Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-07-16 / 29. szám

A virágokat olykor karcsú, darazsakat utánzó 1,5-2 cm-es ún. virágcincé- rek ÍS látogatják (P. R. felvétele)

—

A PULYKÁK VAKBÉLÉS MÁJGYULLADÁSA

Ezt a betegséget (tudományos nevén Typhlohepatitis enzootica) véglények, egysejtű paraziták okozzák. Megbete- gítik az egyik vagy mindkét vakbelet, s elhalásos gyulladást okoznak a májban. Okozója a Csillósok közé tartozó Histomonas meleagridis. Érdekessége a megbetegedésnek, hogy mindig egy másik parazitához kötődik, mely a He- terakis gallinarum nevű féreg. (Ez ún. verminotropizmust okoz.) Ennek a belében találhatók ugyanis az említett véglények. Gyakorlatilag mindkét élősködővel már a 2-3 hetes pulykapi- pék is fertőződhetnek.

A betegség lappangási ideje 7-30 nap. Első jele, hogy a szárnyasok összebújnak, keresik a „meleget”, mivel testhőmérsékletük erősen 38-39 C- fokra csökken. Két-három nap múlva jellegzetes, sárgászöldes vagy kávébarna színűvé válik az ürülékük. A nagy vízveszteség hatására megjelennek az első vérkeringési zavarok (a bőr kékül, a test alsó tájain feketedik; a felső régiókban viszont elfehéredik, így történik ez a szívtől távolabb eső helyeken is). Az idősebb példányoknál a hasmenés helyett bélsárpangás léphet fel. (Az állat nem tud üríteni.) Tulajdonképpen ezek a tünetek okozzák a halált.

A végső diagnózist - a paraziták kimutatását követően - a szakember mondhatja ki. Kórbonctanilag a betegségre jellemzőek az elhalásos gócok a vakbelekben és a májban (gyakran fekélyek is tapasztalhatók). A kór ritkán más betegséggel is - pl. trichomo- niázissal, coccidiózissal, különféle bakteriális vagy gombás eredetűvel - összetéveszthető.

Ebben az esetben is legfontosabb a megelőzés. A Histamonas meleagridis (HM) ellen Ronidazolt, a Heterakis gallinarum (HG) nevű féreg ellen különböző antiparazitikumokat használunk, ilyenek az Aldifal, Fenbion, Hel- mirazin. Mivel ez a betegség a leggyakoribbak közé tartozik, végezzünk rendszeres megelőző kezelést. Az említett gyógyszerek nem összeférhetetlenek, így párhuzamosan is alkalmazhatók. A használati utasítás minden készítménynél mellékelve van. Minden esetben fertőtlenítsünk is, hogy re- infekcióra (ismételt vagy vissza- fertőzésre) ne kerülhessen sor.

vajdr.

A TYÚKOK NYÁRI SELEJTEZÉSE

A tojótyúkokat nemcsak ősszel, de egész évben selejtezni kell. Ezért figyeljük meg azokat a tyúkokat, melyek ritkán tojnak vagy rossz szokással bírnak. Ilyen rossz szokás pl. a rejtett helyre való tojásrakás. (Ezt a gazda maga is elősegítheti azzal, hogy hagyja a tyúkokat fészerbe, csűrbe letojni; nem biztosít számukra elegendő fészket vagy nem takarítja a tyúkólat, így az tetvekkel fertőzött.) Rossz szokás a tojások felfalása is. Ezt az is kiválthatja, hogy olyan tojást adunk nekik, melyben még be nem száradt fehérje is van.

A lerakott tojások számát nagymértékben befolyásolják a tyúkok örökletes tulajdonságai, a környezet és a takarmányozás is. Jó tojástermelése csak az egészséges tyúkoknak lehet. Biztosítsunk számukra ezért megfelelő környezetet, s a beteg állatokat selejtezzük ki. Ezzel is elejét vehetjük a nem gazdaságos tojástermelésnek.

Minél több tojást rak egy tyúk, annál „szűkebb” összetételű tápanyagot igényel. Ezt számarányban - emészthető fehérje: keményítőérték (szénhidrátok, gli- cidek) - adjuk meg. Ha évente egy tyúk 180-200 darabot tojik, akkor az említett arány 1 a 3-hoz, ha 200 darabnál többet tojik, akkor 1 a 2,5-höz legyen. Vannak (voltak) különböző tápanyagkeverékek, melyek ezt a takarmányozási problémát megoldják (megoldották)...

Ha nem tudunk speciális keverékhez jutni, úgy mi is készíthetünk keveréket.

Ennek összetétele 1 kg-ra számítva: 10 dkg búzadara, 35 dkg kukoricadara (vagy 5 dkg szója), 10 dkg borsódara, 5 dkg lu- cemaliszt, 10 dkg hús vagy halliszt (esetleg vágóhídi vér megfőzve), 1 liter író, 10 dkg apróra vágott zöldlucema, 2-3 dkg takarmányméz, 1 dkg foszfor, 2 dkg konyhasó, 1 dkg apró kavics vagy gvitt. Nagyon jó hatással van a tyúkokra, ha naponta 2-3 gramm sörélesztőt is kapnak. Friss víz is mindig álljon rendelkezésükre.

A tojástermelést a kottás csökkenti. Minél több a kotlós, annál kevesebb a tojás. A kotlás leggyakrabban a vajan- dottnál, ritkábban a rodejlend fajtánál lép fel. A hibridek csak elvétve kotlának. A kotlósok állandóan a fészekben ülnek és elfoglalják a helyet a tojó elől. Melegítik a már letojt tojásokat, s így azok elértéktelenednek. A kotló tyúkokat legjobb már a kotlás kezdetekor elkülöníteni, rekeszekbe zárni, s így fészekre ülésüket eleve meggátolni.

A kotlási idő lerövidítésére használjunk lengő ketreceket. A lécekből, drótból készített ketreceket függesszük fel valamilyen ágra vagy állványra, olyan helyen, ahol minden oldalról jó légáramlás éri. A kotlós legkisebb mozdulatára is himbálózni kezd a ketrec, s így az állat nem tud nyugodtan ülni. A lehűlés következtében, s a nyugalom hiányában a kotlási láz gyakran 3-5 nap alatt megszűnik, s további néhány napon belül megindul a tojástermelés.

Molnár Ferenc

HOGYAN FOGYASSZUK A BORT?

Sokan csak egyszerűen megisszák, de nem élvezik ezt a nemes italt. Vannak olyan termelők is, akik a kemény munkával megtermelt italt nem megfelelően „tálalják”.

A szép, csillogó, tiszta bor színtelen, átlátszó üvegben mutat a legjobban. A csillogó nedűhöz vékony falú, sima, színtelen poharakat adjunk. Ha azonban a bor még homályos vagy enyhén zavaros, akkor jobb, ha zöld üvegbe töltjük és kevésbé áttetsző, mintázott poharakat adunk hozzá.

Túl nagy borospoharakat ne használjunk, de túl kicsiket sem. A kehely formájúakat részesítsük előnyben. Ezek űrtartalma ne haladja meg az 1-1,5 decilitert. Nem törvényszerű, hogy a poharakat tele kell tölteni, elegendő, ha 2/3—3/4 részben töltjük meg.

Borivás közben gondoljunk rá, hogy a bor nem egyszerűen alkohol és víz keveréke, hanem finom illatú és sokféle zamatú italt, amely fáradsá- • gos munka eredménye.

Az illat- és zamatanyagok azonban csak bizonyos hőmérsékleten érvényesülnek teljes mértékben, ezért figyeljünk oda a tárolási hőmérsékletre. A pezsgő- és habzóbor 6-8, a fehérbor 10-12, az ürmös és a csemegebor 12-14, a vörösbor pedig 14-16 C-fokon tárolandó.

Az el nem fogyasztott bort soha ne hagyjuk dugózatlanul vagy darabban, mert előnytelenül megváltozik az íze, ún. darabízű lesz. A kulturált borfogyasztás alapvető jellemzője, hogy rendszerint csak étkezéshez fogyasztunk bort. Ilyenkor egyrészt jobban ízlik, másrészt fogyasztása is jóval egészségesebb. Az üres gyomorba kerülő bor azonnal felszívódik és a „fejbe száll”.

Ha nem a gyors berúgás, „betintázás” a célunk, s ráadásul többféle bőrtípus között választhatunk, akkor a borfogyasztást hangoljuk össze az étkezéssel.

Az étkezés előtt elfogyasztott kevéske édes-kesernyés vermut nagyon jó étvágycsináló. A különböző sajtokhoz, főzelékekhez száraz borok illenek. A sültekhez vagy zsírosabb ételekhez a savanykás vörösborok valók.

A szóda- vagy ásványvízzel kevert borok lényegesen veszítenek értékükből, de üdítőbbek.

A téli hideg napokon átfázott ember legjobb „gyógyszere” a forralt bor. Igaz, ez most nem aktuális, de azért receptjét is megadjuk, hogy teljes legyen a kép: 1 liter borhoz adjunk 10-15 dkg cukrot, kevés fahéjat, 10 szem szegfűszeget és az egészet melegítsük fel 70-80 C-fokra, aztán a tűzről levéve pihentessük, hogy a fűszerek anyagai kioldódjanak. Soha ne hagyjuk felforrni a bort, mert a benne levő alkohol elillanhat! Várjuk meg, míg a bor 50 C-fokra hűl, s azután fogyasztjuk. Ízlés szerint keverhetünk bele citromhéjat, pirospaprikát, borsot vagy cukor helyett mézet.

A kimerült, átfázott ember gyors felmelegítésére szolgál a borleves is. Többféleképpen készíthető, de mindig csak 80 C-fokig szabad felmelegíteni (az alkohol megőrzése végett). Egy liter borba keverjünk el 15-20 dkg cukrot és kevés citromlevet. Végül adjunk hozzá 6 db tojást, s kis lángon folyamatosan melegítsük, kevergetjük, amíg habos nem lesz. A kevergetést a tűzről való levétel után is folytassuk, majd hagyjuk állni; csak akkor fogyasszuk, ha már 50 C-fokra lehűlt.

Aki e két receptet már a tél beállta előtt ki szeretné próbálni, annak jó ürügyül szolgálhat egy hirtelen lehűléssel együtt fellépő nyári zivatar, jégverés, amit künn, a szőlőben dolgozva ért meg.

Jakab András

Zöldbab

ÍGY KÉSZÍTSÜNK FÚGEBORT

Ha tovább áll, finomabb lesz!

A jól érett, leveses fügéből igen finom, nagy alkoholtartalmú bor készíthető. S mivel az utóbbi időben tájainkon a füge eléggé szép termést adott, bizonyára többeket érdekel a jó fügebor készítésének titka.

Vágjunk darabokra fél kiló gyümölcsöt, adjunk hozzá fél dkg borélesztőt és fél dkg borkövet - kevés vízben feloldva. öntsünk hozzá fél kg cukorból és 1,5 liter vízből készült, lehűtött szirupot. Keverjük össze és hagyjuk állni hat hétig. Fejtés után filtráló(szűrő)- papíron többször szűrjük át, töltsük de- mizsonba és tegyük száraz, hűvös helyre. A fügeágyra még kétszer tölthetünk, hathetes érlelésekkel 1,5 liter vízből és 1/2 kg cukorból készült szirupot. A három fejtésből nyert bort együtt hagyjuk hűvös helyen érni. Minél tovább áll, annál finomabb lesz. K. Sz.

^ Olvasói levél

Ez csalás, ez ámítás I

Olvasói hozzászólás „A hiszékenység vámszedői” című, a Vasárnap április 16-i számában megjelent levélhez.

Biztosíthatom Koday Bertát, hogy nincs olyan ember az országban. akinek az Euro Direkt Servicétől (P. O. Box 82, 830 00 Bratisla- va 3) vásárolt „csodaepre” termett és kúszott is. Párkány környékén is sokan pórul jártunk a drága áruval. Sajnos az emberek belefáradtak, belefásultak a szomorú helyzetbe, hogy igazukat úgysem tudják kiharcolni. Az ilyen helyzeteket - általában közömbösségünket - használják ki a csalók. Vannak, akik „csak” becsapják, kihasználják embertársaikat, de olyanok is, akik, ha útjukba merészkedik tévedni valaki. akár le is puffantják őket. Elkeserítő, de az ilyenek száma egyre gyarapodik, mert büntetlenül folytathatják kisded játékaikat, úgy, mint az Euro Direct Service kft. is, amely még ma is küldözgeti jobb- ra-balra ajánlatait, s így, csak az eperrel (!) nehéz százezreket csal ki az emberek zsebéből.

Baka István, Párkány Szerkesztőségünk az olvasói leveleket, véleményeket némi stilisztikai beavatkozás, javítás után általában rövidített formában közli anélkül, hogy annak mondandója csorbulást szenvedne. A Házunk tája rovatban közölt véleményeknek nem áll módunkban utánajárni, így ezek olvasói állásfoglalást, nézőpontot tükröznek. A szerk.

Mitől kicsi?

Időnként fáinkon apró, világospiros, felemás cseresznyepárok jelennek meg. Valószínűleg így volt, lesz ez az idén is, hiszen a hideghatás miatt partheno- karp (megtermékenyülés nélkül) gyümölcsök fejlődtek, fejlődnek.

Virágzáskori hűvös, változékony időben, különösen a cseresznyénél, gyakran kötődnek parthenokarp gyümölcsök. Ezek csak a normális méret felére fejlődnek, felemásak, ízetlenek, hamarabb szineződnek. A félbevágott cseresznyében a maghéj puha és töpörödött, életképtelen benne a mag. Általában a második-harmadik tisztuló hullásra lehullanak és szüretkor már nem láthatjuk őket.

Fajtatulajdonság is lehet, hogy nem hullik le a hibás gyümölcs. (Ez pl. a Márki korai fajtára volt jellemző.) Előfordult, mint például a Fekete zamatos esetében, hogy túl sok ilyen gyümölcs fejlődött, s így vissza kellett vonni a minősítést.

A mai, államilag minősített fajtáknál csak a kedvezőtlen időjárás okolható az apró cseresznye megjelenéséért. k. sz.

Közepes fényigényű, melegkedvelő. Csírázáskor és terméskötéskor igen sok vizet kíván, egyébként közepes igényű. Tápanyagigényes, a műtrágyázáson túl a szervestrágyázást is meghálálja.

Fajtatípusok szerint bokor- és indás, zöld- és sárgahüvelyű bab lehet. A konzerv- és hűtőipar jobban szereti a 8-9x120-140 mm-es, kerek keresztmetszetű fajtákat, a hazai fogyasztáshoz a lapos sárgahüvelyűt. Újabban terjednek a ceruzababok: a kifejtő-, salátababok, főleg karósbabok, az óriás salátabab (Phaseolus coccineus).

Étkezési szárazbab a fehér (gyöngy- és nagyobb szeműek) és a tarka fajták.

Kötött talajon ne termesszünk babot. A közömbös vagy kissé savanyú, homokos, a vályog- vagy barna homoktalajt szereti.

Előveteményei kapások, gabonafélék, paprika, paradicsom, kabako- sok lehetnek. Talajelőkészítése szán- tóföldön őszi mélyszántásból, tavaszi fogasolásból, simítózásból áll, ezután vegyszeres gyomirtással termesszük. Másodvetés előtt tárcsázzunk, hengerezzünk. A vetés mélysége 3-5 cm; ideje főterményként április 20-tól május 15-ig, másodvetésként június végétől július végéig tart. Sor- és tőtávolsága a művelés módjától függ, legelterjedtebb 40-45 x 5 cm.

Csírázáskor lehetőleg öntözzük; terméskötéskor egyszeri, 30 mm vizet adjunk. Házikertben jó a barázdás, árasztásos öntözés is. Sorközművelő kultivátorral gyomtala- nítsunk, kapáljunk.

Betakarítása a feldolgozóipar számára 10-12 % szárazanyagtartalmú állapotban megfelelő, ez általában a virágzást követő 20, (+, - 2-3) nap. Friss fogyasztásra a hüvelyminőség a fontos, az étkezési szárazbabnál a biológiai érettség. Nagytáblás termesztésnél célgépekkel (FZB, FMC) takarítható be. A szárazbab-betakarítás is gépesíthető (kétmenetes, rendvágással, felszedéssel, csépléssel). A házikertben kézzel folyamatosan szedhető. A várható termés hektáronként 7-10 t zöld- és 1,5-2 t szárazbab. A gépi szedésre alapozott művelési módnál legalább 100-120 ha területtel kell számolni. Az utóbbi években jövedelmező volt a ceruzabab konzervipari feldolgozásra. K. Sz.

Szerkeszti: Pomichal Richard

HÁZUNK TÁJA 1995. július 16.