Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-29 / 23. szám, hétfő

222 J ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. január 25. RÖVIDEN Vladimír Mečiar kormányfő ma kétnapos hivatalos látogatásra a Jugoszláv Szövetségi Köztársas­ágba utazik, ahol találkozik Zorán Lilies jugoszláv és Slobodan Milo­sevics szerb államfővel. Megbe­széléseket folytat a jugoszláv kor­mányfővel is: A Szlovákiai Vállalkozók Tár­sulása ez év március 23-án tartja országos konferenciáját. Erről az országos tanács szombati ülésén döntöttek. A Szlovákiai Szociáldemokra­ta Párt központi tanácsa szomba­ti ülésén kizártä tagjai közül a „Szociáldemokrácia megújulása" frakció három tagját." A Szlovákiai Földművesek Pártja országos végrehajtó taná­csának határozata értelmében március 30-án Léván tartják majd a párt országos konferenciáját, amelyen a Mezőgazdászok Moz­galmával tervezett fúzió kérdéseit is megvitatják. A DU által Jelölt és megválasz­tott polgármesterek klubjának ja­vaslata alapján az ország területi beosztásának kérdésében a DU­képviselőket kérni fogják, hogy ja­vasolják, a parlamentben ne egy­szerű törvénnyel, hanem alkot­mánytörvénnyel határozzák meg az új beosztást. . A Demokrata Párt félreve­zetőnek és hamisnak tartja Vladi­mír Mečiar azon állításait, ame­lyek szerint 1996 február végéig a központi jegybankon kívül privati­zálva lesz az egész szlovákiai "bankrendszer, ugyanis az állam a vagyonalap révén továbbra is megtartja vezető szerepét az összes pénzintézetben. Politikai gengszterizmusnak és banditizmusnak minősítette Václav Klaus kormányzatának te­vékenységét egy Csehországban alakult polgári kezdeményezés a határelosztó bizottság döntése alapján, amelynek értelmében Szlovákiához csatolták az U sabo­tú települést. Borisz Jelcin a NATO bővítését ellenző orosz álláspont támogatá­sára kérte Klaus Kinkéi német külügyminisztert. Kinkéi a zárt aj­tók mögött tartott tárgyalásokról kiszivárgott értesülések szerint igyekezett meggyőzni Jelcint az észak-atlanti szövetség tervezett bővítése nem irányul Oroszország ellen és ismét sürgette a csecsen­földi háború békés lezárását is. Nigerben a szombati államcsíny vezetője, Ibrahim Barré Mainassa­ra foglalta el az államfő elűzése után létrehozott testület, a Nemze­ti Megmentési Tanács vezetői szé­két, jelentette be a tanács szó­vivője. A „teljhatalmúnak" kikiál­tott, tizenkét tagú tanácsba kizáró­lag katonák kerültek, őrnagyok, alezredesek és ezredesek. II. kiadás Lapzárta: 22.00 Újabb komáromi nagygyűlés? (Folytatás az 1. oldalról) Duray Miklós pártelnök meg­jegyezte: ezt nem lehet a polgári engedetlenség első lépésének tekinteni, mivel az adott önkor­mányzatok a törvény értelmé­ben cselekszenek. Egy újságírói kérdés kapcsán Duray megerősí­tette: tudomása van arról, hogy a közeljövőben több község élni kíván a lehetőséggel, hogy ren­delet által biztosítsa helyi szin­ten a magyar nyelv használatát. A politikai vita keretén belül a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának kérdéséről is szó volt. Duray Miklós a sajtóérte­kezleten azon véleményének adott hangot, hogy az alap­szerződés márciusi ratifikálása korántsem biztos. Az országos tanács a mozgalom képvi­selőinek azt javasolta, hogy a ra­tifikálásról szóló szavazás során magatartásukat ahhoz igazítsák, milyen kérdéssel kapcsolja össze a kormánykoalíció a sza­vazást. Az ülés résztvevői érté­kelték a Magyar Koalíció tevé­kenységét is. Duray Miklós la­punknak nyilatkozva emlékezte­tett arra, hogy koalíciós szerződésében a három párt kö­telezte magát, politikáját az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés határozataival össz­hangban alakítja. - Ha ilyen szempontból értékeljük a mun­kát, csak egy közös lépése volt a Magyar Koalíciónak: a kisebbsé­gi nyelvhasználatról szóló tör­vényjavaslat elfogadása, ame­lyet december végén tett közzé az MK, s amely a nyelvi egyen­rangúságból indul ki. A közigaz­gatási-területi beosztást illetően - mint mondta - nem hangolták össze lépésüket, mivel a koalíci­ós önkormányzati tanács tavaly november óta nem ülésezett ­A tanácskozás sajtótájékoztatóján A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom volt a soros összehí­vó, amely nem hívta össze a tes­tületet - állapította meg. Duray szerint az a tény, hogy a Magyar Koalíció nem tudott közösen fel­lépni az ügyben, zűrzavart idézett elő a polgármesterek, s az önkor­mányzatok körében. Kvarda Jó­zsef alelnök közölte: elfogadtak egy állásfoglalást a területi-köz­igazgatási felosztással kapcso­latban, melyben elutasítják a kor­mány koncepcióját, és egy közös elképzelés kialakítása céljából szakmai konferenciára invitálják a magyarlakta települések pol­gármestereit, illetve alpolgár­mestereit. Kvarda szerint a ren­dezvény megvalósítását február végére tervezeik. Amennyiben a kormány a későbbiek során sem lesz hajlandó komoly szakmai vi­tára ebben a kérdésben, elkép­zelhetőnek nevezte egy új komá­romi nagygyűlés összehívását, hogy politikai nyomást gyakorol­janak a kormányra. (Az állásfog­Prikler László felvétele lalást lapunk 5. oldalán ismertet­jük) Az Együttélés Országos Taná­csa a mozgalom politizálását is értékelte, amelyet Duray Miklós következőképpen foglalt össze: - Teljesen egyértelművé vált, hogy a kitűzött céljainkon változ­tatni nem kell. Ezek a célok to­vábbra is időszerűek, és távlati­lag megvaiósítandóak. Szó volt arról, hogy új működési formák­kal, módszertanilag kellene eset­leg változtatni. Hozzáfűzte még, hogy az erre vonatkozó javasla­tok a következő országos választ­mány üléséig megtartandó szak­mai értekezleteken születnek meg, s a szervezeti tevékenysé­get, a választókkal való kapcso­lattartást és az önkormányzati munkát érintő tevékenységet frissíthetik fel. Az új módszerek bevezetését Duray szerint az is indokolja, hogy az Együttélés hat éve nem változtatott a munkafor­máján. (horváth) Elégedetlenek a privatizacióval A megkérdezettek 64,7 száza­léka kritikusan vélekedik a szlo­vákiai privatizáció jelenlegi mene­téről, s csupán 11,5 százalékuk elégedett vele teljes mértékben, derült ki a FOCUS közvélemény­kutató hivatal tavaly decemberi felméréséből, amely során 1004 személyt kérdeztek meg. Arra a kérdésre, helyes irányba tart-e Szlovákiában a privatizáció, határozott igennel csupán a meg­kérdezettek 2,3 százaléka felelt, 9,2 százalékuk „inkább igen, mint nem"-mel válaszolt. A politikai pár­tok és mozgalmak hívei közül a DSZM-pártiak 32,4 százaléka tar­totta helyesnek a privatizáció je­lenlegi irányvonalát, viszont 36,5 százalékuk nem értett vele egyet. Meglepő, de a válaszadóknak csaknem egyharmada nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. Az SZNP hívei közül 27,9 százalék elégedett, 44,2 százaléka viszont nem a privatizációs gyakorlattal. Az ellenzéki pártok hívei közül át­lagosan csupán 5 százalék elége­dett a vagyonnevesítés