Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-12-31 / 53. szám
K ártyavctéssel foglalkozó embertől nyilván nem éppen a legilledelme- sebb és helyénvaló megkérdezni: vajon a Tárót alkalmas eszköze, módszere-e a jövő felfedezésének...! - Nos, jómagam enyhén szólva is szkeptikus vagyok ezzel szemben - jelenti ki pillanatnyi habozás nélkül Vurm mester, a Tárót európai hírű és színvonalú szakembere, kutatója, „A kártya titkai” című enciklopédia szerzője. - Mindez, persze, nem a kártyajárás kérdése - teszi hozzá szenvtclenül. - Van, aki jó lapot kap, és veszít, viszont „rossz” lappal is lehet nyerni... Akár az életben, ahol az a lényeg, hogyan játszunk. Kétségtelen, hogy a leosztott lap is számít... *** A jövendőmondás egyidős az emberiséggel... Karinthy Frigyes Együgyű lexikonában még hozzátenné: ...már a régi görögök is ismerték. A felvetett téma vonzana még néhány eklatáns közhelyet, tény viszont, hogy a jövendőmondást a legkorszerűbb tudományos apparátussal felvértezett jövőkutatás sem rendítette meg alapjaiban. Nem, mert az ezo- terika, általában az okkult, ha úgy tetszik rejtett, titkos, csak a beavatottaknak hozzáférhető „tudományok” a természetfölötti ködökből törvényszerűen visszatérnek az emberhez, leereszkednek a lélek legmélyebb, legrejtettebb ösvényeire, s ott, azon a ponton, ahol elfogy a szó, az archetípusok ősi szimbólumainak a nyelvén szólalnak meg. Ősképeit, jelképrendszerét tekintve a Tárót pontos definíciója megfeneklik a jelentéstan „zátonyán”. Pedig Cári Gustav Jung, a kollektív tudattalan fölfedezője szerint az egész pofonegyszerű: „...az archetípus semmi más, mint egy olyan kifejezés, amely már az antik világban előfordult, s a platóni értelemben vett idea szinonimája. ” Más kérdés persze az, hogy folytassuk a mélylélektan megteremtőjének gondolatsorát, ha „az idea égi, vagyis metafizikai létét a hit és a babona ellenőrizhetetlen területére söprik át. ” Kétségtelen, hogy a Tarot-t gyakran ide „söprik”... Magyar kártyából bő gyermekáldást, gazdagságot jövendölő cigányasszony képe társul hozzá, aki ugyancsak rontással fenyegeti mindazokat, akik nem tartanak igényt szolgáltatására. Ám a kártyavetésből viszonylag könnyű megélhetést teremtő, szenzibilitását fennen hirdető „profi” felkészültsége gyakran szintén sok kívánnivalót hagy maga után - bár a vak tyúk is talál szemet... A Tárót körüli titkok és rejtélyek mélységét, de egyúttal vonzerejét is tovább növeli ismeretlen eredete. Egyesek tudni vélik, hogy használták már a babiloniak, nyomai föllelhetők az ókori Egyiptomban, egy része, a Kis Arkána föltehetően az iszlám országokból került Európába POLÁK IMRE még a keresztes háborúk idején. Hasonló funkciójú és szimbolikát tartalmazó kártyalapok nyomára bukkantak Indiában, Kínában, nagyon valószínű, hogy titkos vallási szertartások, misztériumok kelléke lehetett az ókorban. Nos, Elbert Benjámin Tarot-mester és néhány követője számára innen már csak egy ugrás Atlantisz. Annak ellenére, hogy divatos, sőt számos eleddig megfejthetetlen rejtély esetében tudományos köntöst kölcsönöz az atlantiszi eredeztetés, az empirikus beállítottságú kutatók elzárkóznak előle. Bár már Platón is említést tett egy csodálatos szigetről Herkules oszlopain (Gibraltári-szoros), tehát az akkor ismert világon túl, amelyet elnyelt a tenger, ám bizonyíték híján mindez csak gyönyörű ábránd egy rendkívül fejlett civilizációról. (Vagy talán titkos vágyainkkal feltörő jövőkép?) Aligha férhet hozzá kétség, hogy a Tárót művelődéstörténeti tény, szimbólumrendszere költőket (Petrarca), festőművészeket (Salvador Dali) ihletett meg, sőt Cári. W. Röhrig már megalkotta a XXI. század Tarot-ját is. Felvetődhet azonban egy egészen konkrét, hétköznapi kérdés: vajon itt és ma mit jelenthet számunkra a Tárót? Tapasztalatból tudjuk, hogy minden szisztéma „működhet”, amely érthető információt tartalmaz, rendszert teremtünk belőle, és érzékenyen nyúlunk hozzá. A Tárót jelképrendszerével utat építhetünk önmagunk felé, archetípusainak ablakai kívülről befelé nyílnak, egészen mélyre, az alapos önismeretig. Kínai közmondás szerint „egy kép felér ezer szóval”, a Nagy Arkána (ar- canum = titok) lapjai, a Mágus, Papnő, Uralkodónő, Uralkodó, Főpap, Szeretők, Diadalszekér, Erő, Remete, Szerencsekerék, Igazságszolgáltatás, Akasztott ember, Halál, Kiegyenlítődés, Ördög, Bábel tornya, Csillag, Hold, Nap, Végítélet, Világ és Bolond ősképére évezredek, korok, egykor volt birodalmak, kultúrák információinak a rétegei rakódtak, és rakódik rá korunk hozadéka is (ha van). A Kis Arkána „nagyobb”, hiszen 56 lapot számlál a Nagy Arkána 22 lapjával szemben, viszont kisebb titkokat rejt, a nagy, mindent átfogó kérdéseket bontja le. A Tarot titkai csak addig titkok, amíg a helyes válaszokat nem találjuk meg önmagunkban. Ehhez azonban feltétlenül szükséges megtalálnunk énünk Árnyékát is. A már idézett C. G. Jung szerint az Árnyék alakja perszonifikál mindent, amit nem óhajtunk elismerni, s így aztán az, akarjuk, nem akarjuk, visszatolakodik tudatunk felső rétegeibe, egyre élesebben helyezi előtérbe negatív előjelű jellemvonásainkat. Ha nem fogadjuk el Árnyékunkat - így Jung -, nem fejlődhet ki teljesen a személyiségünk, nem bontakozhatnak ki alkotó képességeink. A Tarot 22 tromfja (a Nagy Arkána lapjai) közül a Hold, az Ördög és a Bolond képviseli (részben) az árnyékot. Hiszen a Hold fénye hamis, az Ördög ereje sötét, a Bolond, ha szembefordul velünk, homályt keltő erővé válik. A Ta- rot-nak nincs csak jó, illetve csak rossz lapja. Itt kerül előtérbe szimbólumainak igaz volta, amelyek valóban ellentétpárokat tartalmaznak. A Ta- rot-val foglalkozó ember szabad választást kap, a kirakás sémái (kereszt, életfa, mágikus kör, Salamon pecsétje) inspirációt szolgáltatnak a viszonylagosság, a kölcsönös vonatkozások fölle- lésére. Képzettársításaink természetesen függenek pillanatnyi hangulatunktól, közérzetünktől, legkülönbözőbb külső körülmények befolyásolhatják. Így aztán a kirakott és megfejtett Tarot nem örök érvényű, megváltoztathatatlan törvény, hanem folyamatos kommunikáció önmagámmal. Ha kérdezni szeretnék valamit (a Tarot-tól), helyesen kell megfogalmaznom a kérdést. Aki képes helyesen megfogalmazni az életével összefüggő kisebb-nagyobb kérdéseket, tehát alapos önismeretre épít, az képes megfogalmazni a helyes választ is. A Nagy Arkánában a 21. lap, a Világ testesíti meg az ember, a természet és a kozmosz egységét. A tantrikus jógában például ezt mandata (sematikus világábrázolás) fejezi ki, amely a kontempláció és a koncentráció, tehát a szemlélődés és az összpontosítás eszköze. MindJÓSlflS.,;? Maiiul ,? síit€S-? kettő azt szolgálja, hogy az embert az EGÉSZ átélésére, megélésére ösztönözze. A Tárót játékos könnyedséget, gyermeki kíváncsiságot feltételez. Igaz, egy picit több a játéknál. Persze az élet is felfogható kártyajátéknak, amelyhez azonban születésünk pillanatában nem kaptunk pontos játékszabályokat. *** Az év vége figyelmünket a jövő felé tereli. Ilyenkor az ember szívesen fordul ősi képekhez, szimbólumokhoz, amelyek bőven megtalálhatók népköltészetünkben, népmeséinkben is. A század-, illetve ezredvégi hangulatok szokatlan mértékben fokozzák érdeklődésünket. Ennek az érdeklődésnek kívánunk majd eleget tenni - nem csupán most, Szilveszter napján -, hanem a korszakváltó évek mezsgyéjének legalábbis az innenső oldalán. Ezúttal az Aquamarin Kiadóban jártunk vendégségben, amely mind prágai, mind pozsonyi szerkesztőségében megkülönböztetett figyelemmel gondozza az ezoterikával foglalkozó könyveket, zeneműveket. Teszi mindezt disztingváltan, hiszen a delphoi jósda bejárata fölött egy felirat tűnik a szemünkbe, amely önismeretre és mérsékletre int. Ilyen lakonikus tömörséggel is kifejezhető a jövendőmondás aranyszabálya, persze, hinnünk kell, hogy a jövendő bennünk van. SZILVESZTER’95 1995. december 31. l/BSármp
