Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám, csütörtök

Íjj Ú J szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. március 2. RÖVIDEN Kiszuca-napok kezdődnek ma Pozsonyban, az Sznf téri művelődési házban. Ma kiállítás nyílik a régióról, pénteken divat­bemutatót és koncertet tarta­nak, szombaton pedig folklór­csoportok mutatkoznak be. -U­A Szlovák Televízió Tanácsa tegnap elfogadta D. Konöeknek, a kassai stúdió vezetőjének le­mondását. Megállapította azt is, hogy a fél évvel ezelőtti helyzet­hez képest a hírműsorokban az ellenzék kétszer akkorra teret kapott. A Prior Partizánske név alatt működő partizánskei, pöstyéni és tréncséni áruház március ele­jén a besztercebányai Prior Stred kezelésébe került. Jozef Valky igazgató szerint a hálózat kiépítése sokkal jobb gazdasági pozícióba juttatja őket. Kétnapos tárgyalást kezdett tegnap a szlovák-magyar gaz­dasági együttműködési vegyes bizottság Ján Ducký szlovák és Dunai Imre magyar gazdasági miniszter vezetésével, amelyen egyezményt írnak alá az idegen­forgalmi együttműködésről. Katarína Tóthová miniszterel­nök-helyettes tegnap fogadta Marjon Nootert, az ENSZ genfi emberjogi központjának képvi­selőjét, aki a szlovákiai igazság­ügy helyzetét vizsgáló bizottság vezetője. Az Euro-1 szabványnak meg­felelő Rába motort mutattak be tegnap Pozsonyban, a közleke­dési vállalat területén. Nagy András, a győri Rába-divízió igaz­gatója szerint a motor nagy­szerűen bevált több magyar vá­rosban. Pozsonyban várhatóan idén harminc autóbuszt szerel­nek fel ilyennel. TA SR Egy izraeli katona életét vesztette, hat megsebesült teg­nap egy öngyilkos támadás so­rán az izraeli megszállás alatt ál­ló dél-libanoni körzetben. Az Isz­lám Ellenállás, az Irán-barát Hezbollah katonai szárnya vál­lalta az akciót. Szóvivője közöl­te, hogy a merénylő robbanóa­nyagot kötözött a testére, s így vetette magát az izraeli konvoj elé. Borisz Jelcin elnök kezd fel­zárkózni Gennagyij Zjuganov kommunista párti jelölthöz ­mutatják a legújabb közvéle­mény-kutatási eredmények. A válaszadók 19,1 százaléka mondta, hogy Gennagyij Zjuga­novra fog szavazni, míg a Jelcin­hívek 14 százalékot tettek ki. A harmadik helyen a liberális Gri­gorij Javlinszkij áll, a negyediken a szélsőséges nacionalista Vla­gyimir Zsirinovszkij (6,2, illetve 4,9 százalékkal). A válaszadók közel harmada még nem döntöt­te el, kit támogasson. Mihail Gorbacsov volt elnökre a meg­kérdezettek alig 1 százaléka szavazna. MTI Hazaindult a bósi menekültek első csoportja Tegnap a bősi menekülttábor­ból hazaindult az első 77 bosz­niai állampolgár, azok közül, akik ott találtak menedéket a háború borzalmai elől. A két au­tóbuszt és egy csomagszállító kamiont a belügyminisztérium migrációs hivatala, a Vöröske­reszt és az ENSZ képviselői kísé­rik. Szlovákiában ezzel Európá­ban elsőként kezdődött meg a menekültek hazatelepítése. A bősi táborban 240 menekült maradt, akik június végéig tér­nek haza. Az akció önkéntes, és a szlovák hivatalok meggyőződtek arról, hogy a ha­zatelepülőket megfelelő szállás, ellátás és munkahelyek várják. A tegnap útra keltek nagy része saját otthonába tér haza, egy ré­szük a rokonoknál húzza meg magát, és néhányuk számára pedig a humanitárius központok biztosítanak elhelyezést. Vladi­mír BeloCabannak, a belügymi­nisztérium Migrációs Hivatala igazgatójának tájékoztatása szerint Szlovákiában jelenleg megközelítőleg 450 menekült van, aki hajlandó hazatérni. El­lenkező esetben a külföldiek tartózkodását szabályozó tör­vény alapján járnak el. TASR Číž cáfolatra készül - A SME-ben