Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-25 / 20. szám, csütörtök

\J} ÚJ szó TANÁCSADÁS 1996. január 27. Számítanak a szponzorokra Mint tudjuk, komoly gon­dokkal küszködik a Csema­dok Országos Választmá­nya, s nem jobb a helyzet az alapszervezeteknél sem. Ezt tanúsítja az a beszélgetés is, amelyet Száraz Dénessel, a Csemadok érsekújvári alapszervezetének titkárá­val készítettünk. - Már szinte közhelynek tűnik, de nem tudok mást mondani: leg­nagyobb gondunk'a pénzhiány. A Csemadok-székházban problé­mák vannak a kanálizációval, egyre jobban beszivárog a víz. Ott tartunk, hogy amiatt fő a fejünk, miből fizessük ki a tizenötezer ko­ronás havi bérleti díjat. Félő, hogy a pénz utáni hajsza lassan a kul­túra rovására megy. Ugyanis el kell döntenünk, hogy termeinket pénzszerzés céljából bérbe adjuk-e, vagy meghagyjuk szakcsoportja­ink számára, hogy tudjanak hol gyakorolni. - A pénztelenség befolyásolja az idei terveiket is? - Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk annak érdekében, hogy terveinket ne kelljen módosíta­nunk. A Záhorszky Elemér által vezetett színjátszó kör az idén sze­retné előadni a Marica grófnőt, s egyelőre úgy néz ki, hogy ez sike­rül is nekik. Ezenkívül tavasszal immár huszonhetedik alkalom­mal rendezzük meg a Czuczor-na­pokat. Nagyon reméljük, hogy ősszel ismét lesz szüreti ünnep­ség, s a honfoglalás 1100. évfor­dulójáról is méltóképpen sikerül megemlékeznünk. . - Honnan teremtik elő az anya­giakat? - Valószínűleg szponzorok tá­mogatásából jön össze a pénz. Egyébként a pénzszerzést, az idei terveinket, a Csemadok helyze­tét, a jelenlegi kátyúból való kiju­tás lehetőségeit is szeretnénk megtárgyalni január 29-én, hét­főn délután hat órakor az alap­szervezet évzáró gyűlésén. (kamoncza) Véradás pénzért A Szlovák Vöröskereszt Nagy­kürtösi Területi Egyesületének titkárságán ez idő tájt folyik az elmúlt évi tevékenységük összegzése. Részletes informá­ciókkal még nem tudtak szolgál­ni, de Eva Prepelicová területi nővér azért annyit elmondott, hogy az utóbbi időben nőtt azok­nak a száma, akik térítés ellené­ben, vagyis pénzért adtak vért. Tavaly például 170-en vettek részt ilyen céllal véradáson. ­Pedig mi minden alkalmat meg­ragadunk az önkéntes, térítés­mentes véradás népszerűsí­tésére - fűzte hozzá. -dzsár VALLALKOZASFEJLESZTESI PROGRAM A HARMAS HATAR MENTEN Legyen vámszabad terület Kárpátalja, a magyarországi Zemplén területe és az Ung-vi­dék regionális vállalkozásfejlesztési alapítványai alig egy évvel ezelőtt közös szándéknyilatkozat aláírásával megala­kították a Kárpátok Határ Menti Gazdaságfejlesztési Szö­vetséget. Ennek közösen kidolgozott programja a három or­szág határ menti területeinek gazdasági fellendítését, ke­reskedelmi kapcsolatainak kiépítését, a régiók közös vál­lalkozásfejlesztését tűzte célul. Az egyik legfontosabb fel­adatként Jelöli meg a vámszabad területek létesítését. Az erre vonatkozó tanulmányt a szövetség külső szakértő be­vonásával dolgozza ki. Ez a szakértő dr. Dankó László egye­temi adjunktus, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara marketing tanszékének helyettes vezetője. Vele Nagy­kaposon találkoztunk, ahol az elképzelések, az övezet ki­alakítását elősegítő feltételezett lehetőségek összehango­lásával kapcsolatos tárgyaláson vett részt. - Egy ilyen vállalkozás létreho­zása számtalan tényezőtől függ. Figyelembe kell venni a lehetősé­geket, az adott terület adottsága­it, az igényeket és azt, hogy az el­képzelés milyen célt követ - mon­dotta. - Tehát amikor felkértek, elfogadtam a megbízást, mert ez a munkaterületem. Azonban fon­tosnak tartom leszögezni, hogy én csak tanulmányt, vagyis javas­latot készítek, amit vagy elfogad­nak, vagy nem. - Az eddigi tapasztalatok alap­ján, valamint az érintett régiók gazdasági és társadalmi helyze­tét ismerve, milyenek az elképze­lései a hármas határ menti vám­szabad terület létrehozását il­letően? - Az elképzelés még nem lehet mérvadó, itt a valós tényekből kell kiindulni, abból, hogy a há­rom ország egymással szomszé­dos régióiban a korábbi kormá­nyok nem nagyon törekedtek a terület potenciáljának kihaszná­lására és egyáltalán a térség fej­lesztésére. Mindez megnehezíti az új típusú magánvállalkozások fejlődését, határon túli együttműködését. Ezt kell alapul vennünk és a tanulmányon ke­resztül reális alternatívát felkínál­ni a kapcsolatteremtésre, a határ menti kereskedelem kiépítésére, javaslatot adva a vámszabad te­rület létrehozására. - Melyek ezek az alternatívák? - A vállalkozásfejlesztési ala­pítványok igényeit, a lehetősége­ket és a meglévő infrastruktúrát figyelembe véve Magyarország fe­lé Dobra-Dámóc, Ukrajna felé Ti­szacsernő-Csap, illetve Salamon az, ahol az infrastruktúra kiépíté­sét már nem kell a nulláról kezde­ni, ami nagy előny, de számításba jöhet még Mátyóc-Palló és Felsőnémet-Ungvár, vagy Ub­la-Kisberezna. Az említettek ese­tében adottak a feltételek mind konszignációs raktárak, mind pe­dig szabadkereskedelmi öveze­tek létrehozására. Természete­sen a szlovákiai közigazgatási te­rületek ilyen vagy olyan véglete lé­nyegesen változtathat az eredeti elképzelésen, de a tanulmány ez­zel is számol. Amint említettem, ez csupán ajánlás, bár esetleges elfogadása esetén az adott or­szágban érvényes rendelkezése­ken, szabályozásokon belül való­sítható csak meg, amihez a helyi hatóságok is sok segítséget, tá­mogatást nyújthatnak. Ha az ön­kormányzat nem privatizálás cí­mén, hanem méltányos áron, te­rületfejlesztési célokra adja bér­be a szükséges területet, már so­kat segített. - A szomszédos országokban különböző vámtörvények szabják meg a vámmentességet, illetve vámkedvezményeket. A tanul­mány erre is kitér? - Magyarország és Szlovákia a Közép-európai Szabadkereske­delmi Társulás tagállamainak egyike. A szabadkereskedelmi övezet esetleges létrehozása ese­tén az üzemeltetőknek vállalniuk kell a megállapodásból adódó kö­telezettségek teljesítését. (katőcs) Jelentős mértékben hozzájárult a kassai mentősök munkájának eredményességéhez a korszerű, miniatűr rádiókészülékeket alkalmazó hívórendszer, amellyel a város körüli 30 kilométeres körben azonnal elérhető a szolgálat minden tagja. A rendszert a munka összehangolása érdekében kihasználják a tűzoltók, a Slova­kia Mentőszolgálat és egyes rendőri egységek is. Furcsa viszont, hogy más egészségügyi létesítmények nem tanúsítanak iránta érdeklődést, bár nagymértékben elősegíthetné munkájuk ésszerűsítését. Magda Živická nővér (képünkön) könnyen megtanulta a rendszer kezelését. TA SR-felvétel Rozsnyó o Kassa f ' Tőketerebesi O • R.szombat f Losonc o / 1 Léva Nagykürtös V 028 0"" Galánta ° ° • " ' E.újvár D.szerdahely Komárom Ipolynyék RIMASZOMBAT Téma: a területrendezés Ma délután Rimaszombat­ban tanácskozik az Együtt­élés önkormányzati tanácsa. Az ülés egyben szakmai érte­kezlet, ezért Szepsitől Nagy­kürtösig körülbelül nyolcvan polgármestert hívtak meg: zö­mében (de nem csak) olyano­kat, akiket a helyhatósági vá­lasztásokon az Együttélés szí­neiben választottak meg. A tanácskozás fő témája Szlo­vákia új területi beosztása. Ezen kívül foglalkoznak a ré­gió gazdasági és szociális helyzetével. Mint arról Boros Zoltán, az Együttélés rima­szombati irodájának vezetője tájékoztatott, a legközelebbi ülést magánvállalkozókkal is kibővítik. (-kas) Sok a visszaeső bűnöző A Rimaszombati járásban tavaly összesen 2145 bűnesettel foglalkozott a rendőrség, és mint arról Drahoslav Balcalr százados, a járási rendőrparancsnokság bűnmegelőző cso­portjának tagja lapunkat tájékoztatta, 1019 bűncselek­ményt sikerült felderíteni. A különböző legiszlatív intézke­dések és a megelőző tevékenység hatására tavaly az előző évihez képest, 325 bűncselekménnyel kevesebb volt a já­rás területén. Ezt a rendőr százados egyértelműen siker­ként könyveli el. A bűnüldözés terén a legjobb eredményt a vagyon elleni bűncselekményeket vizsgáló csoport érte el: 359 esetben ke­rítették kézre a betörő(ke)t. Ez 37,9 százalékos eredményessé­get jelent, ami 11,4 százalékkal jobb az 1994-es évben elért aránynál. A betörők így is hatal­mas károkat okoztak: az autólo­pásokból származó kár 700 ezer korona, az üzletek feltöréséből 35 ezer, a lakásbetörésekből 300 ezer korona kár keletkezett. A járművekből 92 ezer korona készpénzt loptak el a tolvajok. Javulás tapasztalható az erőszakos bűncselekmények ki­vizsgálása terén is. Ez a csoport 198 bejelentést kapott, és a bűncselekmények 89,6 százalé­kát sikeresen lezárta. Ezek közé tartozik például a négy gyilkos­ság (kettő Hacsaván, egy-egy Nyustyán és Várgedén). A 19 rablótámadásból 15 esetben el­fogták a támadót. A tavalyi év legemlékezetesebb rablótáma­dását egy norvég újságíró ellen követték el a járásban. A külföldi férfinak 300 ezer korona kára keletkezett. Két nemi erőszakot követtek el, mindkét eset tette­sét elfogta a rendőrség. Az erkölcs elleni vétség kate­góriájának legsúlyosabb bűncse­lekményei közé tartozik a nőkkel való üzletelés. A Rimaszombati járásban tavaly öt ilyen esetet vizsgált a rendőrség. A gazdasá­gi bűncselekmények közül a be­jelentett 94 esetből negyvenet megoldott a rendőrség. Össze­sen 18 sikkasztásra világítottak rá, valamint 10 esetben találtak hamis pénzt. A rendőr százados megjegyez­te, hogy bár a bejelentett bűne­setek száma az előző évekhez képest kevesebb, és tavaly több bűncselekményre derítettek fényt, mint azelőtt, ám az oko­zott kár tetemes: 71 millió koro­na, ami 38 millióval több az 1994-es évinél. A bűnesetek 41,4 százalékát visszaesők kö­vették el, s az elkövetők 28 szá­zaléka fiatal vagy kiskorú. A fel­derített esetek 11 százalékánál kiderült, hogy a bűncselekményt alkohol hatása alatt követték el. (farkas) SZERENY EVKEZDES A KASSAI THALIA SZINHAZBAN Az Úri divat elmarad... A kicsi, de küldetését nézve jelentős kulturális intézmé­nyünk az állami támogatás gyengülése és az árak fokoza­tos emelkedése következtében a legutóbbi kalendárluml év végére gazdaságilag szinte megbénult. Színháztermében leállt a fűtés, kialudt a villany, így a tervezett kevés előadás Is elmaradt. - Ezt követően milyen az évad második felének kezdete, illetve az új esztendő eleje? ­érdeklődtem Kolár Péter szín­házigazgatónál. - Valamivel reménykeltőbb, mint amilyennek decemberben kinézett. A kulturális miniszté­rium megemberelve magát már folyósította számlánkra az állami költségvetésből tavaly kapott összegnek az egytized részét, s ugyanakkor magyaror­szági alapítványoktól is kap­tunk ígéretet arra, hogy segíte­ni fognak. A színház dolgozói ' ha késve is, de már megkapták a decemberi fizetésüket, a vil­lanyt bekapcsolták, és fűtjük a színháztermet. Sajnos, még így sincs minden számlánk, adós­ságunk rendezve. - Ez azt jelenti, hogy folyta­tódhatnak a próbák, készülhet­nek a további bemutatókra? - Nagyjából igen. Molnár Fe­renc Úri divat című játékának az év elejére tervezett bemuta­tója az említett gondok, nehéz­ségek miatt alighanem végleg elmarad. Legalábbis ebben a színházi évadban már nem visszük színre. De hogy a kö­zönséget, a bérleteseket ne ér­je kár, a komáromi Jókai Szín­házat vendégszerepeltetjük kárpótlásul. Január 24-én és az azt követő további néhány napon többször is előadják ná­lunk Molnár Ferenc Liliom című művét. A mi társulatunk legközelebbi premierje február 23-án lesz, Kárpáti Péter Hal­hatatlan háború című tragiko­médiáját szeretnénk bemutat­ni. - Lesz rá pénz? - A kulturális minisztérium január végére ígérte, hogy közli velünk a pénzfolyósítás továb­bi ütemtervét. Reméljük tehát, hogy folytatni tudjuk a mun­kánkat. - Kassán jelenleg a színházi élet az Állami Színház és az Eperjesi Záhorský Színház vita­tott fúzióját követően igencsak zajos. Mennyiben érinti ez a minisztériumi intézkedés a Tháliát? - Hadd jegyezzem meg egy­fajta bevezetésként, hogy a mi­nisztérium törekvésével vala­hol egyet tudok érteni. Mert be­látom, hogy a kerületi közigaz­gatási szervek megszüntetésé­vel az ország mintegy 250 kul­turális intézményének az igaz­gatása a minisztériumra ma­radt, s a minisztérium ezt a fel­adatot hosszú távon nem győzi ellátni. Vagyis kell valamilyen szervezési változás, változta­tás. Sőt ez már korábban is időszerű volt. A racionalizáció formájával viszont nem tudok egyetérteni. Az elképzeléseket, lehetőségeket alaposabban meg kellett volna beszélnünk, közösen. A szükséges vélemény­egyeztetés, a kérdések tisztá­zása azonban lényegében az említett döntés után kezdő­dött. - Ha az ésszerűsítés ezen a téren elkerülhetetlen, akkor Ön milyen megoldást látna a legel­fogadhatóbbnak, főleg abban az esetben, ha történetesen a Tháliát is be akarnák vagy be kellene olvasztani valahová? - Hogy a nemzetiségi színhá­zak jövőjéről milyen a miniszté­rium elképzelése, azt nem tu­dom. Nem tartanám jó megol­dásnak, ha Kelet-Szlovákiában csak egy színházkomplexum lenne a jövőben, tehát ha a kö­zösbe bevonnák az eperjesi ukrán társulatot, a kassai ro­ma színházat, továbbá minket és még az iglói szlovák színhá­zat is a már említett kassai Ál­lami Színház és az eperjesi Zá­borský Színház mellé. Ha már, akkor okosabb megoldás len­ne mondjuk egy olyan kassai nagyszínház kialakítása, a­melynek egy közös műhelye és gazdasági főosztálya lenne, ám a társulatok relatív anyagi, továbbá szakmai-művészeti önállósága megmaradna. Nem állítom, hogy a tevékenységé­hez kevesebb pénz kellene, de ugyanabból az összegből, ami eddig a rendelkezésünkre állt, bizonyára eredményesebben tudnánk gazdálkodni, létezni, dolgozni. GAZDAG JÓZSEF IPOLYNYÉK Jubilált a Humorzsák Az ipolynyéki fiatalok a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek először azzal a vidám szórakoztató műsor­ral, melynek a Humorzsák nevet adták. Saját ötlete­ikből írták és adták elő az egyes műsorszámokat. És azóta is minden évben je­lentkeztek vidám összeállí­tásukkal. Nemrégiben jubi­leumi bemutatót tartottak. A mintegy negyven sze­replőt felvonultató műsor­ban az elmúlt tíz esztendő legsikeresebb jeleneteit is bemutatták - telt ház előtt. A jubileumi Humorzsák műsorának összeállításá­ból oroszlánrészt vállaltak magukra az Ipolynyéki Ma­gyar Ifjúsági Szervezet tag­jai. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents