Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-02 / 78. szám, kedd

6 \ ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. április 6. VAGYONI IGENYEK ES TORVENYEK Százezer koronával megkárosítva? A mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjával kapcsolatosan még mindig sok a vitatott kérdés. Főleg a vagyonrészek rendezése körül, annak ellenére, hogy az erre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket törvény szabályozza, amelynek helyességét, Illetve hiányosságait nem vagyunk hivatottak elbírálni. Tény viszont, hogy ilyen vagy olyan értelmezése sok esetben konfliktusokat szül a jogosult személyek és a szövetkezetek között. A felek közötti hadakozást általában a jogosult személyek vagyonrészének rendezése okozza. A Kisgéresi Mezőgazdasági Szövetkezet vagyonából a transzformációs törvény alapján 716 jogosult személy tart igényt részesedésre, köztük a bacskai Pcsoiinszky család is, amely 4,384 hektár földterület után járó vagyonrészre nyújtotta be igényét. A vagyonkiadás kálváriája a vállalkozni szándékozó család és a szövetkezet között már a visszaigényelt földterület kijelölésekor elkezdődött. Ugyanis a szövetkezet nem abban a dűlőben mérte ki a visszaigényelt földterületet, ahol azt a jogosult személy kérte. - A parcella kimérésével egyrészt azért nem értettünk egyet, mert három villanyoszlop is van a területen, másrészt ennek a területnek az értéke alacsonyabb, mint a szövetkezet által használt földünké - mondta a család vagyoni ügyeinek rendezésével megbízott ifj. Pcsoiinszky Sándor mérnök. A feleknek többszöri tárgyalás után sem sikerült megegyezniük. A panaszosok az ügyben a járási szervektől kezdve a legfelsőbb szintű hivatalokig mindenhová fordultak igazságtételért, mert közben a vagyonrészük rendezését sem találták elfogadhatónak. - Az igazi problémák ott kezdődtek, hogy a szövetkezet elnöke, a saját transzformációs tervezetükre hivatkozva, elutasította a vagyonrész teljes összegének kifizetését, mondván, hogy annak csupán 36 százalékára vagyunk jogosultak. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet által használt földünk után járó 148 065 korona helyett valamivel több mint 50 ezer koronát hajlandók fizetni. Nem hiszem, hogy az elnök úr helyesen jár el, amikor a törvényre hivatkozva próbálja megkárosítani a jogosult személyeket. Kíváncsi vagyok, mi van azoknak a megmaradt részével, akik elfogadták a 36 százalékot! A leveleikre a hivatalokból érkezett válaszok sem nyugtatták meg Pcsolinszkyékat, ezért magához a miniszterelnökhöz fordultak panaszukkal. Kiss Tóth László mérnök, a Kisgéresi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke sem vitatja a panaszosok követelésének jogosultságát, de először is a kimért földterülettel kapcsolatos megjegyzésre reagált: - Először is, ami a kimért földterület hektáronkénti érté két illeti, az 45 ezer korona, a szövetkezetbe behozott földé pedig csak 40 844 korona. A villanyoszlopokról csupán annyit, hogy a dűlőben kimért valamennyi parcellához még három métert hozzáadtunk. Tehát nincs szó megkárosításról. Pcsoiinszky mérnök úr azt kérte, a földdel együtt adjuk ki a vagyonrészt is. Ez ellen nem is lett volna kifogásunk, mert a transzformációs törvény alapján ezt minden jogosult személy kérheti. Ellenben ő mindezt készpénzben akarta. A transzformációs terv szerint viszont a forgótőkénk 34 millió korona, ezt tudjuk kiadni vagyonrészként, több dolognak az átruházásával, és csak 36 százalékot készpénzben - tájékoztatott az elnök, majd így folytatta: - Sosem törekedtünk arra, hogy valakit megkárosítsunk, de a törvények mindenkire vonatkoznak, és mi próbálunk törvényesen eljárni az ügyben. Transzformációs tervezetünk