Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-12-31 / 53. szám

PARASZTKALENDÁRIOM Eső lészen: Ha a gazda az ajtókat, ablakokat gyakorta kinyitja, béte- szi, süvegét fejében nem szenved­heti, széjjelhányja, veti. Ha az ember szeme reggel, mi­kor felkél, zöld karikát hány. Ha a szolga az istállóban nem fütyül, rest, hasán hever, nyújtó­zik, semmi kedve sincsen, álmos. Ha a gazdasszony dereka, kar­jai, lábai igen viszketnek, nem jár­hat, az ágyba készül, haragos. Ha a szolgáló a konyhán igen ásítoz, száját húzza, vonja, nem ehetnék, nem ihatnék, ül, kél, do- logtalan, lusta, kedvetlen. Ha a gyermekek nem játszanak, sírnak, rínak, dülöngéznek, ruhá- jokat elhányják, panaszolkodnak, mindenek fáj, alunni készülnek. Ha a ludak, kacsák, tyúkok igen ferednek a vízben, locsolják a vi­zet, repdesnek, futkosnak. Ha a legyek, balhák igen nyug­hatatlanok, mérgesen csipdesnek. Ha a füst nem egyenesen mé- gyen ki a kéményből, hanem alá s fel, széjjel szóródik, tekereg. Ha a tűz a konyhán igen szikrá­zik, lobog, pattog. Ha a barmok orraikat felfelé tart­ják a levegő-égre, előre-hátra szőröket nyaldogalják, tisztogatják. Ha a fecskék alárepdesnek és a vizet, földet, ahol járnak, szárnya­ikkal szüntelen csapdossák. Ha a galambok sokat isznak, magokat, fészkeket öntözik. Ha a békák a vizekben kortyog- nak, bugyborikolnak, úszkálnak. Ha a pávák mosódnak, sikoltnak és bujkálnak a házak körül. Ha a só, terméskő megnedvese- dik, vizet bocsát, izzadoz, szünte­len könyvez akárhol. Ha a harangszót nehezebben hallhatni, mint egyébkor. Ha a Nap a tiszta időben mocs­kosán kél fel, udvara vagyon. Ha a halak a vizekben játszanak és felfelé szüntelen ugrálnak. Szél lészen: Ha a Nap lemenete- le után a fellegek megveresülnek. az eget homály futja el. Ha a Hold veres, az udvara hol veres, hol fejér, változó. Ha a gyertyák nehezen égnek, és a házakban is lobognak. Ha a láng mindenfelé tekereg, vagy a bétakart tűz szikrázik. Ha a kapu, az ajtó magától csi­korog. Ha az állóvizek, a folyóvizek emelkednek, mozognak, a kútvizek dagadnak és párázatokat adnak. Szép, jó idő lészen: Ha a Nap szépen mégyen le, szépen jő fel. Ha a hajnalcsillag szép tisztán, csendesen jő fel, és sugáraival mind az eget, mind a földet általjárta. Ha a Hold és a csillagok egész éj­jel csendesen, szépen tündökölnek. Ha a mezei és házi állatok jókor felkelnek, a fecske, filemile éne­kelnek, a galambok, tyúkok rep­desnek. Ha a pacsirta napfelkölte előtt énekel, a fúrj dobol, a daru kurjon­gat, a túzok sikolt, táncolgat. A tél ha igen hideg, középszerű tavaszt várhatunk. A tavasz ha középszerű, jó és kívánatos nyár lészen. A nyár ha jó és szép volt, job­bára jó őszt várhatunk. Az ősz ha jó, nem igen hideg, a tél sem lészen felettébb hideg. A bő esztendőnek jele: a havas, hideg, nedves tél. A lágy. meleg, nedves tavasz. Ha a tavaszi virágok többek, mint másszor voltának, erdőkben, mezőkben és a kertekben. A nyár ha meleg, nedves. Az ősz ha középszerű. Ha felettébbvaló szelek nem járnak. A nappali eső ha több, mint az éjjeli, és ha idejében vagyon az időnek: se sok, se kevés. A gyöngyvirág ha sok. A bab ha bő. A borsó ha nagyra nő. Soha nem értettem - s ma is képtelen vagyok felfogni, bár ebben talán nem vagyok egyedül hogy sok embernek miért tesz jót az, ha az év bármely idó'szakában, de főleg az óév és az új esztendő mezs­gyéjén fülsüketítően, ablakremegtető robbantgatásokkal fejezik ki mókás örömüket. Eleve sokan va­gyunk, akik már a pezsgőbontástól is irtózunk. Hát még attól a robajtól, amelytől szilveszterkor fel­sírnak a gyermekek, az idősek pedig ijedtükben a szívükhöz kapnak. A múltban a kisebb-nagvobb robbantószerek gyártásától még az sem riasztotta el a botcsinálta vegyészekké vedlett fiatalokat, hogy tudták: ezek a házilag gyártott petárdák esetleg a vesztüket okozhatják. A napi- és hetilapok az új esztendő első napjaiban arról szóló baleseti statisztikáktól hemzsegtek, hogy hol, mikor és hányán sérültek meg, vagy ne adj’isten meghaltak a szilveszteri robbantgatások következtében. A műtőasztalon fekvő fiatalembernek kezében robbant az otthon gyártott petárda- A közelmúltban valóban komoly gondot jelentettek az ilyen sérülések, s joggal tartottunk a szilveszter esti ügye­lettől, miközben előre sajnáltuk azokat a kollégákat, akik szinte pihenő nélkül a műtőben szokták tölteni ezt az éjsza­kát. De azért a nyolcvankilencben bekövetkezett fordulat némi változást hozott e téren is. Nem mintha kevesebb pe­tárda vagy ki tudja micsoda robbanna! Minőségi változásról beszélhetünk abban az értelemben, hogy a durrogtatni kívá­nók készen vásárolt szerekkel dörrentgetnek. És mert ezek a külföldről behozott és igy forgalmazott gyártmányok meg­felelnek bizonyos biztonsági előírásoknak, a használatuk is veszélytelenebb. Ezért a roncsolásos sérülések már nem szilveszter éjjelén történnek - vallották a pozsonyi kórhá­zak sebészei közül többen, akik nem tagadták, hogy a szür­ke hétköznapokon viszont olyan balesetekkel is találkoz­nak, mind eddig ritkán. Ide főleg a lőtt sebeket sorolják, amelyek egyre gyakoribbak. E sérülések hátterének kiderí­tése, persze, nem az orvosok feladata, s bár sokszor sejtik, hogy nem véletlenül sült el a fegyver, ők nem nyilvánítanak véleményt, hanem az életmentésre összpontosítanak.- Szilveszter éjszakája már vidéken is rettenetesen han­gos. Főként a lakótelepeken, ahol a házfalak között fel­erősödnek a csattanások. Egyre többen kis tűzijátékkal kö­szöntik az új esztendőt, vagy csillagszórók hajigálásával, az autótulajdonosok legnagyobb rémületére, hiszen a szik­rázó csillagszóró megperzselheti a lakkozást. Sokan to­vábbra is petárdadurrogtatásokkal keserítik a békésebb emberek életét. S ha csak ezen az egyetlen éjszakán ten­nék mindezt, ez még bocsánatos bűn volna! De egyre töb­ben vannak az olyanok, akik bármikor és bárhol így „szó­rakoznak”, nem gondolva arra, hogy ez a zaj nemcsak az alvókat zavarja, hanem az autók riasztóberendezéseit is életre kelti. Én az Újév köszöntésének ezt a módját nem kedvelem, de örülök annak, hogy a játéknak szánt robba­nószerek már készen megvásárolhatók. Ezek működtetése ugyanis sokkal veszélytelenebb, mint a házilag gyártotta­ké. Ennek köszönhetően a mi körzetünkben is csökkent a Szilveszter-napi sérülések száma - foglalta össze 15 éves orvosi tapasztalatait dr.Farkas Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház sebésze. Amikor arra kértük, hogy az emlékeiből halásszon elő egy valóban elrettentő példaként szolgáló esetet, gondol­kodási időt sem kért:- Két éve történt, hogy egy férfi gázpalackba szórta mindazokat a vegyszereket, amelyek nélkülözhetetlenek a durrantáshoz, s gyutacsként egy csillagszórót használt. Zi- mankós, nyirkos hideg lévén a csillagszóró a döntő pilla­natban elaludt. A szerencsétlen fiatalember nem akart lebőgni a barátai előtt, és az sem tetszett neki, hogy a munkája esetleg kárba vész, ezért a szerkezet fölé hajolva megpiszkálta azt. A robbanás leszakította a fejét! Farkas doktor elmondta még, hogy a dunaszerdahelyi kórházban szilveszter éjjelén általában 30-40 sérültet lát­nak el. A tolongás éjfél után kezdődik, amikor az alkohol hatására nemcsak a hangulat, hanem az agresszivitás is fo­kozódik. Sok a veszekedés, nem ritka a késeléssel járó ve­rekedés sem, s ha síkosak az utak, gyakori a kéz- és lábfi­cam, esetleg a törés. Érdekes viszont, hangsúlyozza fanyar derűvel az orvos, hogy valami csoda folytán szinte soha­sem a tökrészegek vágódnak el és törik el a végtagjaikat, hanem a szórakozóhelyekről, házibulikból jóval békéseb­ben hazafelé tartók... A Szilveszter-napi balesetekről nemigen tudtunk meg mást Komáromban járva sem.- A múlthoz viszonyítva kevesebb a súlyos testi sérülés­sel, maradandó károsodással járó év végi sérülések száma. Huszonhét év alatt már rettenetes dolgokat láttam: elégett testrészeket, roncsolt arcokat, vagy a sérülés okozta defor­mációk és csonkolt végtagok miatt lelkileg is szenvedő be­tegeket. A sebésztársaimmal ezért, a tragédiák százainak szemtanúiként, ahol csak lehetett, felhívtuk a fiatalok fi­gyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre. Előfordult, hogy a baleset szemtanúi elhozták ugyan a robbanás következté­ben leszakított ujjakat, a szerencsétlen flótásnak azonban a műtét sem adta vissza kezének működőképességét. A leg- bántóbb mégis az, amikor a kiterjedt roncsolás miatt egy­szerűen visszavarrhatatlan a leszakadt testrész. Néhány éve behoztak például egy huszonéves férfit, akinek a robbanó­szerkezet csuklóban szakította le mindkét kézfejét. Talán mondanom sem kell, hogy a rokkanttá válók általában egész sor nehézséggel találják szembe magukat: gyakran le kell mondaniuk az eredeti hivatásukról, nehezen kötnek tartós kapcsolatokat, és még sorolhatnám az életüket nehe­zítő körülményeket - összegezte a tapasztalatait dr.Kácer Igor, a sebészeti osztály főorvoshelyettese, miközben nem győzte hangsúlyozni: örül annak, hogy a szilveszteri dur- rogtatás kellékei manapság már megvásárolhatók, hiszen ennek köszönhetően mégiscsak kevesebb a baleset.- Ez persze nem mondható el a lőtt sebekről - fűzte hozzá gyorsan. - Komáromban ugyanis, de tudtommal más régióban is, már nem kést, hanem lőfegyvert rántanak egymásra a haragosok. Bárminemű fegyver veszélyes le­het, még a fiatalok körében népszerű légpuska is. Hoztak már ebbe a kórházba sérültet, akinek a mellkasába, vagy a fejébe fúródott a sörét; de olyasvalakit is, akinek a szemét lőtték ki. Az orvos ilyenkor bármennyire igyekezzen, a beteg látását már nem adhatja vissza. Lehet-e, kell-e valamit hozzáfűzni az elmondottakhoz? Talán annyit, hogy az óévet lehet csendesebben is búcsúz­tatni. De ha már ki-ki úgy dönt, hogy nagy robaj nélkül nem igazi az új esztendő köszöntése, akkor készen kapható játékrobbanószert vásároljanak. S ha - esetleg -nem dur­ran, biztos ami biztos, ne piszkálják. Testi épségük érdeké­ben, hogy az új év ne bánattal, fájdalommal kezdődjön. Péterfi Szonya I P A legnagyobb élmény Az amerikaiak egyik vezető színésze az idén Moszkvában járt. Nagy esemény volt ez Richard Gere életében. Először érte az a megtiszteltetés, hogy filmfesz­tivál műsorvezetője lehetett, és életében először lopták meg... Diszkréten hallga­tott róla, nyilván nem akart kellemetlen perceket szerezni oroszországi tartózko­dása idejére „rendelt” asszisztensnőjé­nek, Masa Valentinova filmszí­nésznőnek. A kettejük között szövődött barátságról pletykál a filmvilág és a saj­tó. Gere erélyesen tiltakozik a gyanúsít- gatások ellen, amelyek több mint barát­ságról beszélnek. Kolléganőjének a tu­dása és az intelligenciája ragadta meg - mondta. Egyébként - szép pár. A józanság - boldogság Don Johnson és Melanie Griffith az amerikai filmvilág legismertebb párjai közé tartozik. Melanie mamáját, Tippi Hedrent Hitchcock Madarakjából isme­rik a nézők. Melanie fiatal lányként is­merte meg Dont - és az első pillantásra egymásba szerettek. Összeházasodtak - aztán elváltak. Melanie Steven Bauer színész felesége lett. Gyereket szült neki, de rádöbbent: nem tud Don nélkül élni. Másodszor is összeházasodtak. Pokol lett az életük - az alkohol miatt. Don ivott, Melanie szintén. Elvonókúrák és absztinens időszakok váltakoztak... Tavaly, több évi absztinencia után Don Johnson úgy gondolta, semmi se történik, ha megiszik egy pohár bort. Tévedett. Inni kezdett, s Melanie - közvetlen az elvonókúra után - vele tartott. Öt hónapig vedeltek egyfolytá­ban. Melanie-t eszméletlen állapotban szállították kórházba. Don hamarosan követte - elvonókúrára. Jelenleg ismét együtt vannak. Boldo­gok és - józanok. Menyasszonytánc - a papával A papa Hugh Heffner, a Playboy-im- périum megalapítója. Jól adta férjhez a lányát, Christie-t. A leányzó nemcsak szép, okos is. A Harvardon végzett és a Playboy amerikai, eredeti változatát szerkeszti. A férj Billi Marovitz - volt szenátor. SZILVESZTER ’95 1995. december 31. Vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents