Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-27 / 73. szám, szerda

ÚJ szó KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA 1996. március 27. Szevasz, Tavasz! Mostanra már igazán tavasz van (már egy hete), süt a nap, és olyan szépnek tűnik minden, meg min­den. .A hétvége is gyönyörű lesz, • főleg annak a 15 (tizénöt) ember­nek, aki a Nagyszünettől nyerte (a koponyánként 160 koronát érő) je­gyét a komáromi POWER DANCE bulira. Sokan írtak, hogy ők bizony két jegyet szeretnének, sokat fon­tolgattam, és hát vannak olyan ki­sorsoltak is, akik két jegyet nyertek (barát-barátnő társasága). Te is nyerhetsz (valami mást), ha beküldőd a rajzos ötletedet, valami­lyen szlogent, jópofa dolgot. A leg­jobb (szöveges) rajzból Nagyszünet­-levonót készítek. Megjelenik ezen az oldalon is, és mindenkinek tet­szeni fog. Mivel egyre több levél érkezik a Nagyszünet címére, az e heti szám­tól kezdődően az üzeneteimet csökkentem és NEM ÜZENEK MIN­DEN LEVÉLRE vissza, ez nem azt je­lenti, hogy ne írj! Az üzenetemet el­olvashatod a versed, novellád, bár­milyen beküldött műved előtt. Ez Téged egyáltalán ne hátráltasson, kösz! Olvashatsz a KAKTUSZ, illetve a BÖLCS-CSŐD suliújságokból is egy­egy cikket az „Ismerjük meg egy­más sulilapjait" című titkos progra­mom keretén belül. Küldj Te is suli­újságot! Ilyenkor tavasszal minden job­ban sikerül és olyan csodálatos egy kerthelységben ülni, dumcsizni, sört inni. Nem bírok betelni ezzel a tavasszal, olyan jó az illata. Ilyenkor történnek furcsa dolgok is, például nem szabad meglepődni, ha azt hallja az ember, hogy két héttel ezelőtt, amikor az iskolából elker­gették - hogy tűnjön innen, mert bombariadó van - és egész nap faggattak boldogot és boldogtalant, hogy ki ment ki toalettre, meg ilyes­mi, azt hallja, hogy vicc volt az egész. Igen, ez az egész csak bom­bonriadó volt. Történt ugyanis, hogy a rend éber és különben nagyon okos őrei két telefont is kaptak (gy.k.: telefonhívást, nem olyan műanyagot), hogy bomba van az egészségügyi suliban. Az okos rendőr persze könnyen elhallja az egészségügyit elektrotechnikainak, ennél mi sem egyszerűbb. Az elek­trotechnikai suli minden mókusa kénytelen volt haza menni és a pa­dokba(-ra) csaknem 25 rendőr ke­rült és kutattak piszkosul. Amikor rájöttek, hogy nagy a baki, bocsá­natot kértek az elektrotechnikai su­litól. De vajon az egészségügyitől is? És ha robbant volna? És ha nem süketeket alkalmaznának? A szerencsés nyertesek, avagy POWER DANCE jegyet nyertek: ÉCSI Krisztina (Dunaszerdahely) - 2 db, HORVÁTH Ivica (Dunaszerdahely) -1 db, IVANICS Anikó (Alistál) - 1 db, KOVAČIC Katalin (Naszvad) -1 db, LOSONSZKY Denisza (Galánta) - 2 db, PATAKI Marianna (Deáki) ­2db, ROŠKÓ Péter (Tardoskedd) ­1 db, SÁRKÁNY Zsuzsa (Dunaszer­dahely) - ldb, SZABÓ Zoltán (Ma­dar) - 1 db, SZÁRAZ Kori (Nagy­kér) - 1 db, SZOMBAT Szilvia (Ér­sekújvár) - 2db. Jó szórakozást! KAPRINAY ZOLTÁN BOLCS-CSOD A rémisztő felismerés Pém Zsuzsa barátnőnk írt nekem egy