alapján a szövetkezeti vagyon szétosztásánál a gazdaság vagyoni szerkezetéből kell kiindulnunk, ami annyit jelent, az igénylőknek fel kell, hogy kínáljuk a holt és ingó vagyonunk egy részét is, hogy a szövetkezet vagyoni struktúráját továbbra is megtarthassuk. (katócs) KFRALYHELMEC Templomszentelés Nemrégiben Királyhelmecen, a város főutcáján görög katolikus templomot avattak, amelyet Milan Choutur, az eperjesi egyházmegye püspöke szentelt fel. A város görög katolikus hívei évek óta azon szorgoskodtak, hogy saját templomot építsenek maguknak, de anyagi helyzetük ezt eddig nem tette lehetővé. Ezért megvásárolták az egyik időközben megüresedett század eleji épületet, amelyet szerény, de a hívek igényeinek megfelelő gyülekezeti hellyé alakítottak. Társadalmi munkával és szponzorok segítségével a város egyik legrégibb épülete rövid időn belül új rendeltetésének megfelelő formát öltött, kedves színfolt a panelházak szomszédságában. A templomszenteléssel egybekötött szentmisén sok hívő gyűlt össze, nemcsak a vidékről, hanem külföldről is. A Milan Choutur és Ósz István egyházközségi esperes által celebrált közös szentmise után a püspök a hívek elszántságát, hitét, a keresztény egyház iránti elkötelezettségét hangsúlyozva adta áldását a királyhelmeci görög katolikus hívek új templomára. (kat.) MUNKANÉLKÜLISÉG A NAGYKÜRTÖSI JARASBAN Önerőből nem tudják megoldani A Nagykürtösi Járás egyrészt hátrányos fekvésénél, másrészt mezőgazdasági Jellegénél fogva nem vonzza Igazán a tőkebefektetőket. S ha nincs tőke, akkor új munkahelyek teremtésére sincs kilátás. A régióban magas, a 20 százalékot is meghaladja a munkanélküliség aránya. Katarína Lőrincová személyében új igazgató került a Nagykürtösi Járási Munkaügyi Hivatal élére. Vele beszélgettünk a munkaerőpiac helyzetéről és a távlatokról. - TaValy márciustól kedvező képet mutatott a foglalkoztatottság alakulása a járásban, ám az év vége felé - ez évente ismétlődik - a mező- és erdőgazdaságban, valamint az építőiparban az idénymunkák befejeződése miatt megemelkedett a munkanélküliek száma. December végén 4213 állástalant tartottunk nyilván. Változatlanul az alapfokú műveltségűek körében található a legtöbb munkanélküli, és továbbra is a mezőgazdaságban dolgozók helyzete a legbizonytalanabb, vagyis ott, ahol a mezőgazdasági termelésen kívül más munkalehetőség nem akad. E települések közé tartozik többek közt Čelovce, Gyürki, Hrušov, Ipolyhídvég, Rárósmulyad, Pravica, Ipolyszécsénke és Felsőzellő, s ezekben a községekben bizony 30 százalék feletti a munkanélküliség. Néhány, a járás szempontjából döntő fontosságú cégnél (a mezőgazdasági vállalatok kivételével) stabilizálódott a foglalkoztatottság. Komolyabb gondokkal csak a Dolina Bánya Rt. küzd, ha netán bezárnák a bányát, 1500 ember kerülne az utcára. • Milyen megoldások kínálkoznak? - Az iparilag legfejletlenebb járások közé tartozunk, ami negatívan hat a vállalkozói aktivitásra is. Ezért a munkaügyi hivatal támogatja a vállalkozói tevékenységek fejlesztését, a társadalmilag hasznos munkahelyek létesítését és az átképzés különböző formáit. Tavaly például 351 kérvényt regisztráltunk társadalmilag hasznos munkahelyek létesítésére, ebből 260 megfelelt a követelményeknek. E célra több mint 116 millió koronát hagytunk jóvá, ám csak 72 milliót fizettünk ki, mert nem minden kérvényhez érkeztek meg idejében a szükséges okmányok, illetve nem minden esetben volt szó új munkahely teremtéséről. • Milyen volt az érdeklődés az átképzési programok iránt? - Tavaly 133-an vettek részt ilyen tanfolyamokon, s hatvanan el is helyezkedtek közülük. A hivatal a munkanélküliek rekvalifikálására több mint egymillió koronát fordított. • Mennyi pénz jutott a közhasznú munkák támogatására? - 1995-ben 89 szerződést kötöttünk, ezek eredményeként 311 közhasznú munkahely létesült. Az erre fordított összeg meghaladta a 6 millió koronát. • Mit akarnak tenni a foglalkoztatottság növeléséért? - Csak lassú ütemben halad az új munkahelyek létesítése. Az idényjellegű ágazatokban a tavasz közeledtével újra megnő a foglalkoztatottak száma. Feltételezéseink szerint a járás jelentősebb vállalatainál nem kell számolni elbocsátásokkal, de munkaerő-felvétellel sem. Ha lenne elég pénz, további közhasznú munkahelyek létesítésével is mérsékelhető lenne a munkanélküliség. Ám saját erőnkből nem tudjuk megoldani a problémákat. Éppen ezért szükség van a kormány- és kormányon kívüli intézmények támogatására is az új munkalehetőségek létesítésénél, illetve a jelenlegiek megtartásánál. Gondolok itt a járásunkat érintő tervezetek előnyben részesítésére, a járás előnyös régióvá való átalakítására, ahol adókedvezményekkel, állami dotációkkal, vámmentes zónával növelnék a vállalkozó kedvet. Folytatni kell a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum transzformálását, mégpedig úgy, hogy ne törjék le az újonnan alakuló mezőgazdasági szövetkezetek és a magángazdák ambícióit. BODZSAR GYULA Roísnyó R.szombat . Pozsony Galánta Losonc Nagykürtös Klsgéres Királyhelmec •.szerdahely Komarom Lukanénye RIMASZOMBAT A túlélés gondjairól Pár napja tartotta konferenciáját a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, amelyen részt vett többek között Kolár Péter, az új főtitkár, valamint Máté László, a Csemadok OV tagja is. Polgári László, a területi választmány elnöke ismertette az elmúlt évek tevékenységét, a leglátványosabb programokat videofelvételeken követhették nyomon a résztvevők. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a Csemadok titkárságán nincs fizetett dolgozó, elképzeléseik szerint nem is lesz. A munkát továbbra is a 15 tagú területi választmány irányítja majd. Elhangzott, hogy nagyobb önkormányzati segítségre lenne szükségük, szó volt a túlélésről, az önfinanszírozási lehetőségekről, a vállalkozók és a magyar politikai pártok bevonásáról a Csemadok munkájába A területi választmány tagjai kinyilvánították, hogy az esetleges új területi beosztással a területi választmány alapszervezeteinek a létszáma nem változik meg, mivel a járáshatár beszűkülésével nem változik meg a tv összetétele. Még abban az esetben sem, ha Beretke és Gömörpanyit a Rozsnyói járás részét fogja képezni, Tornaija pedig Nagyrőcéhez kerül. A millecentenáriumi rendezvényekkel kapcsolatban eldöntötték: a legrangosabb rendezvényt Tornaiján szervezik meg, ezen kívül Rimaszombat is tervez ilyent, sőt kívánatos lenne, ha minél több településen létesítenének millecentenáriumi emlékhelyeket. Az elkövetkező választási időszakra is Polgári Lászlót választották meg a tv elnökének, a két alelnök Balajthy Lajos (Tornaija) és Szamos Zsuzsa (Ajnácskő) lett. (farkas) PALÓC TARSASAG Értékelték a pályamunkákat Idén januárban, a magyar kultúra napja alkalmából a nagykürtösi székhelyű Palóc Társasága honfoglalás 1100. évfordulója évében azzal a céllal hirdetett pályázatot, hogy létező magyar iskoláinkban a magyar gyerekek az egészséges nemzeti kultúra ápolói és fejlesztői lehessenek. A megadott témakörök (pl.: Mit jelent nekem a magyar kultúra?; Szülőföldem anyanyelvemen; Mit kell tennem azért, hogy lakóhelyemen és környékén viruljon a magyar kultúra?) bármelyikének kidolgozásával pályázhatott minden alap- és középiskolás, akár több pályamunkával is. Március 15-én Ipolyvarbón, a magyar szabadságharc évfordulóján rendezett járási méretű ünnepségen ismertették a pályázat végeredményét. A szakavatott zsűrinek 26 pályamunkából kellett kiválasztania a legszínvonalasabbakat. Az alapiskolások kategóriájában Bartek Péternek, a Pozbai Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulójának pályázatát találta a legjobbnak. Megosztott második díjat kapott Mics Zoltán (Ipolynyék) és Tóth Erzsébet (Pózba), a harmadik díjon pedig Bartalos Andrea (Ipolybalog) és Tóth Erika (Pózba) osztozott. A középiskolások kategóriájában kimagasló dolgozattal érdemelte ki az első helyet az ipolyvarbói Füzesi András, aki a Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium diákja. Mögötte végzett Koncz Diana (Rimaszombati Magyar Tannyelvű Gimnázium) és Kovács Attila (Ipolysági Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet). A helyezést elért alapiskolások könyv- és hanglemezcsomagot, a középiskolások pénzjutalmat kaptak. Felkészítő tanáraik közül Juhász Mária (Pózba), Kossuth Lajosné (Ipolynyék) és ZacharAnna (Ipolyság) részesült ajándékban. (bodzsár) Prikler László felvétele Egyházgellén készült LUKANENYE Ritka ünnepre készülnek Tulzas nélkül allithato, hogy a '89-es rendszerváltást követően az 1400 lakosú Lukanénye történetében új korszak kezdődött. Bár ezt megelőzően is a Nagykürtösi járás legdinamikusabban épülő települései közé tartozott, ám az elmúlt öt-hat esztendő alatt minden eddiginél mélyrehatóbb változások történtek a falu életében. Ezek Híves György polgármester nevéhez fűződnek. Már a második megbízatási időszakban Intézi szülőfaluja ügyes-bajos dolgait. Sokan a régió egyik legrátermettebb és legaglllsabb polgármesterének tartják. A minap az átadás előtt álló kápolnatemplomban találkoztam vele, ahol rövid megbeszélést tartott Patay László festőművésszel. - Éppen az utolsó simításokat végzi a mester a falfestményen - mutat a polgármester a mennyezetig érő faállványok mögött látható monumentális kompozícióra. - Egyébként a művész úr 12 éves koráig a községünkben élt, az édesapja itt volt kántortanító a harmincas években. Ezért is esett rá a választásunk, és nagyon örülünk, hogy nem utasította el felkérésünket a kép megfestésére. - Miről is szól tulajdonképpen a festmény? - fordultam Patay Lászlóhoz, akiről megtudtam, hogy a Budapesti Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanáraként vonult nyugdíjba, Munkácsy-díjas, érdermes művész. - Röviden úgy foglalhatnám össze, hogy a kompozíció középpontjában a templom névadója, a Jó Pásztor áll, köréje csoportosulnak Jézus működésének és életútjának fontosabb mozzanatai. Több hónapos műtermi előkészületek után, három héttel ezelőtt fogtunk hozzá a 90 négyzetméternyi alapterületű kép megfestéséhez Fekete András barátom és Dómján Gábor tanítványom közreműködésével. - Mikor vehetik birtokukba a hívek az új templomot? - kérdeztem Híves Györgytől. - Egy hónap múlva, április 27-én szenteljük fel. Kettős ünnepséget tartunk majd. Az első napon harangszentelés előzi meg a templomszentelési szertartást. A meghívott neves vendégek díszebéden vesznek részt, majd utána következik az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékrriűvének megkoszorúzása. Este pedig diszkó és táncház várja a fiatalokat az ifjúsági klubban. Másnap, vasárnap tartjuk a millecentenáriumi ünnepséget, amely itt, a kápolnatemplomban kezdődik a községtörténelmijelképeinek megáldásával és a millecentenáriumi kép leleplezésével. A kápolna előcsarnokában elhelyezendő festmény Patay László alkotása. Délután megemlékezünk az 1947-1952-ben törvénytelenül kitelepítettekről és meghurcoltakról, díszpolgárokat avatunk, és kitüntetjük községünk legtevékenyebb polgárait. Az ezt követő kultúrműsorban a helyi műkedvelő csoportok mellett magyarországi és hazai vendégművészek és együttesek is fellépnek. (bodzsár)