Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-02 / 27. szám, péntek

JÁTSSZON, N V E R JEN, SZÓRAKOZZON LOTO-PEXO És ez minit sorsolás és TV nélkül „í, jAté kával M a szlovAk humanitárius tanács (v/J mrnrwmrm tevékenységét támogatja JÁTSSZON, N VER JEN, SZÓRAKOZZON LOTO-PEXO 28 KÉP AZ ÖN PEXESOJÁBA KÉT ESÉLY A NYERÉSRE Ifi -HÍÍ ÉS PEXESO CSAK: 1 ul 19 Péntek, 1996. február 2. Ára 5 korona XLIX. évfolyam, 27. szám VK-3/A VK-3/B SRI LANKA Már 80 halott A colombói központi bank elleni szerdai rob­bantásos merénylet áldo­zatainak száma elérte a nyolcvanat - közölte teg­nap a Reuter a Sri Lanka-i rendőrségre hivatkozva. A mentési munkálatok során tegnap reggel újabb szénné égett holttesteket húztak ki a romok alól. A mentők szerint még tucat­nyi halott lehet az összedőlt épület alatt. A sebesültek száma 1400. A rendőrség közlése sze­rint az áldozatoknak több mint a fele a bank alkal­mazottai közül került ki. A nyomozó hatóságok­nak sikerült azonosítani­uk a merénylet tamil elkö­vetőit, akik a Sri Lanka-i főváros központjában lévő bank előtt robbanóanyag­gal teletöltött teherautót röpítettek a levegőbe. A kamion sofőrje meghalt, míg két másik társát ­akik korábbi jelentések szerint a detonáció előtt kiugrottak a járműből - a rendőrség letartóztatta. MTI Magyar gyereket magyar iskolába! Uj Szó-összeállítás A törvénnyel szentesített, körmönfont megszorítások, bü­rokratikus rendszabályok sokakat megfélemlítenek, önazo­nosságuk feladására késztetnek. De hiába az elbizonytala­nodást célzó nyelvtörvény, a médiák ontotta propaganda, a hatalom minden arra Irányuló praktikája, hogy egyre keve­sebb gyerek Járjon magyar iskolába. Azok, akik tudják, mi­ért érdemes ragaszkodni gyökereinkhez, mekkora tartást és belső erőt adó pozitívum lehet a többség által olyannyira kiiktatandónak ítélt másság, most, a beíratások idején ma­gyar iskolába adják gyermekeiket. Hogy mennyien, erre igyekeztünk választ kapni. mennyi alapiskolájában, így a magyarban is tegnap és ma írat­hatják be a szülők gyermekeiket az első osztályba. Tegnap dél­utánig a magyar alapiskolába 62 gyereket írattak be. Az idei tanévben az iskolában négy első osztály van, hatvankét tanulóval, s a pedagógusok ugyanennyire számítanak a követ­kező, 1996/97-es tanévben is. Komáromban a magyar alap­iskolákban január 18-19-én voltak a beíratások. Az iskola­igazgatók tájékoztatása szerint a jövő tanévben is ugyanannyi osztályt nyitnak hasonló lét­számmal, mint az idei tanévben. Legtöbben a Munka utcai alap­iskolába jelentkeztek; 122-en, így a következő tanévben az ide­ihez hasonlóan négy osztályt nyitnak majd. Az Eötvös utcai Kovács Péter, a szenei alap­iskola igazgatója: Eddig 29 gyer­meket írattak be hozzánk, és hármat a Magyarbélre kihelye­zett, összevont osztályba. Az is­kolaköteles korba lépett gyer­mekek szüleit levélben szólítot­tuk meg, amelyhez mellékeltük Szilvássy Józsefnek a Vasárnap­ban megjelent Hun szlovákok, hun magyarok című cikkét, már csak azért is, mert 41 szenei magyar család most beíratandó gyermeke szlovák óvodába jár. Közülük hat kerül hozzánk. A sokéves tapasztalat azt mutat­ja, hogy általában azok adják magyar létükre szlovák iskolába ­a gyermeküket, akik maguk is szlovák iskolába jártak. -vk­Érsekújvárott a város vala­magyar iskolában a következő tanévben hetvennégy elsősük lesz, akik három osztályban ta­nulnak majd. A Béke utcai alap­iskolába egyelőre 52-en jelent­keztek, ez azt jelenti, hogy az 1996/97-es tanévben két osz­tályt nyitnak. Vörös Mária, az is­kola igazgatója arról tájékozta­tott, hogy az 52 gyerek közül a gyengébb képességűek számá­ra egy ún. nulladik, előkészítő osztályt nyitnak. Az igazgatók elégedettek a jövendő elsősök létszámával. (kamoncza) Az idén már Füleken is két magyar tanítási nyelvű alapisko­la között választhattak a szülők. A Papréten szeptemberben nyílt meg az önálló igazgatású ma­gyar iskola, amelynek igazgató­ja, Krisztián Elemér tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy ná­luk a január 15. és 19. közötti napokban már megtörtént a be­íratás. Összesen 35 elsőst je­gyeztettek be hozzájuk a szülők. Az Ifjúság utcai magyar alap­iskolában január 20-án kul­túrműsorral egybekötött ünnep­ségen fogadták azokat a csalá­dokat,-amelyek elsőbe íratták gyermeküket. A leendő elsősök a Losonc, Fülek és Vidéke Ala­pítványtól ajándék könyvet kap­(Folytatá s a 3. oldalon) Nagycsoportos ovisok. Hová fognak iskolába járni? Lőrincz János illusztrációs felvétele FOLYTATTA 13. ÜLESET A SZLOVAK PARLAMENT Az állam oltalmazó szerepe megszűnik Bár a parlament nem döntött róla, mindössze tudomásul vette a kormány iparpolitikáját, tegnap többórás vita bon­takozott ki ezzel kapcsolatban. Ezen nem Is csodálkozha­tunk, hiszen ilyen anyag első alkalommal került a ház elé. ÚJ Szó-tudósítás Ľudovít Černák (DU) kifogá­solta, hogy a koncepció kidolgo­zói megnevezték ugyan a prob­lémákat, de több esetben elfe­lejtettek javaslatot tenni a meg­oldásra. Ilyenre lett volna szük­ség például a túldimenzionált nehézipar jövőjével kapcsolat­ban. Hiányolta az orosz energia­függőség alternatíváit, és kifo­gásolta, hogy a gazdasági mi­nisztérium egyértelműen szá­mol a Bohunicei V-l-es és V-2-es atomerőművek élettartamának meghosszabbításával, de egyál­talán nem tér ki az alternatív energiaforrások kihasználásá­nak támogatására. Michal Bará­nik (DSZM) szintén kifogásokkal élt. Szerinte tévedett, aki az anyagban gyengének minősítet­te a szlovák ipar teljesítőképes­ségét, amelyet ő egybevet­hetőnek ítélt a nyugat-európai­val. Ellenezte, hogy az elemzé­sekbe külföldi cégeket vonjanak be, mivel ezek szerinte drágán dolgoznak, munkájuk színvona­la sem megfelelő, ráadásul a külföldi befektetők érdekeinek megfelelően szándékosan alul­értékelik a hazai vállalatokat. Vi­liam Vaškovič (DU) zavarosnak nevezte az anyagot. Figyelmez tetett arra, hogy a hibás állami támogatások évtizedekre rossz irányba terelhetik az ipari fejlődést. Sírnivalónak tartotta, (Folytatás a 2. oldalon) Romlott a családok szociális helyzete TA SR-hír A szlovákiai háztartások zöme 1992-höz vi­szonyítva rosszabbnak ítéli meg a szociális hely­zetét - tűnik ki a statisztikai hivatal ez irányú múlt évi felméréséből. A 8676 válaszadónak (9711 személynek tették fel az ezzel kapcsola­tos kérdést) mindössze a 6,3 százaléka vála­szolta azt, hogy a jelzett időponttól javult szoci­ális helyzete. A válaszadók 36,3 százaléka tart­ja változatlannak, több mint a fele - 57,4 száza­léka - azonban szociális helyzetének romlását tapasztalta. A legtöbb változatlan szociális hely­zetű család azon családok közül került ki, ame­lyek élén gazdaságilag aktív, vagyis dolgozó sze­mély állt. A legrosszabb helyzetben azok a csa­ládok vannak, amelyekben a családfő munka­nélküli. Ez utóbbi családoknak a 79,1 százaléka értékelte negatívan gazdasági helyzetét, a nyug­díjasok családjához hasonlóan. Az ilyen csalá­doknak a 65,7 százaléka vallotta, hogy rosszab­bodott szociális helyzete. Hogyan alakult családjának szociális helyzete 1992-höz viszonyítva? 6,3 Javult 57,4 S Romlott 1 36,3 Változatlan A Magyar Koalíció állásfoglalása Milan Ferko, a kulturális minisztérium nyelvi osztályának főigazgatója a Szlovák Rádió január 31-i adásában kijelentette, hogy a dél-szlovákiai polgármesterek egyenrangúvá tették a magyar nyelv hasz­nálatát a szlovák nyelvével, azzal, hogy olyan taktikát választottak, amely az ál­lamnyelvről szóló törvény megkerülésére szolgál. Véleménye szerint ez a törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi nyelvek használatát. A Magyar Koalíció eljuttatta szerkesztőségünkbe ehhez a tegnapi saj­tóban is megjelent kijelentéshez állásfog­lalását, melyben többek között leszögezi: Az államnyelvről szóló törvény vonatkozó pa­ragrafusa szerint „a törvény nem szabályozza a kisebbségek és etnikai csoportok nyelvének használatát. E nyelvek használatát külön törvé­nyek szabályozzák". Az idézett törvény 12. íj­ában megszüntette a hivatalos nyelvről szóló törvényt, amely eddig szabályozta a más nyelvek hivatali érintkezésben való használatának felté­teleit. Az állásfoglalás továbbá leszögezi, hogy a fentiek értelmében jogi vákuum keletkezett, s ennek a helyzetnek az áthidalására a 390/1990 Tt. sz., a községi rendszerről szóló törvény 6. §-ából és a törvény későbbi rendelke­zéseiből kell kiindulni. E törvény szabályozza a községek rendeletkibocsátási jogát, azaz hogy a saját területükre vonatkozóan általánosan köte­lező érvényű jogszabályokat bocsássanak ki. Egyszerűen szólva olyan „törvényekről" van szó, amelyek az adott község területén érvényesek és hatályosak. Amint az állásfoglalás is leszöge­zi, ezeknek a tartalmába sem a kormány, sem egyetlen minisztérium nem szólhat bele. Azok a községek tehát, amelyek ily módon bocsátottak ki általánosan kötelező érvényű jogszabályt, nem kerülték meg a törvényt, hanem helyesen jártak el - tartalmazza továbbá az MK állásfog­lalása, amely végezetül hangot ad meglepődé­sének, miszerint még emlékezünk rá, hogy a kulturális minisztérium főigazgatója nemrég biz­tosította Szlovákia polgárait, a kormány más magas rangú képviselői pedig az ET képviselőit arról, hogy az államnyelvről szóló törvény elfog­adása esetén nem korlátozzák a kisebbségi jo­gokat, hiszen a szóban forgó törvény nem sza­bályozza más nyelvek használatát. Még nem büntetnek, tanácsolnak Tegnap megkezdte munkáját a kulturális miniszter által kine­vezett négy nyelvi tanácsadó. Egyelőre az Eperjesi, a Zólyomi és a Galántai járásra, valamint Pozsony első kerületére vetik szigorú pillantásukat. Kísérlet­képpen ugyan csupán két hó­napra szól a működési engedé­lyük, s ezalatt vizsgálják majd tüzetesen, hogyan tartják be az államnyelvtörvényt a helyi, a re­gionális lapokban, a községi rá­dió- és tévéadásokban. Sőt a reklámtáblák és az üzletfelira­tok is „nyelvtisztasági vizsgálat" alá esnek majd. Igaz, hogy egyelőre senkit nem büntethet­nek (erre majd csak a jövő évtől nyílik lehetőségük), csupán tü­relmesen figyelmeztethetik a törvénysértőt. De mi történik mondjuk akkor, ha a törvény betartását az önkor­mányzati üléseken is ellenőrizni akarják? S ha ott esetleg éppen zárt ülést rendeltek el? Akkor a nyelvi tanácsadó bizonyára jelen­ti majd a minisztériumban... Mi tehát a teendő? Egy újabb ren­delet meghozása, amelynek nyo­mán majd megnyílik a kapu a ta­nácsadó előtt. Jó nekünk: mégsem lehet csu­pán mese a makrogazdasági csoda, ha az adófizetők pén­zéből még erre is telik. Igaz, hogy egyelőre csak négy embert fize­tünk röpke két hónapig, de ha a kiválasztottak jó példával járnak elöl, akkor hamarosan minden járás saját nyelvi tanácsadóval dicsekedhet majd, s nem két hó­napra, hanem előre meg nem határozott időre. Vagy talán az még jobb lenne, ha végre ma­gunkba szállnánk, és önszán­tunkból, állampolgári köteles­ségbői figyelnénk környezetün­ket, és azonnal jelentenénk, ha valakit rajtakapunk a törvénysér­tésen? így legalább a tanácsa­dói fizetéseket megtakaríthat­nánk az államnak... (aye)

Next

/
Thumbnails
Contents