosító egyesz­tendős tevékenységét. A tegnapi pozsonyi sajtótájékoztató épp ezért az értékelés jegyében zajlott. Dr. Vladimír Balogh ve­zérigazgató örömmel nyugtázhatta: az 1996-os év első hónap­jaiban elérték a törvény által megszabott biztosítottlétszámot (300 ezer), sőt április l-ig 62 063-mai túl is szárnyalták azt. U] Szó-tudósítás - Nehéz esztendőt tudunk ma­gunk mögött, a törvények módo­sítása nem kedvezett a biztosítot­takért folytatott küzdelemben. A siker ellenére javítani kívánjuk szolgáltatásaink minőségét. Az Apollo ugyanis kezdettől fogva a megelőzést szorgalmazza, és ki­emelten támogatja anyagilag is, miközben nagy hangsúlyt helyez főleg a kardiológiai és az onkoló­giai betegségek elleni küzdelem­re. Az induláskor 41 ezer biztosí­tottat jegyeztek, az év végén 191771-et, ám ez év első hónap­jaiban a vegyi biztosító iránt ug­rásszerűen megnőtt az emberek bizalma. Az Apollo eddig 42 ren­delőintézettel, 45 kórházzal, 2942 magánorvossal, 249 szak­orvossal, 653 gyógyszertárral, 111 látszerésszel, 17 gyógy­fürdővel szerződött, s biztosította­inak fedezi pl. a fogamzásgátló szerek árát, hozzájárul a fogásza­ti kiadásokhoz, illetve a sterilizá­ció költségeihez is. Tavaly a biztosító 506 millió ko­ronával rendelkezett, a közös alapba 130 milliót utalt át. A leg­több kiadást a gyógyszerek költ­ségei jelentették (37,7 százalék), a kórházi ellátás 34 százalékot, a járóbeteg-rendelés 23 százalékot emésztett fel. A gyógyellátásra 208 095 683 koronát költött a biztosító. A „legolcsóbbak" a 10-14 évesek voltak: egy gyerek­re havi 172,20 koronát, az 50-54 évesek gyógyítására 417,80 koronát, az 55-59 éve­sekre már 490,40, a 70-74 éve­sekre viszont már 662,50 koro­nát költöttek. Az állam által biztosítottak után az Apollo 350-450 korona havi „fejpénzt" kap (az összlét­szám 42,5 százalékát alkotják), a 60 éven felüliek esetében az összeg megháromszorozódik. - Mi egyelőre női biztosítónak tartjuk magunkat, ugyanis klien­seink 51 százaléka nő - jegyezte meg Balogh doktor -, ám azt sze­retnénk, ha mind a fiatalok, mind a nyugdíjasok minket választaná­nak. Szabad biztosítóválasztás van, ezért csakis minőségi szol­gáltatásokkal leszünk képesek a bizalmukba férkőzni. (péterfi) Pro Urbe díjak Dunaszerdahelyért Uj Szó-tudósítás A dunaszerdahelyi városi önkormányzat tegnapi ülésén egyetlen napirendi pont szerepelt, mégpedig a Pro Urbe dí­jak átadása. Az 1995. évi kitüntetéseket hárman kapták: a negyed évszázada sikereket arató Fókusz színjátszó együt­tes, a város szülötte, az Izraelben élő Krausz Dávid (1991-94-ben Izrael magyarországi nagykövete), valamint a Budapesten élő Munkácsy-díjas festőművész, Luzsicza Lajos. A kitüntetéseket Pázmány Péter polgármester ke­zéből vették át az ünnepeltek. Luzsicza Lajos kötődése szülővárosához, Érsekújvárhoz legendás, de az utóbbi években ugyanilyen erős kapocs fűzi Dunaszerdahelyhez is, lévén ő az egyik szülőatyja az 1994-ben létrehozott - európai viszonylatban is egyedülál­ló - Kortárs Magyar Galériának. Az elismerés nemcsak őt il­leti meg, szólt Luzsicza Lajos a vendégekhez, mert szerinte Pázmány Péter lelkesedése és segítsége nélkül a városnak nem lett volna galériája. (kopasz) Autópálya '96 TA SR-hír Dezider Szabó közlekedésügyi és távközlési államtitkár nyitotta meg tegnap Pozsonyban az Autópálya '96 elnevezésű nemzetközi kiállítást és konferenciát, amely a szlovákiai au­tósztráda-program kiépítésének prob­lémáját vizsgálja meg számos szem­szögből. Szabó közölte: a pályaháló­zat kiépítése nemcsak a kormány­program teljesítésének szempontjá­ból fontos, hanem nemzetközi súlyú feladat is, mivel elősegíti az európai autópályák integrációját. Az államtit­kár ezzel rámutatott arra a tényre, hogy Szlovákia területét észak-dél, il­letve kelet-nyugat irányban is keresz­tezi egy európai, kiemelt fontosságú potenciális útvonal. A 2700 négyzet­méter alapterületű kiállítás április 12­ig tekinthető meg. Mind több helyen csöng a telefon A 100 lakosra jutó főállomások sűrűsége 35,02 31,85 13,38 14,33 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 VÁLASZ OLVASÓINKNAK i Gyermekotthon vagy nagyszülői gondoskodás K. L: A lányom kilenc éwei ezelőtt szülte meg a gyermekét. Soha nem tudtuk meg, hogy ki a gyermek apja. A lányunk most belekeveredett valamiféle zűrös ügyekbe, vádat emeltek ellene, attól tartunk, hogy elítélik őt. Gndolom, ilyen esetben az unokánkat árvaházba küldenék. Azt szeretnénk tudni, létezik-e olyan lehetőség, hogy az unoka nevelését mi, a nagyszülők vegyük át. Igen, a családjogi törvény 45. §-ának első bekezdése lehetősé­get nyújt arra, hogy „amennyi­ben azt a kiskorú gyermek érde­kei megkívánják, a bíróság olyan személy gondozásába adhatja a gyermeket, aki nem a szülője, ha ez a személy szavatolni tudja a gyermek rendes nevelését." Az említett törvényi rendelke­zés alapján a bíróságok éppen a nagyszülők nevelésébe adják rendszerint a gyermekeket, ha róluk a vér szerinti szüleik nem tudnak ilyen vagy olyan akadá­lyok miatt gondoskodni. Nem tudjuk, mennyire komoly és megalapozott a lányuk ellen felhozott vád, tény viszont az, hogy a gyermek (az unokájuk) érdekében mielőbb lépni kelle­ne ebben az esetben. Az ügy in­tézésére felkérhetnek ügyvédet, jogtanácsost, de ugyanakkor fel­kérhetik a gyermek lakóhelye szerinti család- és gyermekvé­delmi hivatalt is arra, hogy támo­gassa, segítse önöket céljuk el­érésében. Vannak ennek az esetnek más olyan vonatkozá­sai is (említhetnénk itt nagyon röviden a családi pótlék és az adókedvezmény kérvényezé­sét), amelyekre - helyszűke mi­att - nem áll módunkban részle­tesen kitérni. (fekete) Ú] Szó-Információ INFO-iroda Komáromban s ékről. Naprakész információk­kal rendelkezünk a környék kul­turális és sportrendezvényeiről, szolgáltatásairól, természeti szépségeiről, fürdőhelyeiről és a fontosabb intézmények székhe­lyéről. Mindezt négy nyelven: magyarul, szlovákul, németül, il­letve angolul kaphatja meg az érdeklődő. A vezetővel együtt négy alkal­mazottal dolgozik az INFO-iroda, amely egyelőre ideiglenes szék­helyen és ideiglenes nyitvatar­tással - hétfőtől péntekig 7.30­tól 15.30-ig - működik. A közel­jövőben sok munka vár majd az alkalmazottakra, hiszen április 15-én kezdődnek a Lehár Na­pok, április 26-án a Komáromi Napok, két nappal később pedig a röplabda diák Világ Kupa mérkőzéseire kerül sor. Vala­mennyi rendezvényre több száz látogatót várnak a városba, akik valószínűleg élni fognak majd az iroda szolgáltatásaival. (kamoncza) Ma délelőtt Komáromban, a Tiszti Pavilon épületében meg­nyitják a városháza mellett működő tájékoztatási (INFO) iro­dát, amely a tájékoztatási és ide­genforgalmi szakosztály része­ként tevékenykedik majd. Batta György, a szakosztály vezetője így foglalta össze az INFO-iroda rendeltetését: - Ez olyan szolgál­tatás, amely mind a város lako­sainak, mind a városba látogató idegennek alapvetően fontos in­formációkkal szolgál a szállás, az étkeztetés, az egészségügyi és egyéb szolgáltatások, illetve a látnivalók területén, s mint olyan a szlovákiai INFO-irodák hálóza­tába tartozik. Szolgáltatásaikról részlete­sen Tóth Jusztina irodavezető tájékoztatott: - Széles körű adatbázissal rendelkezünk, amelyben megtalálható vala­mennyi fontos adat Komárom­ról és a városhoz közeli települé­Kötelező jegyvétel TA SR-hír A pénzügyminisztérium rendelete értelmében április el­sejétől a menetrend szerinti autóbuszjáratokon azok, akik Ingyen utaznak (elsősorban a 70 évnél Idősebb nyugdíja­sokra vonatkozik ez), minden megkezdett 50 kilométer után 1 korona értékű nyilvántartó jegyet kötelesek váltani. Naďa Ondrišova. a közlekedésügyi, postai és távközlési mi­nisztérium szóvivője közölte, erre azért van szükség, hogy a Szlovák Autóbusz-kózlekedesi Vallalat pontosan fel tudja mérni az utasok számát, a járatok kihasználtságát. A kormány 1991 augusztusá­ban fogadta el a 2000-ig szóló távközlés-fejlesztési programot. Abban az időben 100 lakosra csak 14,33 főállomás jutott, a digitalizáció szintje pedig gya­korlatilag a nullával volt egyenlő. A telekommunikációs projekt első szakaszára a terve­zettnél is többet, 17 milliárd ko­ronát fordítottak. Ennek ered­ményeként tavaly már közel 21 főállomás jutott 100 lakosra, a digitalizáció aránya elérte a 23 százalékot. A megvalósulás sza­kaszába lépő második lépcsőfok akár 55 milliárd koro­nába is kerülhet, ám ennek árán az ezredfordulóra 35 főállomás jut 100 lakosra, és a digitalizá­ció aránya is elérheti a 75 száza­lékot. További elvárás, hogy át­lagosan a telefonigénylést kö­vető öt hónapon belül szereljék be a kívánt telefont. Jelenleg en­nek átlagos időtartama 19 hó­nap körül mozog. -no­PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI 1 ÚJ Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTENYDE­MOKRATA MOZGALOM öröm­mel fogadta a hírt, hogy Michal Kováč államfő nem írta alá a Btk. módosítását, s reméli, hogy az ismételt parlamenti vi­ta során a törvényhozás elveti az itthon és külföldön is bírált kormány-előterjesztést - jelen­tette ki a tegnapi sajtótájékoz­tatón Szigeti László alelnök. Emlékeztetett az ellenzék ígé­retére, hogy amennyiben a par­lament ismételten megszavaz­ná a törvényt, úgy az alkot­mánybírósághoz folyamodnak. - Ezek olyan törvények, amelyekkel a DSZM megszilár­dítja hatalmát - fejtegette Szi­geti, aki attól tart, hogy az ügyészségről szóló új törvény­tervezet is, melyet kedden ha­gyott jóvá a kormány, a hata­lom megszilárdítását szolgálja. Felhívta az újságírók figyelmét a járási tanügyi igazgatóságok­ra, amelyek arra kötelezik az iskolaigazgatókat, hogy mond­janak véleményt, vajon az ön­kormányzatokhoz akarnak-e a jövőben tartozni. Szigeti sze­rint azért kérdezik ezt, hogy a későbbiekben arra hivatkoz­hassanak, az iskolaigazgatók sem akarnak az önkormányza­tokhoz tartozni. (gágyor) A DEMOKRATIKUS UNIÓ ál­lásfoglalását azzal kapcsolat­ban, hogy Michal Kováč nem írta alá a Btk.-módosítást, teg­nap szerkesztőségünknek is megküldték. A dokumentum szerint a DU nagyra értékeli az államfő elvi magatartását, mellyel bizonyította, hogy az al­kotmánnyal, elnöki esküjével és Szlovákia érdekeivel össz­hangban teljesíti kötelezettsé­geit. -Ú-

Next

/
Thumbnails
Contents