jelenlegi folyamatával, több mint 80 száza­lékuk viszont egyáltalán nem ért vele egyet. A Mečiar-kormány privatizációs politikáját a megkérdezettek 6,3 százaléka helyesnek, 40 százalé­ka helytelennek tartja. A korábbi Čarnogurský-kormány ebbéli te­vékenységét 10,7 százalék ne­vezte helyesnek, 25,7 százaléka helytelennek, míg a Moravčík-ka­binet esetében e mutatók 11,5, il­letve 15,6 százalék voltak. -U­e o « A szlovákiai privatizáció máso­dik hullámába 246 milliárd koro­na értékben 827 privatizációs ter­vezet lett előkészítve, állította Stanislav Husár privatizációs mi­nisztériumi államtitkár a Lépések tévés vitaműsor tegnapi adásá­ban. Ezek közül az egyes ágaza­tok hatáskörébe tartozó projek­tekjava része már jóvá lett hagy­va, legtöbb gondot a mezőgazda­sági állami vállalatok privatizálá­sa okozza, ebben az ágazatban a 314 privatizálásra váró vállalat­ból csupán 140 talált eddig gaz­dára. A privatizációs minisztérium államtitkára azt is elmondta, hogy tavaly 371 cég vagy cégrész el­adásával mintegy 40 milliárd ko­rona bevételre tett szert az állam. Stanislav Husár véleménye .sze­rint a privatizációs tárca ez év jú­nius 30-ig kész befejezni az álla­mi vagyon magánkézbe adását, csupán a víz- és csatornázási vál­lalatok privatizációja húzódik majd el, mivel ezeket több mint 1900 tervezet alapján kell majd privatizálni. TA SR KOLUMBIAI BELPOLITIKAI VALSAG A többség hisz az elnök narkómaffia-kapcsolatában MTI-hír Gabriel García Márquez Nobel­díjas kolumbiai író szerint polgár­háborúhoz vagy katonai puccshoz is vezethet az a válság, amely Er­nesto Samper elnöknek a kábító­szer-maffiával való kapcsolata kö­rül alakult ki az országban. Sam­pert azzal vádolják, hogy legutób­bi választási kampánya finanszíro­zására pénzt fogadott el a világ legnagyobb kábítószer-maffiájá­tól, a Cali-kartelltől. Az elnök tá­gadja a vádat, illetve azt állítja, hogy ő nem tudott a dologról. Samper nem hajlandó lemondani, bár azt ajánlja, hogy rendezzenek népszavazást az ügyben. A nép­szavazás megrendezéséről a par­lamentnek kell döntenie, és azt csak minimum három hónapon belül lehet megtartani. Az elnököt a jelenleg börtönben lévő volt védelmi minisztere, leg­utóbbi választási kampányának ve­zetője, személyes jóbarátja vádolja azzal, hogy pénzt fogadott el a kábí­tószermaffiától. A kolumbiai sajtó és a közvélemény meg van győződve arról, hogy a népszavazás összehívása csak elterelő manőver az elnök részéről, aki ezzel időt akar nyerni. Minden közvélemény-kuta­tás az elnök bűnösségében hívők hatalmas többségét jelzi. Hillary vádesküdtszék előtt Kamerák és mikrofonok gyűrűjében sétált be közép-eu­rópai idő szerint péntek éjjel Hil­lary Clinton annak a washingto­ni szövetségi bíróságnak az épü­letébe, amelyben a vádesküdt­szék előtt vallomást kellett ten­nie, miután a Whitewater-ügy független vizsgálóbírója beidéz­te. Kenneth Starr arra volt kí­váncsi, mit tud az elnök felesé­ge azokról a számlákról, ame­lyek hirtelen előkerültek a Fehér Házban, s amelyek azt tartal­mazzák, mennyi munkát végez­hetett a Rose jogi iroda egyik ve­zetőjeként Hillary Clinton a később tönkrement takarék­pénztárnak. Az elnökné csak annyit mon­dott: örül, hogy tisztázhatja a helyzetet. A szövetségi szabályok szerint az esküdtek előtt csak a tanúvallomást tevő személy le­het jelen, s ha tanácskozni akar ügyvédjével, akkor át kell mennie egy másik terembe. A 23 esküdt titkosan végzi munkáját, zárt aj­tók mögött. A jogi szakértők sze­rint a meghallgatás ténye arra utal, hogy Hillary Clinton ellen nem indul vádeljárás. Az ügy azonban így is nagyfigyelmet kel­tett, hiszen egyrészt meg­kezdődött az amerikai választási év, másrészt pedig first ladyt még soha nem idéztek szövetségi vád­esküdtszék elé. (MN) HAJOSZERENCSETLENSEG Kétszázhúsz halott MTI-hír Több mint kétszázhúszan fulladtak vízbe Délkelet-Nigéria atlanti­óceáni partjainál, amikor felfordult egy nigériai utasszállító hajó. Az áldozatok főként kereskedők, akik a közép-afrikai Gabonba szállí­tottak árut. Nem tudni, mi okozta a hajószerencsétlenséget, amely még a hét közepén történt, de csak szombaton számoltak be róla a lagosi lapok, amelyeket az AP és a Reuter idézett. A felborult hajó csaknem 260 utasából csupán harminchat személyt tudtak kime­nekíteni a tengerből. Elhunyt Olga Havlová (Folytatás az 1. oldalról) nem publikált interjút adott a cseh televíziónak és rádiónak. Élete utolsó napjait otthonában töltötte, s ott is halt meg. Prágai jelentések szerint az elhunytat a legszűkebb családi és baráti kör­höz tartózok részvételével teme­tik el, s a gyászszertartásról az el­nöki iroda közleménye szerint nem adnak ki jelentést. Václav Havel a prágai vár egyik szektorá­ban fogadja azokat a polgárokat, akik részvétet kívánnak nyilvání­tani. Michal Kováč szlovák elnök táv­iratban fejezte ki részvétét Vác­lav Havelnak felesége elhunyta miatt, amelyben hangsúlyozta, hogy Havlová asszony a totalitári­us rezsim elleni harcban és az ál­lamfői kötelességek teljesítése idején egyaránt az elnök szilárd támasza volt. Vladimír Mečiar szintén táviratban nyilvánított részvétet a cseh elnöknek. Hó és jégpáncél alatt az ország (Folytatás az 1. oldalról) a hét végén is rendszeresen tisztította az utakat. Természetesen a közlekedésben fokozott óvatosságra, körültekintésre van szükség, hiszen az utakon előfordulhatnak jégfoltok, és főleg a harmadosztályú közu­takon, amelyek általában nem lakott tele­püléseken vezetnek keresztül, számítani kell hóakadályokra is. A Rimaszombati Útkarbantartó Vállalatban Iván Gáloš, a vállalat egyik járművezetője válaszolt a kérdéseinkre. Elmondta, hogy a járás területén hulló havas eső egyáltalán nem okozott fennakadást a közlekedés­ben. A rimaszombati állomáshelyről négy szórókocsi és két hóeke járja az utakat, a többi jármű vezetője készültségben van. Már szombat reggelre emelkedett a hőmérséklet a Rozsnyói járásban, s a hirte­len jött felmelegedés magával hozta a ha­vazást és havas esőt, valamint azt, hogy a járás területén az elmúlt héten száraz utak a hét végére nedvessé, sok helyen, főleg a hegyi szakaszokon síkossá, veszélyessé váltak. Rozsnyón és környékén csak kevés hó hullott inkább az eső és időnként havas­eső esett. Az utak vizesek, de járhatóak. Az üdülőkörzetben kevés hó hullott, és a hét végi felmelegedés következtében a sípá­lyák is kevésbé használhatók. Régen használtak el annyi sót és más csúszásgátló, illetve jégoldó szóróanyagot, vegyszert a kassai, valamint a Kassa kör­nyéki útkarbantartók és járdafelelős ház­mesterek, mint tegnap. Az idei télen még egyszer sem voltak olyan tükörsimák a jár­dák és utak, mint amilyenné a szombat es­tétől szemerkélő eső, ónos eső változtatta azokat. Az útkarbantartók tegnap reggelre minden utat járhatóvá tettek. Az autóbusz­közlekedési vállalat és a városi tömegközle­kedési vállalat diszpécserei pedig azt újsá­golták, hogy a tömegközlekedésben nem okozott különösebb gondot a csúszósság. Autóbuszkésések ugyan előfordultak, de végül is mindenki megérkezett oda, ahová indult. Míg a gépjármű-közlekedésben nem történt semmilyen komolyabb baj, a gyalo­gosok balszerencsésebbek voltak. Ugyanis amint azt a Pasteur kórház baleseti osztá­lyán Tomás Olivér ügyeletes orvostól meg­tudtuk, náluk reggel 8 órától délután 3-ig47 friss sérültet kellett kezelésbe venni. Közü­lük heten szenvedtek kéz-, illetve lábtörést, ketten pedig agyrázkódást (kamoncza, farkas, ambrus, gazdag) DBP Átszervezés előtt állnak Párton belüli megújhodási prog­ramtervezetet dolgozott ki és foga­dott el szombaton a Demokrati­kus Baloldal Pártja országos taná­csa, amely a politizálás és a pár­ton belüli munka új módszereire, stílusára és irányítási rendszeré­nek módosítására tesz javaslatot. Ezt a hosszú távú politikai prog­rammal és az akcióprogrammal együtt belső vitára bocsátják, s várhatóan a párt 4. kongresszu­sán hagyják jóvá. A párton belüli megújhodás programja a jelenlegi irányítási, gazdasági és perszoná­lis kérdések elemzése mellett új szervezési és irányítási struktúrát javasol. Ennek szellemében meg kellene változnia az eddigi szerve­zeti felépítésnek. A választott szer­vek, valamint az országos végre­hajtó tanács mellett a képviselők, polgármesterek klubjai, területi ta­nácsai a választott szervek javas­latai alapján jönnének létre. ČTK Ratifikációs előkészületek TA SR-hír A koalíció megerősítése céljából a szlovák-magyar alapszerződés ratifi­kációs vitájára gondosan felkészü­lünk, jelentette ki Augustín Marián Húska, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom alelnöke. A kormányzó párt arra törekszik, hogy a parlament­ben megszerezze a többség támoga­tását az alapszerződés elfogadásá­hoz, még abban az esetben is, ha az ellenzéki pártok esetleg ellene sza­vaznának. Az előkészítés folyamatá­nak az első negyedévben be kéne fe­jeződnie, állította a DSZM alelnöke. Augustín Marián Húska elfogadha­tónak tartja azt is, ha az alap­szerződéssel kapcsolatos egyes jog­szabályokat (büntetőtörvény, állam­védelmi törvény) a ratifikáció után fo­gadják majd el. Kétségtelen azon­ban, hogy a külföld nagy nyomást gyakorol Szlovákiára az alap­szerződés elfogadása érdekében, is­merte el a DSZM alelnöke. Ez az utolsó? (Folytatás az 1. oldalról) kifejlesztését, illetve a föld alatti atom­robbantások helyébe lépő későbbi szimu­lációs módszer kidolgozását szolgálják. Jacques Chirac francia államfő tavaly jú­niusban eredetileg nyolc kísérletet jelen­tett be, ezt a számot azonban Párizs ­nem utolsósorban a nagy nemzetközi til­takozás hatására - azóta csökkentette: a legutóbbi hivatalos állásfoglalások már csak hat vagy hét kísérletről szóltak, hoz­zátéve, hogy ezek február végéig minden­képpen befejeződnek, s utána Franciaor­szág aláírja majd az atomrobbantások teljes betiltásáról szóló nemzetközi egyezményt. Mindennek ellenére most is nagy nem­zetközi felháborodást váltott ki Különö­sen amiatt, hogy a múlt héten nyilvános­ságra került adatok szerint a francia atomkísérletek korántsem voltak mindig olyan ártalmatlanok a környezetre nézve, mint ahogy azt Párizs állította: lapjelenté­sek szerint a nyolcvanas években, az ak­kori francia robbantások során ezek az akciók környezetszennyezést okoztak, ra­dioaktív jód-izotópokat juttatva az óceán vizébe.

Next

/
Thumbnails
Contents