Új Szó, 1996. április (49. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-18 / 90. szám, csütörtök

1996. április 17. BELFOLD - GAZDASAG ÚJ SZ Ó 907 | KOMAROMI HAJOGYAR Az év legjobb exportőre Tegnap a komáromi hajógyár sajtóosztályán arról tájékoztat­tak bennünket, hogy a tavalyi esztendő a gyár történetében különösen sikeres volt. A Szlo­vák Hajógyár Részvénytársaság a tavaly lebonyolított kiviteléért az év legjobb exportőre címet kapta. Milan Kopčok vezérigaz­gató a díjat március 28-án Vladi­mír Mečiar miniszterelnöktől és Ján Ducký gazdasági minisz­tertől vette át. A részvénytársa­ság a hajó- és úszóműgyártás kategóriájában kapta az elisme­rést. A komáromi hajógyár ta­valy az NL Schelde és az NL EL­DE teherhajókkal jelent meg a külföldi piacokon. A termelés­ben a kivitel-részesedése 98,9 százalék, a külkereskedelmi for­galomban 51,2 százalék volt. A hajógyár exportja főleg Német­országba'és Oroszországba irá­nyul. (km) Mečiart felmentették • TA SR-hír A Legfelsőbb Bíróság tegnap jogerős ítélettel lezárt egy Vladi­mír Mečiart érintő pert. Négy év­vel ezelőtt Vladimír Pavlík, a Charta '?7 aláírója azért tett fel­jelentést az akkori belügyminisz­ter ellen, mert az egy vágbesz­tercei nagygyűlésen kijelentette: „Ahhoz, hogy valaki forradalmat csináljon, két dologra van szük­ség - szívre és észre. Nem kétel­kedem abban, hogy Önnek van szíve." Miután a peranyagot a Leg­felsőbb Bíróság többször is visszaadta, a Pozsonyi Városi Bí­róság 1995. október 23-án hir­detett ítéletet. Eszerint Mečiar­nak írásban kellett (volna) bo­csánatot kérnie Pavlíktól és 20 ezer korona kártérítést fizetnie neki. A fellebbezés keretében tegnap dr. Jozef Štefanko elnök­letével a legfelsőbb instancia megszüntette az elsőfokú dön­tést. Štefanko közölte a felek­kel, hogy felülvizsgálatot kérhet­nek, de ebben az esetben Pav­líknak jogi képviselővel kell ren­delkeznie (Mečiart dr. Peter Ket­tős képviselte az ügyben). Vladimír Pavlík az ítélethirde­tés után elmondta, hogy ilyen döntést várt. Nem tudta meg­mondani, él-e a felülvizsgálat le­hetőségével. Viszont sem ő, sem pedig a Kommunizmus Ül­dözöttjeinek Szövetsége nem te­kinti ezzel lezártnak az ügyet, és újabb akciókat terveznek, ame­lyekről idejében tájékoztatják a közvéleményt. Az év első három hónapjában 1697 esetben pusztított tűz az országban, és 98 millió korona kár keletkezett ­21 ember meghalt, 38 pedig megsérült. A helyzet ezen a téren tovább romlott, bár a statisztika jobb, mint tavaly, amikor a harmaneci papírgyárban, illetve a strážskei Chemkóban bekövetkezett tűzvész 315 millió koronás kárt okozott. Az idei eddigi legnagyobb tűz a senicai SEGUM-ban pusztított (20 millió koronás kár), a nyitrai Park Olymp Centerben 15 millió korona kár keletkezett. Leggyakrabban viszont lakástüzek pusztí­tottak. Összesen 467 ilyen történt, és 17 ember halálát okozták. Tegnap is oltani kellett, mégpedig Pozsony belvárosában. Az Istropolis közelében levő teherpályaudvaron veszteglő vagonokban keletkezett tűz. (Somogyi Tibor felvétele) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó- és TA SR-hír Bugár Béla, a MAGYAR KE­RESZTÉNYDEMOKRATA MOZ­GALOM elnöke szerint a Szlo­vák TeleVízió napi hírműsorá­nak csak a neve változott meg, a tartalma nem. A pártelnök ugyanolyan elégedetlen az esti hírekkel, mint eddig, mivel az objektivitás kritériumaira a műsor szerkesztői továbbra sin­csenek tekintettel. Hangsúlyoz­ta, hogy a televízió gárdája ez­zel elsősorban a nézőket káro­sítja meg. Emlékeztetett a köz­társasági elnök egy korábbi ki­jelentésére, mely szerint maga fordul alkotmánybírósághoz, ha azt tapasztalja, hogy a nyelvtör­vénynek köszönhetően csök­kennek, illetve csorbát szen­vednek a létező kisebbségi jo­gok. Még ezen a héten levélben tájékoztatják az államfőt azok­ról az esetekről, amelyek a ki­sebbségi jogok megvonásáról tanúskodnak, így például a két­nyelvű bizonyítványok megszün­tetésének az elrendeléséről, va­lamint a középiskolai felvételi­vizsga-szabályok megváltozta­tásáról. Kérni fogják, tegyen eleget ígéretének, forduljon al­kotmánybírósághoz a nyelvtör­vénnyel kapcsolatban, miköz­ben ezt a Magyar Koalíció és a KDM képviselői is megteszik. Bugár röviden összegezte bé­késcsabai látogatása tapaszta­latait:: az ott élő szlovák közös­ség tagjai nem rendelkeznek is­meretekkel a készülő, külföldi szlovákokról szóló törvényről, ami arra utal, hogy a kormány nem kíváncsi az érintettek véle­ményére. Szigeti László képviselő fel­hívta a figyelmet arra, hogy az oktatási tárca, valamint a kerü­leti és a járási tanügyi hivatalok az utóbbi hónapokban számos, a nemzetiségi iskolákat érintő irányelvet, eligazító határozatot bocsátottak ki. Legveszélye­sebbnek a pártelnök által is em­lített, a vizsgaszabályok megvál­toztatását célzó irányelveket te­kinti, melyeket a tanügyi hivata­lok az oktatási tárca irányelvei alapján bocsátanak ki. Az 1979-ből származó, a felvételi vizsgákról szóló törvény 11. pa­ragrafusa lehetővé tette a szlo­vák középiskolákat választó nem szlovák tannyelvű alapis­kolát látogató diákoknak, hogy az úgynevezett profiltantárgyak­ból azon a nyelven felvételizze­nek, amelyen alapfokú ismere­teiket sajátították el, az oktatá­si tárca új irányelve viszont egy érvénybe nem lépett törvény­módosításra hivatkozva meg­szünteti ezt a lehetőséget. Szi­geti szerint ez a rendelet sérti az alkotmányt, melynek 12. cik­kelye kimondja: Szlovákiában a nemzeti vagy etnikai kisebbség­hez való tartozás következté­ben senki nem lehet megkáro­sítva, előnyben részesítve vagy hátrányos helyzetbejuttatva. El­lenkezik a rendelet az alkot­mány azon cikkelyével is, amely a nemzeti kisebbségek számá­ra lehetővé teszi, hogy vélemé­nyezzék az őket érintő határo­zatokat és jogszabályokat. - Je­len esetben véleményünkre sen­ki nem volt kíváncsi - mutatott rá Szigeti. (horváth) - Azzal, hogy a külügy-, illetve a gazdasági miniszter nem volt hajlandó részt venni a köztár­sasági elnök kínai látogatásán, a kormánykoalíció újból bebizo­nyította, hogy szűk hatalmi am­bícióit előbbre tartja Szlovákia nemzeti és állami érdekeinél ­mondta a DEMOKRATIKUS BAL­OLDAL PÁRTJÁNAK a sajtóérte­kezletén Brigita Schmögnerová alelnök. Pavol Koncoš képviselő sze­rint az ország erdeinek a 80 százaléka beteg, és ezt nem­csak a levegőszennyezés, ha­nem főleg a szakszerűtlen keze­lés és a rablógazdálkodás számlájára kell írni. Emiatt sze­rinte módosítani kellene az erdőtörvényt és növelni az erdé­szeti hivatalok hatáskörét. Schmögnerová elmondta: a párt április végi kongresszusa tiszteletben tartja majd a tagok véleményét, akiknek a három­negyede ellenzi a kormányba való belépést. • VÁLASZ OLVASÓINKNAK i Nevek anyakönyvezése B. K.: Kisfiúnkat 1994 januárjában magyar keresztnévvel anyakönyveztettük. Most júniusra várjuk második gyerme­künket. Szeretnénk tudni, hogy a most érvényes törvény szerint írathatjuk-e a keresztnevet magyarul a születési bi­zonyítványba, illetve ha kislányunk születik, a vezetéknevét ,,-ová" nélkül Is bejegyzik-e. Milyen paragrafusokra hivat­kozhatunk, ha a kórházi személyzet vagy az anyakönyvi hi­vatal akadékoskodna? Attól tartunk ugyanis, hogy az 1994 utáni leváltások révén „megfelelőbb" személyek kerültek az említett helyekre, és őket alighanem csak konkrét hivat­kozásokkal, érvekkel lehet majd jobb belátásra bírni. Az utóbbi időben nem szerez­tünk tudomást olyan esetről, hogy a keresztnevek és vezeték­nevek anyakönyveztetését sza­bályozó anyakönyvi törvényt vagy a névtörvényt valahol megszeg­ték volna. Az óvatosság persze nem árt. A keresztnévről (utó­névről) és a családnévről szóló 300/1993. Tt. sz. törvény 1. íj­ának (1) bekezdése kimondja: „A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők megállapodása határozza meg..." A 2. § (1) bekezdése pe­dig arról szól, hogy: „A Szlovák Köztársaság területén született gyermeknek az 1. §. szerinti mó­don és az ott említett feltételek teljesítése mellett több utónevet lehet adni, mégpedig idegen nyelvű utóneveket is, de legfel­jebb három utónevet. A gyermek utónevének az anyakönyvbe tör­ténő bejegyzése során a szülők kötelesek együttműködni a kör­zeti hivatallal" (mármint az anya­könyvet vezető körzeti hivatallal). Ami az „ovázást" illeti, erről a 154/1994. Tt. sz. anyakönyvi törvény 16. §-a a következő ren­delkezést tartalmazza: „A nem szlovák nemzetiségű személy női vezetéknevét a szlovák át­írás szerinti toldalék nélkül jegy­zik be, a) ha ezt a szülők a nőnemű gyermekük családnevének a születési anyakönyvbe a 13. § (1) bekezdése szerint történő bejegyzésekor, esetleg az örök­befogadók az örökbe fogadott gyermek családnevének a be­jegyzésekor kérik, hacsak nem megszüntethetetlen örökbefo­gadásról van szó, b) ha ezt a nő a házasság megkötésének a házassági anyakönyvbe a 14. § szerinti be­jegyzésekor kéri, c) ha ezt a nő a családnevé­nek külön törvény szerinti meg­változtatásáról szóló határozat bejegyzésével kapcsolatban ké­ri. (fekete) ÚJ Szó-tudósítás GYERMEKHET A KMART ARUHAZAKBAN Barbie baba - olcsóbban sikere a Milex Schárdinger új ter­mékének, a Rajo gyermekjoghurt­nak lesz. A legszigorúbb egész­ségügyi kritériumoknak is megfe­lel, ezenkívül zsírszegény és kalci­ummal dúsított. Minden egyes terméken állatfigura van. Amint a cég képviselőjétől megtudtuk, ezt a terméket nem elég csak elfo­gyasztani, hanem gyűjteni is kell. Június 30-án ugyanis a legtöbb fi­gurát összegyűjtők között értékes díjakat sorsolnak ki. A pozsonyi Kmart menedzsere szerint a két hétig tartó rendez­vény célja, hogy a vásárlók eliga­zodjanak a termékek gazdag kí­nálatában, s hogy a vásárlásnál ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a döntő szem­pont. (ki) Ilyen még nem volt a Kmart áru­házakban! Tegnaptól április 30­áig kedvezményes áron vásárol­hatóak tejtermékek, gyermekkoz­metikai cikkek, játékszerek, to­vábbá Barbie baba, speciális já­tékszőnyeg, Pampers és Nannys pelenka, csecsemőknek szánt szójatej, bébiétel. A Milex Schár­dinger Slovakia, a Johnson and Johnson és az Almedia Kft. (elsősorban e cégek termékeiről vagy az általuk forgalmazott áru­ról van szó), illetve a pozsonyi Kmart áruház képviselői tegnap sajtóértekezleten mondták el, mi volt a szándékuk ennek a gyermek­akciónak a megrendezésével. Valószínű, hogy a legnagyobb Határozatképtelen tanács TA SR-hír Tegnap Pozsonyban elmaradt a kormány törvény-előkészítő ta­nácsának az ülése. Katarína Tóthová miniszterelnök-helyet­tes, a tanács elnöke szerint azért, mert nem jelent meg a ha­tározatképességhez szükséges 11 tag. A húsztagú testület fel­adata annak megítélése, hogy a törvényjavaslatok mennyire il­leszkednek a hazai jogrendszer­hez. Egyelőre nincs járvány (Folytatás az 1. oldalról) •** A Komáromi járásban idén február végén észleltek először sertéspestist, a Bátqjkeszi és Perbete közelében elhul­lott vaddisznóknál. Emiatt a járási állat­egészségügyi hivatal úgy döntött, hogy az érintett településeken szigorú óvin­tézkedéseketjavasol a járvány megaka­dályozása érdekében. Közben meg­kezdődött a fertőzött vaddisznóállo­mány felszámolása, összesen 250 álla­tot kellett elpusztítani. Szerencsére a betegség nem terjedt át a házisertések­re, a vaddisznóknál is utoljára március 11-én észlelték a jeleit, ezért az óvintéz­kedéseket március 23-án feloldották. Az utolsó elhullástól számított negyven napig viszont (még most is) tart az úgy­nevezett megfigyelési idő. Dr. Miholics István, a járási állat-egészségügyi hiva­taljárványügyi osztályának a vezetője is megerősítette: a komáromi régióban nem fenyeget a sertéspestis veszélye. Egyelőre azonban a vaddisznóknál és a házisertéseknél továbbra is meg kell tartani bizonyos higiéniai előírásokat. Továbbra is csak állatorvos engedélyé­vel lehet sertéseket vásárolni, illetve el­adni. Ladislav Jánosynak, a nagykürtösi já­rási állat-egészségügyi hivatal ve­zetőjének közlése szerint egészen a ki­lencvenes évek közepéig nem jegyeztek fel ilyen esetet a régióban. Az utóbbi két évben viszont egymás után kétszer is előfordult a vaddisznók által terjesztett vírusos megbetegedés. Előbb 1994 no­vemberében a lukanényei szövetkezet opavai telepén, a múlt évben pedig az ipolykéri szövetkezetben - 3700, illetve 380 sertést kellett elpusztítani. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a sertéspestis előfordulása sok esetben emberi mulasztásra vezethető vissza. Mint arról lapunkban többször beszá­moltunk, a Rimaszombati járásban több mint egy évig pusztított a klasszikus ser­téspestis. Tavaly februárban az állat­egészségügyi szakemberek felszámol­ták a veszélyes kórt, azóta nem fordult elő ilyen megbetegedés. Az akkor hozott szigorú intézkedések nagy része még ma is életben van: idegenek nem lép­hetnek be az istállókba, a kerítéseket folyamatosan ellenőrzik, hogy a vadon élő állatok ne juthassanak be a gazda­sági udvarokba, az állatok szállítására pedig csak a járási állat-egészségügyi hi­vatal adhat engedélyt. A Losonci járásban Fülekpilisen egy magántenyészetben az év elején talál­tak sertéspestisben megbetegedett ál­latokat. Megsemmisítésük után, márci­us 31-étől a járás területén nem észlel­tek gócpontokat. A zempléni régióban a csicseri szövet­kezet és az egyik kapöskelecsényi gaz­da állományában a múlt év áprilisában észlelt betegség gyors felszámolása óta sertéspestis csak egy esetben fordult elő. Februárban egy varannói sertéste­nyésztő állományában észleltek erre utaló tüneteket. A járási állat-egészség­ügyi központ tíz kilométeres körzetben azonnal óvintézkedéseket foganatosí­tott. A tünetek korai felismerésével és a beteg állat likvidálásával sikerült meg­akadályozni a járvány kialakulását. Ezt követően a régió valamennyi járásában elrendelték a sertéstenyésztőknek, hogy következetesen figyeljék az állatok egészségi állapotát, és tartsanak meg minden óvintézkedést. (-ncza; -dzsár; -kas; -tócs) TILTAKOZNAK A POLGÁRMESTEREK Tényként közölték a hírt Tornaija és vidéke polgármestereit eddig négy alkalommal hívták össze a területi-közigazgatási reformmal kapcsolatban. Az első összejövete­len tájékoztatták őket arról a kormányjavaslatról, amely Járási szék­helyként Jelölte meg Tornaiját. Az utolsó összejövetelen viszont tény­ként közölték velük, hogy Tornaija nem lesz járási székhely, sőt a város, Sajógömör, valamint a Ratkó-vöigyl települések nem a Rimaszombati, hanem az újonnan alakuló Nagyrőcei Járáshoz fognak tartozni. falvak társulásának járási összejövete­ÚJ Szo-lnformácló - Szomorúan tapasztaltuk, hogy a Rimaszombati járás vezetői sem ra­gaszkodnak hozzánk - mondta Lőkös­háza polgármestere, Csoiti Lajos, aki az utolsó megbeszélés után tiltakozó leve­let küldött a köztársasági elnöknek és a parlament elnökének. - Miután a já­rási hivatal elöljárója kijelentette, min­dent megtesznek azért, hogy Tiszolc a Nagyrőcei járásból visszakerüljön a Ri­maszombatiba, ugyanúgy Klenóc a Pol­tári járásból, de egyszóval nem említet­te Tornaiját, többen úgy érezzük, ma­gunkra maradtunk a problémával. Ezért írtam a levelet Michal Kováénak és Ivan Gašparovičnak. A városok és lén pedig javaslatomra elfogadtak egy határozatot, amely kimondja, hogy a já­rás határán fekvő falvakban a polgárok döntsenek, hová szeretnének tartozni. - A napokban választ kapott a leve­lekre... - Igen, de... Sajnos, nem kaptam megnyugtató választ. Mindkét levélben valójában az áll, hogy problémánkról tá­jékoztatják a belügyminisztériumot és az illetékes bizottságot. Tudomásom szerint hasonló tiltakozó levelet küldött az összes érintett település: Rás, Sajó­gömör, Zsór, Otrokocs, Harkács, Alsófa­lu, Szkáros, Felfalu, Visnyó és Deresk polgármestere is. (fo)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents