Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-13 / 61. szám, szerda

[e) ÚJ sző RÉGIÓ 1996. március 13. DERNO Bonyodalmak az orvosi rendelő körül A hír hallatán, miszerint a Dernől Községi Hivatal közel 1600 négyzetméternyi telket és kertet, valamint épületet kapott Ingyen a szlovák kormánytól, azt hittem, kivételes szerencse érte a települést. Mert nem mindennapi eset, hogy kormányunk csak úgy ingyen rátestál valamilyen vagyont olyan községre, amelynek polgárai főleg magyarul beszélnek. Mint később kiderült, a vagyon körül több a bonyodalom, mint a belőle származó öröm. Pontosabban: a község vezetői két év óta azért tárgyaltak különböző fórumokon, mert nem kértek az Ilyen „szerencséből". Ľubomír Javorský egészségügyi miniszter tavaly egy aláírással átadta az orvosi rendelő épületét és a hozzá tartozó kerteket a Dernői Községi Hivatalnak, amely végül is kénytelen volt átvenni, mert fennállt az a veszély, hogy megszűnik az orvosi rendelés. Nagy kiesést jelentett volna nemcsak a falunak, hanem a vonzáskörzetéhez tartozó Barka, Lúcska, Kiskovácsvágása és Hárskút polgárainak is, ha bezárják a rendelőt. Rozsnyóra kellett volna utazniuk a körzeti, a fog-es gyérmekorvoshoz, mivel mindez megtalálható Dernőn. - A Csermosnya völgyében fekvő falvak lakosai többnyire idős emberek - mondta Dányi István, Dernő polgármestere. Fokozott egészségügyi ellátást igényelnek, miközben az orvosok fizetése nálunk nincs összhangban a munkájukkal. A fogorvos, miután megkezdte a magánvállalkozást, itthagyott bennünket, azt mondta, elég neki a rozsnyói körzet egy része. Gondolom, hasonlóképpen jártunk volna a körzeti orvossal is, a gyerekorvossal is, mert Rozsnyón a kórházban kaptak volna rendelőt. Mi, az öt település polgármesterei úgy határoztunk, hogy vállaljuk az orvosi rendelő fenntartási költségeit, az orvosoktól pedig nem kérünk bérleti díjat. Időközben, ilyen ajánlat mellett, sikerült fogorvost is találnunk. Felvettünk egy takarítónőt, egy fűtőt, kifizettük a Villany-, a vízszolgáltatás, a szemételhordás stb. költségeit, mindez tavaly májustól 35 ezer koronát tesz ki. Volna a pénznek másutt is helye, de kénytelenek vagyunk fenntartani az épületet, különben nem járnának ki hozzánk az orvosok. A fiatalok még csak beutaznának Rozsnyóra, de tudomásul kell vennünk, hogy az említett településeken a lakosok többsége elérte vagy meghaladta a hetedik ikszét. A vállalkozók többször szóvá tették, miért csak az orvosokat támogatjuk, hiszen ők is ugyanolyan vállalkozók, mint mások. Valóban nehéz eldönteni, hogy mi a szükségesebb egy faluban: az orvosi rendelő-e vagy az élelmiszerbolt. Mert a mi körzetünkben sem az egyik, sem a másik vállalkozó nem dúskálhat a javakban. Az állam tehát átadta a falunak az épületet, s ezzel rátestálta a fenntartási költségeket is. A községek a maguk módján igyeDányi István: Az öt falu lakosainak többsége idős ember. A szerző felvétele keztek csökkenteni a kiadásokat: tavaly ősszel közhasznú munkára felvettek munkanélkülieket, akik fát vágtak az úrbéri közösségek erdeiben. Minden falu egy-egy fuvar fát szállított az orvosi rendelőhöz, s szintén munkanélküliek hasogatták fel. (farkas) Tisztújító MKDM-közgyűlés úl Szó-hír Tisztújító közgyűlést tartott a napokban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Rimaszombati Területi Választmánya. Mint arról Kónya Ferenc, a területi választmány elnöke lapunkat tájékoztatta, a választmány létszáma nem, ám az összetétele jelentősen megváltozott. A korábbitól eltérően a mostani tv tagjai vidéki szervezetekben tevékenykednek, míg az előző elsősorban rimaszombati tagokból tevődött össze. - Másfél éves tapasztalat áll mögöttünk, igyekeztünk olyan személyeket javasolni, akiket aktívnak találtunk, és elkötelezettek a mozgalom iránt. A változás remélhetőleg a mozgalom előnyére válik, és pozitívan nyilvánul meg a munkánkban. Az idei évre számos akciót tervezünk, szüksé günk van az aktív és szervezőképes tagokra, szimpatizánsokra. Szeretnék megrendezni az egyházi éneklőcsoportok találkozóját. Kónya Ferenc tudomása szerint a Rimaszombati járásban hat ilyen énekkar működik, s ezek már készülnek is a fellépésre. Mivel a találkozót csak a nyár végére vagy az ősz elejére tervezik, akár a járáson kívül működő csoportok is felkészülhetnek még. (farkas) BIZONYÍTOTTA LÉTJOGOSULTSÁGÁT Segítenek a rászorultakon A járás és Szlovákia első olyan szociális intézménye, amelyet magántulajdonos működtet immár két éve, a Gondozási Szolgáltató Központ, amely Komáromban, a volt cipőgyári óvodában található. Az évforduló kapcsán látogattam meg a szociális intézményt, hogy Pálmay Tibortól, a központ tulajdonosától és vezetőjétől érdeklődjek az eredményekről és tervekről. A tiszta, szépen berendezett létesítményben a 27 tagú kollektíva különböző szolgáltatásokat nyújt 50 személy (18 évestől egészen az öregkorúig) részére. - A felvételnél fontos feltétel, hogy új lakónk szellemileg egészséges legyen. Kapacitásunk teljesen ki van használva, főleg Komáromból és a járásból vannak lakóink, de érkeztek idős emberek pl. Pozsonyból, Zólyomból, Nagykürtösről is. Szobáink a központ négy szektorában vannak elhelyezve, egy-, két-, illetve háromágyasak. A legnagyobb az érdeklődés azon részlegünk iránt, ahol olyan idős és beteg emberek vannak, akik 24 órás gondoskodást igényelnek. A panziójeliegű részlegen húsz, aránylag egészséges ember lakik. Ami az árakat illeti: a gondozásért naponta 11-22 koronát, az étkezésért 67-et kell fizetni. A ízlik az ebéd Pálmay Tibor intézetében Ladislav Vallach felvétele szállás egyágyas szoba esetén naponta 21, a kétágyasnál 18.30 koronába kerül. - Szolgáltatásainkat rövid időre is igénybe vehetik, napközi formájában, szállás nélkül, 2-3 hétre az idős emberek, ha pl. a hozzátartozóik betegek, szabadságon vannak stb. Támogatóink sora évről évre gyarapodik, ezért csak néhányat nevezek meg, habár mindenki segítségét nagyra értékeljük. Köszönettel tartozunk a szociális ügyi minisztériumnak, a Komáromi Járási Hivatalnak, a Szlovák Állami Biztosító itteni vezérigazgatójának, a városi képviselő-testületnek és hivatalnak, a hajógyárnak és több alapítványnak. Segítségük nélkül nem tudnánk feladatainkat ellátni. Sok új elképzelésük is van. Már felajánlották a városi hivatalnak, hogy a magányos nyugdíjasoknak kosztolási lehetőséget biztosítanak, valamint, ha lesz rá igény, a hajléktalanoknak ingyen adnának meleg ételt. Bővíteni akarják a napközijellegű szolgáltatásaikat, hogy segítsenek azokon, akik munkába járnak, s napközben nem tudnak törődni idős és beteg hozzátartozóikkal. BENDE ISTVÁN DEAKI „Kétnyelvű" nyugdíjasrendezvény - Most kellene itt lennie Mečiarnak, meg Duraynak, ihogy lássák, milyen jól együtt tudnak működni itt, falun a magyarok és á szlovákok - jegyezte meg az egyik deáki sžlovák nyugdíjas, annak a kiállításnak áz egyik résztvevője, amelyet a helybeli szlovák és a magyar nyugdíjasklub közösen rendezett a falubeli nyugdíjasok kézimunkáiból. Február utolsó vasárnapján Deákiban a nyugdíjasotthon éttermében nem ebédet tálaltak fel, hanem a művészetre éhes szemek lakhattak jól a szebbnél szebb népművészeti alkotások látványával. Kisebb-nagyobb csipketerítők, művészien hímzett abroszok, faliszőnyegek hirdették a deáki asszonyok kézügyességét. A férfiak sem maradtak szégyenben; Merva Arnold fafaragásai, Varga Lajos olajfestményei egy érdeFúto Róbert felvétele a kézimunka-kiállításon készült mes művésznek is becsületére válnának. Harmincegy kiállító 210 alkotását lehetett megnézni. - Huszonhét munkámat vittem el kiállítani, de ez is csak a tizede annak, ami még otthon maradt - mondta Fúto Irén, a tavaly januárban megalakult magyar nyugdíjasklub elnöke. Felvetődött egy olyan ötlet, hogy még az idén egy árusítással egybekötött nagyobb kiállítást is rendezzünk. Persze megint közösen a szlovákokkal, mert továbbra is szeretnénk erősíteni az összetartást a faluban. Régebben is volt nyugdíjas-' klub Deákiban, de aztán évekig szünetelt a munkája, míg tavaly újra megalakult. A mostani kiállításnak az ad jelentőséget, hogy ez volt a magyar és a szlovák nyugdíjasklub első közös rendezvénye. E magyar többségű faluban az 55 tagot számKOMAROMI HAJOGYAR Nyereséges vállalat A komáromi hajógyárról az utóbbi napokban különböző hírek láttak napvilágot. Először arról, hogy a gyár alkalmazottai február 29-én három órára beszüntetik a munkát. Aztán kiderült: a hír nem felel meg a valóságnak. Arra viszont jó volt, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a hajógyárra,.ahol jelenleg 2900 ember dolgozik, a hozzá tartozó leányvállalatoknak pedig ezer alkalmazottjuk van. Tehát ha a gyárban leáll a termelés, esetleg elbocsátásokra kerül sor, az családok ezreit érinti érzékenyen. Miroslav Bednár sajtószóvivőtől megtudtuk: a hajógyár a közelmúltban valóban nehéz időszakot vészelt át". A csaknem százéves múltra visszatekintő hajógyár háború utáni története tulajdonképpen az ötvenes évek elejétől számítható. Ekkor kezdték nagy ütemben gyártani a hajókat a volt Szovjetunió részére. Tulajdonképpen hajókkal fizetett az ország a nyersanyagért, földgázért és kőolajért. A gyár életében a gondok akkor kezdődtek, amikor a Szovjetunió szétesett, s az illetékesek azon vették észre magukat, hogy nincs kinek eladni a termékeket. Milan Kopčok, a jelenlegi vezérigazgató nem éppen irigylésre méltó időszakban, 1989 december elején vette át a hajógyár irányítását, amely 1992ben részvénytársasággá alakult. - Akkor a gyárnak 4500 alkalmazottja volt, csaknem kétezertől búcsút kellett vennünk, viszont idővel sikerült új piacokat találnunk - emlékezik vissza a szóvivő. Jelenleg a gyár évente tizennégy tengeri teherhajót állít elő, főleg német, illetve orosz vállalatok számára. Egész pontosan: a termékek 70 százaléka a német piacra megy, a többi pedig oroszországi cégekhez. A gyár tehát néhány évvel ezelőtt nyereségessé vált, s a nyereség zömét fejlesztésre fordítják. Arról, hogy az 1995-ös esztendőt milyen nyereséggel zárták, a szóvivő még nem tudott pontos információt adni. Erre a kérdésre március végén, az adók befizetése után lesz kielégítő válasz. (kamoncza) TŐKETEREBESI KORHÁZ Új diagnosztikai részleg Az ország egyik legkorszerűbb onkológiai osztályát nyitották meg a minap a tőketerebesi kórházban. Az évek óta szorgalmazott radiológiai-diagnosztikai részleg létrehozását a Tőketerebesi járás lakosságának körében egyre szaporodó daganatos megbetegedések tették sürgetővé. Ugyanis a régiót nemcsak a helyi, de a szomszédos járások ipari vállalatai is alaposan szennyezik, s ebből eredően komoly gondot jelentett a térségben fellépő daganatos megbetegedések gyógyítása. Az orvosok eddig a szomszédosjárásokba, illetve Kassára küldték a daganatos betegségben szenvedőket. A korábbi években százezer laláló magyar mellett egy húsztagú szlovák nyugdíjasklub is működik. A magyarok hétfőn, a szlovákok szerdán tartják összejöveteleiket a nyugdíjasotthonban. Fúto Irén jól megérti magát Mária Runákovával, a szlovák klub elnökével. - Amikor először megemlítettem, hogy közösen is megrendezhetnénk a kiállítást, Runákné rögtön szívesen fogadta az ötletet, és a többi asszony is mindjárt bekapcsolódott. A magyar klub legnépszerűbb rendezvényei a kirándulások. Ők gondozzák a katonasírokat a helyi temetőben, és nemrég gyűjtést rendeztek a Csémy Palika gyógyítására létrehozott alapítvány számára is. A jövőben több közös rendezvényt is terveznek a szlovákokkal, például érdekesnek ígérkezik a sütődélután. A deáki nyugdíjasok tehát jó példát szolgáltatnak arra, hogy az egyszerű falusi nép nemzetiségi ellenségeskedés nélkül képes az összetarásra. (gaál) kosra számítva 280-300 ilyen betegség fordult elő a járásban, ma viszont a számuk már 400 körüli. Főleg a légúti daganatos betegségek (zömében férfiaknál) kezelése okozott gondot. Ennek tudható be az is, hogy a lakosság átlagos életkora országos viszonylatban itt a legalacsonyabb. A tavalyi adatok szerint a nőknél 73,47 év, míg a férfiaknál 63,97 év volt. A legkorszerűbb műszerekkel és rákszűrő berendezésekkel ellátott új részleg létrehozása - szponzorok támogatásával 30 millió koronás beruházást igényelt. A harmincágyas onkológiai osztályon belül tíz ágyat a nőgyógyászati kezelést igénylő betegek részére különítettek el. (kat.) Haltelepítés A Rimaszombati Horgászszövetség értékelő ülésén elhangzott: a közel ezernégyszáz tagot számláló szervezet egyik legfőbb feladata a körzetükhöz tartozó halastavak halállományának gazdagítása. Nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Ladislav Žilka elnök lapunknak elmondta: külföldről behozott angolnákat is telepítenek. Arra fognak törekedni, hogy a sporthorgászat továbbra is megmaradjon a lakosság aktív kikapcsolódása egyik formájának. A legfőbb feladatok között szerepel az állomány megvédése az orvhorgászoktól. Tavaly negyvenöt esetben hozott olyan döntést a szövetség fegyelmi bizottsága, hogy a „horgásztársak" hibát követtek el, amiért büntetéseket róttak ki. Megjegyzem: a szövetség már tavaly is határozatba foglalta a halállomány gazdagítását. 1995ben összesen 885 ezer koronát fordított halasításra. Összehasonlításként: 1990-ben 145 ezret költöttek ugyanerre. (-kas)