Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-16 / 12. szám, kedd

[6J ÚJ SZÓ SPORT 1996. január 16. ROZSNYÓ Gondok a könyvtárban A város főterén és a vá­rosháza udvarán lévő központján kívül a rozs­nyói Járási könyvtárnak az elmúlt években még három kihelyezett rész­lege működött a város­ban, Illetve Nadabula vá­rosrészben. Amint azt Edita Smreková­tól, a könyvtár igazga­tónőjétől megtudtok, ezek közül kettőnek a jövője igen­csak bizonytalan. A Rozsnyó körülbelül nyolcezer lakosú Déli-lakótelepén 1987-től egy panellakásban működő könyvtári részleg most, a la­kások eladásának idején ke­rült veszélybe. Nem tudni még ugyanis, hogy mennyi _ pénzért - ha ebbe beleegye­zik a város vezetése - veheti megama még önállóan gaz­dálkodó könyvtár az olvasók fogadására szolgáló lakást. - A Déli-lakótelepen ez az egyedüli kulturális tevékeny­séggel foglalkozó intézmény - mondta a rozsnyói könyv­tár igazgatónője. Az 1995-ös évben az ide járó 990 olva­sónk esetében negyvenöte­zer kikölcsönzést jegyeztünk be, ami napi 57-es könyvköl­csönzési átlagnak felel meg. Mi eddig rendszeresen fizet­tük a lakás bérleti diját, s most - ha a város vezetői is segítségünkre lesznek - el­fogadható áron képesek vol­nánk megvenni a helyisége­ket. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a lakótele­pen élőknek nagy szükségük van erre a könyvtárra. A rozsnyói könyvtár másik bizonytalan sorsú részlege a Varga-dombról egy éve elköl­töztetett és 1995. februárjá­tól a nyugdíjasklubban működő könyvkölcsönző. Az idei év elején született dön­tés értelmében azonban a klub nem hajlandó tovább otthont adni a könyvtárosok­nak és olvasóknak, így most költözniük kell az egy éve megkapott helyről. Nem kis gondot jelent mindez a könyvtár vezetésének, hi­szen a szakmai munka, az éppen napjainkban bővített számítógépes rendszer be­vezetése mellett meg a helyi­séggondokon túl a könyvtár fölött is ott lebeg az intendá­si rendszer bevezetésének a réme, ami jelentős mérték­ben csökkentené az önálló gazdálkodás lehetőségeit. (ambrus) FEL (Fog) fájós gondok Amikor két évvel ezelőtt átvette a féli fogorvosi rendelőt, megdöbbenéssel tapasztalta, milyen rossz a lakosság fog­azatának az állapota. S mert fel akarta mérni a teljes való­ságot, a gyerekeknél kezdte: osztályonként rendelte be ma­gához az alapiskolásokat. - Minden évben szeptember­ben megkezdtem az ellenőrző vizsgálatokat, de sokszor ezzel be is fejeztem a tevékenysége­met. Ugyanis hiába rendeltem be a szuvas fogú gyereket, messziről elkerülte a rendelőt. A következő ellenőrzés alkalmával ismételten megállapítottam, hogy szuvas a foga, a nebulót új­ra berendeltem kezelésre, de hasztalan. Ha valaki ellenőrizné a kórlapokat, láthatná, hogy min­dig ugyanaz a rossz fog szerepel a jegyzéken. Az ilyen hozzáállás következménye a még több, az évek múlásával pedig már ment­hetetlen szuvas fog. A szülők rendszerint csak akkor kísérik el gyermeküket a fogorvoshoz, ha fájdalmai vannak, és a rossz fő­nek ellenére a tavalyi pontmeny­nyiséget véve alapul, amennyire futja, ellátja a gyerekeket és a felnőtteket. - A legtöbb féli lakos az általá­nos egészségbiztosító ügyfele volt. Ma körülbelül 900-an tar­toznak oda, idén viszont néhá­nyan átjelentkeztek a szövetke­zeti biztosítóba, illetve más egészségbiztosítót választottak. Van persze biztosító, amellyel a kis beteglétszám (1-2) miatt nem érdemes leszerződnöm. A kimutatások „gyártása" renge­teg időt vesz igénybe, de magam végzem a könyvelést, én vagyok az anyagbeszerző, és sorolhat­nám. Ebben az évben az általá­nos egészségbiztosító állítólag új feltételek alapján köt majd ve­Az elmondottakból leszűrhető, hogy a faluban, de általában egész Szlovákiában nagyon sok a szuvas fogú gyermek és felnőtt. Sok szülő nem figyel oda eléggé gyermeke fogazatának épségé­re, a rendszeres fogmosásról már nem is beszélve, így aztán nem csoda, hogy annyian foghíja­sak. És mert nem mennek fogor­voshoz, nem ügyelnek a szájhi­giénére, foguk egyre romlik. Az ő kezelésük pedig nemcsak fájdal­masabb, időigényesebb, hanem költségesebb is. Megkérdeztük azt is, hogy a múltból ismert fluorizálás meny­nyiben védi a fogakat. - A rendszeres fluórozás meg­akadályozhatja a szuvasodást. Sajnos, a biztosító tavaly ezt a műveletet nem fizette, ezért csak akkor végeztük, ha a szülő megfi­zette. Most viszont azt hallottam, hogy a fluórozás költségeit idén ismét téríteni fogja. Tavaly több fogorvos utaltarra, hogy ha a legnagyobb biztosító nem emeli a pontértéket és az el­érhető pontmennyiséget, nem kötnek szerződést, s az emberek a fogorvosi ellátásért kénytele­nek lesznek készpénzzel fizetni. gat ki kell húzni. És csodálkoz­nak, amikor közlöm velük, hogy nem a tej-, hanem már az állan­dó fogat távolítottam el. Tény, hogy a múltban a legtöbb tanuló fogazatát rendszeresen nem el­lenőrizte senki - kezdte dr. Mar­ta Gálová féli fogorvosnő. A miértre is választ adott. A fa­luban mindig gyakran cse­rélődtek a fogorvosok, a rend­szerváltás után pedig mindegyik szakember saját ügyeinek az in­tézésével volt elfoglalva. S ráadá­sul a régi rendeletek érvényüket vesztették, az újakból pedig ki­maradt az iskolások rendszeres ellenőrzésének a kötelezettsége. Marta Gálová nem állami, ha­nem szerződéses orvosként ke­rült a faluba, de idén - többi fog­orvos társához hasonlóan - még nem kapta meg szerződését. En­lünk szerződést, de hogy ezek milyenek lesznek, nem tudni. Ta­valy havonta 75 ezer pontot ér­hettem el, a protetikai munkák­ra 15 000 koronát irányoztak elő, ami nagyon kevésnek bizo­nyult. Idén januárban egyetlen beteg alsó protézisének és 10 fogból álló hídjának az elkészíté­sével már kimerítettem a havi keretet. Máskor, az úgymond jobb hónapokban ez az összeg általában három ember protézi­sére elegendő. Nem csoda te­hát, hogy a rászorulók elégedet­lenek a hosszú várakozási idő miatt. A lakosok zöme viszont nem engedheti meg magának, hogy a gyorsabb fogpótlási mód­szert válassza: tehát megfizesse a jobb minőséget, de főleg a gyorsaságot. Csak azt végeztetik el, amit megtérít a biztosító. (Archív felvétel) - Az ember dühöng, de saj­nos, mást nem tehet. Várja a szerződést, mert nélküle bezár­hatja a rendelőt. A biztosítótól havonta 25 ezer korona előleget kapok, ebből fizetem a bérleti, a villany- és a vízhasználati díjat, a nővér fizetését, a nyersanyagot, az egészségügyi segédeszközö­ket, a fertőtlenítőszereket, és ebből élek én is. A nagyobb váro­sokban talán többen hajlandók és képesek megfizetni a jobb minőséget és a gyorsaságot is. Itt, nálunk a kisgyermekes csalá­doknak és a nyugdíjasoknak erre nem futja. Előfordul, hogy az idős embernek nincs 110 koronája kettétört protézisének a megra­gasztására. A fogorvos egyre több ember számára luxus... PÉTERFISZONYA IPOLYSÁG Több jut a kultúrára Ipolyságon változatlanul magas a munkanélküliség aránya. A város képviselői-testületének decemberi ülésén előter­jesztettjelentésből kiderült, hogy 20 százalék körül ingado­zik, ami azt Jelenti, hogy több mint 800 állástalan ember él ebben az Ipoly-parti városkában. Zsolnay Ernő polgármestert arról kérdeztük, hogy a városi hi­vatal milyen módon próbál segí­teni a munkát keresőknek az új évben. - Közvetlenül nemigen tu­dunk változtatni a helyzeten, de támogatunk minden olyan kez­deményezést, amely új munka­helyek létesítésével kecsegtet. Éppen most van beindulóban egy külföldi érdekeltségű vállal­kozás, amely előreláthatólag már ebben az évben 100-150, LOSONC Majdnem hasonmás Úgy gondolom, fölösleges részletezni, hogy a hölgy, az alábbi történet egyik főszereplője miért nem kaphatott útlevelet. A lé­nyeg, hogy nem kaphatott, pedig valami okból kifolyólag nagy szüksége lett volna rá, amit nem is titkolt. Talán abban bízott, hogy valaki megszánja, és pénzért vagy pusztán szívességből hozzáse­gíti. Ugyanis ma nyílt titok már, hogy ez sem lehetetlen. Hamaro­san fel is kereste egy férfi, az egyik ismerőse, és elmondta, hogy mivel a felesége hasonlít rá, mármint arra a hölgyre, akinek szük­sége volt az útlevélre, van egy fantasztikus ötlete. Készíttessen fényképet, vásároljon kétezer