Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-29 / 50. szám, csütörtök

1996. február 29. VELEMENY - TALLÓZÓ ÚJ SZ Ó 5 | KIRALYHELMEC Önálló járásért Ú] Szó-tudósítás A múlt hét végén aláírásgyűjtési akciót szerveztek a Bodrogközben az önálló járás visszaállításáért, il­letve létrehozásáért. Mint arról már lapunkból is többször értesül­hettek az olvasók, a volt Királyhel­meci járás visszaállítását egyetlen kormány-, illetve járási javaslat sem említi, noha a Bodrogköz la­kossága évek óta szorgalmazza létrehozását. Csakhogy minded­dig senki sem figyelt rájuk, ezért a Bodrogközi Falvak és Városok Tár­sulásának tanácsa úgy döntött, hogy petíciót nyújt be a parlament elnökéhez, amelyet lakossági alá­írásokkal is alátámaszt. A petíciós íven egyebek között ez áll: „Mi, bodrogközi polgárok teljes mértékben támogatjuk a községi és városi önkormányza­tok tanácsának határozatát, és kérjük Királyhelmec székhellyel, a jelenlegi körzeti hivatal vonzáskör­zetét alkotó területen egy önálló bodrogközi járás létrehozását." Az aláírásgyűjtés eredményét tegnapelőtt összegezték Király­helmecen: a petípiót 16 476-an ír­ták alá. Vagyis a felnőtt lakosság 60,37 százaléka, ami azt jelenti, hogy a lakosság többsége a járás létrehozása mellett tette le a vok­sot. A petíciót tegnap háromtagú küldöttség - Pásztor István király­helmeci, Bárány István ladmóci és Bodnár Imre bélyi polgármester ­adta át Ivan Gašparovičnak, a par­lament elnökének. (kat.) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Helytállnak a szakszervezetek A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja védi az alkalma­zottak érdekeit - ez derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal Köz­vélemény-kutató Intézetének a legutóbbi felméréséből, ugyanis a megkérdezettek 41 százaléka pozitívan nyilatkozott a szakszer­vezetekről. Negatívan a válasz­adók 26 százaléka vélekedett a szervezetről, és meglepően ma­gas azoknak az aránya (33 szá­zalék), akiknek nincs kiforrott vé­leményük erről a kérdésről. A legkevésbé a nők (a megkér­dezettek 38 százaléka), a 18-24 éves fiatalok (53%) és a munka­nélküliek (60%) tudták megítélni a szakszervezetek munkáját. Ér­dekes, hogy a szakszervezeti ta­gok esetében a pozitív megítélés egyértelműbben dominált, minta nem szervezett dolgozókéban. A szakszervezeteket bírálók a kon­föderáció hibájául rótták fel a kö­vetkezetlenséget, a munkások, alkalmazottak problémái iránti közönyt és a kézzelfogható ered­mények hiányát. TA SR RÓMAI BABONÁK. AUGUSTUS HIÚSÁGA Február 29. - a szükséges plusz Nem csak az Egerszegi Kriszti­na által reklámozott vitamintab­letták jelenthetik a - szlogenjük révén ismert - „szükséges plusz"-t, hiszen a négyévenként a februárt egy nappal meghosszabbító 29. nap is a szükséges plusz kategó­riájába tartozik, ami ahhoz kell, hogy hozzávetőleges pontosság­gal kövessük a napévet. Igen, ép­pen ma élvezzük a szökőév vele­járóját, a plusz egy napot. A beik­tatott „pótnap" oka, hogy a napév nem fejezhető ki egész számú na­pokkal. A jelenleg is alkalmazott Ger­gely-naptárunk a régi római nap­tárból és az egyiptomi ünnepi naptárból ötvöződött össze. Juli­us Caesar idejében az akkor al­kalmazott naptár és a tényleges napév közötti eltérés már mint­egy 90 napra nőtt. Ezért a római császár Szoszigenész csillagász javaslatára i. e. 46-ban az egyip­tomi ünnepi naptár 365,25 na­pos évének használatát rendelte el a birodalomban. A felgyülem­lett 90 napos eltérés kiküszöbölé­se céljából a következő év hosszát 445 napban határozta meg, és kihirdette, hogy azontúl minden negyedik esztendő 366 napos szökőév legyen. Ezt a négy­évenkénti egy szökőnapot a régi hagyomány alapján - pontosab­ban a rómaiak babonája miatt ­február 23-a után illesztette a na­pok sorába, ezért mind a mai na­pigfebruár 24. a szökőnap. A régi rómaiak ugyanis Caesar előtt a holdév alapján számították ki az évet, ami meglehetősen pontat­lan megoldás, ezért minden má­sodik évben egy csonka szökőhó­napot kellett beiktatniuk. Babo­nájuk pedig abban nyilvánult meg, hogy az istenek szeme elől óhajtották elrejteni ezeket a „rendzavaró" napokat, ezért a szökőévekben az akkor utolsó hó­napnak számító februárban 23-a után szúrták be a plusz egy szökőhónapot. Caesart röviddel naptárreform­ja bevezetése után meggyilkolták, ám tiszteletére az egyik hónapot júliusra keresztelték át. A császár halála után, mint kiderült, a kalen­dáriumok pontosságáért felelős papság tévesen értelmezte a szökőév alkalmazását, és nem minden negyedik, hanem minden harmadik évben iktatott be egy szökőnapot. Vagyis megint fellé­pett egy lassú elcsúszás a napév és a naptári év között. A hibát Au­gustus császár szüntette meg, aki tanácsadói javaslatára i. sz. 8 és 20 között nem tartott szökőévet. A császár a naptár „gatyába rázá­sára" olyannyira büszke volt, hogy a sextilis hónapot magáról keresz­teltette el augusztusra. Minthogy az előtte álló hónap, ami történe­tesen július, 31 napos volt, ő sem adta alább, és azt kívánta: az ő hó­napjában se legyen a napok szá­ma kevesebb. Elvett hát egy na­pot az amúgy is rövidebb február­tól, és augusztushoz csatolta. Ez­zel még a napok csereberéje nem ért véget, ugyanis akkoriban a szeptember 31 napos volt. Hogy ne kerüljön három 31 napos hó­nap egymás mellé, az év utolsó négy hónapjának hosszát meg­cseréltette. Máig az Augustus csá­szár hiúságának megfelelő nap­tárt használjuk... Ezt követően semmi sem válto­zott 1582-ig, amikor is XIII. Ger­gely pápa módosította a Julián­naptárt, ugyanis az 128 évenként egy teljes nappal eltért a tényle­ges napévtől. Az eltérés 1582­ben már 10 napot tett ki, ezért a pápa rendelkezése szerint 1582. október 4-e (csütörtök) után 1582. október 15-e (péntek) kö­vetkezett. A Gergely-féle naptárre­form lényege: 400 évenként nem 100, hanem csak 97 szökőnapot ír elő, ennek köszönhetően csu­pán 3300 évenként halmozódik fel az eltérés egy teljes napra. Legközelebb tehát 4882-ben „nézhetünk szembe" a napévhez képest egynapos eltéréssel. Per­sze ha addig nem módosítják a Gergely-naptárt, amelynek, töb­bek közt Augustus császár önké­nyes döntéseinek köszönhetően, számos hátránya van. (só) SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Nem tartanak az agyelszívástól A Szlovák Tudományos Akadémia vezetése nem tart at­tól, hogy a külföldi kutatóintézetek elcsalogatnák mun­katársalkat. Legalábbis ez derült ki Štefan Lubynak, az SZTA elnökének szavaiból, melyeket az akadémia idei terveit Ismertető sajtótájékoztatóján mondott. Uj Szó-tudósítás Bár a kutatók létszáma az utóbbi években szinte a felére csökkent, a távozók közül mindössze két-háromszázra tehető azok száma, akik kül­földön helyezkedtek el, ami belefér a „normába" - fejte­gette Luby, aki szerint a volt munkatársak többsége inkább belföldi magánvállalatoknál dolgozik tovább. Az ok kézen­fekvő: az átlagbér az állami költségvetésből finanszírozott részlegeken hozzávetőleg 8 ezer, az önfinanszírozó részle­geken pedig 8600 korona. Az idei terveket ismertetve rámutatod: arra, hogy a szlo­vák kutatások iránt nagy az érdeklődés külföldön. Csak az Európai Unió és a NATO megrendelésére a múlt év­ben 70 millió korona értékű kutatómunkát végeztek el. Az illetékesek becslése sze­rint az SZTA Jobban el tudta magát adni", mint a kör­nyező országok hasonló inté­zetei. Cáfolták, hogy csak azért nyilvánul meg a külföld érdeklődése a szlovák kuta­tások iránt, mert lényegesen olcsóbbak nyugati kollégáik­nál. Luby érvként hozta fel, hogy a magyarok, a lengye­lek és a csehek is hasonló kategóriába tartoznak. Az SZTA vezetése ismétel­ten kifejezte meggyőződését: elfogadhatatlan számukra már annak a gondolata is, hogy a társadalomtudományi intézetek a Matica slovenská­hoz kerüljenek át. Hangoztat­ták az együttműködés fontos­ságát a Maticával, ám az át­csoportosítás szerintük nem jöhet számításba. G. A. Aknaszedők Angolának Az angolai védelmi minisztérium együtt szeretne működni Szlovákiá­val a katonai alkatrészek vásárlása és a hadsereg fegyverzetének a kor­szerűsítése terén, ugyanis az afrikai állam hadfelszerelése szintén a volt szocialista államokból származik ­közölte tegnap Leopold Bilčík, a vé­delmi tárca főosztályvezetője azzal kapcsolatban, hogy Pozsonyban tar­tózkodik Pedro Sebastiao angolai védelmi miniszter. Mivel az angolai polgárháború idején intenzív akna­telepítés folyt, az afrikai partner kü­lönösen nagy érdeklődést mutatott az olyan szlovák aknaszedő szerke­zetek iránt, mint amilyen a Božena nevű távirányítású önjáró, a Tral vagy Tisovce aknaszedő. A vendé­get fogadta Ján Sitek védelmi és Ju­raj Schenk külügyminiszter is; az an­golai politikus ma ellátogat a turóc­szentmártoni és a dubnicai nehéz­gépgyárba is. ČTK Pálházy Galántán A Hamvas Béla Klub szervezésé­ben Pálházy Béla, lapunk népszerű, Lelkünk tája című rovatának a ve­zetője holnap 18 órakor a galántai reneszánsz kastélyban Szakái László közreműködésével előadást tart az egészséges életmódról. -U­í PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Ú] Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTENYDE­MOKRATA MOZGALOM a parla­ment március 20-i ülését me­gelőző ellenzéki tanácskozáson kezdeményezni fogja egy közös indítvány előterjesztését arról, hogy az ülés programját bővít­sék ki a Szlovák Információs Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság, illetve a titkosszolgá­lat tevékenységének a megvita­tásával. Ha az ellenzék többi tagja nem támogatja javaslatu­kat, önálló képviselői indítvány­ként terjesztik majd be. Kolár Péternek, a kassai Thália Szín­ház igazgatójának a leváltásával összefüggésben Csáky Pál, a mozgalom parlamenti frakcióve­zetője közölte: az MKDM határo­zottan tiltakozik a lépés ellen, valamint a végrehajtás módja el­len. Pártja - mint mondta ­nagy érdeklődéssel figyeli Dušan Slobodnlknak, a parla­ment külügyi bizottsága elnöké­nek a ténykedését, ami arra irá­nyul, hogy a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálása mel­lett egy, a szerződéshez kötődő parlamenti liatározatot is fogad­janak el. - Őszintén bevallom, a nemzetközi jog szempontjából nem tudom értelmezni azon mondatát, hogy ez a határozat csak az egyik fél, a Szlovák Köz­társaság számára lesz kötelező érvényű - jelentette ki. Figyel­meztetett: az alapszerződések abban a formában érvényesek, ahogy aláírták őket, és egyik szerződő fél sem csatolhat hoz­zájuk olyan, utólagosan elfoga­dott határozatot, amely a szerződés egyes részeit érvény­telennek tekinti vagy félrema­gyarázza. Csáky bírálta az ellen­zéket, amiért nem tud hatéko­nyan fellépni a jelenlegi hata­lommal szemben. - Ha az ellen­zék nem küzdi fel magát olyan szintre, hogy alternatív politikát mutathasson fel a jelenlegivel szemben, akkor csupán álellen­zékként fog működni, és nem tölti be funkcióját - szögezte le. Bárdos Gyula szóvivő szerint a külügyminisztérium múlt heti tiltakozó jegyzéke, melyben a bécsi legfelsőbb tartományi bí­róság döntésével kapcsolatban emelt kifogást, arról tanúskodik, hogy a kormánynak és a kor­mánykoalíciónak fogalma sincs a demokratikus jogállamokban érvényesülő hatalommegosz­tásról. A Szlovák Nemzeti Pártnak követelésével kapcso­latban, hogy a magyar iskolák­ban kötelezően oktassák a szlo­vák nyelvet és a történelmet, ezt mondta- Olyasmit követelnek, ami már létezik. Bárdos lehetsé­gesnek tartja: az SZNP azt sze­retné elérni, hogy a szóban for­gó tantárgyakat olyan pedagó­gusok oktassák, akik elfogadha­tóak a kormánykoalíció s - min­denekelőtt - az oktatási tárca vezetői számára. (horváth) A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA berkeiben egyre inkább eluralkodik az a nézet, hogy a je­lenlegi kormánykoalícióba tör­ténő belépés nem jöhet számí­tásba - közölte Peter Weiss el­nök. Egyáltalán nem titkolta, hogy elsősorban a Szlovák Nem­zeti Párt ellen merülnek fel kifo­gások, mivel ez a párt „nyíltan kijelentette, csupán azért van a kormányban, hogy jól megszed­je magát a privatizációban". Szavai szerint a DBP csak olyan kabinetbe lépne be, amely meg­engedné választási programjá­nak a teljesítését, és amely a je­lenlegi helyzethez képest egyér­telműen pozitívabban kormá­nyozna. A DBP támogatja a Szlovák Takarékpénztár, a Szlovák Biz­tosító, az Általános Hitelbank, valamint a Beruházási és Fej­lesztési Bank privatizációját, de nem olyan módon, ahogyan azt a kormány javasolja. Ugyanis ha a kabinet által elképzelt variáns válik valóra, akkor „csak egy szűk réteg érdekei fognak érvé­nyesülni, s e tény megingathatja, a gazdaság stabilitását". Ezzel kapcsolatban a párt tegnap be­jelentette, hogy felkérte a Mun­kásszövetséget, folytassanak politikai megbeszéléseket a bankprivatizációról. ČTK, TA SR A. Nagy a Maticáról TA SR-hír - Ha a Matica slovenská ko­molyan gondolja a felhívását, mely szerint a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálását ha­lasszák későbbre, akkor Szlová­kia és az állampolgárok érdekei ellen cselekszik - nyilatkozta A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke arra reagálva, hogy szombaton a Matica slovenská bizottsága erre vonatkozóan fel­hívást intézett a parlamenthez. A. Nagy hangsúlyozta: a szerződés ratifikálása a Matica számára lehetővé tenné a ma­gyarfél ellenőrzését, hogy vajon az biztosítja-e a magyarországi szlovák kisebbség létfeltételeit. Az MPP elnöke rámutatott: a Matica minduntalan túllépi ha­táskörét, s úgy tesz, „mintha po­litikai szervezet volna, és mint­ha az ország politikai tevékeny­sége irányítójának a szerepét töltené be". Szerinte a felhívás befolyásolni fogja a nemzeti irányzatú parlamenti képvi­selőket. DURAY MIKLÓS AJANDEKA TOTKOMLOSNAK Háromszáz szlovák tankönyv Háromszáz szlovák tankönyvvel lepte meg a minap Duray Miklós, az Együttélés elnöke a tótkomlósi szlovák alapisko­lát. Lapunknak nyilatkozva elmondta: látogatásával a tót­komlósiak óhajának tett eleget. ÚJ Szó-Interjú - Találkoztam a tótkomlósi szlovák evangélikus óvoda ne­velőivel és a gyermekekkel, a szlovák iskola tanári karával és diákjaival, az evangélikus és a református egyház képviselőjé­vel, illetve a város polgármeste­rével, a város lakosságával, a politikai pártok közül pedig az MDF-szervezet vezetőivel. • Miért kérték a tótkomlósi­ak, hogy éppen az Együttélés elnöke látogasson el közéjük, s nem'a kormánykoalíció, il­letve a Matica slovenská va­lamelyik vezetője? - A meghívás háterében az a motívum- szerepelt, hogy ők is az együttélés hívei, és ismervén az Együttélés Politikai Mozga­lom eddigi megnyilvánulásait és programját, úgy érzik, ez fejti ki leginkább a kisebbség-többség együttélésének a szellemisé­gét. Az óvodában és az iskolá­ban is azt tapasztaltam, hogy nagyon magukra hagyatottak a tótkomlósi szlovákok. A magyar állam és az evangélikus egyház támogatásán kívül gyakorlati segítséget nem kapnak. A kül­földön élő szlovákok alapítvá­nya ugyan kifizetett egy szlová­kiai síkirándulást az ottani szlo­vák iskola diákjainak, ám ennél többet az utóbbi időben nem kaptak. Az általam vitt könyv­csomag iránti érdeklődés iga­zolta, hogy a szlovákiai szlovák intézmények elhanyagolják a Magyarországon élő szlováko­kat. Ez nem azt jelenti, hogy tel­jesen híján vannak szlovák könyveknek, de mi úgy válogat­tuk össze a csomagot, hogy le­hetőleg ugyanabból a tan­könyvből meglegyen szlovák és magyar változat is. Ezek a kiad­ványok aratták a legnagyobb si­kert, főleg a tanárok körében. Ugyanis a legnagyobb probléma a nyelvi kérdés - a diákok na­gyon gyengén beszélik a szlo­vák nyelvet, illetve akik beszé­lik, jobbára az archaikus nyel­vet ismerik, melyet a nagy­szülőktől tanultak. Nagyon ke­vés az olyan diák, aki otthon is használja a szlovák nyelvet. A kiscsoportos óvodások gyakor­latilag egyáltalán nem tudnak szlovákul, a nagycsoportosok között csupán egy gyermeket találtam, aki tudott válaszolni szlovákul feltett kérdésemre. De hasonlóképpen voltak ezzel az iskolások is. Annak ellenére, hogy elsőtől nyolcadikig több mint 1200 órában tanulják a szlovák nyelvet. • Milyen jellegű könyveket vitt? - Szlovák nyelvtant és irodal­mat, valamint természettudo­mányi tankönyveket, amelyeket nálunk a magyar és a szlovák is­kolákban használnak. • Ki állította össze a csoma­got? - Az Együttélés pedagógus szakemberei, a költségeket pe­dig a mozgalom állta. • Tud-e a tótkomlósi felnőtt lakosság szlovákul? - Az ottani szlovák közösség gyakorlatilag szétesőben van. Annak ellenére, hogy egykor vol­taképpen ez volt a legerősebb szlovák település. A lakosság­nak nagyon rossz emlékei van­nak a lakosságcseréről. Tudato­sítják, hogy a szlovák közössé­geta mai Magyarországon tulaj­donképpen a lakosságcsere tet­te tönkre. A polgármesterrel folytatott beszélgetés során fel­merült, hogy Tótkomlósnak mint Magyarország legfiatalabb városának fel kellene vennie a kapcsolatot azokkal a szlováki­ai magyar községekkel, ahon­nan felvidéki magyarokat telepí­tettek oda 1946-47 során. Fenntartanak ugyan kapcsola­tot Vágfarkasd és Felsőszeli irá­nyában, de ez nem eléggé rend­szeres. (gágyor) EU-KÉRÉS Előbb elemzik ČTK-hír Mint ismeretes, az Európai Unió kedden felkérte a szlovák kormányt, hogy legkésőbb júni­us 30-áig törölje el a behozatali pótlékot. - A kérést elemzésnek vetjük alá - közölte Jozef Mach, a pénzügyminisztérium szó­vivője. Mach nem tartja kizártnak, hogy a kormány a keddi ülésén foglalkozott az Európai Unió ál­tal felvetett problémával, ám eb­ben nem biztos, mivel az esti ré­szen csak kormánytagok vettek részt. Azt azonban megállapítot­ta, hogy tárcája ezzel kapcsolat­ban egyelőre nem ad ki állásfog­lalást. Az EU azért állt elő ezzel a ké­réssel, mivel a behozatali pótlék szerinte már nem indokolt, ugyanis az ország külkereske­delmi mérlege Brüsszel szerint kedvezően alakult.

Next

/
Thumbnails
Contents