Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-03 / 2. szám, szerda

1996. január 3. BELFOLD ÚJ SZ Ó 3J POLGÁRMES TEREK AZ ÖNKORM ÁNYZA TOK MÚL T ÉV I ÉS IDEI KÖLTSÉ GV ETÉSÉ RŐL Legjobban a kulturális és sportrendezvények sínylik meg a pénzhiányt Talán még sohasem gazdálkodtak olyan kevés pénzből az önkormányzatok, mint az 1995-ös esztendőben. Sok helyütt alig futotta a legszükségesebb javításokra és kisebb beruhá­zásokra. Legrosszabb helyzetben talán az aprófalvak voltak, amelyek évi költségvetése egyetlen jelentősebb beruházásra sem elegendő. S hogy mi várható a „szerénység" évében? Er­re próbáltunk néhány polgármestertől választ kapni. Kele Lajos, Tardoskedd pol­gármestere: - 1996-banle kell majd mondanunk a falu útjainak és járdáinak felújításáról. A kép­viselőtestület legutóbbi ülésén elfogadta a jövő évre szóló költ­ségvetést. Ez 18 millió 517 ezer korona lesz, állami dotáció nél­kül. Ebből kell folytatni a már megkezdett vízvezeték és a szennyvízcsatorna építését. A ta­valyi költségvetés 17 470 000 korona volt, ehhez még hozzá­jött a 3,5 .millió .koronás állami támogatás, amelyet a vízvezeték és a szennyvízcsatorna építésé­re fordítottak. Azt egyelőre még a polgármester sem tudja, hogy jövőre milyen összegben kapnak majd állami támogatást, egyelőre csak tippelni tud. Sze­rinte Tard.oskedd mint az ország legnagyobb községe 4 millió ko­ronás állami támogatásra szá­míthat. Száraz József, Udvard polgár­mestere: - A falu 1995-ben 17,5 millió koronából gazdálkodott. Olyan jól osztottuk be a pénzt, hogy ebből az összegből félmilli­ót sikerült átvinnünk 1996-ra, amikor a község költségvetése 17 400 000 korona lesz az álla­mi dotáció nélkül. - Ebbe az összegbe már eleve nem tervez­ték be a víztisztító állomás fel­építését, holott eredetileg en­nek létrehozását 1996-ra ter­vezték. Ám ebből az összegből a polgármester szerint nem lehet egyidejűleg a szennyvízcsator­nákat és a víztisztító állomást felépíteni. (kamoncza) Jámbor László. Apátújfalu polgármestere: - Tavaly mintegy másfél milliós összeggel rendel­keztünk. ez saját forrásokból származott. Emellé megpályáz­tunk 2,2 milliós állami támoga­tást is a csatornahálózat és a szennyvíztisztító megépítésére. Idén saját forrásokból a tavalyi­val megegyező összeggel gaz­dálkodunk, és ismét hasonló nagyságrendű állami támoga­tást kértünk. Ha megkapjuk, be tudjuk fejezni az említett csator­nahálózatot. Egyébként aligha. 1995-ben végre befejeztük a fa­lu gázművesítését is, ez a mun­ka körülbelül két évig húzódott. S hogy mire nem futja a költség­vetésből? A pénzhiányt nálunk is, gondolom, máshol is, legin­kább a kulturális és sportren­dezvények sínylik meg. (holop) Szó Adolf, Dobfenek polgár­mestere: - Tavaly 350 ezer ko­rona költségvetésből gazdálkod­hattunk, ami lényegesen keve­sebb összeg, mint az előző évek költségvetése. Tavaly sikerült megépíttetnünk egy 250 méter hosszú útszakaszt, továbbá kija­víttatni egy középületet és elvé­gezni a legszükségesebb kar­bantartásokat. 27 ezer koronát hoztunk át az új évre. Ennyi sem maradt volna, ha még tavaly si­kerül kibővíteni a temetőt és megépíteni rajta a teraszt. Hogy különböző javításokért és a kar­bantartásokért nem fizettünk ki hatalmas összeget, az annak is köszönhető, hogy munkanélküli­eket alkalmaztunk, és nagyobb akcióknál felajánlották segítsé­güket a polgárok is. Őszintén szólva nagyon nehéz lenne meg­mondani, mennyiből gazdálkod­hatunk majd az új évben. Főkép­pen azon múlik, hogy a helyi szö­vetkezet hogyan és mikor tudja befizetni az ingatlanadót. A la­kossági adóval nincs problé­mánk, a polgárok egy héten be­lül általában befizetik a kötele­zettségeiket. (farkas) Szakszón Géza, Dobra pol­gármestere: - Gazdagabb évet zártunk volna, hogyha mindazt, amit célul tűztünk ki, sikerül el­érnünk. Az 1995-ös esztendőre tervezett 5,5 milliós költségve­tésünknek csupán az egyharma­dát teljesítettük. Ennek oka, hogy a község kataszterében gazdálkodó szervezetek csak­úgy, mint az elmúlt években, most sem tettek eleget törvény szabta kötelességüknek. Példá­ul a Terminál nevű kamionos vámraktár, amely csaknem 16 hektáros területet foglal el a község tulajdonát képező terü­letből, a vasút pedig 48-at, és az állami gazdaság az idén sem fi­zették be adójukat az általuk használt területekért. Az idei év­hez sem fűzünk nagy reménye­ket. Ötvenezer koronás tartalék­kal indulunk, amit a kezdeti ki­adásokra tettünk félre. Szeret­nénk befejezni a község gázművesítését, de még nem tudjuk, mennyivel járul majd hoz­zá a gázművek, a környezetvé­delem, és az állam, mert saját erőnkből erre nem nagyon futja. Azért sem állt még össze a jövő évi költségvetésünk, mert nem tudjuk, hogy az adósaink mikor szánják el magukat a törlesztés­re. Gilányi László, Nagyszel­menc polgármestere: - Tavaly nagyon szerényen éltünk, még a 700 000-es költségvetésünk sem jött össze, ami csak a leg­szükségesebb kiadásokat fe­dezte volna. Állami támogatás híján csak az adóból és az adó­hivataltól átutalt pénzösszegből gazdálkodtunk. Sőt a vezetékes ivóvizekért támogatást sem kap­tuk meg, mert járási viszonylat­ban csupán a hetedik helyre so­rolták községünket, s a pénzt ál­talában az első három kapja. A szövetkezettől már három éve nem kaptuk meg az ingatlana­dót, ami szintén nagyon hiány­zik. Jövőképünket is ezek a té­nyezők határozzák meg. A leg­fontosabb, amit szeretnénk el­érni, az az ivóvíz biztosítása. Ugyanis a községben egyetlen kút sem alkalmas ivóvíz haszná­latára. Nagyon jól jönne, ha a szövetkezet kiegyenlítené a tar­tozását, és a környezetvédelmi hivatal is megemberelné magát irányunkban. (katócs) Kankula Éva, Gömörhosszú­szó polgármestere: - ezekben a napokban összegezzük a köz­ség 1995-ös gazdálkodásának mutatóit. Előreláthatólag január 10-e táján kapjuk meg a járási adóhivataltól azt a konkrét összeget, amire a község szá­míthat a jövő évi költségvetés felállítása során. Addig az önkor­mányzat nem tudja elkészíteni a község 1996-ra szóló éves költ­ségvetését. (ambrus) NEGYEVES A POZSONYI VÁROSI RENDORSEG Fekete seriffek díszszemlén Uj Szó-tudósítás A pozsonyi városi rendőrség tegnap délben díszszemlét tar­tott abból az alkalomból, hogy pontosan négy éve kezdték meg működésüket a városi önkor­mányzat hatáskörébe tartozó rendfenntartó erők. A 350 főt számláló testület 135 tagja so­rakozott fel tegnap Peter Kresá­nek főpolgármester előtt. A „gyaltľgbakák" mellett nyolc lo­vasrendőr is beugratott paripá­ján a térre - köztük négy csinos rendőrlány -, valamint a kutyás rendőrök is felvezették négylá­bú bajtársaikat. Miután a főpolgármester el­Prikler László felvétele masírozott a tisztelgő „hadak" előtt, rövid beszédében megkö­szönte eddigi ténykedésüket, és emlékeztetett Pozsony különle­ges helyzetére; a város három ország határa mentén fekszik, ezért a nemzetközi bűnözés szempontjából is különösen „kedvező fekvésű". Hangsúlyoz­ta a városi rendőrség apolitikus voltát és azt, hogy a rendőrök egyedüli feladata az állampolgá­rok biztonságának és vagyoná­nak védelme. Ugyanakkor a la­kosokat felszólította: ne marad­janak közömbösek a bűnözés­sel szemben, hiszen csak jó együttműködéssel érhetők el jó eredmények. (gaál) Leépítés az államfői irodában TA SR-hír Az elmúlt másfél évben több mint 1800 panasz, kérelem érke­zett a köztársasági elnök irodájá­nak kihelyezett kassai részlegé­be. Ebből 1700 kérést megoldott a kirendeltség három munkatár­sa - közölte Ladislav Orosz, a ki­rendeltség vezetője. A sikeres te­vékenységük ellenére is kény­szerű leépítésre került sor, márci­us 31-től csupán egyetlen mun­katárs végzi a feladatokat. Ennek oka, hogy az államfői -iroda évről évre kevesebbet kap az állami költségvetésből, ennek következ­tében a három évvel ezelőtti 116­os létszám két.éve 94-re, majd ta­valy 60-ra csökkent, és az idén to­vábbi 10 munkatárs elbocsátásá­val 50-re zsugorodik. SCHUSTER BIRALJA A TEVET Kassát nem lehet ignorálni „A Szlovák Televízió az utóbbi időben több ellenzéki párt bírá­latának kereszttüzébe került. Én ezzel nem értettem egyet, mert tudom, milyen volt az SZTV-ben korábban a helyzet. Ám ma megállapíthatom, hogy az or­szág második legnagyobb váro­sának nem szentelnek ele­gendő időt az önök tömegtájé­koztatási eszközében" - áll ab­ban a levélben, amelyet Rudolf Schuster, Kassa főpolgármeste­re küldött Jozef Darmónak, az SZTV központi igazgatójának. A továbbiakban leszögezi: a televi zió többnyire lényegtelen dol­gokról tudósít Kassáról, ami kü­lönösen szembeötlő volt a szil­veszteri tudósítások esetében. Schuster diszkriminálónak tart­ja, hogy az újévi ünnepségekről szóló tudósításfüzér sorában a kassai helyszínt csak Beszterce­bánya és Zsolna után mutatták. „Nem lehet a 250 ezres Kassát ignorálni, országunk jelentős gazdasági bázisáról van szó. E problémáról el kell gondolkodni, és tudatosítani kell, hogy a poli­tikában a rövidlátásnak nincsen helye" - áll a levélben. i VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkabér számlára B. /.: Szeptember elején léptem be az új munkahelyemre. A cég főnökei Pozsonyban vannak, a mi kirendeltségünkön talán csak tízen dolgozunk. Ezzel magyarázzák most azt a követelést, hogy nyissunk folyószámlát, mert a fizetésün­ket nem a munkahelyünkön fogják kifizetni, hanem majd átutalják nekünk. Arra lennénk kíváncsiak, mennyire he­lyes, törvényes az ilyen eljárás, mivel egyesek szerint ez az­zal járna, hogy a fizetésünket, illetve az elszámolásunkat az eddiginél még későbben, az átutalás idejével meghosszab­bított időben kapnánk csak meg. A Munka Törvénykönyve 120. §-ának második bekezdése sze­rint a munkabért és a munkabér­megtérítést a munkaidőben és a munkahelyen kell kifizetni (kivé­teleket az említett szabály alól a munkáltató akkor állapíthat meg, ha ez üzemeltetési okokból feltétlenül szükséges, de csak az illetékes szakszervezeti szerv előzetes hozzájárulásával). Ha a dolgozó egy távoli munkahelyen dolgozik, a munkáltatója a mun­kabérfizetés napján vagy leg­később a következő munkana­pon a saját költségére és a saját kockázatára küldi el neki a mun­kabért, hacsak nem állapodnak meg másként. Ugyanakkor az említett ren­delkezés ötödik bekezdése sze­rint a munkáltató, ha azt az al­kalmazott kéri, köteles a munka­bérét a pénzintézetben nyitott számlájára átutalni. A leveléből megállapítható, hogy az önök bérelszámolását nyilván a vállalat központjában intézik. Ilyen esetekben a fent idézett rendelkezés lehetővé te­szi azt, hogy ne a munkahelyen és munkaidőben fizessék ki a munkabért, hanem mondjuk postán utalják át a pénzt. Ehhez viszont szükség lenne az illeté­kes szakszervezeti szerv hozzá­járulására is - ha a munkáltató vállalaton belül létezik ilyen ér­dekvédelmi szervezet. Az adott körülmények között alighanem három választási le­hetőség illetné meg önöket: elsősorban ragaszkodhatnak ah­hoz, hogy a levelében említett in­tézkedésekhez a szakszervezet is hozzájáruljon; ugyanakkor ra­gaszkodhatnak ahhoz is, hogy a munkabért a munkahelyen és a munkaidőben kell kifizetni; ha ez valamilyen okból nem lenne le­hetséges, joggal várhatják el, hogy a munkabérüket hazai lak­címükre küldi el a munkáltató (a saját költségén és a saját kocká­zatára). Itt viszont már ön is koc­káztat; ha a postás mondjuk dél­előtt (amikor ön munkában van) a postaszekrényében hagy egy értesítést, hogy menjen el a pos­tára, és vegye fel a pénzét, akkor önnek kell időt találnia arra, hogy elmenjen a postára, hogy felvehesse a fizetését. A továb­bi lehetőség pedig az, hogy nyit egy folyószámlát a helyi taka­rékpénztárban, bankban, és a munkáltatója erre a számlára utalja majd át a fizetését. Rá­adásul ha a lakóhelyén már el­helyeztek egy bankjegykiadó automatát, akkor a takarék­pénztártól vagy a banktól kap­hat egy mágneskártyát, amellyel a számlájáról bármikor felveheti a szükséges összeget, vagy meg­bízhatja mondjuk a takarékpénz­tárt azzal is, hogy intézze el, fi­zesse ki ön helyett a telefon­számlát, a lakbért, a villanyt és egyéb rendszeresen ismétlődő számlákat, térítéseket. Bár­mennyire előnyösnek tartjuk is ezt a megoldást, egyszerűen azt kell mondanunk, hogy erre önt (önöket) a munkáltatója nem kényszerítheti. (fekete) Autópályadíjakra várva TA SR-hír A módosított közúti törvény el­fogadásától függ a szlovákiai autópályadíjak bevezetésének időpontja és a befizetett össze­gek nagysága. Jelenleg a tör­vénytervezet a kormány legiszla­tív tanácsa előtt van, amelynek még januárban döntenie kelle­ne a sorsáról - közölte Gejza Végh, a közlekedési minisztéri­um közúti osztályának igazgató­ja. Az igazgató hozzátette, a tár­ca figyelembe veszi a motoros járművel közlekedők szociális helyzetét. A javaslat szerint a személygépkocsik esetében 1600 köbcentiméterig évente 200 korona lenne az összeg, 1600 köbcenti felett 400 koro­na, egyéb gépjárművek eseté­ben 3,5 tonnáig 1000 korona, autóbuszoknál 3,5 tonnától 20 tonnáig bezárólag 1500 korona, és a 20 tonnánál nehezebb járművek kategóriájában 2000 korona lenne az éves autópálya­díj. Ezek a számok még nem véglegesek, mivel még a kor­mány vagy a parlament módosít­hatja. Végh feltételezi, hogy a dí­jak beszedését még az év első felében megkezdik. Nem bíznak a kormányban Ú] Szó-hír A FOCUS közvélemény-kutató intézet tavaly december első felében reprezen­tatív felmérést végzett, melyben arra volt kíváncsi, hogy az egyes kulcsfontos­ságú állami intézmények mennyire élve­zik a lakosság bizalmát. Összesen 1004 személyt vontak be a felmérésbe, az eredmények százalékokban értendők. A kormányt leszámítva, a megkérde­zetteknek több mint a fele valamennyi intézményben bízik, a legnagyobb bizal­mat az alkotmánybíróság élvezi. Ha ezeket az adatokat egybevetjük a ko­rábbiakkal, amelyek a tavaly júniusi, il­letve 1994 decemberi állapotokat rög­zítik, akkor kiviláglik: az elmúlt esz­tendőben az alkotmánybíróság mindvé­gig az első helyen állt a képzeletbeli ranglétrán, az államfő iránti bizalom csak egy hajszálnyival kisebb, a parla­ment messze leszakadva a 3. helyen állt, júniusban például alig 41 százalé­kos támogatottságot élvezett, míg a kormány mindvégig sereghajtó volt. A mélypontot 1995 júniusában érte el 39 százalékos támogatottsággal. 50 % 1— 1 határozottan bízik benne 44,5 [1 inkább bízik inkább nem bízik Hl határozottan nem bízik benne i ] nem tudja Alkotmá ny bíróság Államfő Parlament Kormány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents