Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-16 / 12. szám, kedd

1996. január 16. BELFOLD - GAZDASAG ÚJ SZ Ó 3 j SKABELA-BONA MÓDSZER Kisiskoláknak ingyen Idén szeptemberben a ma­gyar iskolákban országszerte több száz osztályban kezdődött meg a Skabela-Bóna-féle új szlovákoktatási módszer szerin­ti tanítás. Tóth Erzsébettől, az ehhez szükséges oktatóeszkö­zöket megjelentető pozsonyi Terra Kiadó igazgatójától meg­tudtuk: időközben az Európai Unió PHARE programja vállalta, hogy a program legköltsége­sebb elemét, a falitábla-soroza­tot a csak alsó tagozattal rendel­kező kisiskolák számára kifizeti. Mindez azonban nem történik probléma nélkül. Több kisiskolá­ban ugyanis megijedtek a cso­magtól, és - felbontatlanul visszaküldték. Később pedig, amikor rájöttek, mit is tartalmaz valójában, újra kérték a táblá­kat. Tóth Erzsébet ezzeľ kapcso­latban fontosnak tartotta hang­súlyozni, hogy a csomagon csak a biztosítás miatt tüntetnek fel árat. Az iskoláknak mindössze annyi dolguk van, hogy a mellé­kelt angol nyelvű elismervényt aláírják, és visszajuttatják a ki­adóba. A módszerrel kapcsolat­ban újdonság az is, hogy február elejére megjelenik az elsős tan­könyv, és komoly előrehaladás történt a másodikos anyag előkészítésében is. (tuba) ROZSNYO Drágább tej Kassáról Az elmúlt napokban Rozs­nyón és közvetlen környékén a vásárlók keserűen tapasztalták, hogy az élelmiszerüzletek pultja­in egy más csomagolású és a korábbihoz képest magasabb áron kínált tejet látnak. Olyat, ami nem a rozsnyói tejüzemből került ki. Ennek a cégnek a tejét ugyanis nyolc koronát alig meg­haladó áron tudták forgalmazni, a jelenleg kapható tej literjéért pedig közel tizenegy koronát kérnek. A köztudottan nem könnyű helyzetben levő rozsnyói tejüzem igazgatójánál, Ivari Henceinél érdeklődtünk az iránt, miért nem tudják ellátni a rozsnyói piacot a korábbi áron kínált tejjel. - Ennek oka, hogy nagyon ke­vés feldolgozásra szánt tejet kap üzemünk. Az utóbbi időben megromlott a viszony a szállítók és a feldolgozók között. Komoly gond ez számunkra, mert jelen­leg csak napi ötezer liter tejet kapunk feldolgozásra, s ez a mennyiség nem elég arra, hogy túró, sajtok és vaj készítése mel­lett még zacskós tejet is adjunk a piacra. Szüntelenül keressük a megoldási lehetőségeket. Már léptünk Rimaszombat és Kassa felé. Ez utóbbi helyről hozzuk most a jó minőségű dobozos te­jet. Tudom, hogy ennek az ára jóval meghaladja az általunk ko­rábban tartott árszínvonalat, de pillanatnyilag nem tudunk mit tenni. A kassai tejüzemmel való kapcsolatra a jövőben is nagy szükségünk lesz. (ambrus) JAN DUCKY A GAZDASAGI EREDMENYEKROL Tolmácsi kazánok Iránba? A kivitelt és a tudományos­műszaki fejlesztést jelölte meg a szlovák gazdaság idei kiemelt feladataiként tegnapi sajtóérte­kezletén Ján Ducký gazdasági miniszter. Rámutatott: a volt szocialista országok közül Szlo­vákia az egyetlen, amely pozitív külkereskedelmi mérleggel zár­ta a tavalyi évet. Az ország leg­fontosabb kereskedelmi partne­re továbbra is Csehország volt, ide irányult a kivitel 36 és a be­hozatal 30 százaléka. A minisz­ter azt is hangsúlyozta, hogy a kölcsönös forgalom a klíringel­számolás megszűnése után sem csőként. Az olajszállítások felfüggesz­tésével kapcsolatban elmondta: Szlovákia szeretne más forráso­kat is biztosítani, de ennek gátat szab a gazdaságosság kérdése. Az Adria kőolajvezetéken szállí­tott olaj a tranzitdíjak következ­tében például tonnánként 14 dollárral kerül többe, ami a ha­zai feldolgozók számára elfo­gadhatatlan. A szállítási költsé­gek miatt egyelőre a Németor­szágból Csehországba vezető in­golstadti kőolajvezetékkel sem számolnak. Az iráni atomerőmű­építésben való esetleges szlo­vák részvétellel kapcsolatban megjegyezte: tőlünk legfeljebb a tolmácsi gépgyár szállíthatna kazánokat, de ezeket egyéb erőművek is használják. Szó le­hetne esetleg erőmű-biztonsági know-how eladásáról, és szerin­te, ha ezt nem tesszük meg mi, akkor esetleg éppen azok kap­csolódnak be a projektbe, akik kritizálják az ilyen irányú szlovák terveket. (TA SR) INGATLANADO-BEVALLAS JANUARBAN Késnek az űrlapok Tegnap az egyik érsekújvári olvasónk azzal a problémájával kereste meg szerkesztőségünket, hogy az új törvény szerint az ingatlanokra vonatkozó adóbevallást Január végéig meg kell tenni, a városi hivatalban azonban, ahol ezt be kell Je­lenteni, még a múlt hét végén sem tudtak erre szolgáló nyomtatványokat adni. Mitévő legyen ilyenkor az állampol­gár, aki szeretne eleget tenni állampolgári kötelességének, de ehhez nem biztosítottak a feltételek? Ú] Szó-Információ Délután az Érsekújvári Városi Hivatal illetékesétől ugyan meg­tudtuk, hogy már ki tudják elégí­teni a lakosok igényét, mert teg­nap megkapták Pozsonyból az űrlapokat, a probléma azonban nemcsak a városban ismert. Zsolnay Ernőtől, Ipolyság polgár­mesterétől megtudtuk, hogy a múlt hét folyamán ők is hiába várták a megrendelt űrlapokat, de elmondta, amennyiben azok még sokáig késnének, akkor úgy próbálnak segíteni a lakoso­kon, hogy az adóbevallásukban beállt változásokat átmenetileg a régi űrlapokon tüntetik fel. A Szlovákiai Városok és Fal­vak Társulásának sajtótitkára, Olga Gáfriková kérdésünkre vá­laszolva elmondta, hogy a bo­nyodalmak előre várhatóak vol­tak, hiszen a törvényt elég későn, decemberben fogadta el a parlament, így kevés idő ma­radt az adóbevallások megszer­vezésére. Azt is megtudtuk, hogy az adóbevallási nyomtatvá­nyok kinyomását végző pozso­nyi INPROST vállalatnál bárme­lyik községi hivatal megrendel­heti az űrlapokat. (gl) SERGEJ KÖZLIK MEGALLAPITASA: Csodás adóhivatalok TA SR-hír Az elmúlt évben az állami költségvetés bevételei 1994­hez képest 17,3 százalékkal nőttek, az adóbevételek azon­ban ezt is meghaladva, 22 szá­zalékkal növekedtek. - Ez azt je­lenti, hogy a szlovák gazdasági csoda, ami a költségvetési ol­dalt illeti, az adóhivatalok jó munkáján alapult - közölte Ser­gej Kozlík miniszterelnök-helyet­tes, pénzügyminiszter Beszter­cebányán, ahol az adóhivatalok munkatársainak országos ren­dezvényén vett részt. Kozlík ki­tért az alacsony infláció kérdé­sére is, a tavalyi 7,2 százalékos pénzromlás a posztszocialista országok csoportjában a leg­jobb eredménynek tekinthető. Ez elősegítette, hogy a Szlovák Nemzeti Bank újra csökkentse a diszkontkamatlábat, mégpedig 9,75 százalékról 8,8 százalékra, ami a kamatok mérséklését fog­ja kiváltani. Ami a költségvetés idei bevételeit illeti, Kozlík sze­rint ez a tétel eléri a 162 milliárd koronát, ami 16 milliárddal több, mint tavaly. 2000-IG KÖZEL SZÁZEZER LAKAS Gomba módra szaporodnak ÚJ Szó-tudósítás - Kétezerig mintegy 96 ezer lakás átadását tervezzük, hogy a jelenlegi szintet, az ezer lakos­ra jutó 307 lakást tartani tud­juk. Évente ez 16 ezer lakás fel­építésétjelenti - nyilatkozta teg­nap Ján Mráz építésügyi minisz­ter. Tavaly viszont csupán hate­zer lakást sikerült felépíteni, s ez azt jelenti, hogy évről évre fo­kozni kell az átadások tempóját. A minisztérium tervei szerint idén 12, jövőre 17, 1998-ban pedig már 25 ezer lakás épül. 1996-ban 3,5 milliárd korona áll a tárca rendelkezésére, ebből egymilliárd a költségvetésből, egy a Nemzeti Vagyonalaptól, másfél pedig a Foglalkoztatási Alaptól származik. Mráz szerint az átadásra ke­rülő lakótelepek korántsem em­lékeztetnek majd a szocialista betonbunkerekre, kisebb, ottho­nos lakások épülnek, a szükség és az igények szerint az egész or­szág területén. A lakások irányá­ra 13-14 ezer korona lesz négy­zetméterenként, azonban eltéré­sekkel már a jelenlegi helyzetből kiindulva is számolni kell, hiszen egy háromszobás lakás Kassán jelenleg 500 ezerbe, a főváros­ban egymillió koronába kerül. Mráz elmondta, terveik szerint a lakások megvásárlásához ele­gendő lesz a teljes ár húsz száza­lékát letenni, a fennmaradó összeg kifizetéséhez kölcsön vagy például részletekben való törlesztés formájában az állam is segítséget nyújt. (holop) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Ki örököl? K. L.: Nyugdíj előtt álló gyermektelen házaspár vagyunk. Van egy összkomfortos, berendezett családi házunk. Mind­kettőnknek vannak testvérei, illetve azoknak gyermekeik vannak. Kik lesznek az örökösök? Végrendelettel megne­vezhetjük, kit szeretnénk örökösnek? Szinte lehetetlen megjósolni, hogy végrendelet hiányában, vagyis a törvényes öröklés rend­je szerint konkrétan ki fogja egy­szer az önök családi házát meg­örökölni. A törvényes öröklés rendje szerint bármelyikük halá­la esetén a másik házastárs örö­köl mindent. A túlélő házastárs után örököl­nének annak testvérei, illetve ha valamelyik testvér korábban halálozna el, a reá eső részt az ő gyermekei örökölnék egyenlő arányban. Alighanem fontos tudnivaló, hogy ilyen esetben a korábban elhunyt házastárs testvérei (esetleg unokaöccsei vagy unokahúgai) nem örököl­nének. Ami a végrendeletet illeti, a saját vagyonáról, illetve a házas­társi osztatlan közös tulajdon megfelelő részéről természete­sen mindenkinek jogában áll végrendelkezni. Itt azonban na­gyon fontos tudnivaló az, hogy a házastársak nem végrendelkez­hetnek közösen, nem írhatnak közös végrendeletet, mivel az ilyen végrendelet a Polgári Tör­vénykönyv 476. §-a értelmében érvénytelen volna. Ugyanakkor a végrendelet éppen arra szol­gál, hogy az örökhagyó kijelölje az örököseit, és meghatározza, melyik örökös mit, esetleg a ha­gyaték milyen hányadát örökli. Fel kell hívnunk a figyelmüket egyúttal arra is, hogy a végren­deletnek megvannak a törvény által előírt alaki (formális) és tar­talmi kellékei, és ezek figyelmen kívül hagyása érvénytelenné te­szi a végrendeletet. Éppen ezért ajánlatos ezt az okmányt köz­jegyzővel, ügyvéddel vagy jogta­nácsossal megfogalmaztatni. DR. G. D. Mečiar az értékpapírokról TA SR-hír Vladimír Mečiar kormányfő tegnapi rádióinterjújában kije­lentette: a vagyonalapi kötvé­nyek révén történő privatizáció módszere több kedvező le­hetőséget rejt magában. Az ál­lampolgár általa több pénzt kap­hat, mint az értékpapír nominá­lis értéke, ezért felszólította a kötvénytulajdonosokat, hogy ne adják el kötvényeiket 2000 vagy 3000 koronáért. A gazdaság tel­jesítményének növekedése egy­ben a kötvények értékét is eme­li, és amiért ma a polgár 10 ezer koronát kapna, az idővel 30, sőt 40 ezer koronát is érhet. A mi­niszterelnök nyugtázta: néhány város jelezte, hogy az állampol­gárok kötvényei révén szeretné privatizálni a település területén lévő egynémely céget. Ezáltal az állampolgárok társtulajdonossá válhatnak a megvásárlásra ki­szemelt cégekben. Mečiar vége­zetül hozzátette, a kormány ki­dolgozza annak részleteit, hogy miként lehet a kötvényekkel ke­reskedni, áruba bocsátani és mozgatni. Tanulmány a csődeljárásról ÚJ Szó-tudósítás A Csődeljárások szabályozása című tanulmány ismertetésére került sor tegnap a pozsonyi Gaz­daságfejlesztési Központban. Eu­gen Jurzyca elnök szerint a tanul­mányból kitűnik, hogy a vállalko­zások fellendítésére irányuló tö­rekvések elsősorban a piacra lé­pést segítik, holott legalább ennyire problémás egy-egy vállal­kozást felszámolni. - Ez az álla­pot nehezíti az új és jó ötletekkel előálló vállalkozók érvényesülé­sét. A még működő, de már fi­zetőképtelen cégek miatt nehe­zen szereznek irodákat, munka­erőt és főként hitelt - fejtette ki Jurzyca, aki szerint a csődeljárá­sok nem kizárólag a hitelezők ér­dekeit szolgálják. Egy csődeljá­rás lehetővé teszi a hitelező szá­mára kinnlevőségei lehetőség­hez mért maximális visszatérülé­sét, az adós számára pedig mód nyílik a részletek törlesztési ha­táridejének a meghosszabbításá­ra. A tanulmány szerint viszont a vállalkozók 13 százaléka úgy vé­li, a csődeljárás mindkét fél ré­szére kizárólag negatív következ­ményekkeljár. Daniela Zemanovičová, a ta­nulmány ökonómiai részének szerzője szerint a csődeljárások frissítő hatással vannak az üzleti életre, egyben megakadályoz­zák, hogy egy cég gondjai tovább gyűrűzzenek, negatívan befolyá­solva ezzel más vállalkozók tevé­kenységét is. Emellett az anyagi és egyéb források új, életképes területre irányíthatók át. (hol.) TERŰLETI-KÖZIGAZGAT ASI BEOSZTÁS Ipolyság járási székhely szeretne lenni ÚJ Szó-hír Az ország új területi-köz­igazgatási beosztásától általá­ban áfzt várják, hogy általa az ügyintézés közelebb kerül a lakossághoz. Ebben remény­kedtek Ipolyságon és környé­kén is. Hont megye egykori központja ugyanis az 1960-as átszervezésig járási központ volt, és csak ezután csatolták a 38 kilométerre fekvő Lévá­hoz. Szinte mindenki számára természetes volt, hogy az új helyzetben a régió újra járás­ként fog létezni. December­ben azután a város vezetői, il­letve a környékbeli polgár­mesterek megdöbbenve fe­dezték fél, hogy mi is készül velük kapcsolatban. Az még hagyján, hogy a besztercebá­nyai kerülethez tartoznának, de a legújabb, nyilvánosságra került változat alapján azon belül is a korponai székhelyű járáshoz csatolnák őket. Ez azt jelentené, hogy az ügyinté­zés „közelebb vitele" kereté­ben Ipolyságtól 46 kilométer­re kerülne a járási székhely, sőt több Ipoly menti falu ese­tében ez a távolság hetven ki­lométerre nőne. A környékbeli községek de­cember folyamán levelekben kérték a belügyminisztert, hogy segítsen orvosolni ezt a helyzetet. A jelenlegi ipolysági körzet 17 faluja, illetve a Nagykürtösi járás 9 községe (egészen Nagycsalomjáig) kér­te az Ipolysági járás létrehozá­sát. - Mi az ésszerűséggel, a természetes vonzáskörzet lé­tével érvelünk a járás létreho­zása mellett - mondja Zsol­nay Ernő, Ipolyság polgármes­tere, aki már napok óta Po­llyen volna az Ipolysági járás zsonyban igyekszik mindezt elmagyarázni a parlamenti pártok vezetőinek. - Erre utal az is, hogy bár a környékbeli községek egy részét harminc­öt éve máshová sorolták be, az iskolarendszer, az egész­ségügyi szolgáltatások és a foglalkoztatottság szempont­jából továbbra is megmarad­tak a korábbi kapcsolatok. Ab­ból indulunk ki, hogy az összes, a kormány által a köz­igazgatási reform számára fel­állított kritériumnak eleget te­szünk. A járás területe 425 négyzetkilométer volna, és mintegy 27 ezer lakos élne itt. Továbbra is rendelkezésre áll­nak az egykori államigazgatá­si épületek, ezért a hivatalok kialakítása minimális kiadáso­kat igényelne. A járási hivatal elférne a városi hivatal épüle­tében, az adóhivatal hamaro­san új épületbe költözik, a he­lyét így elfoglalhatná a járás­bíróság. A többi állami hivatal elhelyezésére pedig a szabad­időközpontban nyílna ideális lehetőség. A kormány által fel­állított kritériumok szempont­jából az sem elhanyagolható, hogy a környékbeliek számára legfeljebb háromnegyed óráig tartana a járási központba va­ló beutazás, és a terület ter­mészetes szociális és gazda­sági egységet alkot. Pavol Srna, az ipolysági kör­zeti hivatal vezetője is teljes mértékben támogatja a járás létrehozásának gondolatát. Ezzel kapcsolatban már Ján Ľuptákot, a Szlovákiai Mun­kásszövetség elnökét is felke­reste. Azzal érvelt, hogy a vá­rosban az ő pártjuknak van a legtöbb bejegyzett tagja, sőt ők adják a járási tagbázis több mint a felét, és ezért kér­ték a segítségét. Ő megígérte a segítséget, bár hangsúlyoz­ta, hogy a koalíción belül csak akkora súllyal rendelkezik, mint ahány szavazatot kap­tak. Felkeresték a -szintén a városból származó Anna Kole­s árová parlamenti képviselőt (DSZM) is, aki állítólag bizo­nyos formában szintén hajlan­dó támogatni a javaslatot. Pa­vol Srna szerint a kedvezőtlen döntés a mozgalom városbeli pozíciójának sem tenne jót, de amíg a parlament nem döntött, addig ipolysági ér­zelműként küzdeni fognak. (tuba) k ""'' i o Hont. Vrbica r v - / sahv / PriitÍJM n. Ipí-oj -"ö~ Vytkovce-n. Ipf./ lei; Sazdice Sokoloc Votokiny n Hit O i Í noveoo DomalJ Kron. Ruskoá BIBIOVC^

Next

/
Thumbnails
Contents