megjelent és ne­kem tulajdonított kijelentésre és az elnöki iroda állásfoglalására a közeli napokban részletesen rea­gálni fogok - jelentette ki tegnap Jozef Číž, a rendőrség nyomozati szekciójának igazgatója. Hozzá­tette, hogy tényekkel alátámasz­tott érvekkel mutat majd rá bizo­nyítatlan feltevések közlésére, ami bizonyos okok miatt illenek az ifj. Michal Kováč külföldre hur­colásával kapcsolatban vizsgált egyik verzióba. A vizsgálat nagy erőkkel, terv szerint folyik. Mun­kájukat szerinte nehezíti a sajtó érdeklődése, mivel tegnap is több újságíró érdeklődött nála, vajon valóban tervezik-e Szent­gyögy mellett az emberrablás re­konstruálását. Mintha nem tud­nák, hogy ezen úgysem engedé­lyezett a sajtó jelenléte - fejezte be Jozef Číž. TA SR Mečiar a választási törvényről Az új választási törvénynek eddig két változata készült el ­a keddi késő esti televíziós vitá­ban ez első alkalommal hang­zott el ez nyilvánosan Vladimír Mečiar miniszterelnök szájából. Az új választási törvényt a terü­leti közigazgatási beosztás meg­változtatása után fogadják el, amely várhatóan idén júniusban lép érvénybe. Mečiar elmondta, hogy az első változat szerint többségi rendszert alakítaná­nak ki, így a parlamentet 150 választási körzet alapján válasz­tanák meg. A második változat szerint 75 képviselő jutna be ily módon, és ezzel párhuzamosan a másik 75 ötszázalékos válasz­tási küszöbbel arányos válasz­tással kerülne be a politikai pár­tok listáján. CTK A reklámról vitatkoztak A reklámokról szóló törvénnyel foglalkozott tegnapi ülésén a kor­mány legiszlatív tanácsa. Katarí­na Tóthová miniszterelnök-helyet­tes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a javasolt törvény már köze­lít az Európai Unió jogszabályá­hoz, amely ennek a területnek ki­emeltjelentőséget tulajdonít. A vi­ta egyelőre a reklám és a tisztes­ségtelen reklám definiálása körül folyik. Megtiltják a szemmel nem érzékelhető mikroreklámok alkal­mazását is, amelyet az elektroni­kus médiák úgy sugározhatná­nak, hogy a néző fel sem fogná megjelenésüket. Az alkohollal és a dohányárukkal kapcsolatban a kormány elé két változat kerül. A tanács azt javasolja, hogy hagy­ják érvényben a jelenlegi tiltó ren­delkezéseket. TA SR Ducký az energetikáról Szlovákiának jelenleg nem okoz problémát, hogy külföldi forrásokat szerezzen energeti­kai létesítményei építéséhez ­jelentette ki tegnap Ján Ducký gazdasági miniszter a gázipar 140. évfordulója alkalmával rendezett pozsonyi szemináriu­mon. Nagyra értékelte a Szlovák Gázművek szerepvállalását a községi hálózatok kiépítése so­rán. Kiemelte a bősi vízlépcső jelentőségét és az épülő zsolnai vízlépcső szerepét. A jövőben a kormány már nem tervezi újabb hőerőművek építését, csak a va­jáni és a novákyi erőműveket újítják fel. TASR Lezárult Bosznia felosztása Újvidéki munkatársunktól Boszniában tegnap éjfélkor megtörtént a két entitás terüle­ti különválasztása a Daytonban megrajzolt térkép szerint. A horvát-muzulmán föderációt és a szerb állami közösséget egy 1030 kilométeres határ vá­lasztja el egymástól, közöttük négy kilométer széles fegyver­mentes övezet húzódik. A bos­nyák fegyveres erők azonban késnek a kivonulással. Szaraje­vóban az utolsó órákban kezd­ték meg csapataik visszarende­lését, s tegnap délelőtt még fo­lyamatban volt a kivonulás. Később Tom Moyer IFOR-szó­vivő kijelentette, hogy a bos­nyák fél maradéktalanul eleget tett a daytoni megállapodás­nak. A szerbek, mint ismeretes, korábban már kivonták fegyve­reseiket a demilitarizált öve­zetből. A bosnyák fővárost, amely tegnap óta egységes, osztatlan város, Karadzsicsék szerint mintegy 80 000 szerb hagyta el. A szerbek kimutatása azon­ban nem pontos. Egyrészt azt állítják, hogy mind az öt város­részben, amelyet kiürítettek, alig egy-két ezer szerb lakos maradt, másrészt korábban azt hangoztatták, hogy Szarajevó­ban összesen 140 000 szerb polgár élt. A hágai bíróság követelésére tartóztatták le Bécsben és Münchenben azt a két bosnyák polgárt, akiket a szerbek felett elkövetett vérengzéssel vádol­nak. Állítólag egy horvátról és egy muzulmán polgárról van szó. Az előbbi a celebici tábor igazgatójaként 30 szerb brutá­lis meggyilkolásáért felelős, a másik pedig a konjici táborban részt vett mintegy 250 személy likvidálásában. Tegnap Mün­chenben rendőrkézre került egy harmadik gyanúsított is. A hágai törvényszék egyéb­ként tegnap megkezdte a bizo­nyító eljárást a jugoszláv had­sereg három főtisztje ellen, akik ellen az a vád, hogy 1991 őszén elrendelték a vukovári kórház ápoltjainak és személy­zetének, összesen 261 sze­mélynek a likvidálását. Mile Mrksics, Miroszlav Radics és Veszelin Sljivancsanin annak idején ezredesi, századosi, illet­ve őrnagyi rangban szolgált, az­óta Mrksics és Sljivancsanin tá­bornoki rangig vitte, sőt az előbbi a múlt nyáron összeom­lott krajinai hadsereg főpa­rancsnoka volt. Kiadatásukat a hágai bíróság már hetekkel ezelőtt kérte Belgrádtól. A bizo­nyító eljárás hat napig tart, s várható, hogy utána nemzetkö­zi körözőlevelet adnak ki elle­nük. GYARMATI JÓZSEF A NATO-bővítés megtörténik (Folytatás az 1. oldalról) óceánig terjed. Ezzel összefüg­gésben megállapította: „E szá­zad egyik legfőbb tanulsága, hogy Amerika maradjon meg eu­rópai hatalomnak". Christopher szerint a NATO már most is konfliktusmegelőző erővé vált a közép-európai tér­ségben, amikor bátorítja a viták békés rendezését olyan orszá­gok között, mint Magyarország és Szlovákia. „Az Egyesült Álla­mok és minden NATO-szövetsé­ges azt várja, hogy Szlovákia ra­tifikálja a Magyarországgal kö­tött szerződését, s reméljük, hogy Magyarország és Románia hamarosan hasonló megállapo­dásra jut egymással" - hangoz­tatta az amerikai politikus. Chris­topher kitért arra is: el kell kerül­ni a három részre osztott Európa veszélyét, vagyis azt, hogy a vi­rágzó, szilárd Nyugat, valamint a NATO, illetve az Európai Unió fe­lé tartó centrum mellett egy el­szigetelődött, válságba süllyedt Kelet alakuljon ki. Az ilyen ve­szély elhárítását célzó teendőket illetően először arra utalt, hogy a nyugati intézmények kiterjeszté­se természetesen a legerősebb jelöltekkel kezdődik majd, de a bekerülőknek nem az lesz a fel­adatuk, hogy szomszédaik kárá­ra „meneküljenek" a kelet- és közép-európai térségből, hanem hogy nyitva tartsák a tagság ajta­ját mások előtt. Végezetül Oroszországról szólt az amerikai külügyminiszter. A Szovjetunió megszüntetését sem­missé nyilvánító duma-határozat­tal kapcsolatban - amelyet „sötét víziónak" nevezett - leszögezte: a történelmet nem szabad vissza­fordítani. Christopher aláhúzta, hogy Oroszországnak nem sza­bad elszigetelődnie. „Oroszország képes arra, és meg is kell tennie, hogy konstruktív, együttműködő viszonyt alakítson ki a NATO-val, a békepartnerség keretein belül és azokon túl, építve boszniai együttműködésünkre" - mondta Prágában Warren Christopher. SCHENK-KOVÁCS TALALKOZO Magyar aggodalmak ČTK-hír Prágában tegnap megbe­szélést folytatott a szlovák és a magyar külügyminiszer. Ko­vács László arra hívta fel Ju­raj Schenk figyelmét, hogy miközben Pozsony az alap­szerződés ratifikálására ké­szül, olyan törvényeket hoz, amelyek a szlovákiai magyar kisebbség körében és Ma­gyarországon komoly aggo­dalmakat keltenek. Konkré­tan a nyelvtörvényt és a ter­vezett új területi-közigazgatá­si elrendezést említette. A tervezett 45 perc helyett több mint egy órán át tartó megbeszélés után Kovács László úgy nyilatkozott, hogy szlovák partnere ezeket az aggodalmakat megalapozat­lannak nevezte és garantál­ta, hogy az alapszerződést napokon belül ratifikálják. Schenk javasolta, hogy a kö­zeljövőben találkozzon a két ország kormányfője, míg a magyar fél államfői találko­zót indítványozott. Schenk a ČTK-nak azt nyi­latkozta, a tálálkozó - ame­lyet hasznosnak és konst­ruktívnak nevezett - azért nyúlt meg, mert többször is visszatértek egy-egy konk­rét kérdéshez, például a rati­fikáláshoz. Kovács László biztosította szlovák kollegáját: Budapest üdvözölni fogja, ha Pozsony támogatja a magyarországi szlovák kisebbséget, mivel ezt természetesnek és nyil­vánvalónak tekinti. BECS Meciar-Schüssel tárgyalás Vladimír Mečiar szlovák kormányfő teg­nap Bécsben tárgyalt Wolfgang Schüssel külügyminiszterrel, alkancellárral. A szlo­vák politikus kijelentette: Szlovákia szá­mít Ausztria segítségére az EU-hoz való mielőbbi csatlakozásban, illetve a teljes jogú tagságra való felkészülésben. Az osztrák politikus ezt a segítséget meg is ígérte. A mohi atomerőmű felépítése ugyan a tervezettnél később fejeződik be, de Szlovákia ezután bizonyosan leállítja a Jaslovské Bohunice-i atomerőművet ­ígérte Mečiar. Schüssel szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte: Mohi ügyé­ben a tárgyalófelek megállapították, hogy nem egyezik az álláspontjuk. Ausztria a mohi építkezés teljes leállítását szorgal­mazza. Mečiar megnyugtatta tárgyaló­partnerét, hogy a bohunicei erőművet 1999 végén leállítják. MTI Elfogadták a betétek védelméről szóló törvényt (Folytatás az 1. oldalról) indítványa, hogy a programot bővítsék kí a miniszterelnök, a belügyminiszter, a külügyminisz­ter, a legfőbb ügyész és a SZISZ igazgatójának ífj. Michal Kováč külföldre hurcolása körülményei­vel foglalkozó beszámolójával. Hasonló sorsra jutott a Keresz­ténydemokrata Mozgalom titkos­rendőrségről és katonai hírszer­zésről szóló jogszabályok megvál­toztatását célzó módosító indítvá­nya is, valamint Eva Rusnáková (DU) javaslata, a titkosrendőrsé­get ellenőrző parlamenti bizott­ságtagjainak újraválasztására. Mikuláš Dzurinda (KDM) ne­hezményezte, hogy a Nemzeti Va­gyonalap elnöke nem tette szá­mára lehetővé a tájékozódást ar­ról, a törvénynek megfelelően mi­ként és hány esetben biztosítot­ták a privatizált vállalatok alkal­mazottai számára a privatizáció­ban való részvételt. Kérését, hogy . a vagyonalap elnöke tájékoztas­sa erről a parlamentet, a törvény­hozás elutasította. Az ellenzéki képviselők közül többen indítvá­nyozták a Büntető Törvénykönyv módosító javaslatának kiiktatá­sát az ülés programjáról, ám igye­kezetük nem járt eredménnyel. Nagy meglepetést keltett Jozef Prokeš (SZNP) bejelentése, hogy visszavonja indítványát, a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifi­kálásával kapcsolatos vita elha­lasztásáról mindaddig, amíg nem­zetközi jogász szakértők nem ha­tároznak az ET 1201-es ajánlásá­nak értelmezéséről. A parlamenti tudósítók ebből arra következtet­tek, hogy a kormánykoalíció el­szánta magát az alapszerződés ratifikálására, elsietni azonban ­a jelekből ítélve - nem akarja a dolgot. Kvarda József (Együttélés) arra vonatkozó javaslatát, hogy az alapszerződésről az ülés első programpontjaként kerüljön sor, ugyanis elutasították. A