Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-17 / 13. szám, szerda

[41 ÚJSZJQ KÜLFÖLD 1996. január 124. SPANYOLORSZÁG Antiterrorista paktum A spanyol parlament felsőhá­zában tegnap a parlamenti pár­tok képviselői aláírták az úgyne­vezett Madridi Paktumot a baszk szepöratista terrorszervezet, az ETA elleni harc hatékonyabbá té­tetele érdekében. A baszkföldi politikai pártok Ajuria Enea-i pak­tuma és a szomszédos Navarra tartomány képviselői által aláírt antiterrorista paktum után ez már a harmadik EJA-ellenes meg­állapodás egy hét leforgása alatt. A baszk terroristák mostaná­ban ugyanis újabb bombame­rényletekkel, emberrablásokkal és utcai zavargások szításával hívják fel magukra a figyelmet. MTI ROMANIA A titkosszolgálat leleplezi Tudort Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Igaz­gatója súlyos vádakkal Illette Cornellu Vadim Tudort, a szélsőséges, Idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. Kö­zölte, hogy Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate, az akkori rettegett titkos­rendőrség informátora volt, de annak utasítására rendsze­res zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasáb­jain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak. Az SRI-igazgató tévéinterjúja ellentámadásaként értékelhető és fontos leleplezéseket tartal­maz. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban ter­jesztette be vádjait Virgil Magu­reanu ellen, aki előzőleg éppen Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múlt­jára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át ma­ga is a Securitate embere volt egy temesvári oktatási intéz­ményben. Az SRI-t felügyelő par­lamenti bizottság kihallgatta mind Magureanut, mind a Nagy­Románia Párt elnökét, s az eljá­rás még tart. Az SRI vezetője megerősítette az eddig csak az ellenzék által hangoztatott tényt, hogy a Nagy­Románia Párt vezetője körül an­nak hajdani Securitate-főnökei és kapcsolatai csoportosultak. Ez a Tudor körüli „félkatonai jel­legű szűk csoport" gyakorolja a tényleges irányítást a Nagy-Ro­mánia Pártban. Beavatkozik a közéletbe, arcátlanul semmibe veszi az állami intézményeket és az őket képviselő személyeket, a legkülönbözőbb visszaéléseket engedi meg magának. A táma­dások nem egyszer bénító ha­tást gyakorolnak az érintett in­tézményekre, magát a demokrá­ciát veszélyeztetik - hangsúlyoz­ta az SRI igazgatója. MTI CSEH-NEMET MEGBEKELES Zieleniec Bonnt bírálja Josef Zieleniec cseh külügy­minisztertegnapi prágai sajtóér­tekezletén azzal vádolta meg Bonnt, hogy „önző célokból tu­datosan bonyolítja" a tervezett cseh-német megbékélési nyi­latkozatról folyó tárgyalásokat. A prágai diplomácia vezetője szerint Bonn a deklaráció szöve­gét illetően „új, igen lényeges követeléssel állt elő, amely a múlt értékelését érinti s amely a cseh fél számára elfogadhatat­lan". Ennek következtében „most a labda németek térfelén van, s nekik kell lépniük". A miniszter nem volt hajlandó pontosan elmondani, hogy mi is az új német követelés, de az el­hangzottak alapján újságírók ar­ra következtettek, hogy Bonn valószínűleg a Beneš-dekrétu­mok nyílt bírálatát és hatályon kívül helyezését követeli a cse­hektől. Ezek alapján kobozták el ugyanis a második világháború után a mintegy hárommillió szu­détanémet vagyonát, fosztották meg őket állampolgárságuktól és űzték ki őket Csehszlovákiá­ból. Zieleniec megismételte Prága azon véleményét, hogy az eddig kidolgozott szövegváltozat mindkét fél számára kielégítő és elfogadható. Hozzátette, hogy a németek új követelése „ezt az egyensúlyt megbontotta". Úgy vélekedett: Németországban az utóbbi időben megerősödött azok hangja, akik ellenzik a cseh-német megbékélést. A kö­vetelések „fokozása azonban nem a megegyezéshez vezető út", s ezt a „németeknek is tuda­tosítaniok kell". A cseh politikai erők - mind a kormányzati, mind az ellenzéki oldalon - ebben a kérdésben egységesek, s szeretnék lezárni a múltat. Most egységesen arra