Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-14 / 62. szám, csütörtök

1996. március 14. BELFOLD - GAZDASAG ÚJ SZ

Ó' 3 j TANULMANYI OLIMPIÁK Milyen nyelven? Lapunk hasábjain beszámoltunk arról a nyílt tiltakozó levélről, amelyet a Rimaszombati Šrobár Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola 8. A osztályának szülői intéztek Eva Slavkovská miniszterhez. Ebben tiltakoztak az ellen, hogy a járási tanügyi hivatal vezetőjének az utasítására a tanulmányi olimpiák kizárólag szlovákul zajlanak. A részletekről Tóbiás Istvánt, az Iskola szülői munkaközösségének az alelnökét, a 8. A szülői megbízottját kérdeztük. • Mikor döntöttek úgy, hogy til- értekezletre került sor, amelyen takozó levetet írnak a miniszternek? - Az iskola szülői munkaközösségének ülésén felolvasták azt a levelet, amelyet Ján Ľupták, a járási tanügyi hivatal vezetője írt válaszként az iskola vezetése által megfogalmazott levélre, amelyben kifejtették véleményüket az olimpiák megrendezésével kapcsolatosan. Ľupták úr válaszának a lényege, hogy jogában áll járási szinten megváltoztatni a verseny szabályait. Úgy gondoltam, erről tájékoztatnom kell a 8. A osztály szülői közösségét, ugyanis ott én vagyok a megbízott. • Tehát ön rendkívüli szülői értekezletet hívott össze? - Nem, a terv szerinti februári tizenhatan jelentünk meg. A versenyszabályok megváltoztatásával leginkább a nyolcadikos tanulók kerültek hátrányba, hiszen a legjobbak felvételi vizsgák nélkül kerülhetnek be a középiskolákba. Ne értse félre, nem az én Péter fiamról van szó, ő nem vett részt soha ilyen versenyen. • Mit remélnek a tiltakozó levéltől? - Nagyon örülnénk, ha kezdeményezésünk visszhangra találna. A járás pedagógusai már tiltakoztak emiatt, természetesen a gyermekeink érdekében mi szülők, akiket ugyanúgy vagy talán még érzékenyebben érint ez a hátrányos megkülönböztetés, miért ne tennénk ugyanezt?(farkas) A Biotika ellenvetései A Slovenská Ľupča-i Biotika vállalat vihart keltő eladása kapcsán Juraj Šišmiš vezérigazgató közölte: 1992-től, amióta az új vállalatvezetés működik, az elsődleges fizetésképtelenséggel küszködő Biotikából nyereséges cég vált, amelynek követelései 92 millió koronával haladják meg a tartozásait. A termékek 54 százaléka külhoni piacokra kerül, a dolgozók átlagfizetése pedig az 1991-es 4513 koronáról tavaly 8984 koronára emelkedett. Šišmiš szerint megdöbbentő, hogy a Nemzeti Vagyonalap a Biotika teljesítményét a többi gyógyszergyáréhoz hasonlítja, pedig össztermelésüknek csupán a 15 százalékátteszik ki a gyógyszerek. Ami pedig különösen fájó, hogy az alkalmazotti privatizációs modell helyett a vagyonalap egy olyan céget választott, amely jelenleg nem rendelkezik semmi mással, csak egy postafiókkal. Az is abszurd az igazgató szerint, hogy a vagyonalap egyik kritériuma az, ki kínál kevesebbet a cégért. TA SR Privatizációs jegyzék Az SZK Nemzetivagyon-kezelő és Privatizációs Minisztériuma a hatályos törvények értelmében közzétette a privatizációra váró cégek újabb listáját. A földművelésügyi minisztérium által benyújtott jegyzéken a következő cégek szerepelnek: Kelet-szlovákiai Haltenyésztő Vállalat, Nagymihály; Állami Gazdaság, Kassa; Magtermesztő Állami Gazdaság, Slovenské Ďarmoty; Magtermesztő Állami Gazdaság, Léva; Állami Gazdaság, Veľké Revištia; Magtermesztő Állami Gazdaság, Kassa-Saca; Magtermesztő Állami Gazdaság

; Balvany, Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság, Dobrá. TA SR KOMERČNÍ BANKA Terjeszkedőben Az egyik legnagyobb cseh pénzintézet, a Komerční banka 1995. június elsejével Szlovákiában elsőként Pozsonyban nyitottfiókot, majd szeptemberben felvásárolta a szintén prágai székhelyű Interbanka pozsonyi fiókját. Marián Šedónak, a pozsonyi fiók vezérigazgatójának a közlése szerint a kiterjedt járulékos beruházások ellenére 4 havi tevékenység eredményeként 2 millió korona nyereséget könyvelhettek el. A Komerční banka Bratislava Rt. 500 millió korona alaptőkével rendelkezik, és középnagyságú univerzális bankká szeretne válni. Jelenleg három helyen, Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán építenek intenzív ütemben képviseletet. TA SR UJ Szó-tudósítás SZO SINCS KENYSZERPRIVATIZALASROL Rózsaszín szemüvegen át Sok mindent foglal magába az egészségügyi minisztérium Idei és Jövő évi munka(ütem)terve. Ám nagy adag optimizmus, Jókora rózsaszín szemüveg és a helyzet nem Ismerése kell(ene) ahhoz, hogy a lakosok nagyobb hányada, de főleg az egészségügyben dolgozók elhiggyék: a célkitűzések valóra is válthatók. pontérték (minisztérium által javasolt) 35 fillére való emelését. Már lefaragták 25 fillérre, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az összeg nem csökken tovább. Biztos viszont az, hogy a fehér köpenyesek bére belátható időn belül és észrevehetően nem változik. Hiszen a július elsejétől esedékes hétszázalékos béremelés igazán nem nevezhető elfogadható fizetésrendezésnek. Főleg akkor nem, ha visszaemlékszünk a Szlovák Orvosi Kamara 200 százalékos béremelési követelésére, (anno 1994-benl). Az Új Szó kérdésére, vajon a tárca vezetői nem tartanak-e az állami egészségügyben dolgozók elégedetlenségétől, s - cseh mintára - tiltakozó akciók szervezésétől, nem kaptunk egyenes választ. Dr. Gajdoš szerint az orvosok állampolgári joga a törvényes keretek közötti esetleges sztrájk... Ehhez csak annyit fűztünk hozzá: a kórházak igazgatói pedig megtalál(hat)ják a módját, hogy megszabaduljanak a követelőzni merészkedő dolga zó(k)tól. A mosoly helyettesítette a választ... (péterfi) Hogy mit akar a tárca? A jól ismert egészségügyi programokba foglaltak maradéktalan teljesítését, a műszaki színvonal emelését, ésszerűbb gyógyszerpolitikát, tehát a kategorizáció megváltoztatását, a dolgozók szakmai felkészültségének a javítását, az alapellátás privatizálásának befejezését (ám ha az orvos nem akar vállalkozó lenni, és döntését megindokolja, senki nem kényszeríti, s továbbra is állami orvosként működheti), az egészégügyi hálózat ésszerűsítését stb. Csakhogy mindez papíron van csupán. Ugyanis elegendő anyagi eszközök nélkül a kitűzött feladatok parányi része valósítható meg. Ez derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón annak ellenére, hogy dr. Ján Gajdoš főosztályvezető optimista és rózsaszín képet festett az egészségügy helyzetéről. Az eszmecsere során aztán kiderült: idén nem kerül sor a szakellátás privatizálására, vagy ha igen, csak nagyon kis mértékben. Az ok: a kormány nem hagyja jóvá a UJ Szó-tudósítás NEGYVENMILLIÁRDOS FORGALOM Ötéves az értéktőzsde Március 15-én ünnepli fennállásának 5. évfordulóját a Pozsonyi Értéktőzsde. Kétéves előkészület után gyakorlati működését 1993 áprilisában kezdte meg, de a valódi áttörés 1994ben történt. A tavalyi évet pedig már kimondottan sikeresnek minősítette Marián Sásik, az értéktőzsde vezérigazgatója az ünnepi évforduló kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatón. pír cserélt gazdát. A jegyzett papírok piacán a Slovnaft részvényei voltak a legkelendőbbek, februárban több mint 64 millió korona értékben cseréltek gazdát. A nem jegyzett értékpapírok piacán a turóci papírgyár részvényei iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Újságírói kérdésekre válaszolva a tőzsde képviselői úgy vélekedtek, a szlovák értékpapírpiac jelenleg túl fiatal és csekély ahhoz, hogy mérvadó barométere lehessen a gazdasági folyamatok alakulásának. A mezőgazdasági szövetkezetek transzformációját szabályozó törvény módosítása kapcsán, amely szövetkezeti értékpapírok kiadását írja elő, Marián Sásik lapunk munkatársának a kérdésére elmondta, a tőzsde felkészül a szövetkezeti értékpapírok forgalmazására, ehhez azonban mindenképpen szükség lesz az értékpapírközpontban való bejegyzésükre. (tszl) A Pozsonyi Értéktőzsdének jelenleg 46 állandó tagja van, tavaly közreműködésükkel több mint 40 milliárd korona értékben 45 millió részvény cserélt gazdát. Ezek az eredmények az előző évi értékpapír-forgalmat több mint ötszörösen haladták meg, a vezérigazgató azonban nem volt teljesen elégedett. Véleménye szerint a tőzsde építésében még nagyon sok munkára van szükség, igazán erős és megbízható értékpapírpiacról csak akkor beszélhetünk, ha majd az értéktőzsde reális barométere lesz a szlovák gazdaság működésének és eredményeinek. Ondrej Ivančok, a tőzsde februári eredményeit értékelve elégedetten állapította meg, hogy a januári közvetlen kötéseket gyakorlatilag megkétszerezve első alkalommal lépték túl a bűvösnek számító 1 milliárdos határt, az üzletkötések során az elmúlt hónapban több mint 13 millió értékpaKDM-javaslat az StB-ről TA SR-hír Ivan Šimko, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke tegnap átnyújtotta Ivan Gašparovičnak, a parlament elnökének azt a törvénytervezetet, amely elfogadása esetén lehetővé tenné a volt állambiztonsági testület (StB) adatbázisának a hozzáférhetőségét. Az Ivan Šimko, Ladislav Pittner (KDM) és Ján Lángoš (Demokrata Párt) által beterjesztendő javaslat a polgároknak lehetővé tenné, hogy elolvassák az ŠtB által 1948 és 1990 között róluk gyűjtött információkat. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó- és TA SR-tudósítás Bosszúnak és kicsinyességnek nevezte a kormány döntését az ifj. Michal Kováč ügyében független vizsgálócsoportot vezető Ladislav Pittner lefokozásáról a MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM tegnapi sajtóértekezletén Bugár Béla elnök. A parlament jövő héten kezdődő ülésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánykoalíció meg fogja szegni a bécsi konvenciót. Ennek értelmében a felek az államközi szerződések ratifikálásáig tartózkodnak olyan lépésektől, amelyekkel megsértenék az azokban foglaltakat. Ilyennek nevezte, hogy a parlament a szlovák-magyar alapszerződés elfogadása előtt tárgyal a területi-közigazgatási reformról és a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Ez utóbbi szerinte egyszerűen a kommunizmusba való visszatérést jelenti. Újkori mártírokat azonban ez a kormány nem akar teremteni, a börtönbüntetések mellé így kerültek bele a szövegbe a magas pénzbüntetések, amelyek Damoklesz kardjaként függenek majd azok feje felett, akik kimondják véleményüket. Az viszont biztos, hogy az MKDM nem hátrál meg, és ezután is kimondja, amit gondol. Hibának tartja, hogy a Magyar Koalíció egy közös ellenzéki közigazgatási javaslatra várt. Arra számít, hogy az MK javaslatát az ellenzék nagy része is elutasítja, nehogy a szlovákok árulójának minősítsék. Szigeti László parlamenti képviselő szerint Miroslav Pius tanügyi igazgató legutóbbi tevékenysége tipikus példája annak, hogy a bürokraták politikai pártok megbízottjaiként szakértőnek álcázva harcolnak pozíciójukért. A környező országok tapasztalatai viszont egyértelműen bizonyítják az oktatásügy decentralizálásának az előnyeit. Legújabb információi szerint egyébként az érsekújvári tanügyi hivatal vezetője a minisztérium hatályos rendeleteivel ellentétben utasítást adott az egynyelvű pecsétek használatára, sőt szóban a kétnyelvű táblák eltávolítására is. A kisebbségi nyelvek használatáról szóló MK-javaslatról Bugár Béla elmondta: igyekeznek azt a szlovák parlament programjára tűzetni, de ha ez nem sikerül, akkor az Európa Tanácshozfordulnak. (tuba) A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA úgy véli, hogy az ország négy legnagyobb pénzintézetének, különösen a Szlovák Biztosítónak és a Szlovák Takarékpénztárnak a privatizálása olyan komoly dolognak számít, és olyan hosszú távú hatással lehet a gazdaságra nézve, hogy elengedhetetlenül szükséges erről a parlament tájékoztatása - közölte Peter Weiss pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, pártja megkérte a parlament elnökét, hogy a márciusi ülésen a miniszterelnök a Nemzeti Vagyonalap és a Szlovák Nemzeti Bank elnöke jelenlétében tájékoztasson a nagybankok privatizálásának a koncepciójáról. Weiss szavai szerint Ivan Gašparovič megígérte, hogy a Közös Választás képviselői klubjának a kezdeményezésére levélben felkéri az érintetteket, hogy tájékoztassák a képviselőket. A pártelnök a fasiszta szlovák állam rehabilitációjára tett újabb kísérletként értékeli azt a tényt, hogy március 16-án a pozsonyi Istropolisban díszünnepélyre kerül sor. Vladimír Mečiar nagygyűlésen tett kijelentését, mely szerint „a köztársaságot nem engedjük felforgatni" és a Büntető Törvénykönyv módosításának az esetleges elfogadását Peter Weiss úgy értékeli, hogy a kormánykoalíciónak az ellenzék mint olyan is akadályt jelent. Továbbá azt is jelenti, hogy a kormánykoalíció képtelen politikai eszközökkel megoldani a problémákat. A Büntető Törvénykönyv tervezett módosítása, amely már a szándékot is törvénybe ütközőnek tartja, Marta Černá, a SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT alelnöke szerint azt jelenti, hogy „valaki már nem tud érvekkel befolyásolni, és kezd visszaélni a koalíciós többség adta erővel". Černá asszony tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy elszánta magát: a törvényt szándékosan megsértve hagyja magát elítélni. OECD-TAGSAG Inkább igen, mint nem A Közvélemény-kutató Intézet februári felmérése során arra volt kíváncsi, vajon a lakosság hogyan értékeli Nyugat-Európa érdeklődését Szlovákia iránt, és az ország lakossága miként viszonyul Szlovákia leendő tagságához az OECD-ben (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - a világ 25 legfejlettebb országát tömörítő, párizsi székhelyű szervezet). Nyugat-Európa érdeklődése az iránt, hogy Szlovákia betagozódjék a nyugat-európai, transzatlanti szervezetekbe, a megkérdezettek 35 százaléka szerint arányos az ország helyzetével, súlyával, 28 százalék szerint kisebb, mint amennyi Szlovákiát megilleti, 8 százalék szerint pedig éppen ellenkezőleg, nagyobb. -UA lakosság véleménye Szlovákia OECD-tagságáról (%-ban) ] - Előnyére válik M ~ Talán előnyére válik |<'>

j - Talán előnytelen lesz Egy

J - Előnytelen lesz | | - Nem tudja ] - Nem érdekli FOCUS-FELMERES A LAKOSSAG KOREBEN Ratifikálnák az alapszerződést A Focus ügynökség februári felmérése szerint a megkérdezetteknek valamivel több mint a fele, ha parlamenti képviselő volna, Igennel szavazna a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásakor. A válaszok számszerűsítve (%-ban): Az igennel szavazók aránya attól függ, milyen a megkérdezettek végzettsége. Az alapfokúval rendelkezőknek csupán a 44 százaléka szavazna igennel, a felsőfokú végzettségűeknek viszont a 67 százaléka helyesli a ratifikációt. A megkérdezettek válaszainak csoportosítása a pártszimpátiák szerint azt tükrözi, hogy csupán a Munkásszövetség és a Szlovák Nemzeti Párt szimpatizánsai körében van többségben a nemmel szavazók aránya. Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, a szlovákok 46, a magyarok 82 százaléka szavazna igennel a parlamentben. -UA nézetek megoszlása pártszimpátiák szerint (%-ban) IGEN NEM NEM TUDJA Magyar Koalíció 91 1 8 Demokrata Párt 78 7 15 Demokratikus Unió 65 17 18 KDM 64 6 30 DBP 64 12 24 DSZM 55 21 24 SZNP 42 34 24 Munkásszövetség 41 27 32 33.7 LÜ - Határozottan igennel szavazna r«

H - Inkább igennel H

H - Inkább nemmel \ I - Határozottan nemmel fc^'

i - Nem tudja, nem érdekli