Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-03 / 2. szám, szerda

s} ÚJ szó RIPORT - HIRDETÉS 1996. január 9. A KASSAI VA SMŰ FOLOTT RITK ÁN DE RÜLT AZ EG Gyáróriás - erdő közepén? Kétségtelen, hogy a Kelet-sziovákai Vasmű a környék lakos­sága számára biztos megélhetési lehetőséget jelent. Már évtizedek óta. Viszont az október végén bekövetkezett ka­tasztrófa megerősítette azt a helyi véleményt, hogy ökológi­ai szempontból a gyáróriás nem patika, hanem egy olyan munkahely, ahonnan állandóan veszély leselkedik a térség­re. Ebből adódóan egyértelműen veszélyzónának tekint­hető a gyár körüli szűkebb régió. Aki ott él, az mindezt jól tudja, hiszen naponta látja a szüntelenül füstölgő kéménye­ket, naponta érzi - a gyártól még 5-10 kilométerre is -, hogy „nem tiszta a levegő". Válasz - írásban a küldetést, amiért a vasmű lé­tesítésekor tervezték, majd lét­rehozták őket. Néhány évvel ezelőtt nekiláttunk a kérdés rendezéséhez; igyekeztünk fel­készülni az elhanyagoltak be­pótlására. Már ott tartottunk, hogy az állami erdészeti üzem­mel szerződést kötünk erdeink szakszerű gondviselésére, de aztán egy bizonyos ponton meg­akadtunk. A restitúciós folya­juk, hogy hosszú távon nem ez a járható út. Tudniillik attól, hogy fizetünk, a mezőgazdasági ter­mék nem lesz tisztább, egészsé­gesebb, s a talaj minősége sem javul. Tudom, sokan azt mond­ják a környéken, hogy mi, Kas­sán élő vasgyáriak nem vesszük komolyan a káros környezeti ha­tások csökkentését. Ez téves nézet. Téves, hiszen nekünk is érdekünk a helyzet javítása, el­Ján Uhrintól, a Kassa-vidéki Járási Hivatal elöljárójától meg­kérdeztük, mennyire tükrözi az említett helyzetet a gyár körüli települések infrastruktúrája. Az­az, az ottani községekben van-e gázvezetékhálózat, közművesí­tett ivóvízellátás, szennyvízcsa­torna-hálózat, s az illetékesek milyen jelentőséget tulajdoníta­nak a községvédő erdősávok­nak. A hivatalból írásos válasz ér­kezett. Abban egyebek között ez áll: A műszaki infrastruktúra tekintetében a Kassa-vidéki já­rás Szlovákia legelmaradottabb régiói közé tartozik. A 112 tele­pülés közül 33 községben van közművesített gázellátás, s most további hétben folyik a be­ruházás, illetve nyolc község­ben van előkészületben. A közművesített vízvezetékkel rendelkező 55 község közül 20­ban megfelelő a víz minősége. Jelenleg 25 községben tervezik a vízvezeték-hálózat megépíté­sét. Szennyvízcsatorna-hálóza­ta csak 8 településnek van, s az ottani tisztítóművek többsége már elavult, így kevésbé haté­kony. Jelenleg hat településen készül szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító. A vasmű közvetlen szomszéd­ságában lévő Nagyidán, Bócsár­don, Szakalyban és Enyickén már közművesített az ivóvízellá­tás, de szennyvízcsatorna-háló­zat egyik helyen sincs. Az utóbbi években a gázművesítés is meg­történt itt (Nagyida község Gom­bos részében befejezéséhez kö­zeledik a beruházás). A jelenleg érvényben lévő előírások nem teszik lehetővé, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű vagy más környezetszennyező közvetlenül hozzájárulhasson a termelés által sújtott községek fejlesztéséhez. A környezet­szennyezők az illetékeiket vagy a bírságokat az Állami Környe­zetvédelmi Alapba fizetik be. A községek ebből az alapból kér­hetnek anyagi támogatást az ökológiai beruházásokhoz. Ami a vasmű körüli erdősávo­kat illeti, azok a vasgyár katasz­terében vannak, s a vasműnek kell gondoskodnia róluk. Rokkant erdősáv a vasmű és Nagyida között Létező és nem létező erdősávok Vitathatatlan, hogy a folya­matosan termelő és füstokádó vasgyár köré fölöttébb szüksé­ges a többgyűrűs erdősáv. Pon­tosabban: szükséges lenne. A gyár északi peremén, a re­pülőtér közelében létesítettek is annak idején egy jegenye­erdőt, s ültettek néhány fasort a gyártól délnyugatra is, valamint Nagyida és a vasgyár közé, ám mindez korántsem elegendő. A gyár délkeleti peremén például nincs erdő. Ott salakhegy van, így aztán Gombos, Bócsárd, Pe­rény, Abaújszina és néhány to­vábbi község felé zavartalanul viszi a port a többnyire észak felől fújó szél. Terv van Az erdősávok ügyében felke­restük a Kelet-szlovákiai Vasmű ökológiai osztályának vezetőjét, Tibor Duchonovič mérnököt is. - Ezek az erdők valóban nincse­nek olyan állapotban, hogy ma­radéktalanul teljesíthessék azt mat során jelentkezett földtulaj­donosok közül nem tudtunk mindegyikkel megegyezni. Mi­vel még ma sem tisztázottak teljesen a tulajdonviszonyok, a szükséges munkákat az erdőgazdasági üzem nem vé­gezheti - nyilatkozta a vasgyár képviselője. Elmondta azt is, hogy a gyár­óriás öt évvel ezelőtt azzal bí­zott meg több kutatóintézetet, hogy öt év alatt végezzenek a gyár körzetében rendszeres ökológiai méréseket, s állapít­sák meg, hogy a vasmű milyen hatással van a környék termé­szetvilágára. - Az ökológiai vonatkozású kutatási feladat rövidesen befe­jeződik, tehát nemsokára elké­szül a további munkánk alapjául szolgáló zárójelentés is. Mert a vasmű lényegesen csökkenteni kívánja a termelés káros környe­zeti hatásait. A technológia kor­szerűsítésével, és részben a porszűrő erdősávokkal is. Gyá­runk jelenleg a környező mezőgazdasági üzemeknek a környezetszennyezésért bizo­nyos kártérítést fizet. Nos, tud­(A szerző felvétele) végre a tejet, búzát, húst és más mezőgazdasági termékek, élel­miszerek jelentős hányadát mi is a környező agrárvidékről kap­juk. A helyzet javítása nekünk is szívügyünk - fejezte be érvelé­sét a szakember. Megoldás? Aligha akad vasgyári dolgozó vagy tisztségviselő, illetve vas­gyárhoz közel lakó egyén, aki azt állítaná, hogy a térség ter­mészetvilágának egészségét 9 vasmű nem veszélyezteti. Igen sokan tisztában vannak azzal, hogy az állandó füst- és porfelhő nem mennyei manna, hanem koszfátyol. Sokan tudják ezt, de egyebek között az erdősávok ál­laga, illetve hiánya is igazolja, hogy orvoslásra kevés figyelmet, kevés erőt, kevés pénzt fordíta­nak. Pedig fölöttébb időszerű volna. Ha igaz az, hogy a lénye­gesen környezetkímélőbb be­rendezések beszerzéséhez sok milliárd korona kellene, akkor annyit is elő kell rá teremteni. Mert az egészség mindennél drágább! GAZDAG JÓZSEF I Kassa ^ Rozsnyó 3 TőketerebesI } f \ • 1 R.szombat [ Losonc 5 1 Pozsony Galánta Nagykürtös ^^ ŕ , . . o Léva • ^^^ \ E.ujvar m gJ \ ° /> \ Zemplén 0 D.szerdahely Komárom^ Almágy Ipolynyék ALMAGY Kórház épül (ne) Meglepő hírrel búcsúzott az óév a Medvesalján. Nem hiva­talos forrásból kiszivárgott, hogy az egykori központi tele­pülésként nyilvántartott Almágyon kórház épül.'Informáto­runk szerint a terv Besztercebányáról került a kormány elé, és az valóban fontotóra vette az intézmény létrehozását. Évtizedekkel ezelőtt Almágy­ban valóban sok mindent ter­veztek megépíteni; többek kö­zött amfiteátrumot, iskolát, gyer­mekorvosi rendelőt... Az utóbbi végül Ajnácskőn épült fel, ám az ehhez tervezett kisebb kórház sehol. Mindenki úgy gondolta, a kórház gondolatát elvetették, nem is épül fel soha. Tavaly a besztercebányai ke­rületi levéltárból valamiképpen átkerült a régi tervezet Pozsony­ba, de hogy miképp jutott el a kormány asztalára, arról infor­mátorunk nem nyilatkozott. De megjegyezte, nem ártana, ha a környék „melegen" tartaná a kórház építésének tervét és szükségességét. (farkas) KOMA ROM Kellemetlen meglepetés A karácsonyi ünnepek óta a komáromi régióban nem történt ko­molyabb bűncselekmény. Ezt Izsák Gyula, a járási rendőrparancs­nokság bűnügyi osztályának a vezetője közölte. Szavai szerint azon­ban az új év első napján kellemetlen meglepetésben volt része a komáromi Barátság utcában lévő lábbeli- és ruharaktár tulajdono­sának. Az épületből ugyanis január elsején mintegy 200 ezer koro­na értékben tulajdonítottak el bőrkabátokat és egyéb ruhaneműt. Az ügyben a rendőrség már megkezdte a nyomozást, de egyelőre a nyomozók még semmit nem tudnak a tettes kilétéről és a betörés elkövetésének a körülményeiről. (kamoncza) ÉRSEKÚJVÁR Közlekedjünk a főutakon Aki utazik, tudja, milyen bosszúságokat okoz a váratlan havazás, a síkos, csúszós utak. Az Érsekújvári járásban január l-jén eső esett, s a víz tegnap hajnalra ráfagyott az útburko­latra. Mindezt tetézte még a reggeli havazás, amelynek kö­I vetkeztében a délelőtti órákban már 3-4 cm vastag hóréteg fed­te az utakat. Ľubomír Melišek, az Érsekúj­vári Járási Útkarbantartó Válla­lat diszpécsere elmondta, hogy a tegnapi nap folyamán 12 jármű segítségével folyamato­san szórták az utakat, négy te­herautóval, illetve négy traktor­ral pedig a havat takarították. Ennek köszönhetően délutánra a járás I. és II. osztályú közútjai bár elég nedvesek, de járhatók voltak. A diszpécser szerint kül­lönösebb fennakadások nem voltak a közlekedésben. Az út­karbantartó vállalat munkatár­sai a nap 24 órája alatt folya­matosan tisztítják az utakat to­vábbra is. A diszpécser szavai szerint csupán a III. osztályú köz­utakon fordulhat elő, hogy fel­gyülemlett hó nehezíti a forgal­mat, ezért aki csak teheti, ilyen útviszonyok mellett lehetőleg az I. és II. osztályú közutakat vegye igénybe. A III. osztályú utakon ugyanis előfordulhat, hogy kel­lemetlen meglepetésben lesz része, ugyanis az útkarbantartó vállalat munkatársai ezeket nem képesek folyamatosan tisztítani. K. M. ZEMPLEN Megtalálták Álmos sírját? Valószínűleg egy nagyon magas rangú, honfoglaláskori sze­mélyiség sírjára bukkantak nemrég a Felső-Bodrogközben, pontosabban Zemplén községben a falu melletti úgyneve­zett Szélmalomdombon. A kutatók a Kárpát-medence kü­lönböző területein végeztek ásatásokat, s ekkor találtak rá a leletre. Az óriási tölgyfatörzsből egészben kifaragott koporsóban felnőtt férfi csontvázára leltek, mellette vasból készült kés, acél gyújtószerszám, egy köteg nyíl, kard, két kengyel, egy kovácsolt­vas-vödör és egy aranydíszítésű ezüst ivócsésze hevert. Volt még rengeteg ezüstveret, arany fül­bevaló, nyaklánc, láb- és karpe­rec és háromszögű gombok, az elhunyt övét díszítő szíjcsatok, 'valamint sok más ruhadíszítő. Ezek, de leginkább az ott talált kard és az egyik hajösszefogó korong - amelyet az Árpád-házi­.aktotemállata, a turulmadár dí­szít - vizsgálata nyomán a kuta­tó történészek azt is felvetették, hogy a Szélmalomdombon talált fejedelmi sírban esetleg Árpád apjának, Álmosnak a csontváza is lehetett. Mivel kizárólag olyan lelete­ket találtak, amelyek felte­hetően a magyarok őshazájá­ban készülhettek, a sír feltárója, dr. Vojtech Bredinský-Krička professzor és dr. Fettich Nándor magyar történész arra a követ­keztetésre jutott, hogy a sír ab­ban az időben keletkezhetett, amikor a honalapító magyarok a Vereckei-szorost elhagyva a La­torca és a Bodrog vidékére ér­keztek. Vajon valóban Álmos ve­zér sírjára bukkantak? (kat) IPOLYNYEK Kevés szolgáltatás A legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint a Nagykürtös/' járás leg­nagyobb községében, Ipolynyéken a 2030 lakosból 1848 vallotta ma­gát magyar nemzetiségűnek - ol­vasható az Ipolynyék 860 éves címmel idén nyáron megjelent kö­zel 90 oldalas kiadványban. A helyi önkormányzat jelentettette meg az évforduló alkalmából, s a lakos­ság körében nagy tiszteletnek ör­vendő Korcsog László állította össze. A nyugdíjas tanító már har­minc éve írja a község krónikáját, amelynek rövidített változata a hasznos helytörténeti összeállítás. A község első írásos említése 1135-ből való, II. Béla király ado­mánylevelében Nek néven fordul elő. Nyék már a távoli múltban is a legnagyobbnak számított a kör­nyék települései között. Hont vár­megye térképén mint mezőváros szerepel. A vármegye közgyűléseit a XV. században Nógráddal közö­sen Balassagyarmaton és Ipoly­nyéken tartották. A század elején és néhány évig a Csehszlovák Köz­társaság létrejötte után is járási székhely volt Ipolynyék. A falu tör­ténetében lehangoló dátum 1948. augusztus 5-e, amikor is az akkori hnb-tagok - kivétel nélkül mind szlovákok - jóváhagyták a falu több mint 800 éves elnevezésé­nek megváltoztatását. így lett a községből (Nekyje n/lpľom) Vinica. Akárcsak a közelmúltban, nap­jainkban is központi szerepet tölt be a község: adóhivatal, munka­közvetítő és bankfiók is működik, így a helybelieknek és a környező falvak lakosainak nem kell a járási székhelyre utazniuk. A rendszerváltás óta eltelt né­hány év alatt észrevehetően so­kat változott Ipolynyék arculata. A községfejlesztésben elért ered­mények Terebessy Zoltán polgár­mester nevéhez fűződnek. Elké­szült a több szakaszban kivitele­zett vízvezeték; ennek köszön­hetően a lakosság 90 százaléka esetében oldódott meg az ivóvíz­ellátás. Több mint 8 millió koro­nába került az elektromos háló­zat felújítása, impozáns épületbe költözött a községi hivatal, és hosszú évek után a múlt nyáron új köntösbe öltözött a korábban eléggé elhanyagolt főtér és kör­nyéke. A mostani megbízatási időszakban az eddiginél nagyobb beruházások várnak ránk - mond­ja Terebessy Zoltán. - Három hó­napja indítottuk el a gázvezeték építését. Ha nem lesznek pénz­ügyi fennakadások, az év végéig szeretnénk végezni a 23 millió ko­ronás beruházással. Utána a csa­tornahálózat megépítését tervez­zük. A választási programban sze­repel még a hulladéktelep átépíté­se is. Bár a községünkben vállal­kozókból nincs hiány, ám a szol­gáltatási szférában foghíjas a kí­nálat; nincs autójavító vagy aszta­losműhely a faluban, és egy jó la­katosnak is bőven akadna mun­kája. Ilyen és hasonló jellegű vál­lalkozásoknak akár helyiséget is tudnánk biztosítani. (bodzsár) LOSONC „Eseménytelen" évvége - Az ügyeletes kollé­gák nem emlékeznek ilyen „eseménytelen" szilveszterre - tájékoz­tatta tegnap lapunkat Soňa Riasová, a losonci rendőrparancsnokság sajtótitkára. Mint elmondta, a já­rás területén szilveszter éjszakáján egyetlen be­jelentés sem érkezett a rendőrséghez, az év első napján pedig „mind­össze" két könnyebb balesethez hívták ki a helyszínelőket. A balese­teknek. mint megjegyez­te, még csak könnyebb sérültjei sem voltak. (kas)

Next

/
Thumbnails
Contents