várnak, hogy a németek lépni fognak - hangsúlyozta a külügy­miniszter. MTI GOROGORSZAG Papandreu lemondott Andreasz Papandreu, Görög­ország súlyosan beteg minisz­terelnöke hétfő este lemondott hivataláról. A Pánhellén Szocia­lista Mozgalom (PASZOK) leg­magasabb pártszervéhez, a vég­rehajtó bizottsághoz és a párt parlamenti frakciójához intézett levelében Papandreu utódjának mihamarabbi megválasztását kérte. A 76 éves Papandreut no­vember 20-a óta szív-, tüdő-, és veseproblémák miatt az athéni Onasszisz-klinika intenzív osztá­lyán ápolják. A görög alkotmány szerint a kormányzó szocialisták parla­menti frakciójának három na­pon belül - péntekig - új kor­mányfőt kell választania. Kosztasz Szimitisz volt ipari miniszter tegnap bejelentette, hogy jelöltetni kívánja magát a miniszterelnöki tisztségre. Az 59 éves Szimitisz a párt egyik re­formgondolkodású vezetőjeként vált ismertté, aki még a minisz­terelnök betegsége előtt nyilvá­nosan bírálta Papandreu önké­nyeskedő vezetési stílusát. A közvélemény-kutatások tanúsá­ga szerint Szimitisz az egyik le­gesélyesebb jelölt a megürese­dett kormányfői tisztség betölté­sére. MTI KWASNIEWSKI A KÜLPOLITIKÁRÓL Nincs változás Továbbra sincs változás Len­gyelország külpolitikájában, vál­tozatlanul az európai struktúrák­ba való mielőbbi betagozódás 1989-ben meghatározott irányát követik Varsóban - szögezte le Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a Le Soir-nak és a La Lib­re Belgique-nek adott interjúi­ban. A francia nyelvű belga lapok abból az alkalomból szólaltatták meg a lengyel elnököt, hogy Bonn és Párizs után ma Brüsszelben érkezik és felkeresi valamennyi euroatlanti szerve­zet központját is. Kwasniewski egyebek között hangsúlyozta: jelképes üzenete is van annak, hogy megválasztá­sa után első külföldi útjai a Var­só két legfontosabb nyugat-euró­pai partnerének számító Német­országba és Franciaországba ve­zettek, majd pedig a kétoldalú kapcsolatokban szintén előkelő helyen álló Belgiumot, s egyben az európai integrációs szerveze­tek központjait keresi fel. A NATO-hoz való csatlakozás­ról szólva úgy vélte, hogy ez „technikailag" ugyan könnyeb­ben megvalósítható, mint az EU­tagság, politikailag azonban összetettebb kérdés, mindene­kelőtt az oroszországi helyzet alakulása miatt. MTI WEIZMAN A NEMET TORVENYHOZASBAN Nem volt könnyű... A fajüldözéssel és az újfaslzmussal szembeni éberségre szólította fel tegnap a németeket Ezer Weizman izraeli el­nök a bonni törvényhozásban mondott beszédében. Két amerikai elnök, Richard Nixon és Ronald Reagan, vala­mint a közelmúltban elhunyt Francois Mitterrand francia ál­lamfő után Weizman a negyedik külföldi államférfi, aki felszólalt a német szövetségi törvényhozás két házának együttes ülésén. Az izraeli elnök megindult sza­vakkal beszélt arról, hogy a zsi­dók a nácik idején milyen súlyos megaláztatásoknak és szenve­déseknek voltak kitéve. Hangsú­lyozta, hogy ő mint izraeli elnök emlékezhet a fasizmus áldozata­ira, gyászolhatja őket, de a ne­vükben nem bocsáthat meg. „A szörnyű háború óta eltelt ötven év csak egy pillanat népem törté­nelmében. Nem volt könnyű szá­momra eljönni Németországba, itt tárgyalásokat folytatni, az egy­kori sachsenhauseni koncentrá­ciós tábort megtekinteni, a földből feltörő sikolyokat hallgat­ni" - jelentette ki Weizman. Sza­vai szerint bizonyára a németek­nek sem volt könnyű eljutni a né­met-izraeli kapcsolatok jelenlegi állásáig. Arra kérte hallgatósá­gát, hogy a múlttal a tudatában forduljon a jövő felé. Felhívta a németeket, hogy figyeljenek oda a fajüldözés és az újfasizmus minden rezdülésére és gyöke­restől számolják fel ezeket a je­lenségeket. Rita Süssmuth, a képviselőház elnöke az izraeli elnököt köszöntő beszédében kiemelte, hogy a né­metek tanultak a politikai és er­kölcsi katasztrófából. Soha nem mehet feledésbe, hogy a náci dik­tatúra idején a németek mennyi szenvedést okoztak a zsidóknak - szögezte le. MTI VILÁGHÍRADO 1 Konferencia a NATO bővítése ellen A NATO bővítését ellenző konferenciát tartottak Prágában, ame­lyen 21 ország 32 képviselője vett részt. A római székhelyű Nino Pásti alapítvány szervezésében rendezett konferenca közleménye szerint a NATO kiszélesítése nem a kelet-európai és mediterrán or­szágok biztonságát szolgálja, hanem a gazdasági széthullás válto­zatlan állapotát konzerválja Kelet-Európában. A dokumentum szerzői óva intenek annak lehetőségétől, hogy a NATO atomfegyve­rekettároljon az észak-atlanti szövetség leendő új tagállamainak te­rületén. Az olasz Pásti tábornok 1982-ben csatlakozott a Táborno­kok a Békéért és Leszerelésért nevű szervezethez, amelynek utóda a Nino Pásti alapítvány. Lezárták Betlehemet Az izraeli hadsereg hétfőn este meghatározatlan időre lezárta Betlehemet. A tiltó rendelkezést azután fogadták el, hogy a város egyik kerámiaüzletében ismeretlen tettes rálőtt egy izraeli üzletem­berre. Új rendelkezésig a Betlehemben élő palesztinok nem hagy­hatják el a várost, az izraeli polgárok pedig - biztonsági okokból ­nem utazhatnak a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt álló ciszjor­dániai városba. Örményország: felrobbant egy híd Négy ember - közöttük két gyermek - halálát okozta egy híd fel­robbanása az Örényország déli részén, az azeri határ közelében fekvő Kafan városban - jelentette az AFP. Örmény hivatalos forrá­sok merényletnek tulajdonítják a robbanást, amelynek kivizsgálásá­ra bizottság alakult. 650 millió dollár az izraeli titkosszolgálatoknak A Sin Bet, az izraeli belső és a Moszad, a külső titkosszolgálat eb­ben az esztendőben mintegy 650 millió dollárból gazdálkodhat - ír­ta tegnapi számában a Háárec című független izraeli napilap. A Mo­szadnak és a Sin Betnek juttatott összegeket hivatalosan ugyan ti­tokban tartották, de a lap a miniszterelnöki hivatal költségveté­séből kikövetkeztette. A két szervezet közvetlenül a miniszterelnöki hivatalnak alárendelve működik. Gáza: támadás egy izraeli poszt ellen Ismeretlen fegyveresek tegnap hajnalban tüzet nyitottak az izrae­li hadsereg egyik állására a Gáza déli részén fekvő Kfar Darom tele­pülés közelében. Katonai források szerint a támadók a gázai auto­nóm területről nyitottak tüzet, s azt az izraeli katonák viszonozták. Tegnap hajnalban egy izraeli dzsipet is találat ért Ráfah közelében, de katonák nem sebesültek meg. Izraeli katonai és rendőri források ezeket a támadásokat összefüggésbe hozzák a hét végén tartandó palesztin választásokkal. Elmenekült egy diplomata feleség Szöulba érkezett tegnap Csoj Szu Bong észak-koreai diplomata feleség, aki előzőleg politikai menedékjogot kért Dél-Korea zambiai nagykövetségén. Az asszony férje, Hjun Szung II az észak-koreai nagykövetségen harmadtitkárként dolgozik, apja pedig magas be­osztású phenjani tisztségviselő. A Reuter szerint a diplomata fele­ség még január 6-án ment be az afrikai országban működő dél-ko­reai képviseletre, hogy politikai menedékjogért folyamodjék. Greenpeace-aktivisták felmentése Az észak-angliai Keswick város bírósága hétfőn felmentette a vád alól a Greenpeace tíz aktivistáját. A nemzetközi környezetvédő szer­vezet hat svájci, három brit és egy olasz tagját azzal vádolták, hogy illegálisan bejutottak a nukleáris fűtőanyag feldolgozásával foglal­kozó sellafieldi üzembe, és több mint 8 órán át akadályozták a mun­kavégzést. A tíz Greenpeace-aktivista ellen az üzemet működtető cég indított pert. Tavaly április 17-én a Greeanpeace mintegy 200 tagja özönlötte el a sellafieldi üzemet, közülük tízen a vállalat terü­letén található vasúti sínekre feküdtek tiltakozásul az ellen, hogy Nagy-Britanniában uránt állítanak elő. Helyreállított kapcsolatok Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek elnöke tegnap közleményben je­lentette be, hogy A/óerto Encomienda személyében új nagykövetet nevezett ki Szingapúrba, s ezzel helyreálltak országa teljes körű kapcsolatai a szigetállammal. A két ország tavaly csaknem megsza­kította egymással kapcsolatait amiatt, hogy Szingapúrban - Manila tiltakozása ellenére - kettős gyilkosság elkövetésének vádjával fel­akasztottak egy Fülöp-szigetek lányt. MTI Hosszú haláltusák Az Onasszisz nevét viselő athéni kardiológiai Intézet orvo­sai 1995. november 20-a óta küzdenek Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök életéért. Ez az immár két hónapja folyó küzdelem emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek­ben három ismert politikus és államférfi milyen hosszasan tusakodott a halállal. Franco spanyol diktátor 37 na­pon át tartó haláltusa után 1975. november 20-án hunyt el. A beteg­ség 1974. júliusában vett komoly fordulatot, s 1975. októberében vált végzetessé - előbb enyhe in­fluenzát állapítottak meg az orvo­sok, majd szívrohamok és trombó­zisos tünetek jelentkeztek, több­ször is gyomorvérzés lépett fel. Az első gyomorműtét során még csak daganatos szövetet távolítot­tak el, a másodiknál már a gyo­mor nagy részét. Novemberben harmadik műtét vált szükséges­sé, utána már nem volt remény a veseműködés elindítására. Nem kevesebb, mint 122 na­pon át tartott Joszip Broz Tito ha­láltusája. A kommunista Jugo­•szlávia megalkotója 1980. május 4-én hunyt el 88 éves korában. Életét az ország leghíresebb klini­káján Ljubljanában összesereg­lett nemzetközi orvoscsoport sem volt képes megmenteni. A halált végül is az egyik láb amputálása után előállott súlyos keringési za­varok és egyéb komplikációk idézték elő. Csaknem három hónapon át vi­askodott a halállal Hirohito japán császár, aki 62 évi uralkodás után 1989. január 7-én távozott az élők sorából 87 éves korában. 1988. szeptembertől kezdve je­lentkeztek szinte állandó belső vérzések. Nyombélrákban szen­vedett. Az utolsó hetekben 35 ki­logramra lefogyott császárt az or­vosok már csak mindennapos vé­rátömlesztéssel és infúziós táplá­lással tudták életben tartani. Panoráma Mitterrand titkai Az orvosok már nem sokkal Francois Mitterrand volt francia köztársasági elnök első megvá­lasztása után, 1981 novembe­rében rájöttek, hogy Mitterrand rákos, s ezt közölték is pácien­sükkel: az államfő azonban az egész ügyet államtitoknak minősítette - írták a tegnapi francia lapok, beszámolva arról a könyvszenzációról, amely ezen a héten jelenik meg Pá­rizsban, s amelyben Mitterrand egykori kezelőorvosa, Claude Gubler professzor írja meg a volt államfő betegségének tör­ténetét. A beszámoló szerint Mitterrand orvosai - közöttük Gubler - annak idején három hónapban, de legfeljebb három évben szabták meg azt az időt, amit az államfő ezzel a beteg­séggel - a csontokra is átter­jedt prosztatarákkal - még megélhet, s hogy végül 15 év lett belőle, azt Mitterrand rend­kívüli fizikai állóképességének, valamint a kiválóan megválasz­tott kezelésnek köszönhető. A Paris Match című francia képes hetilap tegnap beszámolt Mit­terrand „második családjának" - házasságon kívül született lá­nyának, Mazarine-nak, s éde­sanyjának - történetéről. Mit­terrand a hatvanas évek végén, egy baráti összejövetelen is­merkedett meg Anne Pingeot­val, egy bájos fiatal lánnyal, s a harminc éves korkülönbség el­lenére azonnal egymásba sze­rettek. A lány családja ellenezte a kapcsolatot, hiszen Mitter­rand nős volt: ők azonban titkon találkozgattak, s a hetvenes évek elején Mazarine is meg­született. A lányt Mitterrand el­ismerte saját gyerekének, s mind őt, mind édesanyját később is rendszeresen látogat­ta, sőt: néhány külföldi útjára is magával vitte. Anne Pingeot egyébként elismert művészet­történész, s az impresszionis­ták múzeumában, a párizsi Mu­sée d'Orsay-ban dolgozik. MTI A mexikói rendőrség letartóztatta és kiadta az Egyesült Államoknak az egyik legjelentősebb mexikói kábítószerkartell vezetőjét. Az 51 esz­tendős Juan Garcia Abregót vasárnap vették őrizetbe, s már hétfőn dél­után repülőgépen Houstonba szállították - itt készült a felvétel is az FBI ügynökeinek szoros gyűrűjében. TA SR/AP

Next

/
Thumbnails
Contents