Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-30 / 31. szám
MIVEL KERESTÉK KENYERÜKET A SZTÁROK? Sharon Stone - hot dogot árult Sean Connery - sírásással Geena Davies - élő kirakatbábuként Erről Flynn - rendőr volt Clark Gabié - telefonokat javított Rock Hudson - levelet kézbesített Glenda Jackson - áruházi eladó volt Júlia Roberts - fagvizóban segédkezett Sylvester Stallone - oroszlánketrecet takarított Rutger Hauter - villanyszerelőként jeleskedett Michelle Pfeiffer - pénztárban ült Kirk Douglas - parkolót őrzött Gregory Peck - teherautót vezetett Paul Hogan - hidakat mosott- festett Khomeini csúnyább! Meryl Streepet imádják az amerikaiak, pedig nem kimondottan kasszasikert hozó filmekben játszik! De tudják róla, hogy rendkívül komolyan, lelkiismeretesen készül a szerepeire. Ha nem amerikai nőt játszik, legalább megpróbálja elsajátítani az idegen akcentust. Amikor Zofia Zawistowska szerepére készült, lengyelül is tanult. Humorérzéke kiváló - önmagát is ki meri gúnyolni. Azt mondogatja: csak Khomeini ajatollah volt csúnyább, mint ő. Még sincs kisebbrendűségi érzése, nem szabatta át az arcát, nem tömette ki a kebleit. A csúnya, ráadásul szegény leányzók mégsem tarthatják példaképüknek, mert Meryl jómódú családból származik, előkelő nevelést kapott. Magánéletében nincsenek titkok. Nehezen vészelte át rákban elhunyt szerelme halálát, az utolsó pillanatig mellette volt, mégse kezdett inni, nem nyúlt kábítószer után. A munka segítette át a nehéz időszakon. Akkor játszotta el Oscar-díjas szerepét, a Kramer kontra Kramerban. Utána férjhez ment Don Gummon szobrászhoz, és szült négy gyereket. Ha éppen nem forgat, majdnem úgy él, mint más háziasszony. Reggelit készít, főz, inget vasal. Az oldal anyagát írta és szerkesztette: Kopasz-Kiedrowska Csilla A toronyház súlya 80 ezer tonna Az idei húsvét szomorú emléke lesz a lengyelek, különösen a gdanski Wojsko Polskiego utca 39-es számú ház lakói számára. A toronyház 23 évig állt (és élt), és utólag kiderült: ha nem építették volna meg olyan tisztességesen, mint ahogyan megépítették, nem 22 ember leli a halálát a romok alatt, hanem sokkal több. A Lengyel hadsereg utca 39-es házának már csak a helye van meg. A szemközti ház egyik lakója így emlékezett a robbantásra: azt hitte, kitört a háború; az ő házuk ablakai is betörtek. Stefan Gomowski a második emeleten lakott feleségével és a fiaival - az idősebbik szerencsére nem ment haza húsvétra. A robbanás az első három szintet szinte a földbe süllyesztette. A második emelet hét lakása elpusztult, a lakókkal együtt. Csak két család menekült meg - az egyik Go- mowskiék. És a tizenöt éves Justyn- ka. Az ő szüleit és az unokatestvérét a szeméttelepen találták meg - a kihordott romok között... Stefan Gomowski - a gdanski Műszaki Egyetem tudományos dolgozója mesélte el a történteket: Hajnalban felébredt, kiment a toalettre, majd visszafeküdt, és elszundított. A felesége sikoltása ébresztette fel. Kinyitotta a szemét és megpillantotta - a mennyezetet. Húsz centiméterre a feje fölött. Mindketten kiabálni kezdtek a fiuknak, aki a másik szobában aludt. Valahogy kimásztak az ablakon, és meghallották, hogy Adam, a fiuk is él, de a mennyezethez nyomódott. Csak másfél órával később mentették ki, ezt követően egy óra múltán azon a helyen tűz ütött ki. Minden elégett. Adam kórházba került, de meggyógyult. Utólag annyit állapítottak meg, hogy a gázrobbanást szándékosan idézték elő. A túlélők az egyik nyugdíjas lakót, Jerzy S.-t gyanúsítják. Sok bosszúságot okozott a házban élőknek, hat éve nem fizetett lakbért, s minduntalan azzal fenyegetőzött, hogy bombát szerez az oroszoktól és a levegőbe repíti a házat. (Ő is elpusztult.) Terve sikerült. A hatalmas robbanás egy méter magasan megemelte a toronyházat. Az áldozatok száma 150. „Iszonyatos látvány volt - mondta a mentőosztag főnöke. - Az áldozatokat többnyire az ágyban találtuk, olyanok voltak, mintha úthenger ment volna rajtuk végig-” A házban többször tűz ütött ki. Egyetlen megoldás mutatkozott: levegőbe röpíteni - és eltakarítani. 80 ezer tonna romot vittek ki a szeméttelepre. A mentők az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy túlélőket találnak. Találtak is: egy macskát, két hörcsögöt és egy patkányt. A régi ház helyén új épült. Aki túlélte a robbanást - kevés kivétellel - szeretne visszamenni. A házban többször is tűz ütött ki Egy órával a robbanás után Az egyetlen megoldás: az élet- veszélyes házat felrobbantották. A liftakna ellenállt. Az otthontalanokat a Pedagógus Szállóban helyezték el. Stefan Gomowski és a felesége. A merikában a napilapok több mint 60 millió összpéldány- számban jelennek meg. A legnagyobb a The Wall Street Journal csak az USA-ban 1,8 millió példányban fogy el. A népszerűségi listán a második az US Today (1,5 millió), a harmadik a The Los Angeles Times (1,1 millió). Az amerikaiak szeretnek olvasni. Nemcsak könyveket és napilapokat, hanem színes folyóiratokat is. A könyvesboltokban, a nagy élelmiszer-áruházakban, a kis boltokban, a trafikokban, a Az amerikaiak szeretnek olvasni vasút- és buszállomásokon a legkülönfélébb sajtótermékek tornyosulnak. Amerikában mindenütt hozzáférhető a nyomtatott szó. A 4 milliós hetilap, a Newsweek a száz legjobban fogyó sajtótermék közül csak a 18. helyen áll. Az újságvásárlás legegyszerűbb módja az automata. Az ember bedob néhány érmét (ha The New York Times-t akar, 30 centet, a vasárnapi kiadásért 1,25 dollárt) és veszi a lapot. Az újságautomaták rendkívül népszerűek és mindenhol megtalálhatók: utcasarkokon, éttermekben, boltok előtt. És mindig működnek! A kioszkok reggeltől estig nyitva tartanak, némelyek késő éjszakáig, és vannak non stop kioszkok - itt vasárnap és ünnepnap is kapható újság. De a sajtótermék elő is fizethető (nem kerül sokba), s akkor már a reggelinél lapozhat az ember. Vasárnaponként a Times két kilót nyom, de már szombat este is megvásárolható, mert két kiadása \fcn, és az első késő este már a kioszkokba kerül. 9-Cázassági évfordulóké Az első házassági évforduló - papírlakodalom a második - szalmalakodalom a harmadik - cukorlakodalom a negyedik - bőrlakodalom az ötödik - falakodalom a hetedik - gyapjúlakodalom a tizedik - ónlakodalom a tizenkettedik - selyemlakodalom a tizenötödik - kristálylakodalom a huszadik - porcelánlakodalom a huszonötödik - ezüstlakodalom a harmincadik - gyöngyházlakodalom a harmincötödik - korall-lakoda- lom a negyvenedik - rubinlakodalom az ötvenedik - aranylakodalom az ötvenötödik - gyémántlakodalom a hatvanadik - briliánslakodalom a hatvanötödik - vaslakodalom a hetvenedik - bronzlakodalom a nyolcvanadik - kőlakodalom A legújabb sikk a műgyűjtésben - az éjjeliedény. Főleg Angliában található néhány igazán sokat érő kollekció. A tehetős amerikaiak minden pénzt megadnak egy-egy cicomás biliért, nagy becsben tartják, a lakásban díszhelyre kerül. Leggyakrabban a szalonba, hogy a vendégek is élvezhessék. Ha ilyen műtárgy áll az asztal közepén, biztosan nem áll a társalgás. Van téma. Hol vették ezt a gyönyörűséget? Mennyibe került? Melyik századból való? Az éjjeliedény nemcsak társasági téma - az előkelő házakban, puccos fogadásokon ebben tálalják fel a puncsot vagy a grogot. Ezt az edényt a dél-olaszországi ókori város, Sybaris lakói tálalták fel - a pompában és semmittevésben elpuhult szibariták. A legenda Xantip- péről is ismer ezzel kapcsolatos történetet. Egyszer idegességében nemcsak a mérgét zúdította szegény férjére, Szókratészre, hanem az ominózus (tele) edényt is. A bili - felfedezésével egyidejűleg - ajándékká avanzsált. Akkoriban elegáns gesztusnak számított, ha az imádott lénynek díszes edénykét ajándékozott lovagja. A szóban forgó tárgy történelmi eseményeket is megörökített - ilyenkor koronás fők portréját, uralkodásuk dátumát pingálták a falára. Politikai fegyverként is használták - ebben az esetben a gyűlölt ellenfél arcképe az edény aljára került. Marié Antoinette egyik edénye a Newby Hall palota több száz darabból álló gyűjteményének ékessége. 1870-ben készült, a királyné (25 éves volt akkor) monogramja díszíti. Az utazóbili is remekmű - óvták is kellőképpen, fekete-arany kínai lakk dobozban szállították. A köznép nem porcelán- vagy ezüstedénybe végezte dolgát. Közönséges agyagedényt jelölt ki erre a célra. Az ónkupák és óntálak korában a jómódú polgárok ónedénybe könnyítettek magukon. A tizennyolcadik (sőt még a tizenkilencedik században is) reggelente egyszerűen az utcára öntötték az edények tartalmát. (Az ablakok alatt reggelente nem volt tanácsos járni!) Amikor a király megtiltotta, hogy Madridban az utcára öntsék a bilit, és elrendelte, hogy minden házban létesítsenek illemhelyet, majdnem forradalom tört ki. A polgárok személyi szabadságuk korlátozását látták benne, s az orvosok attól féltek, Madridban járvány üti fel a fejét, mivel úgy vélték, a bilik tartalma tisztítja a levegőt. A spanyolok mégis megépítették az illemhelyet (ha már parancsba adták), de közvetlenül a konyha szomszédságában, hogy legalább az ételt megvédjék a romlástól. A gyűjtők körében a csónak formájú bourdalone a legkeresettebb. A nevét állítólag a XIV. Lajos udvarában élő jezsuita Pierre Luis Bourdalone-tól kapta, aki órákon át szónokolt, de nem tűrte, hogy bárki is kimenjen közben. Az elkeseredett hölgyek ügyesen elrejtették a krinolinjuk alatt a bourdalone-t. A legtöbb példány a tizenkilencedik századból maradt az utókorra. Azok a legkeresettebbek, amelyek alján elmés szöveg olvasható, például az, hogy „Ó, mit látok!” A gyűjtők azokat a darabokat is kedvelik, amelyek alján kígyó vagy béka lapul. Ezek voltak a vendégbilik, s aki gyanútlanul rácsücsült, felsikoltott ijedtében, vagy mélységesen el- szégyellte magát, mert a béka (üreges teste) félreérthetetlen hangokat hallatott... előkelő házakban az ebédlőkben a függönyök mögötti mélyedésekben biliket helyeztek el. Étkezés után a hölgyek másik szobába vonultak kávézni, az uraknak pedig felszolgálták a szivart és a konyakot meg a bort. Az illemhely rendszerint a palota félreeső szárnyában volt, hogy az urak ne kényszerüljenek állandó kijárkálásra az elfogyasztott bortól - csak bebújtak a függöny mögé... ELEGY-BELEGY 1995. július 30. 1/BSSmBP
