Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-16 / 64. szám, szombat

6_| ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1996. március 16. „Mégis van remény?" jeligé­re: - Csak alkalmi olvasója vagyok az Új Szónak, és tel­jesen véletlenül történt, hogy ráakadtam a legutóbbi „Lelkünk tája" rovatra, s ab­ban arra, amit a depresszió­ról írt! Az utolsó pillanat­ban... Most tnár sejtem, hogy talán én is depressziós vagyok. Elviselhetetlen, ahogy rendszeresen és még­is váratlanul rám tör, ahogy nő bennem a feszültség, a szorongás, amin nem segít sem a falánkság, sem az Ital, a cigaretta, de még az alkalmi szex sem. Csak nö­vekszik a kilátástalanság, a hiányérzet. Egészen komo­lyan azon gondolkodtam, hogy kinek is írjak búcsúle­velet, és hogyan csináljam. De ez is valahogy kilátásta­lannak tűnt. A rovatban azt írja, a depresszió gyógyítha­tó! Rajtam is tudna segíte­ni? - Igen! Amennyiben felfedi in­kognitóját, lehetőleg személye­sen mielőbb a rendelőben. A dep­resszió valóban betegség, és va­lóban gyógyítható. Nagyon sok gyógyszerén a rendelkezésünkre, de ezeket általában nem lehet táv­úton rendelni, helyes megválasz­tásukhoz, az adagolás megszabá­sához szükséges az orvos és a beteg személyes kapcsolata. Amíg azonban ez nem történik meg, a beteg fölöslegesen szen­ved. Mint a levélből látjuk, nem is keveset, és ez a szenvedés sok­szor önveszélyes döntésekhez ve­zet. Kérem levélírónkat, jöjjön el mielőbb! „Sz. K." jeligére: - Szeretnék szedni terhesség ellen vala­milyen védőtablettát, csak nem tudom, hogy mit kérjek a gyógyszertárban. Kérem, sorolja fel a válaszában azo­kat, amelyeket megkapok recept nélkül is! Persze azok érdekelnek, amelyek hasz­nálnak is. Kérem mielőbbi, nagyon sürgős válaszát! - Nagyon sajnálom, bár­mennyire is sürgős, nem tudok pozitív választ adni. A tabletták formájában gyártott fogamzás­gátlók mindegyike, még az úgyne­vezett esemény utáni tabletta is hormonális készítmény, és ezért nem választható és nem vásárol­ható meg csak úgy szabadon a gyógyszertárban! Az orvos, mi­előtt vényre felírja, köteles mérle­gelni és megvizsgálni a leendő fo­gyasztót, nincsenek-e kizáró okok a fogamzásgátló szedését il­letően, különben maradandó egészségkárosodás léphet föl. A nemi élet megkezdése előtt amúgy is tanácsos volna fölvenni a kapcsolatot szexuális tanácsa­dóval. Sok későbbi, tudatlanság­ból eredő negatív tapasztalatot lehet így megelőzni, és biztos va­gyok benne, hogy kedves levél­írónk problémáját is megoldják, hasznos és hasznosítható gyakor­lati tanácsokkal. * „Őrültség" jeligére: - Körül­belül egy évvel ezelőtt műtötték meg. Rosszindula­tú daganatot távolítottak el belőlem. Sajnos, azóta sem tudom túltenni ezen ma­gam. Állandóan azon jár az eszem, hogy mi lesz tovább, néha egész éjszakákat nem alszom. Nem szeretnék megbolondulni, de ha ez így meg tovább, meg fogok! Szeretnék személyesen el­beszélgetni erről. Hogyan szabaduljak meg ettől az őrült félelemtől? Csak nem tudom, hogy hova forduljak. Kérem, adjon tanácsot! Mit tegyek? - Csak kedden és csütörtökön vagyok a pozsonyi ružinovi kór­házban, a pszichiátriai ren­delőben. Amenyiben megküldi egy válaszborítékon a pontos