Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám, szombat

j2j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. március 30. Ha csökken a szállítás a Ba­rátság olajvezetéken, akkor is­mét.emelni kell majd a szállítási tarifákat - mondta Ljubomir Buríjak, a Barátság olajvezeték vezérigazgatója azzal kapcsolat­ban, hogy Magyarország, Csehor­szág és Szlovákia felé leállt az orosz kőolaj szállítása a 3 ország készleteinek telítettsége miatt. Bunjak azt mondta, hogy Csehor­szág és Magyarország már más­honnan is beszerzi a kőolajat. Szlovákia kapcsán az illetékes megjegyezte, egyelőre még kizá­rólag Oroszorsfágból importálja a nyersanyagot, de keresi az al­ternatív beszerzési forrásokat. Michal Kováč köztársasági el­nök elnök tegnap fogadta Mario Villaroel Landert, a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Nemzetközi Szövetségének az elnökét, vala­mint a visegrádi négyek Vöröske­reszt-szervezeteinek a vezetőit. Peter Mihók, a Szlovák Keres­kedelmi ésTpari Kamara elnöke tegnap Kassán a regionális iro­dák vezetőivel tanácskozva kö­zölte: tiszteletben tartják a parla­ment döntését, mely szerint a ka­marai tagság nem kötelező, ha­nem önkéntes lesz. Megemlítet­te: az eddigi modell úgy műkö­dött, hogy a tagsági .befizeté­sekből állták a kamarai kiadások "80 százalékát, 20 százalékát pe­dig saját vállalkozói tevékenysé­gükből. A parlamenti döntés megváltoztatja az arányt, s az 50-50 százalékra módosul. Mi­- hók szerint az önkéntesség ellen­ére eddigi tagjaik 80 százaléka megmarad, ami 4500 tagot je­lent, ehhez jön még további 2500 tag, aki éddig adómentes­séget élvezett. A kulturális minisztérium ál­lásfoglalásban reagált a szlováki­ai püspökök nyílt levelére, amely­ben nyugtalanságuknak adtak hangot a Btk. módosítása miatt. A tárca leszögezi: a Szlovák Köz­társaság demokratikus beren­dezkedésű jogállam, ezeket az elveket az alkotmány is garantál­ja. A Btk. módosítása ezen mit sem változtat, hasonló jogi ren­delkezés más demokratikus eu­rópai államok törvénykezésében is található. „Különben is, a püs­pökök március 25-i nyílt levelét olyan katolikus papok is aláírták, akik a szlovák államiság tényét annak idején nem üdvözölték. A püspök urak pedig meggyőződhetnek róla, hogy ag­godalmuk alaptalan" - olvasható az állásfoglalásban. A pénzügyminisztérium tájé­koztatja a vállalkozókat és a fo­gyasztókat, hogy április elsejétől új törvény rendelkezik az árakról. Gyakorlatilag változatlan marad a szabályozott árú termékek lis­tája, csupán az egészségügyben történik változás: 1 pont értéke 0,30 koronára nő. MTI; TA SR Vladimír Mečiar a rádióban - Ha a törvény hibákat tartal­maz, akkor módosítani lehet, és összhangba hozható az alkot­mánnyal. Viszont nem kell a tár­sadalomban nyugtalanságot , előidézni, és egy belpolitikai eseményt újra a nemzetközi színtérre vinni - mondta Vladi­mír Mečiar miniszterelnök szo­kásos pénteki rádiónyilatkozatá­ban a Btk. módosításának a megszavazásáról. A szlo­vák-magyar alapszerződésről szólva kijelentette: a dokumen­tum egy szóval sem említi a kol­lektív jogokat, csupán az egyéni és emberi jogokról nyilatkozik. Szerinte helyes az alap­szerződéshez mellékelt állásfog­lalás, amelyet Szlovákia még a dokumentum aláírása előtt a magyar félnek eljuttatott. Mečiar a NATO