szép levelet és mellékelt két BÖLCS-CSŐD-öt, amely a komáromi gépipari suli lapja. Cucc ez a lap, nagyon tetszik a formátuma, nem tudom leírni, olyan érdekes, de jól néz ki. Lehet, hogy ez szakmai ártalom, vagy valami ehhez ha­sonló (a bátyám törzskönyvezett tördelő), de frankóra tetszik a tör­delése, pláne az tetszik benne, hogy (feltételezésem szerint) diá­kok tördelték. Csak gratulálni tudok Diósy és Jaslovszky Tamás­nak! Külön gratulálok Zsuzsának is, hogy ilyen jól össze tudja tarta­ni ezt a nagyon jó cikkíró társaságot! És egy figyelemre méltó cikk: - Két zsetont kérek - mond- aránt, majd szájtátva figyeltem, tam határozottan a kiszolgáló­nak, majd hátra mentem és be­nyitottam a biliárd helységbe. A füstös levegő pofon vágott, és szinte késztett, hogy rágyújtsak. Éppen a gyufával foglalatoskod­tam, amikor egy 10 éves forma fiút pillantottam meg az egyik szé­ken. Nem zavartattuk magunkat, és játszani kezdtünk. A harmadik ütésnél egy újabb hasonló korú srác lépett be, és a hamutartóért nyúlt. A dákó is megállt a kezem­ben, és a mellkasomban egy­DIÁK MURPHY A DOLGOZATFAJTAK MEGFORDÍTHATATLAN ELLENTETELE 1. A kisdolgozatra nagy jegyet adnak. 2. A nagydolgozatra NEM adnak kis jegyet. GÁLIK PÉTER A SÜKET CSALÁD ÉLETE Ezúttal D(é). küldte el az Általa elképzelt Süket család életét. Most Ők (a Té és a Dé) így külön­külön levelezgetnek velünk, mert egy olyan dolgon vesztek össze, amin igazából nem Is érde­mes. Drukkoljunk nekik, hogy megbéküljenek (egymással), mert ha a jövő héten nem kapok kettőjüktől egy közös Süket család életét boncoló sorokat, istenemre mondom, én írok! Omika: Pénteken vagy hol nem lesz ott. Omika: Aki mer, az kel! Eodórka: Hátrább a rágalmakkal! Ibor: Ordít, mint a kába borult égre. Ibor: Asztal! Eréz: Kinek nem inge, ne tegye a fára! D. Eréz: Jaj! Ne ijeszgess, mert lesz, ha nem fagy. (ugye folyt.köv.?!) hogy előveszi az L&M cigijét és gyakorlott mozdulatokkal rágyúj­tott. Az arca élvezetről árulkodott, amikor a füst távozott apró szer­vezetéből. Egymásra néztünk a barátnőmmel, és folytattuk a játé­kot. Épp a fekete golyóval voltam elfoglalva, amikor véletlenül el­csíptem egy szófoszlányt a két kissrác beszélgetéséből. - A... a, az a ... nem engedte magát lesmárolni! A dákó, ami az előbb megállt bennem, most meglódult a ke­zemben, és annak rendje és mód­ja szerint nem volt sikeres az ütés. Kezdett érdekelni a dolog, megkínáltam a cigimből, majd el­beszélgettem vele. Kiderült, hogy 8 koronáért hoznak be barátaival márkás cigarettákat, rögtön ren­deltem egy karton Marlborót. Majd veszélyesebb vizekre evez­tünk, elmesélte, hogy a barátai 5 kg kábítószert hoztak át a hatá­ron, amit ő is segít nekik eladni, s amiből kb. ötezer korona haszna lesz. Ezután elkezdett a kokó ha­tásairól mesélni. Később, amikor nekünk már mennünk kellett, el­köszöntünk és átadtuk az asztalt újdonsült barátainknak. Kiváncsi vagyok a szülei arcá­ra, amikor a drágalátos kisfiúkról megtudják az igazat úgy 5-10 év múlva. Hogy akarják majd 18-20 évesen átnevelni, megnevelni? Lehet, hogy az egész blöff volt, de a saját megítélésem szerint nem! Hová jutottunk és hová jutunk, ha a mi gyermekeink is lopáson, sef­telésen és cigin nőnek fel? Vigyázzatok majd rájuk! SOLO Mese Nagyon örültem neki (Neked), amikor írtad, hogy szereted a meséket. Közöltem én már ezen az oldalon meséket, Ninja barátunk Is írt párat. Most a komáromi gimi KAKTUSZ c. lapjában találtam egy hasonló vágású mesét: Volt egyszer egy holnemvolt. Elmés mivoltának fi­gyelembe nem vételéből kifolyólag azt hitték, hogy hülye. Egyszer, amikor a bányából ügetett hazafelé (mivelhogy ott volt gazdasági előadó), épp azon gon­dolkodott, vajon miért nem látogatja meg már valaki, például egy ismerős, esetleg egy ismeretlen. Hiszen a szobáját éppúgy hat fal határolja körül, mint másét, mi több, még ajtó is volt rajta, nehogy a szellőzőnyílá­son át kelljen bepréselnie magát a vendégnek. Szóval, amint így söpretett hazafelé, egyszer csak hazaért. Bepréselte magát a szellőzőnyíláson, mivel az ajtón csak a vendégek közlekedtek. Amint lehup­pant a kanapéra, az is lehuppant a földre. Föltápász­kodott, ám a látványtól megint vissza pottyant. Az történt ugyanis, amire már két hete várt. Látogatója érkezett!!! Bizonyára türelmetlen típus volt az illető, mivel nem várta mega holnemvoltot. Erre onnan jött rá holnemvolt, hogy a látogató nem tartózkodott a hat fallal körülhatárolt helyiségben. De mivelhogy a látogató ottlétének látható jelei voltak fellelhetőek, szegény holnemvolt eképp ordított: - Ki volt az a háromdimenziós elmebeteg, hogy gyógykezelésre küldeném minden tartozékával!!! Ki merészelt belépni viskóm szellőzőnyílásán? Ki lé­pett a szőnyegemre? Ki ült le a kanapémra? Ki né­zett bele a tükrömbe? Ki ivott az akváriumból? Ki evett a szénkészletemből? Ki kapcsolta be az atom­reaktoromat? Ki a fene volt itt, amíg én nem voltam itt??? De mivelhogy eme kérdéseire még ő sem tu­dott válaszolni, megelégedett annyival, hogy betöm­te a szellőzőnyílást a kiszáradt akváriummal, és ad­dig volt levegője, míg el nem fogyott. Vége. -BK­TOPDUMA Először G..y Top dumáit olvashatod, aki mellesleg egyik nyertesünk, és azért, hogy szívem meglágyuljon, küldött egy rakás ilyen dumákat: - Olyan vagy, mint akit megrendeltek és otthagytak! - Van itt még valaki elmaradva? - Hát, igen, vannak ilyen emberek! - Időközönként rajtatok van... - Nem akarom megsérteni a rózsaszín lelketeket... - Mi van, fiam, távúton végzed az iskolát... - Neked előírta az orvos, hogy dolgozatírása közben bal ra kell fordulnod? Ezeket a szép dumcsikat T. gyűjteményével folytat­juk: - A Szfinx magassága 57 méter hosszú. - Úgy köhögsz, mint a görény! - Láttál már sárkányt seprő nélkül? Fizikán: -Elhalgass, mert megrázlak! - Odamegyek és kapok egy pofont! -Mindjárt bekapok valamit! Ha már így belejöttünk a duma olvasásba, folytassa a hülyéskedést pölö Ivica: - Nem tudtam, hogy fel van írva, csak láttam. - Ott dől ki a bili, ahol a legcsendesebb. - Ez kell, ez van szeretni! - Baj lenne, ha azt hívnánk, akit nem. - Maga pedig nyissa ki mind a tíz fülét! - Vigyázz, mert letépem a szemöldöködet! - Mindjárt belefújom a kezedet az orrodba. - Hetvenéves korodban egy szőke úthenger fog elütni. - Várj, még egy perc és megöllek, most nincs még időm. - Mindig is szerettem volna ember lenni. jjllj^l SZÖVEGELD Minden második levélben, amit kapok Tőled, azt kérdezed, hogy voltam- e én Is a REPUBLIC koncerten. NEM! Sajnos. Szuper lehetett (volt), ahogy írod... Azok kedvé­ért, akik a fiúktól csak a Szállj el kismadár és a Varázsolj a szívemmel számokat Is­merik, közlöm le a Csak a szívemen át című dal szövegét. A ZOLTÁN AZT ÜZENI U ATE VERSED CSAK A SZIVEMEN AT Elindulsz az ajtódon kimész, eldönteni nem volt túl nehéz, Elég volt mindenből, ami eddig annyira fájt, Arcodon érzed a nap sugarát. Leselkedik rád ezer veszély, tudom, a szíved az égig ér, Várnak a fényes városok a csillagokban jársz, Arcodon érzed a nap sugarát. Csak a szívemen át, csak a szívemen át, Csak a szívemen át visz az utad tovább. Csak a szívemen át, csak a szívemen át, Csak a szívemen át visz az utad tovább Szorítsd meg jól a két kezem, szorítsd meg jól, ha engedem, Bármerre indulsz el, úgyis engem találsz, Arcodon érzed a napsugarát. Csak a szívemen át, csak a szívemen át, Csak a szívemen át visz az utad tovább. Csak a szívemen át, csak a szívemen át, Csak a szívemen át visz az utad tovább Kedves G imikukac! Köszi, amit küldtél, sajnos Neked sem ígér(het)em meg, hogy majd írok. Nem valószínű. De Te írj! Tisztelt Zselíz, 1996. 3. 14.! Ez volt a levél alján (a Baka Gyu­la Posta kézbesítette). Kérlek benneteket, hogy a levélben (amely, akárhogyan is olvasom, nem nekem szól) említett véle­ményt küldjétek el, a legna­gyobb örömmel leközlöm, sies­setek! Hi D.! Várom a Te fényképed is. De a legfontosabb: BÉKÜLJE­TEK KI!!! (Te meg a T.) Külön-kü­lön nagyon rosszul néztek ki. Megint T&D-t akarok olvasni a le­velek, cikkek, versek, S.CS. alatt! Sok sikert! Szia, Szani! Igen, írj még! Szia, Tímea, Aliz, Enikő, And­rea meg az egész 3.8/ Igyek­szem eleget tenni a kérésetek­nek! Kedves Nagy Ildikó! Örülök, hogy anyukám korosztálya is képviselteti magát! Köszönöm, hogy nem vagy gyengeelméjű meg alulművelt, ennek igazán örülök. Jó, nem hallgatok senki­re sem. Utána(d) jártam. Sajnos, Kati néni nem kapta meg a leve­ledet, vagy küldd el nekem, vagy küldd el Neki még egyszer, min­denképpen válaszolni fog! Pierre már fősulls, de Tardosked­den lakik. Szabad Idejében RE­PUBLIC és POWER DANCE bulikra jár, és persze verseket is ír. Ez utóbbiból párat bemutatok Ne­ked... HISZEN HISZEM! Amikor a liftajtók becsukódnak felszállnak a lelkek hogy vaskeretbe zárva megérkezzenek s új életet játszanak. KIS HAMIS Becsaptam az ajtót (is) A viLÁts HAfté »«« A Nagyszünetet szerkesztem. Leveledet szívesen veszem (ha nem túl drága), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents