Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-09 / 33. szám, péntek

1996. február 3. BELFOLD - GAZDASAG ÚJ SZ Ó 3 I Belgyógyászból ­a nyelv éber őre (Folytatás az 1. oldalról) • - A nyelvi tanácsadó szerint egyelőre feltérképezi a hiányosságokat, amelyeket jelentés formájában a hónap végén elküld a kulturális minisztériumba. Aztán figyel­meztetheti a tulajdonöst, hogy a törvény­nek éllentmondó féliratokat távolítsa el, il­letve cserélje ki. Pénzbírságot kiróni azon­ban csak a jövő év elejétől lehet. Egyéb­ként Andrej Šuják kíváncsi arra, hogy a magyar politikai pártok és a Csemadok mi­lyen nyelven vezeti a dokumentációt és a jegyzőkönyveket. Mint mondta, a közel­jövőben ellenőrzésre készül ezekhez a szervezetekhez. Hasonlóan szeretne ellá­togatni a járás zömében magyarok lakta falvaiba is, mert mint mondta, már több íz­ben telefonáltak neki, hogy ezekben a fal­vakban néhány szervezet, például a hor­gászszövetség csak magyar nyelven nyom­tatja ki a plakátokat, illetve egyéb röpcédu­lákat. Vajon milyenek az elképzelései a nyelvi tanácsadónak? - Akkor leszek elé­gedett, ha a gyakorlatban sikerül elérni, hogy Szlovákiában mindenütt megtartják az államnyelv védelméről szóló törvény va­lamennyi paragrafusát - szögezte le. Šimek Máriánál, a Galántai Magyar Tan­nyelvű Gimnázium igazgatónőjénél még a kinevezése előtt járt a nyelvi tanácsadó. Most nem hivatalosan arról érdeklődtünk, hogy milyen nyelvűek lesznek a bizonyítvá­nyok. Az igazgatónő kifejtette: a bizonyítvá­nyokat idén is - hasonlóan, minta korábbi évek folyamán - két nyelven állítják ki, mert ő nem kapott semmilyen rendeletet, utasítást arra vonatkozóan, hogy ennek másképpen kell lennie. Šuják úr viszont már mint nyelvi tanácsadó annak a véle­ményének adott hangot, hogy az év végi bi­zonyítványok esetében már csak állam­nyelven- lehet feltüntetni a tantárgyak ne­vét. Az igazgatónő szerint viszont amíg az oktatási minisztérium nem ad erre vonat­kozó utasítást, addig a bizonyítványok to­vábbra is kétnyelvűek lesznek. Horváth Zoltán, Galánta polgármestere nehezményezte: hivatalosan senki sem ér­tesítette arról, hogy a járásban nyelvi tanács­adó működik. Csak az emberektől érte­sült, hogy egy olyan nyugdíjas orvost ne­veztek ki, akinek már korábban is gondjai voltak a magyar feliratokkal... KAMONCZA MÁRTA KÖZLEMÉNYEK • A Hamvas Béla Klub programján a po­zsonyi KALLIGRAM kiadó estje szerepel. Előadó: Hizsnyai Zoltán, a kiadó főszer­kesztője, kinek beszélgetőtársa Talamon Alfonz költő lesz. Helyszín: a galántai re­neszánsz kastély. Időpont: 1996. február 9. (péntek) 18 óra. K- 54 • Az MKDM-napok keretében szervezett lakossági fórumon és évzáró taggyűlésen 1996. február 9-én 18 órakor Balonyban a községi hivatal épületében Farkas Pál, 18.30 órakor Egyházfán a kultúrházban Ásványi László, Bárdos Gyula, Agárdy Gábor és Duray Rezső, 18 órakor Muzs­lán a kultúrházban Csáky Pál, Szigeti László és Hóka László találkoznak az ér­deklődőkkel. K-55 KVARDA JÓZSEF ES BUGAR BELA NYILATKOZATA Magyar pártkesergő, avagy kinél az igazság Újságot általában azért vesz az ember, hogy Ismereteit gyarapítsa. Egy napilapnak ennélfogva aktuális híre­ket, közérdekű Információkat kell tartalmaznia. Időről Időre mégis megtörténik, hogy visszatérünk egy-egy régrebbl anyaghoz, teret adva azoknak, akik reagálni óhajtanak. Az ok általában ugyanaz: az érintettek úgy vélik, az igazságtól eltérő Információknak adtunk he­lyet. Mivel az újságíró nem döntőbíró, kénytelen a dol­gok megítélését az olvasókra bízni. Még akkor Is, ha sejti: nagy részük ezt a feladatot nem Igényli. Legfrissebb ilyen jellegű ügyünk dióhéjban: Hóka László, a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom önkor­mányzati szakértője február elsejei számunkban visszau­tasította Duray Miklósnak, az Együttélés elnökének január 27-én elhangzott állítását, hogy a Magyar Koalíció párt­jai azért nem tudták össze­hangolni lépéseiket a területi közigazgatási beosztásról, mivel az MKDM elmulasztot­ta teljesíteni feladatát: nem hívta össze az önkormányzati bizottság ülését. Hóka szerint az MKDM január 24-ére összehívta ezt az ülést, ám az Együttélés távol maradt; előbb pedig azért nem sike­rült megtartani, mivel Kvarda József, az Együttélés alelnö­ke nem tett eleget a bizottság első tanácskozásán vállalt kötelezettségeinek. Nem tol­mácsolta a koalíciós tanács előtt azt a bizottsági döntést, hogy a területi átrendezéssel kapcsolatos anyagok függet­len szakértőkkel való kidol­goztatására meghatározott pénzösszeget kell biztosítani. A bizottsági ülésen elhang­zottakat, köztük a szóban for­gó igényt jegyzőkönyvbe fog­lalták ugyan, ám ezt az MKDM és az MPP Hóka sze­rint csak január 22-én kapta kézhez. Kvarda József, az Együttélés alelnöke reagált Hóka László szavaira. - Mindenekelőtt fontos­nak tartom elmondani, a kö­zös önkormányzati bizottság első ülése nem november 15-én, hanem október 16-án volt. Ami feladataim elmu­lasztását illeti, ennek októ­bert 17-én a koalíciós tanács ülésének a napján eleget tet­tem. Magyarán: tájékoztat­tam a jelenlévőket az önkor­mányzati bizottság ülésén el­hangzottakról, így arról is, hogy a szakértői jelentések kidolgozására pénzre van szükség. Ebben az ügyben azonban a mai napig nem született döntés. Ami az MKDM által összehívott ön­kormányzati bizottság össze­hívását illeti, előre jeleztük a vendéglátó MKDM-nek, hogy a január 24-i időpont szá­munkra nem felel meg. En­nek ellenére nem sikerült más időpontban megegyez­nünk. Az ülésről készült jegyzőkönyvvel kapcsolatban elmondtam: ez nem tekint­hető a közös önkormányzati bizottság jegyzőkönyvének, mert az Együttélés részéről senki nem voltjelen. Nem le­het egy mozgalmat kész tény elé állítani, amikor előre je­lezte, hogy a tanácskozásra nem tud idejében megérkez­ni. • A vitát annak a kérdés­nek az eltérő megítélése váltotta ki, hogy a Magyar Koalíción belül miért nem sikerült egy közös területi­közigazgatási koncepciót kidolgozni? - Gyakorlatilag három kon­cepció létezik annak ellené­re, hogy a koalíciós tanács jegyzőkönyvei is tanúsítják, egyet kell kidolgozni, nem pe­dig kettőt vagy hármat. Az Új Szóban Hóka úr azzal vádolt meg, hogy a komáromi doku­mentumokkal rukkoltam elő. De hát erre van meghatalma­zásom, nem rukkolhatok elő mással. • Hóka László azt is kifogá­solta, hogy az Együttélés január végéig nem ismer­tette tervezetét a koalíciós partnerek előtt. - Mi úgy gondoltuk, hogy a komáromi tervezet kész ter­vezet, amely bejárta a világot. Nem szándékoztunk ettől el­térő megoldásokat keresni. A jegyzőkönyvekben mindenütt az szerepel, hogy magyar többségű területeket kell megfogalmazni. Az MKDM és az MPP viszont olyan terve­zettel állt elő, amely szerint csak egy terület lenne több­ségi. Mondjam azt a bodrog­közieknek, a közép-szlovákia­iaknak, hogy nektek ez nem jár, mivel nem lehet megfo­galmazni a többségi terüle­tet? Meg lehet fogalmazni, csupán politikai akarat kell hozzá. Ha kitartanánk amel­lett, hogy csak kisebbségi te­rületeket fogalmazunk meg, magunk mondanánk le az 1201-es ajánlás megvalósítá­sáról. A többségi területek megfogalmazása ugyan prob­lematikus, de nem megoldha­tatlan. Az MKDM és az MPP koncepciói bizonyos szem­pontból feladják ezeket a te­rületeket, ugyanis egyikben is, másikban is csak egy több­ségi megye van megfogal­mazva, míg a többi kisebbsé­gikéntszerepel. Az Együttélés javaslata három, esetleg négy magyar többségű me­gyével számol. A közös önkor­mányzati tanács legutóbbi, szerdai ülésén megszületett a koalíció közös javaslata, amelyik a komáromi doku­mentumokkal teljes mérték­ben összhangban van. * * * Az elhangzottakkal össze­függésben megkérdeztük Bu­gár Bélát, az MKDM elnökét, miért tartották fontosnak a különböző területi-közigazga­tási tervezetek megalkotását, ha a komáromi dokumentu­mokat valamennyien felvál­lalták. - A koalíciós tanács ülése­in többször megerősítést nyert: olyan területi-közigaz­gatási változásokat kell előkészíteni, amelyek össz­hangban vannak a komáromi dokumentumokkal, de eze­ket nem lehet kész tervezet­nektekinteni, hanem törvény­tervezet formájába kell önte­ni őket. Mind a három terve­zet a komáromi dokumentu­mokból indult ki, és határo­zottan kijelenthetem: egyik sem kívánt területeket felad­ni. Valamennyiünk szándéka arra irányult, hogy a lehetsé­ges megoldások közül a le­hető legjobbat válasszuk ki. A nézetegyeztetés nem jár vita nélkül, ám ezzel a vitával nem szabad választóinkat terhelni. A szlovákiai magya­rok azt várják el tőlünk - tel­jes joggal -, hogy a lényeges kérdésekben megegyezzünk, közös álláspontot alakítsunk ki. Az MKDM nevében kije­lenthetem: az üggyel kapcso­latban többé nem kívánunk reagálni. A Magyart Koalíció közös tervezete megszületett, jövő héten remélhetőleg köz­zétehetjük, s megegyeztünk egy közös autonómiaelképze­lés kialakításában is. Nem azon kell vitázni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Az ered­mény a fontos. (horváth) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkabér-megtérítés Cs. L: Január elsejétől hétszáz koronával emelték a fizeté­semet. Ugyancsak Januárban vettem ki az 1995-ös évből fennmaradt kétheti szabadságomat, de amikor megkap­tam a fizetési szalagot, nagyon kellemetlen meglepetés ért. A szabadságom Idejére Járó pénzt a régi, a Január elseje előtti fizetésből számították kl. Törvényes ez az eljárás? A Munka Törvénykönyve 110b §-ának első bekezdése szerint az alkalmazottnak az üdülési szabadság idejére az át­lagos havi keresete összegében jár munkabér-megtérítés (a sza­badság idejére nem lehet mun­kabértfizetni, mert nem végzett munkát, és ezért csak a munka­bér-megtérítés jöhet számítás­ba), és járnak az esetleges ter­mészetbenijárandóságok is. A munkabér-megtérítés kiszá­mításának a módjáról az 1/1992. Tt. számú törvény 17. §-a tartalmaz részletes rendel­kezéseket, amelyek szerint ezt az átlagos munkabért a munkál­tató számítja ki, mégpedig az al­kalmazottnak a meghatározó időben elszámolt bruttó munka­bér és a meghatározó időszak­ban ledolgozott munkaidő alap­ján (azaz a munkabér-megtérí­tést nem a megállapodásuk sze­rinti munkabérből számítják kii). Önt - levele tartalmából kiin­dulva - az úgynevezett megha­tározó időszak kell, hogy foglal­koztassa. A már említett törvény 17. §-ának második bekezdése szerint a meghatározó időszak a megelőző naptári negyedév. A januári szabadságát megelőző naptári negyedév október, no­vember és december hónap volt. Ezért a januárban merített szabadságáért járó munkabér­megtérítésben még nem lehe­tett figyelembe venni azt, hogy Önnek január elsejétől emelték a munkabérét. Ezt a munkabér­emelést akkor lehetett volna fi­gyelembe venni a szabadsága idejére járó munkabér-megtérí­tés kiszámítása, illetve kifizeté­se során, ha a tavalyi szabadsá­gát március 31. után merítette volna. Ilyen esetben már a janu­ár elsejétől március 31-éig el­számolt (és havi 700 koronával magasabb) bruttó munkabért vehették volna számításba. (fekete) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szombat: A kilenc órakor kezdődő, Hétről hétre című publi­cisztikai magazin tartalmából: visszapillantás a hét belpolitikai eseményeire; összeállítás a bete­gek közelgő világnapja alkalmá­ból; Csatározások Csatán - ok­nyomozó riport az alapiskola igazgatójának a leváltásáról. Az ügyeletes szerkesztő Tóth Erika. A déli hírek után jelentkezik a Slágermúzeum. Régi, nagy sikerű dalok csendülnek fel Németh Le­hel, Mary Zsuzsi, Little Richard, Bódi Magdi, Ambrus Kyri tolmá­csolásában. 13 órakor kezdődik egyházi műsorunk különkiadása, az Élő reménység, mely a párvá­lasztással foglalkozik. Ezután egyházi zene szól. 14 óra 10 perctől Lisa Minelli énekel részle­teket a Kabaré című musicalből. Fél háromkor kezdődik a Tallózó. Februári komolyzenei fejtörőnket 15 órakor tűzzük műsorra, fél négytől pedig a vállalkozóknak közvetítünk. A Köszöntő után hír­összefoglaló zárja műsorunkat 18 órakor. Vasárnap: Adáskezdő híreink után, negyed tízkor Világosság. A katolikus félórában Szakái László zselizi esperes a farsangi vigalom­ról és az örömről fejti ki gondolata­it, majd beszélgetés hangzik el Csáky Pál képviselővel. 10 órakor a Kamaszrádióban udvardi fiata­lok mesélnek budapesti élménye­ikről. 11 órakor Kulturális körkép. A szerkesztő, Hominda Katalin kí­nálata: Petrécs Annát, a Jókai Színház művészét köszöntjük 50. születésnapján; bemutatjuk Euró­pa legnagyobb múzeumát. A Ran­devú a déli hírek után kezdődik ­új főszerepben ReiterZoltán színi­növendék; mit tanácsolnak az ér­sekújvári gimnazisták Michael Jacksonnak válásával kapcsolat­ban. A szerkesztő Csenger Fe­renc. 15 órakor Irodalmi mozaik, fél négykor Hazai tájakon. A 84 éves Ferner Rozália mesél Lédec múltjáról, szokásairól. (bodri) Szombaton 8.30-kor Hírmagazin Szombaton 8.30-kor kezdő­dik a Szlovák Televízió magyar adásának Hírmagazin című műsora. A tartalomból: • Ülésezett a szlovák parlament • A Csemadok jövőjéről Kovács­patakon m Jelen, múlt és jövendő - egy hétköznapi délután a zoncto­ronyi alapiskolában • Téli képek • Kulturális ajánlatok - „Repub­lic"-hangulat A műsorvezető: PÉK ZOLTÁN PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI U] Szó- és TA SR-tudósítás A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM tegnapi sajtótájé­koztatóján hivatalosan is közöl­ték, hogy a Ján Čamogurský ve­zette mozgalom és a Magyar Ko­alíció alkotmánybírósághoz fo­lyamoclik a nyelvtörvényt il­letően, amelyet mindkét fél az alkotmánnyal ellentétesnek tart. A KDM jogász szakértők véle­ményét figyelembe véve szánta el magát erre a lépésre. Még egy alkotmánybírósági beadványt dolgozott ki a KDM, éspedig az emlékezetes novemberi parla­menti éjszaka során elfogadott nagyprivatizációs törvény novel­lájára vonatkozót. A módosítás azt eredményezte - vélik a KDM szakértői -, hogy a privatizáció átláthatatlanná vált, és teret adott a pártpolitikai szempon­tok szerinti eljárásra. A mozga­lom vezetői kitérően válaszoltak az újságírók kérdésére, vajon miért csak több mint egy év után szánták el magukat a be­advány elkészítésére, holott a törvénymódosítás alkotmányel­lenes voltára már elfogadása pillanatában figyelmeztettek. Mikuláš Dzurinda parlamenti képviselő felhívta a sajtó figyel­mét a jövő héten a kormány elé kerülő, a kötvények felhasználá­sával kapcsolatos anyagra, amely értesülései szerint hallat­lan protekcionizmust vezet be, s voltaképpen likvidálja a privati­zációs alapokat. Dzurinda úgy tudja, a Nemzeti Vagyonalapnak alkalma lesz megszabni, hogy adósai közül kik törleszthetik és milyen mértékben kötvényekkel a privatizációból származó hát­ralékukat. G. A. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT saj­tótájékoztatójának az első ré­szében dr. BödőkAlíz ismertette a pártnak a szövetkezeti va­gyonrészek kiadásával kapcso­latos álláspontját. Felhívta a fi­gyelmet a mezőgazdasági szö­vetkezetek transzformációja so­rán a kárpótlási igények kielégí­tésére tartalékként zárolt va­gyonrész újrafelosztásának a le­hetőségére, amely a jogosult személyek számára eddigi va­gyonértékük növekedését je­lentheti. Utalt arra, hogy az így felhalmozódott vagyonra csak a transzformációban részt vett jo­gosult személyeknek van igé­nyük, az átalakított szövetkezet ezt a vagyont nem használhatja. A tájékoztató második felé­ben A. Nagy László pártelnök időszerű politikai kérdésekre vá­laszolt. A KDM-mel történt meg­állapodással kapcsolatban örömmel állapította meg, hogy a Magyar Koalíciónak a szlovák parlamentben sikerült találnia 13 képviselőt, akinek a támoga­tásával független megbízott jo­gász által az alkotmánybíróság elé terjeszthető az államnyelvről szóló törvény. Kifejezte meggyőződését, hogy az alkot­mánybíróság ebben a kérdés­ben is következetes lesz. A Hans van den Broekkal tartan­dó találkozójukon elsősorban a kisebbségek helyzetéről és az ország területi beosztásának kérdéseiről szeretnének beszél­ni. A pártelnök azt állította, ha a kormány területrendezési kon­cepcióját változtatások nélkül elfogadják, újabb komoly figyel­meztetésre számíthatunk a kül­föld részéről. Petőcz Kálmán külügyi titkár szerint jelenleg en­nek a kérdésnek az elnapolása volna a legjobb megoldás min­den érdekelt fél számára. tszl A DEMOKRATIKUS UNIÓ saj­tóértekezletén Jozef Moravčík elnök a DU-nak az alapvető em­beri és szabadságjogokról szóló törvénytervezetéről szólva el­mondta, hogy az az alkotmány hiányosságait hivatott pótolni. Kifejtette, hogy az egységes pol­gári társadalom nem feltételezi az állampolgároknak az etnikai vagy nemzetiségi alapon tör­ténő megkülönböztetését. Sze­rinte az etnikai alapokra épülő autonómia kizárólag etnikai problémák megoldására és csak átmeneti megoldásként működik, s általában területi el­szakadáshoz vezet. Példának a Szudéta-vidéket és Ciprust hoz­ta fel. Az exminiszterelnök rámuta­tott: az alkotmány a nemzeti ki­sebbségek asszimilációját és az irredentizmust egyaránt tiltja, s hangsúlyozta: a DU-javaslat cél­ja a nemzeti kisebbségek integ­rációja, nem pedig beolvasztása vagy kirekesztése. Roman Ko­váč alelnök szerint a tervezet el­fogadása meghiúsítaná Meóiar­nak azt a javaslatát, hogy a hely­hatósági választásokat etnikai alapelvek szerint tartsák, vagyis hogy magyar nemzetiségű jelöl­tekre csak magyar, a szlovákok­ra csak szlovák választók adhat­nák le voksukat. Kováč szerint ez sértené az alapvető polgári jogokat. Rudolf Filkus bírálta a bankok­ról szóló törvényt, amely bürok­ratizálni fogja a bankok működé­sét. Az alelnök szerint a jelzálog­kölcsönökről külön törvényt kel­lene hozni. Ľudovít Cérnák alel­nök abbéli aggodalmának adott hangot, hogy az ország új terüle­ti-közigazgatási beosztása során a belügyminisztérium állításával szemben nemhogy csökken az állami hivatalnokok száma, ha­nem sok száz új hivatal jön létre, amelyek betöltésénél nem a szakmai szempontok, hanem a párthovatartozás játszik majd szerepet. (gaál) A Demokrata Párt üdvözli a KDM és a Magyar Koalíció egyez­ségét, hogy a. nyelvtörvény ügyé­ben közösen fordulnak az alkot­mánybírósághoz - szerepel ab­ban az állásfoglalásban, amelyet Ján Lángoš pártelnök tett közzé.

Next

/
Thumbnails
Contents