cí­mét, pontos útmutatást tudok küldeni, hogy talál oda. Özvegy Tóthné, Szepsi: ­Nagy örömmel olvastam a válaszokban a VRP-1 segéd­eszközről, mivel nagyon rá­szorulok a légcsövem tisztí­tására. Sajnos, nálunk sem a patikában, sem a ren­delőintézetben nem isme­rik, pedig a közölt kódszá­mot (K-00643) is megmu­tattam nekik. Ezért kérem még egyszer a segítségét! - Ebben az esetben is érvé­nyes, amennyiben kapok egy pontosan megcímzett válaszborí­tékot, megküldöm a kezelőorvo­sainak a beszerzett tudományos anyagot erről a segédeszközről. Szomorú, de a hazai egészség­ügyben kialakult viszonyokra na­gyon jellemző, hogy míg egyes or­vosok már külföldön tartanak előadást erről a segédeszközről, kitűnő tapasztalataikról, addig mások még csak nem is hallottak róla, és így betegeik sem juthat­nak hozzá! Amennyiben levél­írónk orvosai a tájékoztatók alap­ján sem kapnának kedvet a segéd­eszköz kipróbálásához, való­színűleg el kell jönnie Pozsonyba, ahol a kérdés legnagyobb szaktu­dósához fogom irányítani! „Női gondok" jeligére: - De­cemberben a női orvosom a méhszájon talált egy kis „se­becskét", amit fagyasztás­sal készült kezelni, de mondta, hogy előbb törletet kell vennie. Az eredmény nem volt világos, ezért a tör­letet meg kellett Ismételni. A doktor úr szó szerint csak ennyit mondott, hogy „nem rák"! Nagyon megijedtem persze, és azt szeretném megkérdezni, hogy okozhat­ta-e ezt az eredményt az a tény, hogy december végén influenzás voltam. S az, hogy erre Penicillin tablet­tát adtak nekem. Ezt már nyolc napja szedtem, mikor a törletet vették! Kihatással lehetett-e az a tény az ered­ményre, hogy az eszköz, amivel a törletet levették, nem volt fiziológiai oldatba bemártva? S lehet-e ezt gyógyszerekkel kezelni, vagy valóban be kell majd feküdnöm a kórházba? Irtó­zom ettől a gondolattól, és türelmetlenül várom a vála­szát! - Levélírónk kérdésére való­színűleg 100 százalékos bizton­sággal válaszolhatom, hogy az influenzájának és a méhszáj se­becskéjének semmi köze egy­máshoz. Az eredmény szempont­jából annak sincs jelentősége, benne volt-e a műszer fiziológiai oldatban vagy sem. Ne terhelje hát feleslegesen e kételyekkel az elméjét! Ami a szűrővizsgálatok további lefolyását illeti, nagyon fontos, hogy mielőbb tisztázód­jon, mi okozta azt a „sebecskét", és miért nem akart már annyi ide­je meggyógyulni. Hinnie kell az or­vosának, ha azt mondta, „nem rák", különben köteles lett volna már önt régen beutalni a kórház­ba. A méhszáj sebecskéit már ré­gebben is megpróbálták gyógy­szerekkel kezelni, csak nem sok sikerrel. A tartós megoldást a fa­gyasztás vagy a kisműtét jelenti, amelyet szintén idejében kell el­végezni. Később ugyanis valóban rák lehet belőle, nagyon is kétes esélyekkel a számottevő túlélés­re! Az elmondottak tükrében tán levélírónknak is elfogadhatóbb lesž az a gondolat, hogy jobb most néhány napos kórházi keze­lés a teljes kigyógyulás reményé­ben, mint később több hónapos szenvedés teljes bizonytalanság­ban! Kérem, nyugodjon meg, és bízzon a kezelőorvosában, aki az elmondottak alapján nagyon is becsületesen igyekszik a problé­mát megoldani. „Piros rózsa 44" jeligére: ­Már 8 hónapja vagyok be­tegszabadságon, ami már maga Is Idegesítő, ráadásul a sok gyógyszer szedése el­lenére nem jó az állapotom. Gyakran van hányingerem, reszketek, zsibbadok, Ide­ges vagyok, nem érdekel semmi, nem találom a kive­zető utat! Mellékelem az eredményelmet, a gyógysze­rek listáját, és szeretném megkérdezni, hogy lehet­nek-e állandó fejfájásaim, szédüléseim a hátgerincem állapotától, melynek vizsgá­lati eredményeit szintén mellékelem. - Lehet, de nem valószínű, hogy e kellemetlen tünetek csak egy kiváltó okkal rendelkeznek! A leírt tünetekből és a beküldött gyógyszerszedési sémákból is egyértelmű, hogy kedves levél­írónk is depresszióban szenved. Depresszió elleni szer nagyon sok van, neki nem volt szerencséje, mert nem sikerült mindjárt az ele­jén a helyes kombinációt megvá­lasztani. Vagy nem voltak eléggé türelmesek a kezelőorvosával, hi­szen a 8 hónap alatt már 15 fajta gyógyszert szedett, ami kicsit sok­nak tűnik. A depresszió gyógyítá­sa nagyobb türelmet és a gyógy­szerek iránt nagyobb bizalmat kí­ván! Ráadásul sokkal jobban hat­nak e gyógyszerek is, amennyi­ben ellátjuk az idegsejteket ele­gendő vitaminnal, ásványi sóval. A beküldött sémákból bizony ezt hiányoltam! Elvszerűbben kelle­ne hozzáállni a hátgerincfájdal­makhoz is, mert az idült fájdal­mak valóban tovább éltetik a dep­ressziókat. Próbálja meg kedves levélírónk rendszeressé tenni a mész és a magnézium szedését, és mindenképpen próbálja ki ­két-három hónapos időszak ere­jéig - a lucerna kivonat rendsze­res szedését! A csontkopásról az utóbbi időben már sokszor írtam (Condrosulf), csakúgy, mint a gyógytorna, a rendszeres úszás és a helyes táplálkozás jelentősé­géről. A pozitív gondolkodás fon­tosságáról most csak azért nem írok részletesebben, mert dep­resszióban az ember nehezeb­ben tudja letenni a sötét szem­üveget, de meg vagyok róla győződve, hogy a gyógyszerek he­lyes adagjának a megválasztásá­val és a közelgő tavasz beálltával kedves levélírónknak ezt a gátat ís sikerül áttörnie! „Kétségem van" jeligére: ­75 éves vagyok, eddig két­szer volt szívinfarktusom! Most azonban az a pana­szom, hogy sokszor érzek az ágyékomban kellemetlen, szúró fájdalmakat, amelye­ket nehezen viselek el, és két hét után már a hím­vesszőm merevedése is tűrhetetlen. Ez arra késztet, hogy önkielégítést végez­zek, másképp, sajnos, nem tudom ezt a feszültséget fel­oldani. Ml okozza nálam ezt a fájdalmat? A másik prob­lémám, hogy a bőrorvos bőrpenészt észlelt a here­zacskómon, amire Fluclnar kenőcsöt írt fel. Ha beke­nem, minden rendben, de amikor a kenőcs elfogy, olyan elviselhetetlen viszke­tés gyötör, hogy mindenütt vakaródzani vagyok kényte­len. Mi okozza ezt a viszke­tést? - Szexuális kultúránk alacsony színvonalára jellemző, hogy tája­inkon az idős emberek szexuális élete, igénye sokáig tabutémá­nak számított. Pedig vannak idősebb párok, nem is kevesen, akik a hatvanon túl is élvezni tud­ják a nemi életet! Levélírónk bal­szerencséje, hogy amit a sors az egyik kezével megadott neki, azt a másikkal megtagadta tőle, nincs megfelelő társa a nemi élet rendszeres folytatásához. Ezért jelentkeznek nála rendszeresen azok a feszültségek, ágyéki fáj­dalmak, amelyektől úgy igyekszik megszabadulni, mint a kiskato­na, aki hetekig nem jut ki­menőhöz. El kell oszlatnom félel­meit, olyan megoldást választott, ami a modern szexológia elméle­te szerint teljesen természetes és elfogadható. A gyötrő viszketés vi­szont lehet a bőrpenész tünete, de annak is, hogy a bőre túl érzé­keny a kapott kenőcs valamelyik összetevőjére, vagy túlságosan kiszárította a bőrét. A bőrpenész elmúlását mikroszkóppal el­lenőrizni lehet, és akkor valami­lyen regeneráló krémmel, vala­mint megfelelő vitaminkészítmé­nyekkel meg lehet szüntetni ezt a kellemetlen tünetet! „Kálvária" jeligére: - 37 éves vagyok, és már nem tu­dom, kihez forduljak segít­ségért! Minden reggel nagy hasi fájdalmakra ébredek, és ezek napközben csak a petefészkem tájékára össz­pontosulnak. Voltam már rengeteg orvosi vizsgálaton, először húgyhólyaghurut mi­att gyógyítottak, de semmi eredménnyel! Aztán meg­vizsgálták az egész emésztőrendszeremet, nem találtak mást, csak valami apró polipokat a vastagbé­len. Az orvosok azt mondják, kizárt dolog, hogy ezek a fáj­dalmak ettől lennének. A polipok olyan aprók ugyanis, hogy még eltávolításra sem alkalmasak. Végül elkerül­tem a női orvoshoz, aki azt mondta, hogy el kell hogy vegye orvosilag a szüzessé­gemet, különben nem tudja megvizsgálni rendesen, nincs-e valami a méhnyak­nál. Én ettől úgy megijed­tem, hogy rögtön elmentem! Könyörgöm, mit tegyek? Na­gyon félek, hogy nincs-e va­lami daganat a méhnyaknál, de hol tudnának mégis en­gem rendesen kivizsgálni nőileg is? - Az egész rovat terjedelme is kevés volna a téma körüljárásá­ra, miért fontosabb a szüzesség megőrzése, mint egy esetleg élet­mentő orvosi vizsgálat vállalása. Ha kedves levélírónk megtalálja az utat a rendelőmbe, megpróbál­juk ezt a lelki görcsöt feloldani. Itt most csak annyit tudok közölni, hogy a női orvos a méhszájat, a méhnyakat csak úgy tudja ebből a szempontból lelkiismeretesen kivizsgálni, ha a beteg lehetővé teszi neki, hogy a műszereivel a vizsgálat tárgyához hozzáférjen. S erre csak egy lehetőség van, a hü­velyen keresztül. A leírt vizsgálati eredmények alapján nem való­színű, hogy az emésztőrendszer megbetegedésében van a hiba, azokat az apró polipokat tehát nem tanácsos bántani. Ha a ve­séket még nem vizsgálták ki, ak­kor azt tegyék meg mielőbb, de erős a gyanúm, hogy ezek a vizs­gálatok is negatívak lesznek. Ma­rad a női orvos és a lélekgyógyász együttműködése, és persze a kedves olvasónké, mert a végső döntés joga végül is az övé. Felhívás: Kérem az „Öröm az élet" jeligével levelet írt, 1995. szeptember 30-án választ kapott olvasónkat, adja meg pontos cí­mét, mert levele érkezett, és szükség van tapsztalatai átadá­sára. Nagyon köszönöm! * * -*­Várom és megválaszolom tisz­telt olvasóinknak az Új Szó szer­kesztőségébe küldött leveleit. A nevet és lakcímet ez alkalommal nem szükséges feltüntetni. í JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Szabadnapok D. L.: Egy privatizált vállalatnál dolgozunk. Valamennyien szá­moltunk azzal, hogy a privatizálás után szigorúbbak lesznek a követelmények. Most viszont már úgy érezzük, hogy az új gaz­dák túlléptek néhány határt. Például: kötelezhet a munka­adóm arra, hogy ledolgozzam az orvos által igazolt napomat vagy azt a napot, amikor a gyermekemmel mentem orvoshoz? Ha szülői értekezletre vagy temetésre kéredzkedünk, kötelez­het az emiatt mulasztott órák utólagos ledolgozására? A privatizált vállalatokkal létesí­tett munkaviszonyra is vonatko­zik a Munka Törvénykönyvének 127. és 128. §-a, illetve a tör­vénykönyv végrehajtására kiadott kormányrendelet. A Munka Törvénykönyve 127. §-ának első bekezdése szerint a munkáltató az alkalmazott távol­létét igazolni köteles, ha az beteg­ség vagy baleset miatt munka­képtelen, ha anyasági szabadsá­gon van, vagy beteg családtagjá­ról gondoskodik, illetve amíg az olyan tízévesnél fiatalabb gyer­mekről gondoskodik, akinek gon­dozását iskola vagy egyéb gyer­mekgondozási intézmény nem vállalja stb. Erre az időre az alkal­mazottnak nem jár munkabér­megtérítés, mert ilyenkor általá­ban táppénzre, szülői hozzájáru­lásra, illetve családtagápolási táppénzre (azaz betegségi biztosí­tási juttatásokra) jogosult. „Ha a munkavállaló egyéb fon­tos és a személyét érintő okok mi­att nem végezheti munkáját, a munkáltató szabadnapot (szabad­időt) nyújt neki" - szögezi le a Munka Törvénykönyve 128. íj­ának első bekezdése. Ugyanen­nek a paragrafusnak a második bekezdése arról rendelkezik, hogy a kormány rendeletben álla­pítja meg, milyen körülmények mellett, milyen mértékben jár ez a szabadnap, illetve azt is, hogy mikor és milyen mértékben jár ilyenkor a munkabér-megtérítés. Ezt a rendelkezést a Munka Törvénykönyvét végrehajtó jog­szabályok pontosítják. Az előbb említett kormányrendeletről elsősorban azt kell tudni, hogy az a mellékletében tételes felsoro­lással határozza meg, hogy mely esetekben, illetve milyen mérték­ben jár a munkavállalónak szabad­idő, esetleg szabadnap, és egyút­tal megállapítja azt is, hogy mikor jár erre az időre munkabér-meg­térítés. A kormányrendelet szerint a munkavállalónak munkabér­megtérítéses szabadnapra van joga például akkor, ha orvosi ki­vizsgálásra vagy kezelésre megy; az említett esetekben viszont a munkaadója csak akkor köteles számára munkabér-megtérítéses szabadnapot (szabadidőt) biztosí­tani, ha ezt az orvosi vizsgálatot vagy kezelést nem lehetett mun­kaidőn kívül elintézni. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy ha nem sürgős esetről van szó, és az or­vos a hét valamelyik napján (nap­jain) olyankor is rendel, amikor az ön munkaideje már lejárt, esetleg (az egyenlőtlen munkaidő-beosz­tásban foglalkoztatott dolgozók­nál) olyan napon is rendel, amikor az alkalmazottnak nem kell be­mennie a munkába, a munkálta­tónak nem kötelessége munka­bér-megtérítést fizetni, ha a mun­kaidejében megy el orvoshoz. Munkabér-megtérítéses szabad­időjár akkor is, ha a munkaválla­ló felesége vagy éllettársa szülni készül, de ismét csak a kórházba való szállításhoz szükséges időre (azaz nem az egész munkanap­ra). Az idézett kormányrendelet melléklete említést tesz még: a családtagnak az orvoshoz kíséré­séről (itt munkabér-megtérítés jár, mégpedig legfeljebb egy nap­ra, ha ezt nem lehetett megoldani a munkaidőn kívül); egynapi mun­kabér-megtérítéses szabadnap jár akkor, ha a munkavállaló a sa­ját vagy a házastársa szülőjének, testvérének, esetleg a saját test­vére házastársának a temetésén vesz részt. A rendelet melléklete említést tesz még a munkavállaló család­tagjának haláláról (itt ismét mun­kabér-megtérítés jár, mégpedig három napra, ha a munkavállaló házastársa, élettársa vagy gyer­meke halt meg); a munkavállaló esküvőjéről, illetve a munkaválla­ló gyermekeinek és szüleinek es­küvőjéről; a munkavállaló nagy­szülőjének vagy unokájának, esetleg házastársa nagyszülőjé­nek vagy más, a háztartásában élő személynek temetésén való résztvételről, ám ha a temetést a munkavállaló intézi, akkor továb­bi egy munkabér-megtérítéses szabadnapra van jogigénye. Két munkabér-megtérítéses szabadnap illeti meg a munkavál­lalót akkor, amikor házasodik (ebből egy nap az esküvői szertar­tásra). Egy munkabér-megtéríté­ses szabadnap jár akkor, ha a munkavállaló szülője vagy gyer­meke házasodik. Figyelemre méltó szabály az, hogy ha a munkavállaló lakást cserél, akkor szabadnapra ugyan joga keletkezik, de munkabér­megtérítésre már nem. A szabad­idő egy nap, ha ugyanazon közsé­gen belül költözködik, és két nap, ha más községbe költözködik. Ki­vételesen joga keletkezhet mun­kabér-megtérítésre a költözkö­déskor is, de inkább csak akkor, ha a munkáltatója érdekében köl­tözködik át, mondjuk, egy másik községbe. Munkabér-megtérítés nélküli (fizetetlen) szabadidő jár a feltét­lenül szükséges időre, de hetente legfeljebb egy fél munkanapra ak­kor, ha a munkavállaló felmondá­si időben van. Ha viszont azért van felmondási időben, mert a munkáltatójától kapott felmon­dást a Munka Törvénykönyve 46. §-a első bekezdésének a/-d/ pontjára történő hivatkozással (létszámleépítés, átszervezés, fel­számolás, a szervezet áthelyezé­se, s még vagy további tíz indokot sorolhatnánk itt), akkor munka­bér-megtérítéses (fizetett) sza­badnapra keletkezik jogi (bírósá­gi) úton is perelhető jogigénye. Fontos rendelkezés az is, hogy a dolgozó ezeket a heti félnapokat a munkáltató hozzájárulásával összevonhatja. Az egykori csehszlovák szövet­ségi munka- és szociális ügyi mi­nisztérium a 18/1991. Tt. számú rendeletével bővítette azon ese­tek körét, amikor a dolgozóknak munkabér-megtérítéses szabad­napra keletkezik perelhető jogigé­nyük. Említhetjük itt például a vér­adást (illetve a vérplazma levéte­lét), amikor is az alkalmazottnak legalább 24 órai pihenésre van joga, és ha a törvényes munka­ideje ebbe az időbe esik bele, ak­kor munkabér-megtérítéses sza­badnapra van joga. Említhetjük továbbá a különféle emberi szö­vetek ajándékozását, amikor az orvos 96 órai (négynapi) időre hosszabbíthatja meg az ajándé­kozáshoz szükséges időt stb. Munkabér-megtérítéses szabad­nap jár viszont azoknak az alkal­mazottaknak is, akik a munkálta­tó szervezetük szerveibe választ­ják meg a saját képviselőiket (ez főként az alkalmazotti részvény­társaságokra vonatkozik). Ezzel szemben a szülői érte­kezletet a jogszabály sehol sem említi. A szülői értekezleten való részvételre tehát kaphat szabad­időt, de ezt utólag valóban le kel­lene dolgoznia, esetleg fizetetlen szabadidőt kaphat a szülői érte­kezleten való részvételhez feltét­lenül szükséges időre.

Next

/
Thumbnails
Contents