Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-20 / 42. szám, kedd

6 ) ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. február 20. TŐKETEREBES Gazdasági potenciál és kisebbségi kérdés Barablts Sándor, a Tőketerebesi Járási Hivatal elöljárója szerint a területi-közigazgatási reform Javaslata körül a Járásban kiala­kult heves tiltakozási akciók és követelések forrása a réglók gazdasági potenciáljában és a kisebbség helyzetében rejlik. OVA R Ismét van magyar iskola Távol a főútvonalaktól, meredek dombokkal övezett völgyben fekszik a Nagykür­töst Járás egyik kis települése, Óvár. Nevét először 1245-ben említik az okiratok. Tavaly ősszel, a községről szóló első írásos emlék 750. évfordulója alkalmából tartott falunapon avatták fel az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. Az évforduló tiszteletére megjelentetett szerény helytörténeti kiadvány hitelesen mutatja be a település múltját és Jelenét. Ebben olvastam, hogy a múlt század második felétől szenet Is fejtettek itt. Igaz, az 1859-ben megnyitott Amália tárná­ban csak néhány évtizedig folyt a termelés. Nem tartozott a Jelentős bányák kö­zé: például 1880 és 1892 között mindössze 6,5, a századforduló utáni években pedig alig 8 tonna szenet hoztak felszínre. Nem Is csoda, hogy aztán 1912-ben bezárt az óvári bánya. - Úgy gondolom, a bánya bezárása a tele­pülés hátrányos fekvésével is összefüggés­be hozható, hiszen a nagyüzemi termelés szükségessé tette volna a vasút kiépítését is, holott a valóság az, hogy egészen a közel­múltig még közúton sem volt megközelít­hető a falu. Ezért is volt népmulatsággal végződő esemény, amikor 1963 novembe­rében begördült hozzánk az első autóbusz ­jegyezte meg Benkocs Irma polgármester asszony. Azóta persze nagyot fordult a fejlődés ke­reke Óváron. Az utóbbi néhány év alatt is szembetűnő változások történtek. Ebben az alig 400 lakosú faluban található a környék talán legszebb kivitelezésű ravatalozója, amelyet 1993-ban szenteltek fel. Utcákat ja­vítottak, csatornázást végeztek, új köztere­ket, játszótereket létesítettek. A második megbízatási idejét töltő polgár­mester asszony arra a legbüszkébb, hogy is­mét van iskolája a falunak. - Tény, egyik fontos feladatomnak tartot­tam, hogy újra benépesüljön gyerekekkel az 1979-ben megszüntetett kisiskolánk. Az is­kola épületének felújítása után 1994 szep­temberében megnyílt a falu védőszentjé­nek, Szent Erzsébetnek a nevét viselő ma­gyar tanítási nyelvű egyházi iskola. További titkolt tervem vált valóra azzal, hogy tavaly körorvosi rendelőt rendeztünk be a helyi mezőgazdasági szövetkezettől megvásárolt tömbház egyik lakásában, a gyógyszertár pedig megnyitás előtt áll. Tavaly, a 750. év­forduló alkalmából szerény falumúzeumot nyitottunk az összegyűjtött néprajzi tárgyak­ból, a népviseletből. Terveikről szólva Benkocs Irma elmondta, a több mint 20 éves kultúrházat is szeret­nék fokozatosan átépíteni, hogy jobban megfeleljen a kor követelményeinek. Meg­lepődve hallottam tőle azt is, hogy Óvár azon kevés települések közé tartozik, ahol alig tartanak nyilván munkanélkülit - Nálunk mindössze 3 százalékos a mun­kanélküliség aránya, és ebben bizonyára Benkocs Irma: „1963-ban gördült be hozzánk az első autóbusz." A szerző felvétele közrejátszik az is, hogy sokáig kényszerű el­zártságban éltek itt az emberek, akiknek túlnyomó része a helyi szövetkezetben talál­ta meg számítását. A munkaképes lakosság többsége ma is a szövetkezetben dolgozik ­fűzte hozzá a polgármester asszony. BODZSÁR GYULA Ili Islf^cnt ÁPRILISIG LEHET JELENTKEZNI Közgazdászképzés a Bodrogközben ^ EGYETEM - CITY UNil^ ooao ü, •0 n ^ELMEC - KRÁĽOVSKÝ O^ Az évtized eleje óta nem épí­tettek, így nem is adtak át új la­kásokat Rozsnyón, s már közel nyolcszázra nőtt a lakásigénylők száma. A már szinte kezelhetet­len jelenség az elmúlt időben különféle feszültségekhez veze­tett, amit a rozsnyói városi hiva­tal illetékesei csak nagy erőfe­szítések árán tudtak kezelni. Most van némi remény arra, hogy enyhíthető lesz a nagymér­tékű lakáshiány. Az önkormány­zat január végi ülésén döntés született arról, mi lesz az öt éve a Kör utcában a befejezés előtt abbahagyott és a múlt év őszétől 6,8 millió koronás, a vá­ros által felvett hitelből befeje­zett 32 lakásos panelház sorsa. E lakások felét - tizenhatot - a szlovák hadsereg Rozsnyón szé­kelő katonai alakulata veheti meg tiszti lakások céljaira. A többi tizenhatra pedig a városi hivatal a közeljövőben nyilvános árverést hirdet. A kikiáltási ár megegyezik majd a lakás hivata­los felértékeléssel megállapított árával, ez a becslések szerint több mint 350 ezer korona lesz. Az így befolyt összegből a tervek szerint a városi hivatal törlesz­teni tudja majd a panelház befe­jezésére felvett hitelt. (ambrus) Az utóbbi Időben sok szó esett a Királyhelmeci Váro­si Egyetemen folyó nappali tagozatos felsőfokú köz­gazdasági oktatásról. Gllá­nyl István Igazgatót az in­tézmény jövőjéről, az új tan­év kilátásairól kérdeztük. - Az idén is tovább folytatódik a közgazdászképzés. Az intéz­mény hagyományaihoz híven im­már negyedik alkalommal hir­detjük meg a felvételit. • Kik jelentkezhetnek? - Mindazok, akik érettségivel vagy főiskolai végzettséggel ren­delkeznek. Természetesen Szlo­vákia valamennyi régiójából, de elfogadunk jelentkezéseket a Kárpátaljáról és Északkelet-Ma­gyarországról is, amelyeket ter­mészetes vonzáskörzetünkként tartunk számon. • A jelentkezők miből felvéte­liznek? - Matematikából és történe­lemből. A felvételi mindkét tan­tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgá­ból áll. A felvételi vizsga anyagát a szlovákiai felvételizők részére a szlovákiai gimnáziumok matema­tika- és történelemtankönyvei, a határon túli jelentkezők részére a magyarországi gimnáziumok tan­könyvei szolgálnak alapul. • Milyen végzettséget szerez­nek a hallgatók? - A budapesti Közgazdaság­tudományi Egyetem főiskolai szintű diplomáját szerzik meg, amelyet Szlovákiában is elis­mernek. • Milyen nyelven folyik az ok­tatás? - Oktatási programunk ma­gyar nyelvű, de az üzleti élet gya­korlatához szükséges ismerete­ket szlovákul is megtanítjuk. Mi­vel az üzleti élet fő nyelve az an­gol és a német, ezért heti hat órában e két idegen nyelv okta­tása is biztosítva van. • Milyen szakterületekre és Kassán is, s az ötvenes évek végétől több mint három évtize­den át a neve összefonódott Rozsnyó és vidéke magyar kul­túrájának terjesztésével, ápolá­sával. Irodalmi műsorokat állí­tott össze, és keresett ezekhez szereplőket. Előadásokat tartott írókról, költőkről, mit sem törődve a múló hatalmasságok nemtetszésével. Szívesen idézi Fábry Zoltánt meg Kossuthot, példaképeket állít a vidéki kisember elé. Min­dig igyekezett az űrt kitölteni, szerényen fejet hajtva az igazi értékek előtt. Küzdött a gyűlölet, a más nemzetek lenézése, megkülönböztetése ellen. Minden népet féltek attól, amitől az én népemet féltem ­mondta, beszédében, amikor megköszönte, hogy odaítélték neki Rozsnyó Város Díját. AMBRUS FERENC nyernek képesítést az itt vég­zett hallgatók? - A hatodik szemeszter végén a hallgatók négy fő specializáci­óból választhatnak: pénzügy, számvitel, marketing, kis- és kö­zépvállalati management • A felvételi vizsga időpontja? - Az első fordulóra július első hetében, a másodikra szeptem­ber első hetében kerül sor. Az ér­deklődőket a felvételi vizsga pon­tos időpontjáról írásban értesít­jük. A jelentkezés határideje: 1996. április 9-e. Bővebb tájé­koztatást az egyetemen vagy a 0949/212-52-es telefonszámon nyújtunk. Címünk: Királyhelmeci Városi Egyetem, Hlavná u. 806/49, 077 01 Kráľovský Chlmec. (kat.) - Főleg a stratégiai jellegű üzemek, vállalatok, mint a Slov­naft vajáni üzeme, a Vajáni Hőerőmű, valamint a tranzit­gázvezeték az, amelyek döntő mértékben meghatározzák azon területek fejlődését, amelyhez éppen tartoznak ­nyilatkozta az elmúlt hét végén lapunknak a járás vezetője. Ba­rabits Sándor a jelenlegi járás meghagyását tartja a legmegfe­lelőbb megoldásnak. Ugyanak­kor más helybéli vezetőkkel egyetemben ő sem zárja ki a já­rás kettéosztásának lehetősé­gét, a Nagykaposi járás létreho­zását sem, illetve az utóbbi régi­ónak a Nagymihályi járáshoz va­ló csatolását. Ebben az esetben a jelenlegi járás fejlesztéséhez szükséges forrásokat csupán a közlekedés, vagyis a tisza­csernői átrakóállomás, néhány kisebb ipari üzem, valamint az élelmiszer-ipari vállalat termel­né ki. Nem derült ki a helyi újságok híreiből, hogy Moszkva főpolgár­mestere, Jurij Mihajlovics Luzs­kov a minap a Magas-Tátrába menet azért állt volna meg Kas­sán, hogy a városatyáknál „lob­bizzon" az ott felépítendő pra­voszláv templom ügyében. Elkép­zelhető azonban, hogy a két főpolgármester eszmecseréje és közös városnézése során egye­bek között szóba került ez a té­ma is, hiszen a helyi napilapok éppen akkor számoltak be először az említett templomépí­tési tervről. Az elképzelések szerint a volt téglagyár és malátagyár közötti domboldal, azaz a Szepsi út és az - Köztudott, a közeljövőben az lesz a mérvadó, hogy amit egy já­rás kitermel, az az ott élők javát szolgálja majd, ezért nem mind­egy, hogy melyik térségben van­nak a termelő gazdasági egysé­gek. Ugyanakkor nem kevésbé fontos az is, hogy a nagykaposi régió Nagymihályhoz való csato­lásával nemcsak a térségben, de a Tőketerebesi járásban is meg­változna a nemzetiségi összeté­tel. Természetesen a kisebbség hátrányára. A jelenlegi járás la­kosságának 40 százaléka ma­gyar nemzetiségű, a nagykaposi régió Nagymihályhoz történő be­sorolásával ez az arány mintegy 30 százalékra csökkenne. Ezzel kapcsolatosan szükséges, hogy a régió képviseleti szervei, a je­lentős ipari vállalatok képviselői, valamint az ott tevékenykedő po­litikai pártok és mozgalmak is mi­előbb kinyilvánítsák véleményü­ket, akaratukat - szögezte le a járás vezetője. (katócs) Ida utca kereszteződéséhez köze­li üres telek lenne a legmegfe­lelőbb hely az új egyházi objek­tum számára. A moszkvai főpol­gármester ittjárta után egy héttel a pravoszláv egyházközpont kül­ügyi osztályának vezetője, a kali­nyingrádi és szmolenszki főpap, Kirill kereste fel Kassát, és Rudolf Schuster főpolgármesterrel meg a pravoszláv egyház néhány szlo­vákiai képviselőjével elsősorban a legmagasabb rangú pravoszláv egyházi vezetőnek, a moszkvai II. Alekszij pátriárkának őszre terve­zett kelet-szlovákiai útjáról tár­gyalt. Úgy hírlik, a pravoszláv egy­ház feje szentelné fel az építendő templom alapkövét. (g-f) ROZSNYO VAROS KITÜNTETETTJE: DRENKO ISTVÁN A szép szóba vetett hittel... Élete furcsa fintora a sorsnak. Szegény falusi család gyer­mekeként olyan szakmát kellett kitanulnia, amely nagyon messze állt tőle, az ő belső világától. Ezzel a kettősséggel élt és dolgozott: hentesként, valamint a helyi irodalom és a színjátszás szervezőjeként, népművelőként. Ez utóbbival sok éven át olyat vállalt magára, amit talán másnak kellett volna csinálnia. Valakinek a tanítók közül. De mivel Ilyen ember alig akadt Rozsnyón és vidékén, Drenkó Pista bácsi tette a magáét, s mint mondta: - Hatvannyolcig még csak meg lehetett valakit győzni a tanárok közül, utána már nem nagyon mertek... Kuntapolcáról indult, 1914­ben született ebben a kis, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő Csetnek-völgyi község­ben. Megjárta Gömör több tele­pülését, Miskolcot, majd a há­ború után, kényszerűségből, Csehországot is. 1950-ben Rozsnyón telepedett le. Az ötve­nes évek közepétől már a Cse­madokban van, és teszi, amit annak idején a falujában, kisis­kolás korában is sokszor: verset mond. A Rozsnyói Dalárdának is tagja lett. - Nagyon sokba nézem a költőket, írókat. A műveltséget kerestem általuk - mondja egy­szerűen. Sosem öncélúan tette ezt, az irodalom és a történelem iránti rajongásával mindig egy közbülső lépcsőfok volt az alko­tó és a műéivező, a címzett kö­zött. Továbbadta a megismert szépet és jót. Sokszor mondott verset és prózát Komáromban Az idegenforgalomra építenek Az elmúlt hetekben Felső-Gömörben szinte rémhírként terjedt annak a tervezetnek a híre, amely szerint a tervezett rőcei Járás ­éket verve egy természetes földrajzi egységbe - magába foglal­ná a jelenlegi rozsnyói Járásnak azt a területét, ahol a gömörhor­kal, kuntapolcai gyárak találhatók, és a domical határát­kelőhely is fekszik. Erről kérdeztük Ladislav Ocelníkot, a Rozs­nyói Járási Hivatal közelmúltban kinevezett elöljáróját Semmilyen szempontból városait, kastélyait és a Dobsina nem lenne jó, ha a Pelsőc kör­nyéki falvak Rőcéhez tartozná­nak. Már többször elmondtam, hogy ez nem felel meg az ott élő embereknek. Azt akarjuk, hogy ez a vidék továbbra is Rozsnyó­hoz tartozzon, s ezért mindent meg is teszünk. Sőt: azt akarjuk, hogy a Sajó völgyének további te­lepülései és Tornaija városa ­Beje városrészt kivéve - is a rozs­nyói járás részét képezze. Mert elképzeléseink szerint így már ott kezdődhetne egy szinte össze­függő idegenforgalmi régió, ahol egy nyári üdülőközpont van. Ez felölelné környékünk barlangjait, fölötti téli üdülőközpontot is. • Mi lesz a négy Szádalmás környéki település sorsa? - Eddig csak Tornagörgőn volt olyan szándék, hogy a falu tartoz­zon a szepsi járáshoz. Mivel nem valószínű, hogy ez létrejön, mind a négy község maradna a rozs­nyói járásban. • Rőce és Rozsnyó között te­hát egy természetes határ hú­zódna. - Igen. Azzal, hogy a pelsőci körzetekből csak Lice és Gice ke­rülne Rőcéhez, a teljes roznyói és dobsinai körzet pedig a rozsnyói járás részét képezné. (brus) KASSA Pravoszláv templom épül

Next

/
Thumbnails
Contents