koronás okmánybélyeget, és 24 órán belül kezébe adja az útlevelet. Persze nem ingyen, ötezer ko­rona jutalom ellenében. Megegyeztek. Mindez a Losonci járásban történt. A férfi a felesége nevére ki­töltötte a kérvényt, beadta az útlevélosztályra, a kérvényhez a „megbízótól" kapott fényképet mellékelte. Másnap a felesége el­ment az útlevélért, átvette és hazavitte. Közben az útlevélosztá­lyon valaki gyanút fogott: mást ábrázolt a fénykép, nem azt a höl­gyet, aki átvette az útlevelet. Talán egy óra sem telt el, és visszaho­zatták az útlevelet. Azonnal megkezdték a vizsgálatot, amelynek során körvonalazódott a fent leírt történet. Továbbá kiderült az is, hogy a család végül is nem kapta meg az ötezer koronát, mert az egyezség úgy szólt, hogy az útlevél átadá­sa után kapják meg a jutalmat, de arra nem került sor. Ahelyett a bíróság a férjet 8, a feleséget 6 havi szabadságvesztésre ítélte ­egy évre felfüggesztve. A hölgy, akinek szüksége lett volna az útle­vélre, mindent a férfira fogott, mondván: az erőszakoskodott, hogy csináltat útlevelet, neki nincs szüksége rá. így megúszta büntetés nélkül. (-kas) jobbára női munkaerőt foglal­koztat majd. • A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén a városatyák jóvá­hagyták az 1996. évi költségve­tést. Mire futja majd belőle? - Ezzel kapcsolatban röviden csak annyit szeretnék elmonda­ni, hogy lehetővé teszi a város intézményeinek folyamatos működését, sőt a városi művelődési központ a tavalyinál több pénzből gazdálkodhat. (bodzsár) TŐKETEREBES Kevés az ivóvíz Tizenhét község ivóvízgondját olda­ná meg az a tervezet, amelyet a Tőke­terebesi Járási Hivatal a hét végén terjesztett a kormány elé. A járás északi községeinek kútjaiban ugyan elegendő a víz, de fogyasztásra alkal­matlan. A tizenhét községet érintő ivó­vízgondokkal a közelmúltban a kabi­net is foglalkozott, s megoldásukat egyik fontos feladatának tekinti. A be­advány alapján az érintett községeket Szlovákújhelyről látnák majd el ivóvíz­zel. A vezetékhálózat építési tervének az elkészítésével a víz- és csator­naművek kassai üzemét bízták meg, melynek alapján a 17 község vízveze­ték-hálózatának a megépítése mint­egy 196 millió korona ráfordítást igé­nyelne. Ebből 115 millió koronát a községek saját eszközeikből lesznek kénytelenek fedezni. A hálózat meg­építésével sikerül lényegesen csök­kenteni a járásnak ezen a részén a különböző környezetszennyezések okozta ivóvízgondokat. (katócs) DUNASZERDAHELY Mezőgazdasági közgazdászképzés Dunaszerdahelyen 15 diákkal a múlt héten kezdte meg munkáját a mosonmagyaróvári Pannon Ag­rártudományi Intézet kihelyezett résziege. Ennek céljairól dr. Tenk Antallal, az egyetem Agrárökonó­miai Intézetének igazgatójával beszélgettünk. - Az egyetem dunaszerdahelyi kihe­lyezett tagozata négy éve működik, és az első végzősök idén júniusban állam­vizsgáznak. Ők főiskolai szintű mezőgazdasági mérnöki diplomát kap­nak. Az újonnan indult levelező képzés viszont kifejezetten közgazdasági beál­lítottságú és kétszintű lesz. Az első ke­retében a hallgatók négy éven keresz­tül általános mezőgazdasági és rész­ben közgazdasági diszciplínákat tanul­nak. Ezután a második szint keretében az okleveles mérnöki képesítés meg­szerzéséért két évig egyértelműen a közgazdasági tantárgyakra szakosod­nak. Újdonság az is, hogy a jogi és rész­ben az ökonómiai tantárgyakat a po­zsonyi Közgazdaság-tudományi Egye­tem loktatói szlovákul fogják előadni, és a hallgatók így is fognak vizsgázni belőlük. • Ez azt jelenti, hogy a két egyetem ezentúl együttműködik? A két oktatási intézmény együttműködési lehetőségeit felhasz­nálva a távoktatói programmal kapcso­latban közösen adtunk be pályázatot a PHARE programhoz. Ez lehetővé tenné, hogy megteremtsük a költségesebb se­gédeszközöket igénylő tantárgyak okta­tásának alapjait. Ha ez nem sikerül, a konzultációk egy részére Mosonma­gyaróváron kerül sor. Tenk Anta l. _ Kifejezetten mezőgazdasági közgazdászokat képezünk. (tuba) (Prikler László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents