Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-22 / 44. szám, csütörtök

í 2 J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. február 21. Boros Jenő az MNMMJ-nél A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért országos elnöke, dr. Gyimesi György, valamint a mozgalom vezető titkára, dr. Lengyel László találkozott a DSZM elnökhelyettesével, Augustín Marián Húskával és a mozgalom titkárságának a vezetőjével. A találkozón a felek tájékoztatták egymást mozgalmuk politikai cékitűzéseiről. Gyimesi György ismertette mozgalma álláspontjárót a jelenlegi belpolitika legidőszerűbb kérdéseiről és a mozgatom terveit. * * * Ugyancsak tegnap, a délutáni órákban Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete látogatást tett az MNMMJ pozsonyi székházában. A mozgalom vezetői tájékoztatták őt a párt célkitűzéseiről, eddigi tevékenységéről. Ú RÖVIDEN A Szlovákiában elkövetett bűnesetek prognosztizálásával foglalkozó tegnapi pozsonyi szemináriumon Jozef Holdoš országos rendőrfőkapitány leszögezte: a statisztikák szerint csökkent a nyilvántartott bűnesetek száma, növekedett a felderítettségi arány, azonban növekszik a bűntettek társadalmi veszélyessége, és mind több a külföldiek által elkövetett bűneset. A rádió- és televíziótanács legutóbbi ülésén úgy döntött, megadja a sugárzási jogot PozsonyRužinov városrészben a kábeltévé működésére. Ezzel 26 700 háztartás kötődhet majd a ružinovi információs hálózat rendszerére. A Szlovákiában élő cseh állampolgárok klubjának képviselői a Szlovákiában élő csehek helyzetéről fogják tájékoztatni Milan Uhdét, a cseh parlament elnökét. A találkozóra február 29-én kerül sor. Maiía Chakri Sirindhorn thai földi hercegnő hivatalos szlovákiai látogatásának második napján, Michal Kováč államfő kíséretében, Modorba látogatott, ahol megtekintette a helyi népi kerámiakészítők munkáját. Ezt követően a hercegnő a Magas-Tátrába utazott, ahonnan a késő délutáni órákban tért vissza Pozsonyba. Az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségének konzuláris osztálya pénteken technikai okok miatt zárva tart. Tehát aznap nem elégítik ki a vízumkérelmeket, és nem látják el az egyéb konzuláris feladatokat sem. Legközelebb február 26án, hétfőn nyit a konzuláris osztály. ČTK, TA SR MÁRCIUS 15-TŐL Drágulnak a postai szolgáltatások TA SR-hír A külföldre tartó postai levelek és csomagok szállítása március 15-től megdrágul közölte Vladimír Rymarevič-Aitmansklj, a Szlovák Posta sajtótitkára. Egy külföldre címzett képeslapra a jelzett időponttól kezdve 6 koronás bélyeget ragaszthatunk, egy levélre (20 grammig) 9 koronásat. Ha a levelet légi úton Európán kívüli országba címezzük, akkor 14 korona a tarifa, csomag esetében (250 gramm súlyig) Európa határain belül 55, Európán kívülre pedig 99 korona. Aki a gyorsküldő szolgálatot (EMS) veszi igénybe, azzal számolhat, hogy a földrajzi régiókat 5 tarifasávba sorolják, a 6. sáv (a legalacsonyabb árakkal) csak Csehországot foglalja magában. Az új tarifák szerint például egy Csehországba küldött csomag 160 koronába kerül, a többi szomszédos országba pedig 300 koronába. Ha ezt a csomagot az EMS igénybevételével küldjük, akkor Csehországba történő szállítás esetén 350, a többi Környező államba történő szállítás esetében 430 korona az ár. Akit részletesebben Is érdekelnek az árváltozások, azok a következő telefonszámon kaphatnak tájékoztatást: 07/ 497825. A szlovákiai magyarok igénye jogos (Folytatás az 1. oldalról) 1949-ig hozott elnöki rendeleteket és vonatkozó jogszabályokat, amelyekre a magyar Országgyűlés határozatában hivatkozhatna. Duray rámutatott: bár a jogfosztottságot kimondó rendeletet hatályon kívül helyezték, máig nem követte kárpótlás azokat a rendelkezéseket, amelyek az ingatlanok elosztására és más személyekre való átruházására vonatkoztak. Bugár Béla, az MKDM elnöke kifejtette: pártja támogatja a határozati javaslat parlamentbe való beterjesztését, ugyanakkor elmondta azt is, hogy a szlovákiai magyar pártoknak a szlovák törvényhozásba beterjesztett hasonló jellegű indítványait minden esetben elutasították. Kételkedett abban, hogy a jelenlegi szlovák parlament több belátást tanúsítana, emellett hangsúlyozta: a sikeres próbálkozás beindíthatná a szlovákiai magyarok teljes mértékű rehabilitálásának folyamatát. A. Nagy László, az MPP elnöke kifejtette: Mivel a szlovákiai magyarokra nézve a beneši dekrétumok máig a szlovák jogrend alappillérét képezik, negatív lélektani hatásuk van. Azt a gondolatot sugallják, hogy a szlovákiai magyarok mások, mint az ország többi állampolgára. További következményük, hogy a szlovákiai magyarok egyes restitúciós igényei nem érvényesíthetőek. A. Nagy azon véleményének adott hangot, hogy a magyar parlament döntése semmi esetre sem befolyásolná a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának menetét, ugyanakkor rámutatott több esély lenne a kedvező reagálásra, ha a ratifikálást követően szólítanák meg a szlovák parlamentet. Szentiványi István külügyi államtitkár közölte: a magyar külügyminisztérium pillanatnyilag tanulmányozza azokat a kétoldalú és nemzetközi fórumokon felvetendő javaslatokat, amelyek elősegíthetik mind az erkölcsi, mind az anyagi kártérítést a szlovákiai magyarok számára. Figyelmeztette a bizottságot, hogy az alapszerződés ratifikálása előtt hozott országgyűlési határozat megzavarhatná azt az imázst amelyet Magyarország az alapszerződés megkötésével kialakított másrészt ürügyül szolgálhatna a szélsőséges politikai erők számára a ratifikáció elhalasztásához. Szentiványihoz hasonlóan Eörsi Mátyás bizottsági elnök (SZDSZ) és Bársony András bizottsági alelnök (MSZP) sem tartotta helyesnek, hogy az alapszerződés ratifikálása előtt hozzanak határozatot a szlovák parlamentnek küldendő levélről. Eörsi hangsúlyozta, „a politika a lehetőségek kihasználásának művészete", és felhívta a figyelmet: a bízottsági tagok közül senki sem vélekedett úgy, hogy lát esélyt a szóban forgó dekrétumok hatályon kívül helyezésére. Németh Zsolt, a Fidesz és Csóti György, az MDF képviselője ezzel szemben fontosnak vélte a szlovák parlament azonnali megszólítását Németh megvádolta az MSZP-t, hogy restaurációs politikát folytat Csóti pedig hangsúlyozta: a magyar külpolitikán változtatni kell, amennyiben azt akarják, hogy a szlovákiai magyarok túléljék az előttük álló időszakot. A közel háromórás bizottsági vita után szavazással döntöttek. Tízen támogatták a parlamenti levélről szóló határozat elfogadását 18-an pedig ellene szavaztak. Eörsi Mátyás a bizottság előtt kötelezettséget vállalt, hogy Duray Miklós javaslatának megfelelően szorgalmazni fogja egy, a beneši dekrétumok kérdésének megoldásával foglalkozó szlovák-magyar parlamenti albizottság létrehozását. Megígérte azt is, hogy a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálása után ismét visszatérnek a témához. (horváth) Párkány mégis hoppon marad? (Folytatás az 1. oldalról) párkányi járás lenne. Ez azért is aktuális, mert éppen kedden jártak a párkányi körzethez tartozó polgármesterek a belügyminisztérumban, és átadták a több mint 17 ezer aláírást tartalmazó petíciós íveket, amelyek a párkányi járás létrehozását támogatják. A miniszter válasza: ez nem egyedülálló eset. Több helyen is gyűjtenek aláírásokat különböző járások létrehozása érdekében. - Természetesen mi a petíciós íveket figyelembe vesszük. Viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy járást milyen kritériumok alapján lehet létrehozni. Ezek közé tartozik egyebek mellett az, hogy az új járás népessége érje el legalább a 35 ezer főt. Mi úgy próbáljuk kialakítani az új járásokat, hogy az ott élő polgároknak ne kelljen 80-100 kilométert utazniuk a járási székhelyre. Továbbá azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a jelenlegi járásokban már ki van építve az infrastruktúra és a tömegközlekedési hálózat is - közölte a belügyminiszter, (kamoncza) IFJ. MICHAL KOVAC-DOSSZIE Újabb kihallgatás márciusban ČTK- és TA SR-hír Jozef Číž őrnagy, az ifj. Michal Kováč elrablásának ügyében nyomozó rendőrtiszt közölte, hogy ifi. Kováčot immár Szlovákiában hallgatják ki, mégpedig március elején. Ezt az időpontot a károsult jogi képviselője javasolta. Jozef Číž legutóbb kedden Bécsben hallgatta ki ifj. Kováčot, mégpedig alig egy órával azután, hogy a bécsi Tartományi Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy nem adja ki Németországnak a szlovák államfő fiát Ifj. Kováč közölte, két vagy három héttel hazaérkezése után szeretné elérni, hogy a müncheni ügyészség is hallgassa ki. Číž őrnagy az üggyel kapcsolatban megjegyezte: a nyomozás jelenlegi szakaszában nem kíván semmilyen részletet a nyilvánosság elé tárni. Mivel eddig egyetlen konkrét személy ellen sem emelt vádat, továbbra is az eredeti menetrend szerint folytatják a nyomozást. „A Kommunizmus Által Üldözöttek Szlovákiai Szövetsége örömmel veszi tudomásul, hogy Ausztria nem adja ki ifj. Kováčot Németországnak, és hogy az államfő fia végre hazatérhet" - olvasható a tegnap közzétett állásfoglalásukban. A szervezet szerint a bécsi tartományi bíróság döntése megerősíti azt az állításukat amely szerint ifj. Kováč elrablása Szlovákia állami szerveinek ösztönzésére történt. Szerencséjük volt TA SR-hír Tegnap röviddel déli tizenkét óra előtt a Magas-Tátrában, a Lomnicicsúcs nyergében lavina zúdult alá, amely öt síelőt maga alá temetett A síelőknek szerencséjük volt, ugyanis a hó alól önerőből ki tudtak mászni. Ketten közülük megsérültek, egyiküket fejsérüléssel helikopterrel Poprádra szállították, míg a másikat akinek a keze sérült meg, hagyományos úton szállították a hegyi mentők a kötözőhelyre. DÖNTÖTT A CSEH PARLAMENT Nem kell nyelvtörvény élX-MTI Tegnap a cseh parlament nagy többséggel elvetette azt a törvénytervezetet, amely a cseh nyelvet ismerte volna el egyedüli államnyelvként. A cseh Köztársaság állami nyelvéről és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénytervezetet a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) képviselői terjesztették be, mert véleményük szerint a közéletben visszaszorulóban van a cseh nyelv, míg egyre nő az idegen nyelvek szerepe olyan területeken és helyzetekben, ahol .fenn kell maradni a cseh nyelv dominanciájának". A tervezetet, amely többek között a cseh nyelvet javasolta kizárólagos tárgyalási nyelvként a közintézményekben, a szavazáson jelen lévő 103 képviselőből 73 fölöslegesnek minősítette. A cseh kormány már néhány héttel korábban határozottan visszautasította a kommunisták törvénytervezetét. Václav Klaus miniszterelnök akkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy Csehországban nacionalista felhangokat vigyenek be a törvényalkotás folyamatába. Richard Holbrooke utolsó hivatali napja Utolsó napját töltötte tegnap hivatalában az európai és kanadai ügyekért felelős amerikai külügyminisztériumi államtitkár-helyettes, Richard Holbrooke. Az ötvennégy éves diplomata, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a daytonl békemegállapodás tető alá hozásában, visszatér az üzleti életbe. MTI-hír Kiemelkedő szakmai tevékenységének jutalmaként Warren Christopher külügyminiszter a tárca legmagasabb kitüntetését adományozta neki. (Az államtitkár-helyettes neve - a boszniai rendezés érdekében kifejtett erőfeszítései elismeréséül - felkerült az idei Nobel-békedíjra jelöltek listájára is.) Richard Holbrooke utódja eddigi helyettese, a tárca minisztertanácsosi rangú karrierdiplomatája, az ötvenkét éves John Kornblum lett. A halk szavú, németül folyékonyan beszélő köztisztviselőt járatosnak tartják közép-európai ügyekben. A boszniai rendezési folyamat irányításában azonban várhatóan a korábbinál jóval fajsúlyosabb szerephez jut majd Robert Gallucci, az Egyesült Államok boszniai különmegbízottja. A nagykövet visszafogott, a csöndes diplomáciát előtérbe helyező stílusa sokkal közelebb áll Warren Christopheréhez, nem véletlenül tartozik a külügyminiszter feltétlen bizalmát élvező diplomaták közé. Ugyanakkor többen felvetik, vajon a különmegbízott nyilvánosságot kerülő, önmérsékletet sugárzó egyénisége elegendő lesz-e a balkáni vezetők kordában tartásához, szemben Richard Holbrooke lehengerlő, nem egyszer kíméletlen eszközökkel operáló taktikájával. Clinton-Jelcin telefonbeszélgetés Bili Clinton a júniusi orosz elnökválasztás kapcsán annak a reményének adott hangot, hogy folytatódik majd a Borisz Jelcin elnöksége idején megkezdődött reformfolyamat. Az amerikai elnök véleményét azon a telefonbeszélgetésen fejtette ki, amelyet Jelcin elnökkel tegnap folytatott. A negyvenperces telefonbeszélgetésről Szergej Medvegyev, Jelcin sajtótitkára elmondta: a két elnök a NATO keleti bővítésével és a csecsenföldi válsággal kapcsolatos kérdesekről cserélt véleményt. Jelcin megismételte Oroszország ismert álláspontját a NATO keleti irányú bővítése kérdésében - hangsúlyozta Medvegyev. A két fél áttekintett több nemzetközi problémát, egyebek között a boszniai helyzetet és az európai biztonság problémáját. MTI Nincs remény a gyors rendezésre (Folytatás az 1. oldalról) nagy részét - akár kitalált ürüggyel is - visszafordítják. Csak nők, gyerekek és idősebb személyek kockáztatják meg az átkelést egyik városrészből a másikba, a fegyverforgatásra képes férfiak mindegyike „gyanús". Izetbegovic muzulmán elnök elégedetlen a mostari fejleményekkel. Kijelentette, amennyiben a hon/át fél nem nyitja meg a várost tájékoztatja a világhatalmakat és a mohamedán országokat és Horvátország „viselni fogja a következményeket". Szarajevóból folytatódik a szerbek elvándorlása. A sűrű havazás csak lelassította, de nem állította meg a folyamatot A palei vezetés ígéri népének, hogy nem hagyja cserben, s a hatalomátadásig (március 19.) az utolsó távozni szándékozó szerbet is kitelepíti. Washingtonnak közben továbbra is az a gondja, hogyan vegye rá a szerb katonai vezetést a kapcsolatok felújítására. Walker tábornok találkozott ugyan Zvonko Tolimir tábornokkal, Mladics helyettesével, de nem tudtak megegyezni, a szerbek továbbra is a hágai bíróságnak kiszolgáltatott főtisztek szabadon bocsátását követelik. Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes ismét Milosevics személyében vélte megtalálni a megoldást: felszólította a szerb elnököt, hogy járjon közbe a Paléban a katonai együttműködés felújítása érdekében. Jó fogásra tettek szert a boszniai horvát rendőrök. Kilenc iráni állampolgárt tartóztattak le Jajce környékén azzal a gyanúval, hogy az iszlám forradalom népszerűsítésén ügyködtek. Okmányaik szerint két héttel ezelőtt érkeztek. Azt állítják, hogy humanitárius küldetés volt látogatásuk célja. GYARMATI JÓZSEF MTI-hír WALESI KATASZTRÓFA Mozdíthatatlan a tankhajó Tegnap délután már 50 kilométer hosszúságban takarta olajszőnyeg Wales délnyugati partjait, s a szennyeződés a partvonaltól több kilométerre, a nyílt tengeren Is megjelent. Brit szakértők máris az újkori történelem legsúlyosabb környezeti katasztrófájaként emlegetik a libériai zászló alatt közlekedő, csütörtök éjjel megfeneklett Sea Empress balesetét. A Sea Empress tartályaiból számítások szerint eddig 50 ezer tonnánál is több olaj szabadult el a baleset óta. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az eddigi legsúlyosabb tartályhajó-katasztrófa felelőse, az Alaszka partjainak jelentős részét tönkretevő Exxon Valdez 40 ezer tonna nyersolajat eresztett a tengerbe. A walesi mentőalakulatok a siker meglehetősen csekély esélye ellenére azt tervezték, hogy mára virradó éjjel a dagály segítségével ismét megpróbálják valahogy leemelni a súlyosan sérült hajótestet a sziklazátonyról. Tegnapra kiderült, hogy a még mindig vagy 80 ezer tonna nyersolajat rejtő hajótest gyakorlatilag mozdíthatatlan, mert a zátonyt alkotó hegyes sziklák több helyen átütötték a hajófalat, s szabályosan felnyársalták a tankert. Ez azt is jelenti, hogy a 150 ezer tonnás jármű levontathatatlanul megrekedt a Milford Haven előtti vizek zátonyain, s bármikor várható, hogy rakományának maradéka is a kényes élővilágnak otthont nyújtó, nemzetközi védelmet élvező rezervátum vizébe ömlik.