Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-13 / 61. szám, szerda

[e) ÚJ sző RÉGIÓ 1996. március 13. DERNO Bonyodalmak az orvosi rendelő körül A hír hallatán, miszerint a Dernől Községi Hivatal közel 1600 négyzetméternyi telket és kertet, valamint épületet kapott Ingyen a szlovák kormánytól, azt hittem, kivételes szerencse érte a települést. Mert nem min­dennapi eset, hogy kormányunk csak úgy ingyen rátestál valamilyen vagyont olyan községre, amelynek polgárai főleg magya­rul beszélnek. Mint később kiderült, a va­gyon körül több a bonyodalom, mint a belőle származó öröm. Pontosabban: a köz­ség vezetői két év óta azért tárgyaltak kü­lönböző fórumokon, mert nem kértek az Ilyen „szerencséből". Ľubomír Javorský egészség­ügyi miniszter tavaly egy aláírás­sal átadta az orvosi rendelő épü­letét és a hozzá tartozó kerteket a Dernői Községi Hivatalnak, amely végül is kénytelen volt át­venni, mert fennállt az a veszély, hogy megszűnik az orvosi rende­lés. Nagy kiesést jelentett volna nemcsak a falunak, hanem a vonzáskörzetéhez tartozó Bar­ka, Lúcska, Kiskovácsvágása és Hárskút polgárainak is, ha be­zárják a rendelőt. Rozsnyóra kel­lett volna utazniuk a körzeti, a fog-es gyérmekorvoshoz, mivel mindez megtalálható Dernőn. - A Csermosnya völgyében fekvő falvak lakosai többnyire idős emberek - mondta Dányi István, Dernő polgármestere. ­Fokozott egészségügyi ellátást igényelnek, miközben az orvo­sok fizetése nálunk nincs össz­hangban a munkájukkal. A fog­orvos, miután megkezdte a ma­gánvállalkozást, itthagyott ben­nünket, azt mondta, elég neki a rozsnyói körzet egy része. Gon­dolom, hasonlóképpen jártunk volna a körzeti orvossal is, a gye­rekorvossal is, mert Rozsnyón a kórházban kaptak volna ren­delőt. Mi, az öt település polgár­mesterei úgy határoztunk, hogy vállaljuk az orvosi rendelő fenn­tartási költségeit, az orvosoktól pedig nem kérünk bérleti díjat. Időközben, ilyen ajánlat mellett, sikerült fogorvost is találnunk. Felvettünk egy takarítónőt, egy fűtőt, kifizettük a Villany-, a víz­szolgáltatás, a szemételhordás stb. költségeit, mindez tavaly májustól 35 ezer koronát tesz ki. Volna a pénznek másutt is helye, de kénytelenek vagyunk fenntartani az épületet, külön­ben nem járnának ki hozzánk az orvosok. A fiatalok még csak be­utaznának Rozsnyóra, de tudo­másul kell vennünk, hogy az em­lített településeken a lakosok többsége elérte vagy meghalad­ta a hetedik ikszét. A vállalkozók többször szóvá tették, miért csak az orvosokat támogatjuk, hiszen ők is ugyanolyan vállalko­zók, mint mások. Valóban nehéz eldönteni, hogy mi a szüksége­sebb egy faluban: az orvosi ren­delő-e vagy az élelmiszerbolt. Mert a mi körzetünkben sem az egyik, sem a másik vállalkozó nem dúskálhat a javakban. Az állam tehát átadta a falu­nak az épületet, s ezzel rátestál­ta a fenntartási költségeket is. A községek a maguk módján igye­Dányi István: Az öt falu lakosai­nak többsége idős ember. A szerző felvétele keztek csökkenteni a kiadáso­kat: tavaly ősszel közhasznú munkára felvettek munkanél­külieket, akik fát vágtak az úr­béri közösségek erdeiben. Min­den falu egy-egy fuvar fát szállí­tott az orvosi rendelőhöz, s szin­tén munkanélküliek hasogatták fel. (farkas) Tisztújító MKDM-közgyűlés úl Szó-hír Tisztújító közgyűlést tartott a napokban a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom Rima­szombati Területi Választmánya. Mint arról Kónya Ferenc, a terü­leti választmány elnöke lapun­kat tájékoztatta, a választmány létszáma nem, ám az összetéte­le jelentősen megváltozott. A ko­rábbitól eltérően a mostani tv tagjai vidéki szervezetekben te­vékenykednek, míg az előző elsősorban rimaszombati tagok­ból tevődött össze. - Másfél éves tapasztalat áll mögöttünk, igyekeztünk olyan személyeket javasolni, akiket aktívnak talál­tunk, és elkötelezettek a mozga­lom iránt. A változás remél­hetőleg a mozgalom előnyére válik, és pozitívan nyilvánul meg a munkánkban. Az idei évre szá­mos akciót tervezünk, szüksé günk van az aktív és szervezőké­pes tagokra, szimpatizánsokra. Szeretnék megrendezni az egyházi éneklőcsoportok találko­zóját. Kónya Ferenc tudomása szerint a Rimaszombati járásban hat ilyen énekkar működik, s ezek már készülnek is a fellépés­re. Mivel a találkozót csak a nyár végére vagy az ősz elejére terve­zik, akár a járáson kívül működő csoportok is felkészülhetnek még. (farkas) BIZONYÍTOTTA LÉTJOGOSULTSÁGÁT Segítenek a rászorultakon A járás és Szlovákia első olyan szociális intézménye, amelyet magántulajdonos működtet im­már két éve, a Gondozási Szolgál­tató Központ, amely Komárom­ban, a volt cipőgyári óvodában ta­lálható. Az évforduló kapcsán lá­togattam meg a szociális intéz­ményt, hogy Pálmay Tibortól, a központ tulajdonosától és ve­zetőjétől érdeklődjek az eredmé­nyekről és tervekről. A tiszta, szépen berendezett lé­tesítményben a 27 tagú kollektí­va különböző szolgáltatásokat nyújt 50 személy (18 évestől egé­szen az öregkorúig) részére. - A felvételnél fontos feltétel, hogy új lakónk szellemileg egészséges le­gyen. Kapacitásunk teljesen ki van használva, főleg Komárom­ból és a járásból vannak lakóink, de érkeztek idős emberek pl. Po­zsonyból, Zólyomból, Nagykür­tösről is. Szobáink a központ négy szektorában vannak elhelyezve, egy-, két-, illetve háromágyasak. A legnagyobb az érdeklődés azon részlegünk iránt, ahol olyan idős és beteg emberek vannak, akik 24 órás gondoskodást igényel­nek. A panziójeliegű részlegen húsz, aránylag egészséges ember la­kik. Ami az árakat illeti: a gondo­zásért naponta 11-22 koronát, az étkezésért 67-et kell fizetni. A ízlik az ebéd Pálmay Tibor intézetében Ladislav Vallach felvétele szállás egyágyas szoba esetén naponta 21, a kétágyasnál 18.30 koronába kerül. - Szolgáltatása­inkat rövid időre is igénybe vehe­tik, napközi formájában, szállás nélkül, 2-3 hétre az idős embe­rek, ha pl. a hozzátartozóik bete­gek, szabadságon vannak stb. Támogatóink sora évről évre gya­rapodik, ezért csak néhányat ne­vezek meg, habár mindenki segít­ségét nagyra értékeljük. Köszö­nettel tartozunk a szociális ügyi minisztériumnak, a Komáromi Já­rási Hivatalnak, a Szlovák Állami Biztosító itteni vezérigazgatójá­nak, a városi képviselő-testület­nek és hivatalnak, a hajógyárnak és több alapítványnak. Segítsé­gük nélkül nem tudnánk feladata­inkat ellátni. Sok új elképzelésük is van. Már felajánlották a városi hivatalnak, hogy a magányos nyugdíjasok­nak kosztolási lehetőséget bizto­sítanak, valamint, ha lesz rá igény, a hajléktalanoknak ingyen adnának meleg ételt. Bővíteni akarják a napközijellegű szolgál­tatásaikat, hogy segítsenek azo­kon, akik munkába járnak, s nap­közben nem tudnak törődni idős és beteg hozzátartozóikkal. BENDE ISTVÁN DEAKI „Kétnyelvű" nyugdíjasrendezvény - Most kellene itt lennie Mečiarnak, meg Duraynak, ihogy lássák, milyen jól együtt tudnak működni itt, falun a ma­gyarok és á szlovákok - jegyezte meg az egyik deáki sžlovák nyugdíjas, annak a kiállításnak áz egyik résztvevője, amelyet a helybeli szlovák és a magyar nyugdíjasklub közösen rende­zett a falubeli nyugdíjasok kézi­munkáiból. Február utolsó va­sárnapján Deákiban a nyugdíjas­otthon éttermében nem ebé­det tálaltak fel, hanem a művé­szetre éhes szemek lakhattak jól a szebbnél szebb népművé­szeti alkotások látványával. Ki­sebb-nagyobb csipketerítők, művészien hímzett abroszok, faliszőnyegek hirdették a deáki asszonyok kézügyességét. A fér­fiak sem maradtak szégyenben; Merva Arnold fafaragásai, Varga Lajos olajfestményei egy érde­Fúto Róbert felvétele a kézimunka-kiállításon készült mes művésznek is becsületére válnának. Harmincegy kiállító 210 alkotását lehetett megnézni. - Huszonhét munkámat vittem el kiállítani, de ez is csak a tize­de annak, ami még otthon ma­radt - mondta Fúto Irén, a ta­valy januárban megalakult ma­gyar nyugdíjasklub elnöke. ­Felvetődött egy olyan ötlet, hogy még az idén egy árusítással egy­bekötött nagyobb kiállítást is rendezzünk. Persze megint kö­zösen a szlovákokkal, mert to­vábbra is szeretnénk erősíteni az összetartást a faluban. Régebben is volt nyugdíjas-' klub Deákiban, de aztán évekig szünetelt a munkája, míg tavaly újra megalakult. A mostani kiál­lításnak az ad jelentőséget, hogy ez volt a magyar és a szlo­vák nyugdíjasklub első közös rendezvénye. E magyar több­ségű faluban az 55 tagot szám­KOMAROMI HAJOGYAR Nyereséges vállalat A komáromi hajógyárról az utóbbi napokban különböző hí­rek láttak napvilágot. Először ar­ról, hogy a gyár alkalmazottai február 29-én három órára be­szüntetik a munkát. Aztán kide­rült: a hír nem felel meg a való­ságnak. Arra viszont jó volt, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a hajógyárra,.ahol jelenleg 2900 ember dolgozik, a hozzá tartozó leányvállalatoknak pedig ezer alkalmazottjuk van. Tehát ha a gyárban leáll a termelés, esetleg elbocsátásokra kerül sor, az családok ezreit érinti érzéke­nyen. Miroslav Bednár sajtószó­vivőtől megtudtuk: a hajógyár a közelmúltban valóban nehéz időszakot vészelt át". A csaknem százéves múltra visszatekintő hajógyár háború utáni története tulajdonképpen az ötvenes évek elejétől számítható. Ekkor kezd­ték nagy ütemben gyártani a ha­jókat a volt Szovjetunió részére. Tulajdonképpen hajókkal fize­tett az ország a nyersanyagért, földgázért és kőolajért. A gyár életében a gondok akkor kezdődtek, amikor a Szovjet­unió szétesett, s az illetékesek azon vették észre magukat, hogy nincs kinek eladni a termé­keket. Milan Kopčok, a jelenlegi vezérigazgató nem éppen irigy­lésre méltó időszakban, 1989 december elején vette át a hajó­gyár irányítását, amely 1992­ben részvénytársasággá alakult. - Akkor a gyárnak 4500 alkal­mazottja volt, csaknem kéte­zertől búcsút kellett vennünk, vi­szont idővel sikerült új piacokat találnunk - emlékezik vissza a szóvivő. Jelenleg a gyár évente tizennégy tengeri teherhajót állít elő, főleg német, illetve orosz vállalatok számára. Egész pon­tosan: a termékek 70 százaléka a német piacra megy, a többi pedig oroszországi cégekhez. A gyár tehát néhány évvel ezelőtt nyereségessé vált, s a nyereség zömét fejlesztésre fordítják. Arról, hogy az 1995-ös esztendőt milyen nyereséggel zárták, a szóvivő még nem tu­dott pontos információt adni. Er­re a kérdésre március végén, az adók befizetése után lesz kielé­gítő válasz. (kamoncza) TŐKETEREBESI KORHÁZ Új diagnosztikai részleg Az ország egyik legkorszerűbb onkológiai osztályát nyitották meg a minap a tőketerebesi kór­házban. Az évek óta szorgalma­zott radiológiai-diagnosztikai részleg létrehozását a Tőketere­besi járás lakosságának körében egyre szaporodó daganatos meg­betegedések tették sürgetővé. Ugyanis a régiót nemcsak a helyi, de a szomszédos járások ipari vállalatai is alaposan szennyezik, s ebből eredően komoly gondot jelentett a térségben fellépő da­ganatos megbetegedések gyógyí­tása. Az orvosok eddig a szom­szédosjárásokba, illetve Kassára küldték a daganatos betegség­ben szenvedőket. A korábbi években százezer la­láló magyar mellett egy húszta­gú szlovák nyugdíjasklub is működik. A magyarok hétfőn, a szlovákok szerdán tartják összejöveteleiket a nyugdíjas­otthonban. Fúto Irén jól megérti magát Mária Runákovával, a szlovák klub elnökével. - Ami­kor először megemlítettem, hogy közösen is megrendezhet­nénk a kiállítást, Runákné rög­tön szívesen fogadta az ötletet, és a többi asszony is mindjárt bekapcsolódott. A magyar klub legnépszerűbb rendezvényei a kirándulások. Ők gondozzák a katonasírokat a helyi temetőben, és nemrég gyűjtést rendeztek a Csémy Pa­lika gyógyítására létrehozott alapítvány számára is. A jövőben több közös rendez­vényt is terveznek a szlovákok­kal, például érdekesnek ígérke­zik a sütődélután. A deáki nyug­díjasok tehát jó példát szolgál­tatnak arra, hogy az egyszerű falusi nép nemzetiségi ellensé­geskedés nélkül képes az összetarásra. (gaál) kosra számítva 280-300 ilyen betegség fordult elő a járásban, ma viszont a számuk már 400 kö­rüli. Főleg a légúti daganatos be­tegségek (zömében férfiaknál) kezelése okozott gondot. Ennek tudható be az is, hogy a lakosság átlagos életkora országos vi­szonylatban itt a legalacsonyabb. A tavalyi adatok szerint a nőknél 73,47 év, míg a férfiaknál 63,97 év volt. A legkorszerűbb műsze­rekkel és rákszűrő berendezések­kel ellátott új részleg létrehozása - szponzorok támogatásával ­30 millió koronás beruházást igé­nyelt. A harmincágyas onkológiai osztályon belül tíz ágyat a nőgyó­gyászati kezelést igénylő betegek részére különítettek el. (kat.) Haltelepítés A Rimaszombati Horgászszö­vetség értékelő ülésén elhang­zott: a közel ezernégyszáz tagot számláló szervezet egyik legfőbb feladata a körzetükhöz tartozó halastavak halállományának gaz­dagítása. Nemcsak mennyiségi­leg, hanem minőségileg is. Ladis­lav Žilka elnök lapunknak el­mondta: külföldről behozott an­golnákat is telepítenek. Arra fog­nak törekedni, hogy a sporthorgá­szat továbbra is megmaradjon a lakosság aktív kikapcsolódása egyik formájának. A legfőbb fel­adatok között szerepel az állo­mány megvédése az orvhorgá­szoktól. Tavaly negyvenöt eset­ben hozott olyan döntést a szö­vetség fegyelmi bizottsága, hogy a „horgásztársak" hibát követtek el, amiért büntetéseket róttak ki. Megjegyzem: a szövetség már tavaly is határozatba foglalta a halállomány gazdagítását. 1995­ben összesen 885 ezer koronát fordított halasításra. Összeha­sonlításként: 1990-ben 145 ez­ret költöttek ugyanerre. (-kas)

Next

/
Thumbnails
Contents