Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-26 / 47. szám, hétfő

I 458 J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. február 24. RÖVIDEN Öt gépjármű karambolozott Besztercebánya közelében szom­baton délelőtt. Egy Zólyom felé tartó magyar kamion okozta a tö­meges balesetet következtében szerencsére nem történt szemé­lyi sérülés. A kommunista rendszer jog­ellenességéről és erkölcstelen­ségéről szóló, a kormány javas­latára az államfő által ismételt parlamenti megvitatásra vissza­adott törvény volt a témája a Lé­pések című tegnapi tévévitá­nak. Ladislav Pittner képviselő (KDM) kifejtette, hogy a törvény nem a múlt értékelésére irányul, hanem a jövő számára szolgál mementóként. 4 pozsonyiak által a város gyomrának is nevezett régi vá­sárcsarnok egy részének a felújí­tását december végén fejezik be 360 millió koronás költséggel. A szlovák-magyar alap­szerződés parlament általi ratifiká­lásának a lehető legkésőbbi időpontra történő elhalasztását kéri a Matica slovenská bizottsá­ga. A Matica szerint erre azért van szükség, mert még nem teljesül­tek a szerződés egyértelmű értel­mezésének a feltételei, s bizonyos aggodalmak szerint komolyan ká­rosodhatnak a Szlovák Köztársas­ág nemzetállami érdekei. Ezek az aggodalmak „a szerződésnek és következményeinek a szlovákiai magyar kisebbség hivatalos képvi­selői és magyarországi politikusok általi interpretálásaiból" következ­nek. TA SR IFJ. KOVÁÖ-ÜGY Független vizsgálat Független vizsgálócsoportot hoztak létre Szlovákiában ifj. Mi­chal Kováč külföldre hurcolása körülményeinek a felderítésére. Egyes hírek szerint ezt a bizottsá­got már négy héttel ezelőtt meg­alapították. Igor Cibula, a kémel­hárítás exvezetője elmondta: a független csoport újabb ismere­tekre tett szert, melyek azt bizo­nyítják, hogy ifjabb Kováč elhurco­lásában „az állami szervekkel kapcsolatban levő profeszionális módon megszervezett csoport" vett részt. Arról a felvetésről, léteznek-e bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök „beleke­veredett" az ügybe, Cibula így vé­lekedett: a bizottság „nem vizs­gálja a kormányfő elleni politikai vádakat". Szerinte a miniszterel­nököt az egész ügyről rosszul és félretájékoztatták. Lehetséges, hogy amint új tényeket tud meg az elnök fiának az elhurcolásá­ról, lépéseket tesz azok ellen a titkosszolgálati tagok ellen, akik közvetlenül felelősek a törvény­telen tettért. ČTK A DSZM A KÖZIGAZGATASI REFORMROL Júliusban már az új törvény szerint? TA SR-hír Rózsahegyen tanácskozott a hét végén a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom országos vá­lasztmánya. Mindenekelőtt az ország területi-közigazgatási re­formjával foglalkozott, illetve ér­tékelte a mozgalom járási közgyűléseit, illetve a VI. kong­resszus előkészületeit. Ami a területi-közigazgatási reformot illeti, Arpád Matejka al­elnök tájékoztatása szerint fog­lalkoztak egyes körzeteknek az újonnan létrehozandó kerüle­tekbe történő besorolásával is. A mozgalom 8 kerülettel, s eze­ken belül 77 vagy legfeljebb 80 járással számol. Leszögezte, hogy a DSZM szerdán terjeszti elképzelését koalíciós partnerei elé, majd a kormány vitatja meg a koncepciót. Szavai szerint reá­lis esély van arra, hogy a törvény július elsejével hatályba lép. • DEMOKRATIKUS BALOLDAL PARTJA: Bármi előfordulhat... ÓTK-hír - A Demokratikus Baloldal Pártjában nem a kormányba va­ló belépésről folyik vita, hanem csupán arról, hogy milyen körül­mények és feltételek között le­hetne elérni a szlovákiai kor­mánypolitika megváltoztatását - jelentette ki a DBP országos választmányának szombati ülé­sét követően Peter Weiss elnök. Hangsúlyozta, hogy „a politiká­nak ez a módja és tartalma árt Szlovákia hosszú távú nemzetál­lami érdekeinek". A pártelnök szerint az ország külpolitikai helyzete rosszabb, mint Csehor­szágé, Magyarországé, illetve Lengyelországé. - Ezek már nem csupán az ország Európai Unióhoz fűződő viszonyában fellépő problémák. A külügyminiszter megfontolat­lan nyilatkozataival fölöslege­sen rontott az Ausztriához és Lengyelországhoz fűződő kap­csolatainkon is - mondta Weiss. Az ellenzéki politikus szerint pártja felkészül a belpolitikai fejlődés összes alternatívájára. A helyzet alakulására meghatá­rozó erővel hathat a bécsi bíró­ság határozata, melynek nyo­mán szabadon engedték a köz­társasági elnök tavaly elhurcolt fiát. - Ezek olyan komoly dol­gok, hogy bármi várható, és a DBP mind szakmailag, mind po­litikailag felkészül bármilyen irá­nyú fejleményre - jelentette ki. Weiss szerint Mečiar mozgal­mában is vannak, akik tudato­sítják, a jelenlegi gazdaság-, szo­ciál-, privatizációs, illetve külpo­litika nagyon nehéz helyzetbe sodorhatja a kormányt. Emlé­keztetett azonban, hogy még nem folytatnak a DSZM-mel semmiféle megbeszéléseket. SZ N P-TA N ACS KOZ AS A nemzetiségi iskolaügyről TA SR-hír Március 30-án tartja közgyűlését Zsolnán a Szlovák Nemzeti Párt - határozott szom­baton a párt központi tanácsa ugyancsak zsolnai ülésén. A közgyűlésen egyebek között sor kerül a párt alapszabályának a módosítására, és javaslatot tesznek a területi-közigazgatási reformból eredő pártszerkezeti változtatásokra is. Az SZNP parlamenti képvi­selői előterjesztették az oktatási törvény módosítását célzó, a nemzetiségi iskolaügyet érintő javaslatukat. Javasolták, hogy Szlovákia területén a magyar tannyelvű iskolákban is köte­lező legyen a szlovák nyelv és történelem oktatása, s hogy eze­ket a tantárgyakat a szlovák nyelvet, illetve a szlovák nemzet történetét tökéletesen ismerő pedagógusok tanítsák. A köz­ponti tanács megbízta Ján Slota pártelnököt, hogy a parlament­ben támogassa az oktatási tör­vény és egyéb olyan jogszabá­lyok gyors elfogadását, amelyek­hez az SZNP észrevételeket fűzött. Jóváhagyta a koalíciós megbeszélések során tanúsított eljárását, és a pártelnököt a megbeszélések folytatásával bízta meg. Slota véleménye sze­rint a Demokratikus Baloldal Pártja nem azért fontolgatja a kormánykoalícióba való belé­pést, hogy hozzájáruljon a szlo­vákiai politikai helyzet stabilizá­lásához, hanem hogy „legalább egy karéjt" szerezzen a még fo­lyó privatizációból. Ivan Lexa távozását... (Folytatás az 1. oldalról) keresni fogják a védekezés le­hetőségeit. A területi-közigazgatási reform problémakörével összefüggés­ben a választmányi ülésen olyan döntés született, hogy támogat­ják a Magyar Koalíció közös tör­vénytervezetének parlamentbe való beterjesztését, míg az MPP januárban napvilágott látott sa­ját törvénytervezete a kormány jogszabálytervezetének a módo­sítására irányuló képviselői ja­vaslat alapjául szolgál majd. ­Reméljük, hogy a két javaslat kö­zül a parlament márciusi ülésén valamelyiket át tudjuk ültetni ­mondta A. Nagy László pártel­nök. Petpcz Kálmán központiiro­da-vezető, külügyi titkár ezzel összefüggésben rámutatott: az államigazgatás reformján belül a kis járások létrehozását szorgal­mazzák. - Azt szeretnénk, ha a jelenlegi 121 körzet képezné az államigazgatás legalsóbb szint­jét azzal, hogy a körzetek hatá­rán fekvő községek maguk dönt­hessenek arról, melyik járáshoz kívánnak tartozni - jelentette ki. A. Nagy László egy újságírói kér­dés alapján megerősítette: a vá­lasztmányi ülésen kitértek a nyelvtörvény elfogadása után ki­alakult helyzetre is. Megjegyez­te: - Mi kezdetektől fogva támo­gattuk a szlovákiai magyar ön­kormányzatok általános érvényű rendeleteit, és az a vélemé­nyünk, hogy nem csupán ezek, hanem más megoldások is indo­koltak. Arra kérjük polgármeste­reinket, amennyiben módjuk van rá, önkormányzati szinten fogadjanak el hasonló határoza­tokat. Az aktuális belpolitikai kérdé­sekről az országos választmány nyilatkozatban foglalt állást. Eb­ben egyebek között /van Lexá­nak, a titkosszolgálat vezetőjé­nek a távozását sürgeti. (A nyi­latkozat lapunk 5. oldalán olvas­ható.) (horváth) KOMAROM Pedagógiai napok Ú] Szó-hír Szombaton a Komáromi Váro­si Egyetem épületében Vekerdy Tamás ismert magyarországi pszichológus előadásával meg­kezdődtek a pedagógusok szak­mai továbbképzését elősegítő Komáromi Pedagógiai Napok. A rendezvény - melyet a Szlováki­ai Magyar Pedagógusok Szövet­ségének Komáromi Területi Vá­lasztmánya a szövetség pedagó­giai intézetével karöltve szerve­zett - február 29-éig tart. Az első komáromi pedagógiai na­pokon az általános pedagógiai­pszichológiai előadások domi­nálnak. A továbbiakban lesz él­ménybeszámoló, majd a mate­matika tankönyvekről tartanak előadást. Az utolsó napon a dif­ferenciálistanítási elméletről ad majd elő Hortobágyi Katalin. (kamoncza) Embereket tépett szét (Folytatás az 1. oldalról) a hebroni mészárlásnak második évfordulójához időzítették, amely­ben egy izraeli telepes 29 palesz­tintterített le géppuskával egy me­csetben. Az izraeli hatóságokat egyébként már figyelmeztették ar­ra, hogy a palesztin szélsősége­sek várhatóan izraeli célpontok el­leni merényletekkel fogják majd megbosszulni fő pokolgépké­szítőjük, Ajas január 5-i, Izraelnek tulajdonított likvidálását. Jeruzsálemben a reggeli csúcs­forgalomban robbant fel a 18-as autóbusz. A detonáció szétvetette az autóbuszt, és embereket röpí­tett a levegőbe. Egy szemtanú állí­tása szerint a robbantás a magas­ba emelte az autóbuszt is, amelyből emberi testrészek repül­tek szerteszét. Alig egy órával a je­ruzsálemi robbantás után pokol­gép robbant a dél-izraeli Askelón tengerparti városban egy buszmeg­állóban is, amelyet általában ka­tonák használnak autóstoppolási pontként. Az itteni merénylet há­rom ember életét oltotta ki a rendőrség adatai szerint. Az izrae­li televízió kettes csatornája sze­rint izraeli katonai egyenruhát vi­selő öngyilkos merénylő vegyült el izraeli katonák között, felrobbant­va önmagát, és magával együtt ki­oltva két katona életét is. Peresz üzenete Simon Peresz kormányfő, iszlá­mista szélsőségesekre hárítva a felelősséget a vérengzésért, első kemény reagálásként felfüggesz­tette a kapcsolatokat a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság­gal, s lezárta a Jordán folyó nyu­gati partját, illetve a gázai öveze­tet, megakadályozva 60 ezer ara­bot abban, hogy eljusson izraeli munkahelyére. A miniszterelnök azzal vádolja Arafat biztonsági erőit, hogy nem tesznek meg min­dent a szélsőségesek megfékezé­sére. Peresz a jeruzsálemi rob­bantás színhelyére sietett, ahol a bámészkodók közül többen kifü­tyülték, s távozásra szólították fel. Mindazonáltal meggyőződését fe­jezte ki, hogy a súlyos áldozatok ellenére is meg fogják nyerni a Hamasz és az Iszlám Dzsihád ter­rorjával folytatott „hosszú és ne­héz küzdelmet". Azt ígérte, hogy Izrael keményen lesújt az izrae­li-palesztin autonómiamegálla­podást ellenző két palesztin cso­portra. Egyben felszólította Arafa­tot, hogy csapjon le az iszlám szélsőségesekre. Arafat-interjú „Peresz kormányfő a terror alapjainak azonnali felszámolá­sát követelte, s én biztosítottam arról, hogy a terror minden fajtá­jának megszüntetésére törek­szem" - jelentette ki Jasszer Ara­fat az MTI-nek Gázából adott tele­foninterjújában. Elmondta, hogy az izraeli miniszterelnök tegnap reggel, egy órával a jeruzsálemi buszmerénylet után lépett kap­csolatba vele. A beszélgetés so­rán Arafat elítélte a jeruzsálemi és askelóni terrorakciót. Az izraeli merényletek kronológiája Az izraeli-palesztin megbékélés 1993-as kezdete óta leg­alább 150 ember életét oltották ki az Izraelben történt robbantá­sok. A Reuter összeállította a jelentősebb merényletek listáját: 1994. február 24.: Baruh Goldstein zsidó telepes golyózá­port zúdít imádkozó mohamedánokra egy hebroni mecsetben, kioltva 29 ember életét. A helyszínen őt magát is agyonverik a mészárlás túlélői. 1994. április 6.: Afula észak-izraeli városban felrobban egy autóbusz, a detonációban életét veszti 8 izraeli és maga a me­rénylő. A merényletet a Hamász szélsőséges iszlámista palesz­tin szervezet vállalja magára. 1994. április 13.: Hadéra izraeli városban a Hamász egy ka­mikaze-merénylője felrobbant egy zsúfolt buszmegállót, 5 izrae­li és a merénylő életét veszti. 1994. október 19.: A Hamász egy öngyilkos merénylője Tel­Aviv főutcáján felrobbant egy zsúfolt autóbuszt, megölve 22 em­bert és önmagát. 1994. november 11.: Az Iszlám Dzsihád egy kerékpáros akti­vistája önmagát feláldozva megöl 3 izraeli katonát egy katonai poszton a Gáza-övezetben 1995. január 22.: Az Iszlám Dzsihád két tagja Izrael középső részén egy buszmegállóban felrobbant 21 izraeli katonát. 1995. április 2.: Gáza városban egy lakásban merénylet oltja ki több palesztin életét, köztük Kamal Kheilét, a Hamász egy vezető ak­tivistájáét. A bosszút fogadó Hamász Izraelre hárítja a felelősséget. 1995. Június 22.: Gázában meggyilkolják az Iszlám Dzsihád egyik vezetőjét. A palesztinok Izraelnek tulajdonítják a gyilkos­ságot, de Izrael tagad. 1995. július 24.: A Hamász egy öngyilkos merénylője 6 em­ber életét oltja ki pokolgéppel egy autóbuszon Tel-Aviv Ramat Gan nevű negyedében. 1995. augusztus 21.: Öt személy életét veszti, amikor a Ha­mász egy öngyilkos merényletben felrobbant egy autóbuszt Je­ruzsálemben. 1996. január 5.: Gázában életét veszti Jahija Ajas, a Hamász ve­zető bombaszakértője, amikor kezében felrobban egy rádiótelefon. A palesztinok Izraelt vádolják, a Hamász bosszút esküszik. MTI A kubaiak lelőttek... (Folytatás az 1. oldalról) szervezet közlése ellenére egyelőre még nem tudják: ponto­san merre is haladt a két Cessna, ténylegesen hol történt a táma­dás, és vajon a gépek valóban megsértették-e a kubai légteret, amint azt Havanna állítja. Az vi­szont egyértelműnek látszik - és ezt washingtoni kormánytisztvi­selők is megerősítették -, hogy a gépek kaptak figyelmeztető jel­zést, mielőtt a kubai MiG-ek táma­dásba lendültek volna. Az ameri­kai kormány azonban elfogadha­tatlannak és szélsőségesnek te­kinti a kubai lépést még akkor is, ha a polgári repülőgépek megsér­tették a szigetország légterét, hi­szen az utóbbiak fegyvertelenek voltak. Az incidens az amerikai-kubai viszony roppant kényes idősza­kában következett be. Jóllehet a Clinton-kormányzat elzárkózott attól, hogy feloldja a szigetország ellen három és fél évtizede beve­zetett kereskedelmi blokádot, ugyanakkor kitapinthatóan töre­kedett arra, hogy csökkentse a feszültség szintjét a két ország között. Bili Clinton tavaly enyhí­tett azokon a rendeleteken, ame­lyek a Kubába való utazást sza­bályozták; kibővítették a tudomá­nyos, sajtó- és diákcsereprogra­mokat is. A kapcsolatok le­hetőség szerinti viszonylagos normalizálásával párhuzamosan a kormányzaton belül lábra kap­tak olyan hangok, amelyek azt szorgalmazták, hogy a Kínával, Észak-Koreával és Vietnammal szemben alkalmazott taktikához hasonlóan további „lazító és csá­bító" lépésekkel - például a ke­reskedelmi tilalmak fokozatos feloldásával és a hivatalos érint­kezések szaporításával - kellene ösztönzést adni a kubai demok­ratikus nyitásnak. Várható, hogy a republikánusok most a Kuba­ellenes intézkedések szigorítását fogják követelni. MTI Folytatodik az exodus (Folytatás az 1. oldalról) és elszegényedett" boszniai szerb állam erre önerejéből nem képes. Karadzsics szerint 1991 óta egymillió szerb hagy­ta el otthonát, ennek a fele a szerb kézen levő területeken talált menedéket. Az IFOR és a szerb katonai vezetés egyezménye értelmé­ben az elkövetkező húsz nap alatt a nemzetközi erők szava­tolják a szerbek zavartalan költözködését. Leighton Smith tengernagy, az IFOR főpa­rancsnoka engedélyt adott ar­ra, hogy a szerbek katonai te­herautókkal szállítsák el a la­kosságot. A szerbiai ellenzék, elsősor­ban a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom a belgrádi és a palei szerb ve­zetést teszi felelőssé azért, hogy a szarajevói szerbek tíze­zerszámra menekülnek el ott­honaikból. A belgrádi vezetés azért fe­lelős, mert nem ismertette pol­gáraival a békeszerződés tar­talmát, a palei vezetők pedig szándékosan serkentik a ki­költözést, folytonosan hangoz­tatva, hogy Boszniában lehe­tetlen a nemzeti közösségek együttélése. Draskovics Ljubo­vija és Bajina Basta városok­ban mondott beszédében kije­lentette, pártja egy „új Szerbiá­ért" harcol, amely majd bölcs politikával visszatelepíti a szerbeket ősi otthonaikba, Mostarba, Zenicába, Grahovó­ba, Kninbe. „Mindent, ami a miénk, a szívünkben és az em­lékezetünkben őrzünk, ahogy ezt a zsidók tették Jeruzsálem­mel... Mindenhová vissza fo­gunk térni", mondta Drasko­vics, s hozzáfűzte, a szerbek legnagyobb ellensége most „a félelem, a hazugság és az os­tobasát". GYARMATI JÓZSEF Koschnick abbahagyja Hans Koschnick, az Európai Unió által működtetett mostari közigazgatás vezetője - akit két héttel ezelőtt a horvátok kis híján meglincseltek - a Bild am Sonntag című újság­nak nyilatkozva közölte, hogy júliusban végleg abbahagyja tevékenységét a hercegovinai városban. Kijelentette, hogy szívesen abbahagyná korábban is, ha az EU megfelelő utódot találna a helyére. Cáfolta, hogy meg­keseredett volna és belefá­radt volna a szinte kilátásta­lan harcba. „Elértem, hogy az egyes népcsoportok tagjai ma már nem lőnek egymásra, de az újjáépítést szervező köz­igazgatást már irányítsa egy új ember" - nyilatkozta Kosch­nick. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents