Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-08-13 / 33. szám
llasàmap 1995. augusztus 13. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. augusztus 13. A NAP kel 05.44 - nyugszik 20.08 órakor A HOLD kel 21.12 - nyugszik 08.57 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük IPOLY-liUBOMÍR valamint Áldáska, Belinda, Benedetta, Benedikta, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Kasszián, Maxim, Relinda nevű kedves olvasóinkat Ipoly - a görög eredetű Hippolitosz név rövidülése. Jelentése: a lovakat kifogó. augusztus 14. Marcell augusztus 15. Mária augusztus 16. Ábrahám augusztus 17. Jácint augusztus 18. Ilona augusztus 19. Huba Macek Pava legvelősebb megállapítása Amikor a test, végül is csak egy test. (Muprhy) i/Bsárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (» 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (»210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újság- küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poéta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 130 éve, 1865. augusztus 13-án halt meg Semmelweis Ignác orvos, „az anyák megmentője”, a gyermekágyi láz legyőzője, a fertőtlenítés fontosságának felismerője, a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Szubakut csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt meg, abban a betegségben, amelynek kórlényegét felfedezte. • 85 éve, 1910-ben hunyt el Florence Nightingale angol ápolónő, a kórházi higiénia és a betegápolás úttörője. 1860-ban Londonban ő alapította az első ápolónőképző iskolát. HÉTFŐ: 20 éve, 1975. augusztus 14-én halt meg Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kos- suth-díjas szobrász, kiváló művész. Életnagyságúnál hatalmasabb szobroktól az apró porcelán figurákig munkáit lendület és elegancia jellemzi. KEDD: 165 éve, 1830. augusztus 15-én született Lebstiick Mária honvédtiszt. A bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött, annak leverése után Magyarországon harcolt a tiroli vadászok csapatában. Hősiességéért hadnaggyá, majd főhadnaggyá léptették elő. 1849-ben férjhez ment egy magyar tü- zérőmagyhoz. • 105 éve, 1890-ben született Hunyady Sándor író, újságíró, Bródy Sándor író és Hunyadi Margit színésznő fia. Kiváló novellaíró, a polgárság éles szemű ábrázolója. • 65 éve, 1930-ban született Földes Anna író, újságíró, kritikus, irodalomtörténész. SZERDA: 350 éve, 1645. augusztus 16-án született Jean de La Bruyère francia moralista író, a.rövid mondatos stílus” első művelője. • 50 éve, 1945-ben nevezte ki XII. Pius pápa Mindszenty József veszprémi püspököt esztergomi érsekké. CSÜTÖRTÖK: 100 éve, 1895. augusztus 17-én született Barta István vízilabdázó, a magyar válogatott vízilabda- csapat kapusa, amely olimpiai bajnokságot és háromszor Európa-bajnokságot nyert. • 65 éve, 1930-ban Szarajevóban halt meg - öngyilkos lett - a rimaszombati születésű Bolkay István zoológus. • 5 éve, 1990-ben hunyt el Abody Béla író, kritikus, műfordító, színigazgató. PÉNTEK: 260 éve, 1735. augusztus 18-án született Rózsahegyen Palttut Károly Ferenc történetíró, jezsuita szerzetes. • 245 éve, 1750-ben született Antonio Salieri olasz zeneszerző és zenepedagógus. • 230 éve, 1765-ben koronázták német-római császárrá II. Józsefet, aki - a magyar koronával nem koronáztatván meg magát - .kalapos király” maradt a magyar nemesség szemében. Emiatt egy köznemesi szemléletű alkotmánytervezet kétségbe vonja a Habsburgok örökösödési jogát Magyarországon. *170 éve, 1825-ben született Petőfi István, Petőfi Sándor öccse, akihez az István öcsémhez című verset írta. • 145 éve, 1850-ben halt meg Honoré de Balzac francia író, a 19. századi realista regény egyik legnagyobb mestere, akinek felbecsülhetetlen a hatása a modem regény fejlődésére. Az ő kezdeményezéséből s az általa mutatott úton fejlődött naggyá a társadalmi regény. Életműve egyetemes méretű színjáték, s egyszersmind ironikus körkép. • 100 éve, 1895-ben született Pártos Gusztáv színész, aki Fedák Sárival turnézott az USA-ban, majd Hollywoodban volt filmszínész. Hazatérése után színészparodista lett. • 40 éve, 1955-ben hunyt el Révész Géza zenepszichológus, hangfiziológus. SZOMBAT: 415 éve, 1580. augusztus 19-én halt meg Andrea Palladio, a későreneszánsz olasz építőmestere. • 215 éve, 1780-ban született Pierre Jean de Béranger francia költő. Népszerű dallamokra írt könnyed verseket - sanzonokat - szerelemről, borról, politikáról. • 105 éve, 1890-ben született Frank Frigyes Munkácsy-díjas festőművész. • 85 éve, 1910-ben halt meg a nagycsalomjai születésű Gáspár Imre újságíró, költő, műfordító. MUZSLAY TERÉZ, háztartásbeli (Csata) A cigányokról és a cigánykérdésről ember- emlékezet óta beszélnek, cikkeznek, általában negatív értelemben. Engem mégsem nyugtalanít. Talán azért, mert nem rosszak a személyes tapasztalataim velük. A falunkban él néhány roma család, ám a kapcsolataink rendezettek. Senki sem tehet arról, hogy minek születik. Köztük is, mint mindnyájunk közt, vannak rendes polgárok is, gazemberek is. TÜRY KATALIN JW főiskohisjelölt-i'4 A (üjfalu> jjrí- aB. fin a/ embere ij két a jellemük, iLű--------rdXXa viselkedésük, in telligenciájuk szerint ítélem meg. Aki a bőrszín, a nemzetiség, a vallás alapján kategorizál, az rasszista. Sajnos, van belőlük bőven. Nekem a romákkal semmi bajom. MOCSONOKY JÁNOS buszsofőr (Somorja) Nem, engem cseppet sem nyugtalanít a cigánykérdés. Jól megvagyok mindenkivel, legyen a bőre barna vagy fehér. Már 25 éve fuvarozom az utasokat, de egyszer sem kerültem konfliktusba a romákkal.Vannak köztük barátaim is. Volt egy cigány szomszédom, akiről sokan példát vehettek volna. Persze, ezzel nem akarom azt mondani, hogy nincs köztük sok csirkefogó, hanem csak azt, hogy hiba lenne valamennyiüket egy kalap alá venni. LIPKOVICS ANDREA benzinkutas (Bős) Engem még nem bántottak, nem csaptak nyugtalanít a felvetett problematika. Igaz, sokan szidják őket. Nemegy esetben biztosan joggal, ám ez nem jelenti azt, hogy nincsenek köztük rendes, becsületes emberek. Engem inkább a bőrfejűek fajgyűlölete nyugtalanít. Ezek a 15-16 éves gyerekek, akik mindent megkapnak az anyucitól és apucitól, kopaszra nyiratkoznak, bakancsot húznak és azt képzelik, hogy ők az igazság letéteményesei. SZALAY BALÁZS diák (Fél) Sokszor hallunk hasonló kijelentést: a cigány az csak cigány! Az ilyen általánosítás nem helyénvaló. Köztük is vannak tisztességes, be, ezért nem is becsületes emberek épp úgy, mint a magyarok és a szlovákok között. Ha valahol lopás vagy betörés történik, máris rájuk terelődik a gyanú. Igaz, erről maguk is tehetnek. Természetüknél, életvitelüknél fogva hajlamosak a bűnözésre. NAGY MÁRIA gyermekápolónő (Csákány) Maga a cigány- kérdés nem izgat, a faji gyűlölködés annál inkább. Szerencsére, nálunk a faluban és a környéken nincsenek, és remélem nem is lesznek hasonló megnyilvánulások. T. F. munkanélküli (Vecseklő) Engem nem nyugtalanít, engem érint a cigánykérdés, ugyanis roma származású vagyok. Azokat az embereket, akik okkal haragszanak a cigányokra, megértem. Azokat viszont nem, akik néhány roma bűnöző tettei alapján az egész etnikum felett pálcát törnek, és egy kalap alá veszik valamennyiüket. Le kell kopognom, a falumbéliek sem velem, sem a családommal nem éreztetik másságunkat. Lejegyezte és fotózta: (ordódy) BÖNGÉSZŐ Ma már nem annyira divatos intézmény a kávéház, de a múlt század végén, századunk elején egész társadalmi rétegek életformájának jelképe, szórakozóhelye, társasági életének színtere volt. Maga a kávéház szó azonban jóval régebbi, mint a fogalommá vált intézmény, amelyet jelöl, hiszen először - igaz, még „káféház” formában - a XVIII. század jeles alkotója, a Törökországi levelek írója vetette papírra. Azaz kicsoda? 1. Mikes Kelemen 2. Arany János 3. Jókai Mór Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 koronás jutalomban részesül. A nyertes nevét az Új Szó augusztus 16-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Kölcsey Ferenc. köszönet a szülőknek Legutóbb arról írtam, hogy ősszel széleskörű engedetlenségi mozgalom bontakozhat ki az alternatív oktatás bevezetése ellen. Hála Istennek, nem lesz rá szükség. A csehszlovákiai magyarság az anyanyelv szeretetéből, a magyar identitás megőrzéséért folyó küzdelemben kitűnőre vizsgázott: elutasította a kétnyelvű oktatást. Az előzetes szlovák felmérések szerint a magyarok több mint húsz százaléka igényelte az alternatív oktatást. A hivatalos statisztika azonban ezúttal is a vágyak diktálta adatoknak bizonyult. Még azt a 3-8 gyereket sem sikerült összehozni, amely már útjára indíthatta volna a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a nacionalisták által kiagyalt kétnyelvű oktatást. Minden elismerés a magyar szülőké, a magyar tájékoztató eszközöké, az újságíróké, a politikusoké és a szakszervezeté, amelyek a nagy reményekkel elindított mozgalmat egyelőre megakasztották. Egyelőre. A kormányzat nem mondott le az alternatív oktatásról és néhány óvodában be is vezetik, ami szerintem azért veszélyes dolog, mivel már az első ismeretek megszerzésében megzavarja a gyerekeket. Egyes szlovák szakemberek berzenkednek az ellen, hogy a magyar gyerekek a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanulják. De miért nem idegen nyelv a szlovák a magyaroknak? Hát a magyar nyelv a szlovákoknak talán nem az? Az állam talán második anyanyelvvé varázsolta, amelyből idővel igazi anyanyelv lesz? Igaz, idegen nyelvet legjobb már zsenge gyermekkorban tanulni, azonban nem úgy, hogy az megzavarja a gyerekek identitástudatát, hogy kételyei támadjanak: magyar, vagy szlovák-e? Ha ez bekövetkezik, az asszimilálás e rafinált módszere eléri a célját. A közép-európai régióban az anyanyelv megőrzéséért folyó harc komoly politikai küzdelemmé vált. Az ellenzéki szlovák sajtó szerint a kiélezett nemzetiségi vitákkal a kormány szeretné elterelni a figyelmet az ország gazdasági problémáiról, a privatizációról, a szociális gondokról. Ha az ember végigolvassa a szlovák lapok kommentárjait a magyar pártelnökök amerikai látogatásáról és a debreceni nyelvvédő találkozóról, az az érzése támad, hogy Magyarországgal és a magyar kisebbséggel szemben kezd kialakulni egy újabb szövetség (ilyen volt egykor a Kisan- tant). Igaz, hogy Meéiar romániai látogatása után észlelhető némi különbség a közép-európai szlovák és a balkáni román magyarellenes stratégiában. De ez csak a történelmileg kialakult különbség, a cél ugyanaz Ugyanis nem lehet összehasonlítani az egykori kommunista román és a szlovákiai nemzetiségi politikát sem. Az igaz, hogy mindkét országban jobb élettere volt a nemzetiségeknek, mint napjainkban, de az alternatív oktatás szülőkre bízott döntése mégis demokratikusabb, mint a nacionalista román iskolatörvény. Az alapszerződés megkötésében is progresszívebb Szlovákia. Azonban az a baj, hogy a Meciar-kor- mányban egyre nagyobb befolyása van a legszlo- vákabb szlovákoknak és a nemzetiségi politikában is egyre jobban a szélsőségek felé sodródik. Az alternatív oktatás pillanatnyi veresége felbőszítette a szlovák nacionalistákat, és minden bizonnyal újabb hatalmi eszközöket agyainak ki bevezetésükre. Sikere azonban a magyar szülőkön is múlik. Ma már egyre kevesebben hiszik el a naponta kínált mézesmadzagot: „az érvényesülés alapja a szlovák nyelv ismerete. ” A szlovák nyelv oktatását olyan korszerű alapokra kellene helyezni, mint Svájcban, Belgiumban, vagy Dél-Tirolban teszik a második nyelv elsajátításával, és akkor minden magyar gyerek megtanulna szlovákul anélkül, hogy feladja anyanyelvét. Ha majd a vezető funkciókba nem Meéiar- hű, nemzeti érzelmektől túlfűtött hazafiakat vesznek fel, hanem hozzáértő, demokratikus érzelmű szakembereket, akkor talán a szlovákul tudó magyaroknak is lesz esélyük. Addig azonban csak üres propaganda marad minden érvényesülésről hangoztatott ígéret. Mi nem harcolunk, hanem csupán védekezünk, és ez nem törvényellenes. Védelmezzük identitásunkat, anyanyelvűnket, ami nem hazaárulás. A haza és az állam, valamint annak kormánya két különböző dolog. Számunkra a haza- szeretet elsősorban ragaszkodásunk a szülőföldhöz, történelmünk, hagyományaink szeretete és identitásunk védelme. Ez pedig nem irredentizmus. Az, hogy nem szeretjük a nacionalistákat, egy cseppet sem nagyobb utálat attól, ahogy a szlovák ellenzék fogadja a kormány számos intézkedését, hatalmi pozícióból hozott döntését. Az alternatív oktatás bevezetésének elutasítása jelentős siker, ami még egészségesebbé teszi a szlovákiai magyarságot. Köszönet a szülőknek! Szűcs Béla
