Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-27 / 48. szám, kedd

6 ) ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. február 27. o Toketerebes Rozsnyó R.szombat Losonc Nagykürtös Kaposkelecsény * >zson y Galánta .szerdahely 0 ,Komárom Somorja Tornagórgó Tornaija J VISSZHANG Cáfolat Tornagörgőről RIMASZOMBAT Megtérítetten árvízkárok? A jégeső, a szőlőpusztu­lás, az árvíz,- később a po­cokinvázió hatalmas károkat okozott tavaly a mezőgazda­ságnak. A regionális mezőgazdasági információs szolgálatok részletes tájé­koztatást nyújtottak a károk­ról a földművelési minisztéri­umnak, s ezzel a kérdéssel egyebek között foglalkozott a parlament mezőgazdasági bizottsága is. . - A mezőgazdasági bizott­ság valamennyi tagja, párt­állásra való tekintet nélkül megszavazta a földművesek teljes kártalanítását - nyilat­kozta Boros Zoltán képvi­selő, a mezőgazdasági bi­zottság tagja. - Az említett bizottság 500 millió koronát javasolt erre a célra elkülöní­teni és kifizetni, amit, saj­nos, a költségvetési vita so­rán a parlament nem ha­gyottjóvá. Ezután a kormány tett egy olyan ígéretet, hogy a különböző pénzeszközök, tartozások megérkezése után legalább az árvíz okoz­ta. károkat megtéríti a földműveseknek. Nemrég tájékozódtam a Rimaszom­bati Regionális Mezőgazda­sági Információs Szolgálat­nál; közölték, hogy a pénzt még nem kapták meg. A legnagyobb árvízkár a Nagykürtösi, Losonci és Ri­maszombati járás mezőgaz­daságát érte. Rimaszombat­ban elmondták, hogy 3 mil­lió 100 ezer koronát kaptak (itt a vízkár 40 millióra rú­gott), de azt sem kártalaní­tására, hanem vegyszer és műtrágya vásárlására. Ezek után a bizottság követelni fogja a kormánytól, hogy fi­zesse ki legalább egy részét a károknak. Méhi község határában az árvízvédelmi bizottság tagjai vágták át a gátat. A szándékosan elárasztott te­rületeken keletkezett kárért teljes egészében kárpótolni kellene a gazdákat és a mezőgazdasági üzemet... - A bizottság valószínűleg azért döntött a gát megnyi­tása mellett, hogy meg­előzze a nagyobb veszélyt, tehát oka volt rá. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a kárt az elárasztott parcellák tulajdonosainak, illetve bérlőinek kell viselniük. Ha „simán" nem megy, szerin­tem jogi úton kell a földműveseknek követelni a kártalanítást. (farkas) „Szádalmás környéki telepü­lés" tényleg a Szepsi járáshoz akar-e tartozni. És most jöjjön, ami igaz: 1. Igaz az, hogy Tornagörgő a Bód­va Menti Városok és Falvak Tár­sulásának tagja, és az is akar maradni. 2. Igaz az, hogy a tár­sulás ez év január 8-án Szepsi­ben megtartott tanácskozásán mint Tornagörgő polgármeste­re támogattam a Szepsi járás létrehozását, és emellett vok­solok ma is. 3. Igaz az, hogy a közelmúltban aláírásgyűjtés folyt a községben a Szepsi já­rás létrehozásának a támoga­tására. 4. Igaz az, hogy 1991­ben felmérést végeztünk polgá­raink körében, ki melyik járás­hoz szeretne tartozni közigaz­gatásilag (akkor már felmerült a Szepsi járás létrehozásának a lehetősége). Az akkori felmé­rés eredménye 51:49 Rozsnyó javára, de ennek már öt éve. 5. És az is igaz, hogy „a négy Tor­nagörgő környéki település" 1960-ig közigazgatásilag Szep­sihez tartozott. A fenti igazak ellenére, de a törvényből kifolyólag sem lehet­séges, hogy ilyen alapvető, a fa­lu jövőjét meghatározó kérdés­ben akár a polgármester, akár a képviselő-testület egyedül döntsön. De még a kérdésről alkotott állásfoglalás is csak magánvélemény lehet. Ezért határozottan tiltako­zom, hogy bárki bármilyen légbőlkapott vagy magacsinált információkkal félretájékoztas­sa az olvasót. A kormány, ha figyelembe ve­szi az idevágó törvényt, le­hetővé teszi a népszavazás ki­írását a községben, ami szerin­tem az egyedüli demokratikus megoldás volna annak eldönté­sére, hogy egy közösség melyik járáshoz akar tartozni a jövőben. IZSÁK TIBOR polgármester Vasárnap nyílt meg Somorján a Bavaria vendéglő, amely többek között naponta magyar, szlovák és bajor ételkülönlegességekkel várja vendégeit. Ezenkívül a közületek alkalmazottainak is olcsó étkezési lehetősé­get kínál. Felvételünk az ünnepi megnyitón Limpár Pált (jobboldalt) és Limpár Pétert, a két társtulajdonost örökítette meg. (Prikler László felvétele) KOMAROM Új osztály a városházán Tavaly december elseje óta a komáromi városházán meg­kezdte működését a tájékoztatási és idegenforgalmi szak­osztály. Rendeltetéséről, működéséről az osztály vezetőjét, Batta Györgyöt kérdeztük. - Az osztályt több céllal hoztuk létre. Egyrészt szeretnénk ismertté tenni mindazt, ami a városházán történik, másrészt ez a szakosztály hivatott tájékoztatási, propagációs anyagokat készíteni Komáromról. Működési területét négy részre le­het osztani: mi készítjük a Komáro­mi Lapokat, előkészületben van a városi kábeltelevízió, márciusra egy információs iroda megnyitását ter­vezzük, negyedikként pedig a város népszerűsítése érdekében végzett propagációs tevékenységet, illetve a Komáromról szóló idegenforgal­mi kiadványok írását, szerkeszté­sét, kiadását említeném. • A Komáromi Lapok szer­kesztőségének az élén néhány héttel ezelőtt változás történt, ez annyit jelent, hogy a lap koncepci­ója is változik? - A városi hivatal korábban pá­lyázatot hirdetett az újság főszer­kesztői és szerkesztői tisztségei­nek betöltésére. Ajelentkezők kö­zül a legalkalmasabbakat válasz­tottuk ki. A most megjelenő Ko­máromi Lapokat már velük készí­tetjük. Ezt a szerkesztőséget ide­iglenesen jómagam irányítom, munkatársaimmal együtt azon dolgozunk, hogy a lap minél válto­zatosabb, érdekesebb legyen, s friss híreket közöljön. Három alappillérre kívánjuk építeni: köz­életi, magazin, illetve szolgáltató részre. A lap továbbra is két­nyelvű lesz, tehát tíz oldalon ma­gyar, illetve tíz oldalon szlovák nyelven jelenik meg, s új helyen, Száraz Gyula komáromi nyomdá­jában készül. (kamoncza) NAGYKÜRTÖS Rosszul kezdődött Mármint az idei esztendő első hónapja a közúti baleseteket il­letően a Nagykürtösi járásban. Ezt a járási rendőrparancsnok­ság közlekedésrendészeti osztá­lyán Igor Kokavec rendőr főhad­nagy jegyezte meg. Tájékoztatá­sa szerint az elmúlt hónapban jó­val több baleset történt a járás közútjain, mint tavaly januárban. Összesen 30, melynek során egy személy súlyosan, négy könnyeb­ben sérült meg. Az anyagi kár meghaladja a 400 ezer koronát. A januári statisztika azt mutat­ja, hogy 27 esetben gépkocsive­zetők idéztek elő balesetet, túl­nyomórészt gyorshajtás követ­keztében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a sze­rencsétlenségek többsége lakott területen történt. Csak érdekes­ségként említjük, hogy a balese­tek általában a kora délelőtti, illet­ve a kora délutáni órákban voltak. Három karambol eseté­ben alkoholt találtak a gépkocsi­vezető vérében. (bodzsár) LOSONCI JARAS Éjszaka „dolgoztak" A losonci régióban januárban 152 bűncselek­ményt követtek el - a tettesek összesen 2 millió 701 ezer korona kárt okoztak. A járási rendőrpa­rancsnokság ezenkívül érdekes adatot bocsátott a sajtó munkatársainak a rendelkezésére. Mint arról Soňa Riasová hadnagy, szóvivő beszámolt, a betö­rések és lopások zömét péntek délutántól hétfő reggelig követték el. Napközben kivételes esetben történt ilyen bűncselekmény, a tolvajok és betörők leginkább éjszaka „dolgoztak". A régióban a leg­több bűncselekmény a járási székhelyen történik, ezen belül a három lakótelepen, illetve a Vajanský utcában és a temető környékén. (-kas) ROZSNYO - TORNAIJA Lesz elég elsős? A megszokott időben zajlott a leendő elsősök beíratása a rozsnyói és a tornaijai magyar tan­nyelvű alapiskolában is. Rozsnyón tavaly 80 gyer­meket írattak be, így jelenleg három első osztály­ban folyik az oktatás. Mint azt Szendi Klárától, az iskola igazgatónőjétől megtudtuk, az idei beíratá­sok során február első hetéig 42 gyermek jelent­kezett. Tornaiján szintén három első osztályt nyi­tottak az idei tanévben. A hónap elejéig 51 gyer­meket írattak be, de Szöged/' Anna iskolaigazgató még további 12-14 gyermekkel számolt. Reméli, hogy szeptemberben ismét három első osztály nyílhat. (ambrus) Mély felháborodással olvas­tam az Új Szóban 1996. febru­ár 20-án megjelent, Az idegen­forgalomra építenek című cik­ket, melyben Ambrus Ferenc új­ságíró Ladislav Ocelníkot, a Rozsnyói Járási Hivatal elöljáró­ját kérdezte a területi-közigaz­gatási reformmal kapcsolat­ban. A cikk második bekezdése úgy említi Tornagörgőt, hogy a falu a Szepsi járáshoz szeretne tartozni. Nekem mint a község polgár­mesterének engedtessék meg, hogy e félresikerült információt korrigáljam, illetve tényszerűen informáljam az olvasót. Ocelník úr, a járási hivatal e­löljárója körülbelül két hete, út­ban hazafelé Kassáról - ahol a kelet-szlovákiai járási elöljárók tanácskoztak Vladimír Mečiar miniszterelnökkel a területi­közigazgatási reformról - felke­resett engem a községi hivatal­ban. Afelől érdeklődött, hogy milyen az elképzelésem, illetve a helyi lakosság elképzelése a területi-közigazgatási reform­mal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy Tornagörgő járási ha­tárközség. A válaszom rövid volt: amennyiben a törvény, il­letve a kormány lehetővé teszi, ez helyi népszavazás kérdése lesz, ha meg nem teszi le­hetővé (és ez a valószínűbb), akkor pedig felesleges a kér­dés. Ennek alapján Ocelník úrnak nincs jogában azt állítani, hogy Tornagörgő a Szepsi járáshoz akar tartozni, mivel ilyen kije­lentés a részemről nem hang­zott el. Tekintettel arra, hogy Szlová­kia területi-közigazgatási re­formjának a problémája már régen túllépte az ország határa­it, sőt, mondhatni, európai szintű problémává duzzadt, úgy illett volna, hogy a cikk írója ve­szi a fáradságot, és informáló­dik „illetékes helyen", igaz-e a hír, hogy Tornagörgő, ez a KAPOSKELECSENY Nem akarnak szeméttárolót A városatyák és községi tiszt­ségviselők évek óta azon tana­kodnak Nagykaposon és környé­kén, hogyan létesíthetnének korszerű hulladéktárolót, hogy a környezetszennyező kommuná­lis hulladék ne az út menti ár­kokban, a települések környé­kén heverjen szanaszét. Az év elején már-már megoldódni lát­szottak a gondok: Nagykapos és az ung-vidéki községek vezetői úgy határoztak, a régió központ­jában bérelnek területet a sze­méttelep létrehozására. A vá­lasztás Kaposkelecsényre esett, amely nagyjából egyenlő távol­ságra esik a régió többi tizenöt településétől. Erre a célra a köz­ség kataszterében levő, kevés­bé hasznosítható háromhektá­ros dűlőt jelölték meg. A városi önkormányzat és a körzeti kör­nyezetvédelmi hivatal illetéke­sei falugyűlésen tájékoztatták a kapöskelecsényi polgárokat el­képzeléseikről. Érvek és ellenér­vek felsorakoztatása után a részt vevő polgárok végül is egy­hangúlag „áldásukat" adták a tervezetre. - A város 15 millió korona ér­tékben 5000 koronás névér­tékű helyi kommunális kötvényt bocsátott ki. A befolyó pénzt egy olyan hulladéktároló kiépítésére kívánja fordítani, amely teljes mértékben megfelelne a jelenle­gi ökológiai követelményeknek. A községek lehetőségeiknek megfelelően társulhatnak a kez­deményezéshez - nyilatkozta ezzel kapcsolatosan Bodnár Ti­bor, Nagykapos polgármestere. A kapöskelecsényi kommuná­lis hulladéktároló létrehozásá­val, amely azon felül, hogy a köz­ségi kasszát is duzzasztaná, egyelőre mintegy 5 évre megol­daná az ung-vidéki falvak sze­méttárolási gondjait. Csakhogy a lakossági fórummal ellentét­ben a legutóbbi önkormányzati ülésen a kapöskelecsényi képvi­selők elvetették a falu határá­ban létesítendő hulladéklerakat megépítésének a tervét. - Olyan tárolási technológiát kívántunk alkalmazni, amely minden tekintetben megfelelt volna a környezet- és talajvédel­mi normáknak egyaránt. Az úgy­nevezett kazettás módszert szerte Európában, vagy a világ többi részén is rég alkalmazzák, és semminemű károsodást nem okoz, mert a hulladék mélyen a földbe ásva szigetelődik, így termőtalajjal befedve a terület ismét művelhetővé válik - véle­kedett Nagyidai Balázs mérnök, a városépítési és területrende­zési osztály vezetője. Az önkor­mányzatok a kapöskelecsényi döntés ismeretében tovább foly­tatják a tanakodást... (katócs) Szabó Akos rajza SZÍVESEN YALASZOLOK BÁRMIRE , KIYEVE AZ ÁREMELÉST , BÓST - NAGYMAROST , A NEMZETISÉGI PROBLÉMÁKAT . . .

Next

/
Thumbnails
Contents