és Szlovákia közötti je­lentős közeledésnek nevezte azt a tényt, hogy Javier Solana NA­TO-főtitkár a közeljövőben Po­zsonyba látogat. -ú­Elutasították az államfő kérését (Folytatás az 1 oldalról) tás nem biztosítja. Csupán azokkal számol, akik közvetlen formában privatizálnak, ami nézete szerint igazságtalan. Rámutatott: semmi esetre sem érthet egyet azzal, hogy ezek a vállalkozók gazdasági­lag gyengébbek, mint azok, akik beruházásaikra csupán adóked­vezményt kapnak, azt is több évre lebontva. A törvénymódosítást ezért Michal Kováč alkotmányelle­nesnek nevezte, arra hivatkozva, hogy sérti az alaptörvényben rögzí­tett elveket, egyebek között az egyenlőség elvét, a tulajdonosok egyenlő védelmének elvét és a gazdasági verseny elvét. Kifogást emelt a tövénymódosítás vissza­menőleges hatályú alkalmazása ellen is, mivel ez csak akkor meg­engedhető, ha az állampolgár hasznát szolgálja. Ez a törvénymó­dosítás azonban ezt a feltételt sem teljesíti, ugyanis csak a vállal­kozók szűk csoportjának az érde­keitszolgálja. A köztársasági elnök vélemé­nyét a kormánykoalíció képviselői nem osztották. Augustín Marián Húska (DSZM) szerint a törvény­módosítás a gyengék védelmét szolgálja, akiket a külföldi beru­házókkal szemben kell támoga­tásban részesíteni. Ha ezt nem tennék meg, az annyit jelentene, hogy lemondanak saját vállalko­zói réteg létrehozásától. Brigita Schmögnerová (DBP) ezzel szem­ben úgy vélekedett, hogy a tör­vénymódosítás ellenkezik a sza­bad piaci verseny szabályaival, és a kormánykoalíció érdekeit szol­gálja. Rudolf Filkus (DU) a konku­rencián alapuló piaci viszonyok előnyeit ecsetelte, melyek a tör­vénymódosítás hatályba lépése esetén nem érvényesülhetnek. Mikuláš Dzurinda (KDM) a legfőbb gondot abban látta, hogy a privatizálandó vállalatokat ár alatt adják el. Ásványi László (MKDM) kíván­csi volt arra, vajon csúcstechnoló­gia behozatalánál valamennyi vál­lalkozó adókedvezményben része­sül-e vagy ez az előny csak egye­seknek jár. Megkérdezte Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettest, pénzügyminisztert, vajon a tavalyi és az idei költségvetésből nem hiá­nyoznak-e azok az adóbevételek, amelyekkel adósok maradtak a közvetlen eladással privatizált vál­lalkozók. Michal Baránik (DSZM) elismerte: a költségvetés a tör­vénymódosításnak köszönhetően elesik bizonyos összegtől, ám a veszteség később megtérül. Ro­man Kováč (DU) szembesítette a kormányt azzal, hogy a kis- és kö­zépvállalkozóknak is szükségük volna beruházásokra, ám nincs rá pénzük. - Mién csak azoknak jár­nak kedvezmények, akik közvet­len formában privatizálnak? Erre senki nem adott választ - szögez­te le. Július Brocka (KDM) szerint arról sem kellene hallgatni, hogy a módosítás következtében a köz­vetlenül privatizálandó vállalatok esetében legalább tíz évig nem lesz pénz bérfejlesztésre. Megüt­közésének adott hangot, hogy a .Munkásszövetség képviselői en­nek tudatában nem tiltakoznak a jogszabálymódosítás ellen. Sergej Kozlík zárszavában alap­talannak nevezte a köztársasági elnök és az ellenzéki honatyák ér­veit. Elutasította a vádat, hogy a vállalkozók egy csoportját előnyben részesítik a többiekkel szemben. Nem értett egyet azzal sem, hogy a törvénymódosítás sér­ti a piaci versenyt, a vitát pedig po­litikai hátterűnek nevezte. A kor­mánykoalíció - ahogy arra számí­tani lehetett - ismételten jóvá­hagyta a jövedelemadóról szóló törvény módosítását. Délután a parlament az ellen­zék kifogásai ellenére jóváhagyta a Gyermek- és Ifjúsági Alap tavalyi tevékenységéről szóló éves jelen­tést. Milan Ftáčnik (DBP) egyebek között azt kifogásolta, hogy az egy­kori SZISZ tulajdonának részét ké­pező üdülőket rendkívül alacsony áron, előnytelen feltételek mellett adták bérbe. Ľubomír Harach (DU) ragaszkodik ahhoz, hogy vizsgál­ják felül az adásvételi szerződése­ket. Választ vár arra a kérdésre, miként kerülhettek egyes szállo­dák harminc évre bérlők kezébe. Ez nézete szerint annyit jelent, mintha ingyen kerültek volna új tu­lajdonosokhoz. Ján Tužinský (DSZM) azzal ütötte el az elhang­zott kérdéseket, hogy Ľubomír Ha­rach összekeveri a szénát a szal­mával. Ftáčnik nem volt elégedett a Gyermek- és Ifjúsági Alap idei költségvetési javaslatával sem, ám a törvényhozás ezt a tervezetet is megszavazta. Az általános vita keretében Ivan Šimko (KDM) a politikailag moti­vált gyűlölködés terjedésére hívta fel a figyelmet. Éles hangon bírálta a kormányt az állami szervezetek­ben végrehajtott tisztogatások, a félelem légkörének megteremtése miatt. Rózsa Ernő (Együttélés) a nyelvtörvénnyel, a Btk. módosítá­sával, a szlovák-magyar alap­szerződéssel és a közigazgatással összefüggő kérdésekre irányította képviselőtársai figyelmét. A nyelv­törvényt, a szlovákiai magyarok erőszakos asszimilációját, a Btk. módosítását pedjg a kormánykoa­líció hatalmának koncentrálását célzó eszközként értékelte. Az alapszerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar nemzeti közösség identitásának a megőrzése érdekében jogot for­mál az önkormányzati szervek rendszerének a kiépítésére. A törvényhozás 14. ülése az ál­talános vitát követően tegnap be­fejeződött. (horváth) Nem nyílnak magyar... (Folytatás az 1. oldalról) magyar osztályt nyitni. Ekkor több szülő megkérdezte, hogy annál a 14 éves gyereknél, aki magyar alapiskolát végzett, vajon figye­lembe veszik-e az esetleges nyelvi hiányosságokat a felelésnél. Erre az igazgatónő megígérte, hogy „természetesen tekintettel lesz­nek magyar ajkú növendékeikre", és velük szemben „toleránsabbak lesznek az osztályozáskor is". A járás községei közül Marcel­házán működik a legnagyobb ma­gyar tannyelvű alapiskola. Ke­szegh Béla iskolaigazgató arról tá­jékoztatott bennünket, hogy az említett szaktanintézetbe iskolá­jukból 19-en jelentkeztek. Az ő szüleiket is behívatta Gajdáčová igazgatónő, és közölte velük a „té­nyállást". Érdekes viszont, hogy a jelentkezőkről készült statisztika teljesen mást mutat, mint amit az igazgatónő állít. Az igazgatónő ar­ra hivatkozik, hogy a magyar osz­tályokba kevés a jelentkező, és emiatt kell a magyar gyerekeknek szlovák osztályokat, illetve szak­csoportokat látogatni. Holott a járá­si pedagógiai és pszichológiai ta­nácsadó által kiadott statisztikai ki­mutatásban például a Budova­teľská utcai szaktanintézetben 16 a tervezett létszám a kereskedelmi dolgozói szakon, mégpedig mind a magyar, mind a szlovák osztályok esetében. A szlovák osztályba mindössze hatan jelentkeztek, vi­szont a magyar osztályba tízen. Ha­sonló a helyzet a fodrászok vagy az eladók esetében is. Minderről érdeklődtünk Eva Gajdáčová igazgatónőnél is, aki arra hivatkozott, hogy április 30­áig nincs ideje komolyabb beszél­getésre, és csak annyit közölt, hogy a szaktanintézetben eddig is voltak magyar osztályok, és a jövőben is lesznek. A szülők vi­szont egyértelműen azt állítják: az igazgatónő egyre nyíltabban tö­rekszik arra, hogy a szaktaninté­zetbe jelentező magyar diákokat átirányítsa a szlovák osztályokba, miközben arra hivatkozik, hogy a magyar osztályok iránt nincs ér­deklődés. (kamoncza) FÜGGETLEN ALLAMOK KÖZÖSSÉGE A „négyek" szorosabb integrációja A FAK négy tagállama - Fehér­oroszország, Kazahsztán, Kirgizia és Oroszország - tegnap megál­lapodást kötött a szorosabb integ­rációról. A „gazdasági és humani­tárius téren folytatandó integráció elmélyítéséről" szóló szerződés a vámunió mellett egyebek közt kö­zös irányító és végrehajtó szervek létrehozásáról rendelkezik. A Kremlben tartott aláírási ceremó­nián Borisz Jelcin elnök „történel­mijelentőségűnek" minősítette a szerződést, amely a FÁK-országok integrációjának új formáját jelenti. A megállapodás az aláíró államok szuverenitásának és függetlensé­gének megőrzésén, a meglévő határok és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének tisztelet­ben tartásán, illetve az egyenjogú­ságon alapul - mondta Jelcin. Le­szögezte, az integráció alapja csak a józan számítás, illetve az egyes országok saját potenciálja lehet. Kizárta egyben, hogy vala­mely, az integrációban részes or­szág eltartana másokat. A 28 pontból álló szerződés cél­ként tűzi ki az egységes gazdasági térség létrehozását. A vámunió mellett a tőke, az áruk és szolgál­tatások közös piacának hatékony működtetését, illetve az egységes energetikai, közlekedési, valamint infromációs hálózatfejlesztését ír­ja elő. Jelcin távlati célként emlí­tette a közös valuta bevezetését. E célok megvalósítására kö­zös irányító és végrehajtó szer­veket hoztak létre. Három ilyen szerv, az Államközi Tanács, az Integrációs Bizottság és az Inter­parlamentáris Bizottság felállí­tásáról egyeztek meg. Az Állam­közi Tanács első elnöke Alek­szandr Lukasenko fehérorosz államfő lett. Moszkva: behívatták az amerikai nagykövetet A2"orosz külügyminisztérium tegnap behívatta Thomas Pickeringet, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, és nehezményezte, hogy Washington többször titkos információt szivárogtatott ki, amivel meg­sértette a diplomáciai bizalmasság alapelveit. Moszkva egyben fel­szólította Washingtont, tegyen lépéseket a „provokatív kiszivárogtatá­sok" megszüntetése érdekében - közölte Karaszin szóvivő. Nem árul­ta el, milyen információk jelentek meg a sajtóban. A Reuter tudni véli, a minisztérium a Clinton-Jelcin találkozókról készült, a Washington Timesban többször megjelent anyagok miatt kérette be a diplomatát. A lap arról cikkezett, hogy a két elnök titkos alkut kötött. Eszerint Clin­ton támogatná Jelcin újraválasztását, cserébe Jelcin a vitás kérdések­ben, például az amerikai baromfiexport korlátozásának ügyében in­tézkedik. A Fehér Ház határozottan tagadta a lapértesülést, s utasítot­ta az igazságügyi minisztériumot: vizsgálja meg, hogyan jelenhettek meg bizalmas információk a sajtóban. MTI Botrány Prágában CTK- és MTI-hír Miután tegnap délután elu­tazott Prágából II. Erzsébet brit királynő, máris kirobbant a látogatása körüli cseh bel­politikai botrány. Kiderült ugyanis, hogy a brit uralko­dónő csakúgy, mint Varsóban, Prágában is szeretett volna beszédet mondani a parla­mentben, de Milan Uhde, a törvényhozás elnöke úgy gon­dolta, hogy a képviselőiket ez a beszéd nem nagyon érde­kelné, s számításai szerint a cseh honatyáknak csak mint­egy fele venne részt az ünnepi ülésen. A brit fél ezért elállt ettől a kéréstől, de egyben elutasította azt a cseh javasla­tot is, hogy a királynő kötetlen rendezvényen találkozzon a képviselőkkel. A látogatás előkészítésének ezen - eddig ismeretlen - mozzanatát ma­ga Uhde árulta el újságírók­nak, valószínűleg nem is sejt­ve, mekkora vihart kavar koa­líciós és ellenzéki oldalon egyaránt. Több képviselő kijelentette: Uhde ezzel nemcsak a parla­mentet, hanem őket személye­sen is megsértette, viselkedé­sével ártott Csehország érdeke­inek és nemzetközi tekintélyé­nek, s ezért vállalnia kell a fe­lelősséget. Néhányan már be­jelentették, hogy a parlament jövő heti ülésén kezdeményez­ni fogják az ügy hátterének ki­vizsgálását, és követelik, hogy Uhde mondjon le tisztségéről. MSZP-kongresszus Tegnap Budapesten megkezdődött a Magyar Szocialista Párt V. tisztújító kongresszusa. A háromnapos tanácsko­zás első munkanapján az ügyrendet és az alapszabálymódosítási terveket vitat­ták meg a küldöttek. A kongresszus nyil­vános részét ma reggel Horn Gyula párt­elnök-miniszterelnök nyitja meg. Beszá­mol az MSZP országos elnökségének munkájáról, javaslatot tesz a következő időszak programjára és politikájára. Ez­után az Országos Választmány elnöke ad tájékoztatást e testület munkájáról, majd a frakcióvezető számol be a képvi­selőcsoport tevékenységéről. A tájékoz­tatók után megnyitják a beszámolók fe­letti plenáris vitát, majd zárt ajtók mö­gött módosítják az alapszabályt, majd sort kerítenek a tisztújításra. Megvá­lasztják a párt vezető testületeit és azok tisztségviselőit. Az előzetes tervek sze­rint az éjszakai órákban zárják be a kongresszus első munkanapját. MTI Csúcsszintű nyitány Torinóban (Folytatás az 1. oldalról) A mandátum három fő téma­körbe csoportosítva veszi majd sorra azokat a kérdéseket, ame­lyeket az EU megújításához min­denképpen meg kell tárgyalni. Az első az állampolgárokat érintő ki­hívásokat foglalja össze, főként a foglalkoztatás, valamint a bel- és a közbiztonságra összpontosítva; a második az uniós intézmények majdani EU-bővítéshez igazodó re­formja; a harmadik a szervezeten kívüli EU-tevékenység nagyobb hatékonyságát és átláthatóságát célozza. A mandátumból kimarad a leendő közös pénz és általában a pénzügyi unió témája: ezzel, ál­talános egyetértés alapján, a Tize­nötök nem kívánják terhelni az ér­tekezlet munkáját. Az állam- és kormányfők átte­kintve a munkanélküliség problé­máját és a brit marhavész követ­keztében kialakult helyzetet jóvá­hagyták a kormányközi konferen­cia mandátumát, majd átadták a terepet a külügyminisztereknek, akik formálisan is megkezdték a ­többnyire képviselőik útján folyta­tódó - sok hónapra tervezett munkát. Az Európai Unióra váró refor­mok révén lehet majd „hidat ver­ni" Kelet-Európa felé - hangsú­lyozta Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke az II Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap szá­mára adott interjújában. Santer szerint az EU-ra váró minimálisan szükséges reformok a követ­kezők: az intézmények reformja annak érdekében, hogy azok ha­tékonyabbak és demokratikusab­bak legyenek; a valódi közös kül­és biztonsági politika kidolgozása; Európa olyan szociális dimenziójá­nak megteremtése, amely a gaz­dasági és pénzügyi szemponto­kon túl az európai állampolgárok elvárásainak is megfelel. „Ha sike­rül elindulnunk ezeken a területe­ken, meggyőződésem szerint a 21. század Európájának alapjait rakjuk le, és felkészítjük (az uniót) a keleti irányban történő kibőví­tésre" - hangsúlyozta. Készül a Pittner-jelentés (Folytatás az 1. oldalról) gyezte, nem Číž őrnagy személye ellen merülnek fel kételyek, hi­szen ő a törvény szellemében jár el, bizalmatlanságuk a minisztéri­um vizsgálati főosztályvezetője, Ján Kosťov ellen irányul. - Az, amit a Szlovák Televízió csinál, számomra bizonyítékként szolgál arra, milyen kaotikusan és idege­sen reagálnak független bizottsá­gunk tevékenységére - jegyezte meg végezetül Pittner. A belügyminisztérium válaszolt Ladislav Pittner és František Mik­loško parlamenti képviselő inter­pellációjára. A Mikloškónak cím­zett válaszban a tárca leszögezi: nem rendelkezik olyan csoporttal és nem is állít fel olyan operatív csoportot, amelynek tevékenysé­ge az ún. belső ellenség megfi­gyelésére irányulna. Pittnernek pedig azt a választ adták, hogy Ján Kostóvnak azért adtak 80 százalékos személyi értékelést, mert már 1970 óta a rendőrség kötelékében dolgozik. TA SR Dolgoznak a törvényen - Nem lehet párhuzamot von­ni a közigazgatási reformról már elfogadott törvény által meghatá­rozott területi beosztás és a vá­lasztásokról szóló - előkészület­ben lévő - törvénytervezet által javasolt választókörzetek között. A parlamenti választások során az új adminisztratív egységek nem lesznek azonosak ezekkel a körzetekkel. Az utóbbi esetben az alapvető kritérium a lakosság száma - közölte Stanislav Bečica, a belügyminisztérium közigazgatási főosztályvezetője. Hozzátette: a belügyminisztéri­um már 1994 óta foglalkozik az említett törvény előkészítésével. Jelenleg is folyik a tervezet kidol­gozása; egy munkacsoport Né­metországban, két hét múlva Nagy-Britanniában, majd Ausztri­ában gyűjt tapasztalatot. - Az is­mereteket összegezzük, és a ki­dolgozott javaslatot szeptember végéig a kormány elé terjesztjük - közölte Bečica. TA SR Tiltakozás Dubnicában A dubnicai nehézgépgyár többszáz dolgozója tiltakozott tegnap a rossz munkakörülmé­nyek és a kifizetetlen bér miatt. A megmozdulást a vasasszak­szervezet rendkívüli negyedéves ülése hirdette meg azok után, hogy a dolgozóknak februári bé­rükből csupán 2 ezer koronát, valamint a szociális juttatásokat fizették ki. Egyben tiltakoztak amiatt is, hogy már tíz napja le­állt a hőellátás. A cég vezetése egyébként megtiltotta a tiltako­zó akció megtartását, és levél­ben értesítette a szakszerveze­tet, hogy április 4-én a dolgozók megkapják hiányzó bérüket. Pa­vol Kuruc, a szakszervezet üze­mi bizottságának elnöke közöl­te: a cégvezetés képtelen úrrá lenni a nehéz helyzeten, a meg­oldás kulcsát továbbra is az el­bocsátásokban látják, annak el­lenére, hogy az eredetileg 15 ezer dolgozóból mára már csak 5500 maradt. TASR

Next

/
Thumbnails
Contents