parlament végül tényleges munkáját az eredeti programnak megfelelően a bankbetétek vé­delméről szóló törvénytervezet megvitatásával kezdte el. A jog­szabály az ország valamennyi pénzintézetében garantálja a névre szóló lakossági betétek vé­delmét. A pénzintézeteknek köte­lezően részt kell vállalniuk a be­tétvédelmi rendszer fenntartásá­ban oly módon, hogy hozzájárul­nak a törvény által létrehozott be­tétvédelmi alap pénzeszközeinek gyarapításához. Gabriel Palacka (KDM) légbuboréknak nevezte a kormány tervezetét, mivel az ál­lam nézete szerint annak hiányá­ban vállal felelősséget a névre szóló betétekért, hogy felmérte volna: konkrétan mennyiről is van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági megtakarítások nyolcvan százalékát a Szlovák Ta­karékpénztár kezeli, s ha ez a pénzintézet fizetésképtelenné válna, a betétvédelmi alap képte­len lenne a megtakarításoknak megfelelő összeg kifizetésére. Pa­lacka módosító javaslatait a kor­mánykoalíció elutasította, jóvá­hagyta viszont a törvény egészét Terézia Chlebová (Munkásszö­vetség) egyik módosító indítvá­nyával, melynek értelmében az ún. építkezési takarékbetétek esetében a fizetésképtelenné vált bank helyett az átlagfizetés maximum hatvanszorosát fizet­heti kí a betétvédelmi alap. Min­den más esetben csupán az át­lagfizetés maximum harminc szorosát meg. Különösebb vita nélkül hagy­ta jóvá a parlament az 1995-ös év pénzügyi fejlődésére vonat­kozó kormányjelentést. Az anyagban szereplő mutatók sze­rint tavaly az infláció nem halad­ta meg a 10 százalékot, a kiske­reskedelmi árak 7,2 százalékkal növekedtek, a bruttó nemzeti össztermék növekedése 6,6 százalékos volt. Az élelmiszerek közül elsősorban a tejtermékek, a pékáru és az alkoholmentes italok ára növekedett. A tejter­mékek 6,9, az üdítőitalok 12,9 százalékkal drágultak. A szolgál­tatások körében 16,6 százalék­kal drágult a közlekedés, az egészségügyi szolgáltatásokért pedig 16 százalékkal fizettünk többet, mint 1994-ben. Huszonhárom új bíró megvá­lasztásáról is döntött a törvény­hozás. Katarína Tóthová minisz­terelnök-helyettes riasztónak nevezete, hogy az idei év ele­jétől 14 bíró adta fel hivatását, júniusig pedig 23-ra nő a távo­zók száma. Az újonnan megvá­lasztott bírók hivatali ideje négy év, fizetési költségeik együtte­sen havi 295 000 koronát tesz­nek ki. Kora este elkezdődött a köz­beszerzésről szóló törvény mó­dosító indítványának vitája, me­lyet Ivan Gašparovič házelnök röviddel 19 óra előtt megszakí­tott. A parlament mai ülésén egyebek között napirenden lesz a kiegészítő nyugdíjbiztosításról szóló jogszabály tervezete és a minimálbérről szóló törvényja­vaslat is. (horváth) KURIL-SZIGETEK Elhallgatott probléma Moszkva a meglévő problé­mák ellenére politikai párbeszéd­re törekszik Tokióval - jelentette ki tegnap Borisz Jelcin elnök Ike­da Jukihiko japán külügyminisz­terrel Moszkvában tartott találko­zóján. Jevgenyij Primakov külügy­miniszter a maga részéről a terü­leti vitára utalva hangsúlyozta: „semmi sem akadályozhatja a kapcsolatok fejlesztését, amiben Moszkva érdekelt". Az orosz közlésekből nem de­rült ki, hogy a japán külügyminisz­ter felvetettem a két ország terüle­ti vitáját. Az előzetes értesülések szerint Ikeda nem kívánta szóba hozni, mivel a tavalyi, kommunis­ta és nacionalista győzelmet hozó parlamenti választás után, illetve a közelgő orosz elnökválasztás előtt aligha várható haladás a Ku­ril-szigetek ügyében. Ikeda találko­zóin gazdasági kérdések szerepel­tek a vezető helyen. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents