Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-30 / 24. szám, kedd

232 J új szó BELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. január 25. UKRAJNA Tóth Mihály javaslata MTI-hír „Ukrajnában törvénybe kell fog­lalni, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők - ennek ke­resztülvitele a közeljövő feladata. Törvénynek kell rendelkeznie ar­ról is, hogy kik a nemzetiségek képviselői, hogyan működjön és kik irányítsák a kulturális, illetve területi autonómia rendszerét, ha az létrejön Ukrajnában. Oda kell továbbá hatni, hogy a kisebbségi jogok és alapelvek megerősítést nyerjenek a majdani ukrán alkot­mányban" - jelentette ki Tóth Mi­hály, az ukrán parlament egyedüli magyar képviselője a Kárpáti Igaz Szó legutóbbi számának adott nyi­latkozatában. A honatya azt is el­mondta, hogy elkészítette az em­berijogok ukrajnai parlamenti biz­tosairól szóló törvény tervezetét, aminek a tárgyalását a törvényho­zás tavaszi ülésszaka tűzi majd napirendjére. A kárpátaljai ma­gyarság és az anyaország kapcso­latainak idei kilátásairól szólva a képviselő kifejtette: közös érdek, hogy még ebben az évben aláírják az ukrán-magyar határmenti és regionális együttműködési szerződést, ez ugyanis új távlato­kat nyithat Kárpátalja életében. OSZTRÁK FEGYVERBOTRANY Árulkodó iratok Az ötvenes évek elején Ausztriában elrejtett amerikai fegy­verekhollétének kiderítését tehetik lehetővé azok a doku­mentumok, melyeket az Egyesült Államok bécsi nagykövet­asszonya tegnap adott át hivatalosan Caspar Élnem oszt­rák belügyminiszternek. az ügyről cikk jelent meg a Bos­ton Globe című újságban. Oszt­rák történészek szerint a fegy­verraktárakról az ötvenes évek elején tudomást szerzett a bécsi kormány, de az információt nem közölték az azt követő kormá­nyokkal. Hunt asszony az oszt­rák sajtóban sajnálatát fejezte ki, hogy az osztrák kabinetet "a bürokrácia hibái miatt nem tájé­koztatták". MTI-hír Annak idején azért rejtettek el 79 különböző helyre lőfegyvert, robbanóanyagot és lőszert, hogy felfegyverezzék az osztrák elle­nállást, ha szovjetbarát rezsim jutna hatalomra Bécsben, írta az AFP. A titkos fegyverraktárak­ról Swanee Hunt nagykövet­asszony csak január 20-án, azt követően tájékoztatta Franz Vra­nitzky osztrák kancellárt, hogy FRANCIA ROBBANTAS Új-Zéland tiltakozik MTI-hír Az új-zélandi külügyminisztéri­umba kérették tegnap Francia­ország wellíngtoni nagykövetét. Don McKinnnon külügyminisz­ter az újabb francia atomrob­bantás kapcsán Jacques LeB­lanc nagykövet értésére adta, hogy a francia lépést Párizs arro­ganciájának folytatásként tekin­ti. A külügyminiszter a nagykö­vettel folytatott megbeszélésen megjegyezte: nagyon hosszú ideig tartó, nehéz folyamat lesz, amíg Franciaország újraépítheti kapcsolatait a Csendes-óceán déli térségének államaival, je­lentette az AFP francia és a Reu­ter brit hírügynökség. Le Blanc nagykövet nem osz­totta az új-zélandi miniszter ál­láspontját és úgy vélekedett: az atomkísérletek befejezése után helyreállhat Párizs és Wellington jó viszonya. HA MOST VALASZTANANAK Az orosz elnök kiesne Ha Oroszországban most tartanák a júniusra kiírt választásokat, akkor Borisz Jelcin orosz elnök már az első fordulóban kiesne. Az orosz közvéleménykutató központ felmérése szerint Gennagyij Zju­ganov, a kommunista párt vezetője végezne első helyen, a várható szavazatok 15 százalékával, őt Grigorij Javlinszkij, a liberális refor­mereket tömörítő Jabloko vezetője követné. A harmadik helyen a felmérés szerint a szélsőjobboldali, ultranacionalista Vlagyimir Zsiri­novszkij állna, utána pedig a nacionalista tábornok, Alekszandr Le­begy következne.Jelcin elnök a mintavétel alapján csak a hatodik helyen futna be, a szavazatok 6 százalékával. így tehát már az első fordulóban kiesne. MTI LILIOMTIPRO KATÓNAK ELITELESE Börtön és kényszermunka MTI-hír A japán Okinava kormányzó­ság képviselőházának küldöttsé­ge tegnap az Egyesült Államokba utazott, hogy nyomást gyakorol­jon a szigeten lévő amerikai ka­tonai bázisok áthelyezése érde­kében. Az amerikai kormány és a kongresszus képviselőivel való találkozókon a 14 tagú delegá­ció szeretné elérni, hogy módo­sítsák az amerikai katonák stá­tusáról szóló megállapodást; szi­gorúbban járjanak el a törvény­sértőkkel szemben, és hogy az Egyesült Államok fizessen kárté­rítést az amerikai katonák okoz­ta károkért. A múlt év szeptem­berében három amerikai tenge­rész megerőszakolt egy kislányt, s a Japánban lévő amerikai kato­nai bázisok háromnegyedét be­fogadó Okinava azóta igyekszik elérni, hogy egyes amerikai léte­sítményeket helyezzenek át máshová. Okinava illetékes kerületi ügyészsége tegnap egyébként kényszermunkával súlyosbított tízéves börtönbüntetés kiszabá­sát kérte azon mindhárom ame­rikai katona számára, akik ta­valy szeptemberben a japán vá­rosban megerőszakoltak egy 12 éves lányt. A vádlottak közül az egyik beismerte tettét, míg a másik kettő csak azt vallotta be, hogy az iskoláslány lefogásában segített. Az ítélet február köze­pén várható. Japánban gyakori a kényszermunkával együtt ki­szabott börtönbüntetés. A fog­lyok heti öt napon át napi nyolc órát dolgoznak, és általában la­katos-, tímár- vagy asztalosmun­kát végeznek, amelynek értéke az állami alapokat gyarapítja. DAVOSI FORUM Jelcin lenézi a részvevőket? Borisz Jelcin meg akarja bün­tetni Ausztriát azért, mert az orosz elnök nem lett volna szíve­sen látott vendég tavaly a Máso­dik Köztársaság megalakulásá­nak jubileumi ünnepségén? ­teszi fel a kérdést tegnapi szá­mában a Neue Kronen Zeitung Jelcin lekezeli Klestilt" című cikkében. Az osztrák bulvárlap idézi az orosz elnököt, aki - a lap megfogalmazása szerint ­„zaftos nyilatkozattal" indokolta meg, miért nem vesz részt a da­vosi világgazdasági fórumon, amelyből pedig „az osztrák el­nök egy kelet-európai plattfor­mot szeretne csinálni". A lap idézi Jelcin kijelentését: „Nem vagyok hajlandó csak úgy elutazni valahová, ahol nincse­nek is jelen fontos államfők; először el akartam menni, hogy mindenkivel beszéljek vagy egy félórát, de mivel nincs ott senki, úgy döntöttem, hogy nem uta­zom oda. A svájci világgazdasági fórum rendezői természetesen teljesen másképp látják az ese­mény jelentőségét, írja az oszt­rák lap. Utal arra, hogy a világ minden tájáról érkező körülbelül ezer top-menedzseren kívül 350 vezető politikust várnak Davos­ba, köztük Thomas Klestil oszt­rák államfőt. MTI-Panoráma A SZTÁLINI TERROR MERLEGE Kétszázezer kivégzett orosz pap A sztálini terror idején több mint kétszázezer papot végez­tek ki a Szovjetunióban, nyilatkozta az elmúlt hétvégén Vla­gyimir Naumov, a politikai üldözöttek rehabilitálására ala­kult bizottság elnöke. még életben levő papok, vagy haláluk esetén azok családja kérhetik elkobzott javaik vissza­adását. Minden kérelmet előbb egy ad hoc bizottság vizsgál fe­lül, majd átadja azokat az orosz igazságügyi szerveknek. Nau­mov szerint Jelcin elnöknek szándékában áll rendeletet ki­bocsátani a terror áldozatául esett parasztok rehabilitálásáról is. Oroszországban egyébként eddig már kétmillió embert re­habilitáltak, köztük többeket postumusz - emlékeztetett Na­umov. A nyilatkozatot ismertető In­terfax hírügynökség Naumovra hivatkozva jelentette, hogy az ül­döztetésnek kitett egyházi sze­mélyek száma meghaladta a fél­milliót. Naumov szavai szerint Borisz Jelcin elnök kész aláírni az üldözött egyházi személyek rehabilitálását kimondó elnöki rendeletet. A vonatkozó rendelet terveze­te szerint - olvasható az AFP je­lentésében - a sztálini terror idején üldöztetést szenvedett és VILÁGHÍRADO Kiszabadultak a francia turisták A túszejtő jemeni törzs szabadon engedte a 17 francia turistát, akiket múlt csütörtök óta tartott fogságban. A túszokat, köztük 13, zömmel idős nőt hétfőn reggel a jemeni fővárostól, Szanaától 180 kilométernyire keletre fekvő Marib városába vezető úton, épségben átadták a hatóságoknak. Marib kormányzója, Abdel Vali al-Samiri és Marcel Laugel jemeni francia nagykövet személyesen kísérte őket. Az Al-Aszlám törzs tagjai akkor rabolták el a francia kiránduló­kat, amikor azok iszlám korszak előtti romokat tekintettek meg Ma­rib térségében. Egy elszigetelt, telefon nélküli faluba, Ain Hadiba vit­ték őket, Szanaától 450 kilométernyire keletre. A jemeni törzsek gyakran folyamodnak emberrabláshoz a kormány zsarolása céljá­ból: 1992 óta 16 hasonló túszejtő akciót hajtottak végre, mintegy ötven külföldit rabolva el. Utóbb valamennyit épen és egészségesen szabadon engedték. Peresz: előrelépés van, de nincs áttörés Simon Peresz izraeli miniszterelnök szerint tapasztalható bizo­nyos előrelépés a Szíriával a két ország kapcsolatainak rendezé­séről és a gazdasági együttműködésről folytatott tárgyalásokon, ugyanakkor hozzátette: áttörésről egyelőre nem lehet beszélni. A kapcsolatok normalizálása terén és a gazdasági témákban van előrelépés, míg a biztonsági kérdésekről éppen csak meg­kezdődtek a tárgyalások - pontosította a kormányfő a megbeszté­lésekkel kapcsolatos értékelését, de további részletekbe nem bo­csátkozottt. A két ország képviselői egyheti szünet után tegnap ül­tek ismét tárgyalóasztalhoz Washington közelében, Maryland-ben. Észak-koreai diplomata szökése Észak-Korea lusakai nagykövetségének harmadtitkára politikai okokra hivatkozva menedékjogot kapott Dél-Koreától, jelentette be tegnap Szöulban a külügyminisztérium. A 37 éves diplomata január 23-án menekült Dél-Korea zambiai nagykövetségére, két héttel az­után, hogy felesége, a zambiai hatóságok szerint önként és szaba­don, ugyancsak Dél-Korea lusakai követségére távozott. Az asszonyt már Szöulba szállították, s nyomban megkapta a politikai menedékjogot, és az AP szerint a harmadtitkár Dél-Koreába vitelé­re is lépések történtek. Rakétatámadás érte az afgán elnöki palotát Öt rakéta csapódott be tegnap Kabulban az afgán elnöki palota területén - jelentette hétfőn Pesavarban az Afgán Iszlámista Sajtó ügynökség. A jelentés szerint a rakétákat minden bizonnyal az iszlá­mista tálib milíciák lőtték ki az elnöki palotára. A Pakisztáni határvá­rosban működő afgán ügynökség szemtanúkra hivatkozva számolt be a támadásról, áldozatokról vagy anyagi kárról azonban nem adott hírt. A Reuter emlékeztet rá, a kabuli elnöki palota épületeit magas fal veszi körül. Kozák terroristaellenes alakulatok? Kozákokból álló terorristaellenes csoport létrehozását javasolta a dél-oroszországi Sztavropol területének kormányzója. Pjotr Mar­csenko szerint a csecsen fegyveresek bugyonnovszki és kizljari támadása után egy ilyen csoportra feltétlenül szükség lenne. Annál is inkább, mivel a térségbe áramló észak-kaukázusi menekültek mi­att súlyosbodott a bűnözési helyzet. A kizljari támadást végrehajtó csecsen terroristák egy része állítólag menekültként szivárgott át korábban Dagesztánba. Az orosz nemzetiségügyi miniszter, Vja­cseszlav Mihajlov közölte, hogy április elején megkezdik a kozák egységek nyilvántartásba vételét. Moszkvai megfigyelők ennek kap­csán emlékeztetnek arra, hogy BoriszJelcin elnök a napokban saját hatáskörbe vonta a kozák csapatok irányítását, és országos pa­rancsnokság létrehozásáról rendelkezett. Munkáért sorban állókba lőttek Nyolcan életüket vesztették, legalább húsz személy pedig megsé­rült, közülük többen nagyon súlyosan, amikor tegnap fegyveresek a dél-afrikai Johannesburgban tüzet nyitottak egy üzemnél munkáért sorban állókra, jelentette a Reuter, rendőrségi forrásokra hivatkoz­va. Többen automata fegyverekkel tüzeltek az emberekre, bármifé­le felszólítás és figyelmeztetés nélkül. A rendőrségnek egyelőre el­képzelése sincs arról, mi szolgált a vérengzés indítékául. A támadók futva menekültek el a helyszínről. Bár a politikai gyilkosságok szá­ma meredeken csökkent Dél-Afriában az első olyan választás óta, amely már mentes volt a rasszista megkülönböztetésektől, napon­ta így is mintegy hatvanan esnek áldozatul erőszakos cselekmé­nyeknek. MTI OLASZ ALKOTMANYBIROSAG A SZLOVÉN NYELVRŐL Hivatalos kapcsolatban szóban és írásban használható MTI-hír Bár alkotmányos szinten még nem fogalmazódott meg megfelelően, az Olaszországban élő szlovének elismert nemzeti kisebbségként „minimális védelmet,, élveznek, ami lehetővé teszi anyanyelvük szabad használatát hiva­talos ügyeik intézésekor - állapította meg tegnap ismer­tetett állásfoglalásában az olasz Alkotmánybíróság. szlovén nemzetiségűek alkot­mányosjogait. Az Alkotmánybíróság állás­foglalásában azt állapította meg, hogy bár alkotmányos szinten még nem. fogalmazó­dott meg kellőképpen, de a nemzeti kisebbségek anya­nyelvének védelme az alkot­mányos alapelvek közé tarto­zik. A szlovének „elismert nem­zeti kisebbséget,, alkotnak, s egy 1977-es törvény lehetővé Az Alkotmánybíróság állás­foglalása egy vitás ügy lezárá­saként született. Trieszt pre­fektusa élt kifogással a polgári perrendtartás egyik paragrafu­sával szemben, mivel az azt ír­ja elő, hogy a polgári perek so­rán a bíróságnak az olasz nyel­vet kell használnia. A prefek­tus szerint ez a rendelkezés sérti az Olaszországban élő teszi, hogy az igazságügyi ható­ságokkal való kapcsolatukban is anyanyelvüket használják. A polgári perrendtartást sza­bályozó kódex vitatott előírása nem sérti ezt a jogot, mert le­hetőség van a két norma együttélésére, állapította meg az Alkotmánybíróság. A bíróság nyelve az olasz, de a szlovén nemzetiségű használhatja sa­ját anyanyelvét, a szlovén nyel­ven készült iratokat olaszra, az olasz nyelven készülteket pe­dig szlovénre kell fordítani. Az anyanyelv szabad használatá­nak védelme arra is kiterjed, hogy a fordítás lehetőségét in­gyen kell biztosítani - állapítot­ta meg az állásfoglalás. A szerencse kegyeltje az amerikai Tennessee szövetségi állambeli Madisonban élő Kent Miller (jobbról a második). A Powerboll nevű szerencsejátékon elért telitalálatának köszönhetően 89 000 000 dollár ütötte a markát. A boldog nyertes barátaival a hatalmas összegre szóló csekket mutatja. Fotó: ČTK

Next

/
Thumbnails
Contents