Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-26 / 21. szám, péntek

Í 6 | ÚJ SZÓ KULTÚRA 1996. január 26. KOMAROMI OZ-KODAS Színpadi tanmese varázslatokkal Hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogyha Frank Lyman Bauŕn amerikai meseregényírónak egész so­rozat jutott eszébe Óz földjéről, akkor miért csak egy lett igazán ismert a nagyvilágban? Annak a vitának bizonyára sarkalatos pontja lenne az Óz-történetek színpadi adaptációinak minősége. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a legismertebb, musical-és filmvál­tozatban világhírű mese dramaturgiai szerkezete a legjobb. Bizonyára hasonló gondolatok ösztökélhet­ték Schwajda György kiváló magyarországi drámaírót és színigazgató-dramaturgot, amikor minden koráb­bitól eltérő végkifejlettel „átírta" az Óz-történetet. Azt, amelyben legtöbbször a titkok titkát egy gátlásossá­gával'megküzdeni nem tudó fiú őrzi, a képzelet Sma­ragdvárosában, hogy aztán Baum úr eredeti tanme­séjének szellemében a „happy end" lelkesítsen kicsit és nagyot: mindenki tud szeretni, mindenki eszes, mindenki bátor és le tudja győzni a gonoszt. Schwajda György segítségül hívta Nagy Árpád zeneszerzőt és G. Dénes György dalszövegírót, s az új színpadi játékot az eredeti történet felvállalásá­val, észrevétlenül a színházra, a színház művésze­tére, a színházi csodára hegyezte ki. A dramaturgi­ai szerkezetben ezt szolgálják a dalok, a zene és a nézőtérén ülő gyerekekkel folytatott folyamatos kommunikáció. Ezek beépítése és szigorú ízléssel, pontos arányérzékkel való adagolása a játék egyre sodróbb lendületű folyamatába, Bor József m.v. rendezőt dicséri. Nem először rendezett zenés da­rabot a Komáromi Jókai Színház színpadán. Csak gyanítom, hogy a zenés színház világában a pazar kiállítású díszletekhez és jelmezekhez párosuló szemléletében mindenképpen más jellegű feladat­kéntjelentkezett a komáromi Óz. A színház szerény költségvetéséhez idomulva eleve a szegényesebb kiállítás volt a kézenfekvő. Piatzner Tibor - a nézőtérről figyelve - jól és gyorsan mozgathatónak, a cselekménybe épített csodákat funkcionálisan is segítőnek tetsző egyszerű díszletrendszere illúzió­keltő volt. Egyetlen zavaró tényezőként láttam az univerzálisan változtatható díszletfalak anyagi struktúrájához nem adaptált drapériarendszert. Ez­zel szemben a különböző anyagfelületi struktúrák ellenére is harmonizáltak egymással Dob/s Márta aprólékosan, sok-sok leleménnyel megalkotott jel­mezei. A színház műhelyéből - sajnos - ritkán ke­rülnek ki ennyire dramaturgia i lag is indokolt funkci­onalitású jelmezek. Az egyszerűség varázslatos is tud lenni - Dobis Márta képzelete nyomán. Ha már együtt van mesejáték, zene, dalszöveg, díszlet és jelmez, igazából a színészi játékon és a ren­dezői invención múlik minden. Bor József többször is lehozza a színészeket a nézőtérre, a gyerekek közé, akik erre a rendezői provokációra a cselekmény drá­Dorka (Stubendek Katalin) az éppen bábosként csodákat művelő Óz Smaragdvárosában (Szabó László felvétele) mai feszültsége különböző fokainak megfelelően re­agálnak. Olyannyira teszik ezt, hogy több esetben is látható zavarodottságot idéztek elő a máskülönben stílustisztán, önfeledten játszó színészekben. Kivételként egyedül Benkő Gézát emelhetem ki, aki Toto kutyaként egy mindennapi gyereket játszott el. Ugyanakkor Benkő úgy volt kutya, ahogyan azt a legtöbb gyerek elképzeli: önmagát vetítve minden gyerekkorok kutyalétébe. Mennyivel teljesebb lett volna az önfeledt játsza­dozás nézőtér és színpad között, ha az általam látott előadásban a Dorkát játszó Stubendek Katalin job­ban odafigyel Benkő Géza, a dolog totális értelmé­ben kommunikatív Totójára. Dorka valójában csu­pán egy volt a történet szereplői közül, és nem az a gyerek, aki Totó kutyával, a Gyáva Oroszlánnal (Mo­kos Att/'/a), a Madárijesztővel (Kukola József) és a Bá­dogemberrel (Pöthe István) megélte, átélte, túlélte a mese minden próbatételét. Gyanítom, hogy az ötük kiváló színészi játékára hagyatkozva a rendező nem tartotta fontosnak ezt a többszörös viszonyrendszert a helyzeteken belül tisztázni. Márpedig az igen kar­akteresen eljátszott Jó Boszorkány (Varsányi Mari) és a Gonosz Boszorkány (Bene s Ildikó) figurák ősme­sebeli viszálya sem maradt volna akkor csupán a tör­ténésekből kikövetkeztethető. Erőteljesebb ren­dezői beavatkozással egyetlen színpadi pillanatra, akár szembe is kerülhettek volna egymással. Elvég­re a Jó és a Rossz lelki kivetülései ők ebben, és vala­mennyi színpadi, illetve nem színpadi mesében. Ha már Schwajda Györgynek a színházi titkokat és csodákat fedő fátylat fellibbentő adaptációját vá­lasztotta a rendező, bizonyára következetesen épí­tett arra a tényre, hogy az előadások alatt tökéletes precizitással lesz üzemeltetve a színház. Kezdve az­zal, hogy az előadás jellegét a játék cselekményéből eredő drámai feszültségeket indukáló nézőtéri akci­ók és reakciók adják meg. Amikor a színész lemegy a nézőtérre, biztosnak kell lennie abban, hogy az ott kijelölt játéktér szabad. A kiprovokált gyereknézői reakciókat minden elképzelhető szituációban ke­mény felkészüléssel elsajátítható inprovizációval a játék továbbhaladásának szolgálatába tudja állíta­ni. Akkor sem hökkenhet meg, ha két-három gyerek helyett ötven rohan fel a színpadra, hogy önfeláldo­zó módon segítsen a pillanatok alatt megszeretett kedvenceinek. Az sem okozhat hosszú színpadi per­cekig tartó látható zavart, ha a Gonosz Boszorkányt hallható erőszakossággal túlkiabálja a nézőtér. Szí­nészi eszközökkel jelezni kell, hogy az effajta refle­xív kiabálás gyógyírként hat a Gonosz Boszorkány­ra, hiszen a gyerekek ösztönösen a rossz ellenében vesznek részt a játékban. Azt meg - úgy látszik - nemcsak a nézőtéren ülő gyerekeknek kellene elmagyaráznia a zsoviális bá­bosként, színészként és mesebeli principálisként, de legfőképpen a színházi csodák nagyvarázslójaként megjelenő Ózt játszó Bugár Bétának, hanem magá­nak a műszaknak is, hogy a színház a műszaki sze­mélyzetből is' áll. Márpedig rájuk ugyanúgy vonatko­zik az alkotói fegyelem és figyelem, mint a színészek­re, a rendezőre, a díszlet- és jelmeztervezőkre. Akkor talán megértik, hogy a színpadi csodák közben nem késhet a forgószínpad, nem lehet pontatlan a díszlet­mozgatás, de legkevésbé a dramaturgiai funkcióval felruházott bevilágítás. Az előadás második részében már fogadásokat kötöttem magammal, hogy a fejgép (a pontfénnyel a színészre világító fényszóró) kezelője és a világosító hányszor találja meg a maguk terem­tette homályban a nézőt eligazító fényt. A komáromiak Óz-kodását látva sokadszor bizonyo­sodhattam meg, hogy némcsak Pőthe István, Varsá­nyi Mari, Benes Ildikó, Bugár Béla, V. Mák Ildikó (Kul­csárnő) kiváló karakterszínészek, hanem a fiatalabb generációhoz tartozó Mokos Attila (akit eddig főszere­pekben láthattunk), Kukola József, Kossuth Gábor (Szárnyas Majomkirály) és Tóth Attila (Nyugorok Kirá­lya) is. Azt a tényt, hogy zenés mesejátékot láttam, iga­zából nem is tudatosítottam, annyira részei voltak a dalok a cselekménynek, s mind a színészi ének (Kal­már Zsuzsa korrepetitor nyomán), mind a koreográfia (Molnár Ernő m.v.) előrevitték a cselekményt, s töb­bek voltak, mint a szokásos időkitöltő betétszámok, o « o Rossz beidegződések szerint a színházak sokszor nem tekintik komplex produkciónak a gyerekelőadá­sokat. Ezt a hibát a Komáromi Jókai Színház is elkö­vette: nem adott ki külön műsorfüzetet. S ha az em­ber kezébe veszi a méltatlanul szegényes színlapot, elámulva látja, hogy az egyik helyen kimaradt Schwajda György neve, a másikon meg Frank L. Ba­umé hiányzik. Az meg egyenesen vétkesen elsza­lasztott lehetőség, hogy a színházművészet mibenlé­téről legalább a lexikális ismeretek szintjén tájékoz­tassák a gyerekeket, ha már a játék részben erről szól. Hogy nincs pénz? Hát nem tudom... A világ ta­lán körmönfontabb gondolkodású felén állítják, hogy a gyerekfogyasztó a legjobb fogyasztó, mert örök, és felnőttként szülő lesz, akinek gyerekei születnek. Ha a széles komáromi környék valamennyi cukrászdá­ja, gyümölcsüzlete, gyerekbutikja, gyerekcipőboltja, játékboltja csak egy ezer koronával hirdet egy tisz­tességes grafikájú színlapban, akkor is összejön a ki­adás költsége. Ha erről szól az élet, akkor higgyék el a kereskedők, hogy a legpontosabban és leghatéko­nyabban megcélozható vásárlók a gyerekek és a szüleik. Főleg, ha együtt mennek színházba, és együtt olvassák a nem a reklámért létrehozott, mert máshol nem olvasható fontos közlendőket tartalma­zó műsorfüzetben. DUSZA ISTVÁN A hóesés miatt elmaradt A Parnasszus című költészeti folyóirat teg­napra hirdetett bemutatkozó estje, melynek helyszíne a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézete lett volna, a hóesés miatt elmaradt. A szervezők elnézést kémek azoktól, akik teg­nap hiába fáradtak a helyszínre. APRÓHIRDETÉS MEGEMLEKEZES Ma egy éve kísértük utolsó útjára a sárosfai temetőbe a fe­lejthetetlen jóságos férjet, édesapát, apóst, nagyapát és dé­dapát HORVÁTH GYÖRGYÖT. Köszönet minden szál virágért, a sírján elhelyezett minden szál gyertgyáért. Emlékét szeretettel őrzi gyászoló családja v-103 Fájó szívvel emlékezünk BOGNÁR LÁSZLÓRA (Somorja) halálának 15. évfordulóján. Jóságát, szeretetét, soha el nem múló emlékét megőrizzük. Köszönünk minden szál vi­rágot, gyertyát, amit sírján elhelyeztek. A gyászoló család v-152 Könyes szemmel, soha el nem múló szeretettel emlékezünk ZSEMLYE KÁROLYRA (Komárom, aki 1995. január 28-án távozott az élők sorából. Akik ismer­ték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillana­tot ezen a szomorú első évfordulón. A gyászoló család KN-150 JMMlll DÁSV • Komáromban, az állomás me­letti patikába gyógyszerészt ke­.resünk, végzőst is. Tel.: 0819/60 397,63 326. V-76 • Gázkályhák bő választékban, előnyös áron kaphatók Galántán. Tel.: 0707/35 46. VS-1252/1 • Szlovák és cseh részvényeket vásárolunk. Tel.: 0709/952 515. V-167 • • • Eladó Avia 31N, generáljavítás után, motor, kabin, új ponyva, to­vábbá Avia szekrény - N, differen­ciál és keréklehúzó mechaniz­mus Aviára. Telefon: 0709/ 52 60 81,52 7180. V-169 • Eladó 6711-es Zetor rendszám nélkül. Ára 75 000 korona, üzem­képes, kisebb javítás szükséges. Tel.: 0709/513 241. V-172 • •:* • Eladók fajtiszta leonbergi kis­kutyák törzskönyv nélkül. Ára 4500 korona/db, nagynövésű, nyugodt természetű, gyermekba­rát, tanulékony és kitűnő házőrző. Tel.: 0818/26 40, este. KN-149 .;. ... • Eladók csirkék 35 korona/kg élősúlyban, valamint 40-es Ma­jor motor alkatrésznek, valamint propanbutanra működő gáz­kányha. Cím: Dolný Štál 31. Tel.: 0709/513 109. V-187 • • • Eladó teljes generáljavítás után Lada 1600-as. Tel.: 0709/923 401, este 18 óra után. V-188 • Eladó Avia furgon, jó állapot­ban. Ár megegyezés szerint. Tel.: 0706/94 642. Cím: Szabó Július, Neded 1047. V-189 • Redőnyök és rolók most akci­ós áron megrendelhetők. Szere­lés és szállítás ingyenes. Cím: Ergolex, Kúpeľná 355, Zemi­anská Olča. Tel.: 0819/96 425. V-39 • Önállósulni szeretne? Vállal­kozhat kockázat nélkül, szabad munkaidőben. Ideális vállalkozás társával együtt. Feltétel: 35 éves korig. Kézírásos kérvényét tele­fonszámával együtt a Medifit Slo­vakia, s.r.o., Kysucká cesta 3,010 01 Žilina címre küldje el. VS-78 BBTOWHWBI m Pozsonyban a BUDAPESTI VI­DÁM SZÍNHÁZ! Marc Camoletti, Leszállás Pá­rizsban című kétfelvonásos, kosztümös, díszletes vígjátékát, Bodrogi Gyula, Kósa András, Csala Zsuzsa, Voith Ági, Nyertes Zsuzsa, Rátonyi Hajnalka előadásában a közönség a kö­vetkező helyszíneken tekinthe­tik meg: február 12. (hétfő) - 19. 00 óra Pozsonyi Istropolis nagyterme február 13. (kedd) - 19.00 óra Érsekújvári Kovák Művelődési Központ. Jegyelővétel a helyszíneken, vala­mint Pozsonyban a Madách köny­vesboltban - Michalská 6., tel.: 533 5507, illetve Karika Anikónál - Nám. 1. mája 10-12. Tel.: 321 147, továbbá a magyar tanítási nyelvű iskolák titkárságán. K-22 • JÖN A BESENYŐ FAMÍLIA! Galla Miklós, Laár András, Nagy Natália, Dolák-Saly Róbert, azaz a Ľ art pour ľ art Társulat végre nálunk is bemutatja nagysikerű „Rengeteg parittya (Sok pa­rittya)" című műsorát- A több té­telből álló vidám színházi előadás során a Besenyő famí­lia életébe is betekinthetünk. Az előadások helyszínei: február 17. (szombat) - 18. 00 óra Komáromi VMK február 18. (vasárnap) - 17. 00 óra Párkányi Művelődési Ház február 19, (hétfő) - 18. 00 óra Pozsony, Ružinovi Művelődési Ház Jegyelővétel a helyszíneken, va­lamint Pozsonyban a Madách könyvesboltban - Michalská 6., tel.: 533 5507, illetve Karika Anikónál - Nám. 1. mája 10-12, tel.: 321147, továbbá a magyar tanítási nyelvű iskolák titkársá­gán. K-23 • •:• • A Nagymegyeri Magyar tanítá­si Nyelvű Alapiskola igazgatósá­ga értesíti a kedves szülőket, hogy az 1996/97-es tanév első osztályába a beíratás 1996. ja­nuár 29-től február 2-ig lesz a volt református iskola épületé­ben (Öreg utca) 8.00-tól 17.00 óráig. Kérjük hozzák magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. K-26 • A Somorjai Magyar Tanítás Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a tanulók beíratása az 1. évfo­lyamba az iskola Halász utcai épületében 1996. február 3-4.­én (szombat, vasárnap) 8,00-tól 16,00 óráig lesz. K-30 • ZENÉS VÍGJÁTÉK KÉT RÉSZ­BEN, a címe Hal négyesben, sze­replők: HARSÁNYI GÁBOR, BENCZE ILONA, FELFÖLDI ANI­KÓ, MOÓR MARIANNA. Párkány­ban a Művelődési Házban 1996. február 2-án 19.00 órai kezdet­tel. Egy vidám színházi előadás, melyre minden párkányi és kör­nyékbeli nézőt várunk. K-32 • Figyelem! SZÁLÚ EL KISMADÁR - ki ne is­merné a nagy slágert, hatalmas élőkoncertek, fergeteges bulik és sok-sok régi és új REPUBLIC dal. Jön a REPUBLIC 1996. már­cius 4-én 19.00 óra - a Komá­romi Sportcsarnok, 1996. már­cius 5-én 19.00 óra - a Duna­szerdahelyi Sportcsarnok. Ez az év is jól kezdődik - ne hagyjátok ki ezt a koncertet! A nagy ér­deklődésre való tekintettel minél előbb váltsátok meg a belépője­gyeket! És mégegyszer SZÁLÚ EL KISMADÁR... K-33 • • • 1996. január 26-án 18.00 órakor a Hamvas Béla Klubban író-olvasó találkozó lesz Győry Attilával Perverz ütközetek cí­men. A találkozót a Pegazus Tár­saság tagjai vezetik. Helyszín a galántai Esterházy kastély. Min­den érdeklődőt szeretettel vá­runk. K-40 Hirdetésfelvétel magánszemélyektől: Komárom, Kertész u. 1 (a szemészeti klinika mellett az emeleten) tel: 0819/50 56

Next

/
Thumbnails
Contents