Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-12-10 / 50. szám
1995. december 10. az onosság © identitás © létezés © ego AHANKÁRA azonosság © identitás © létezés © ego Egy-egy tan körülhatároltságának jellemzői rendszerint világnézetiideológiai eszmerendszerében rejlenek. Viszont a jóga „nem logika és értelmi működés... nincsenek sablonjai, kötelező módszerei" - fogalmazza meg laza egyszerűséggel Weninger professzor azt a véleményt, amely egy másik szinten egyenlőségi jelnek minősül a jóga és az élet fogalma között. Az életnek, így a jógának is csupán néhány vékony „szelete” kénysze- ríthető-erőszakolható skolasztikus tantételek rendszerébe, ám minden Tanon innentanon túl... esetben fennforog a veszély: az összefüggéseiből kiragadott szegmentum légüres térben marad, előzmények nélkül lebeg egy olyan közegben, amely eleve torzóvá silányítja és kizárja kauzális folytonosságát Eszmefuttatásaink eredetileg rövidnek induló sorozata mintegy másfél éven keresztül került „havi két hasábnyi adagolásban” a Vasárnap olvasójának a kezébe. Akaratlanul példázta mindazt, amit zárszónak is szánt írásunk bevezetőjében éppen az imént elmondottunk, illetve sorozatindító írásunkban előrevetítettünk: kerüljük az esetlegességet, de lemondunk a rendszerezés szándékáról...! Így aztán amit nyertünk a réven, nem veszítettük el a vámon: eszmefuttatásaink időtől és helytől függetlenül folytathatók, minden erőszakoltság és kényszerítő hatás nélkül szőhetők tovább. A jóga többrétegű jelentéstani (szemantikai) szintje kinek-kinek magától értetődően különböző megközelítési módot tesz lehetővé. Az egység vonatkozásában jelentheti test és lélek, illetve szellem, ember és környezete, ember és az univerzum, az ember és a felsőbb princípium egységét. Viszont a jóga többek között magában rejti a kötelék, de a harmónia (szangati), felvértezettség (szannahána) fogalmát is. Nem csoda hát, ha az értelmezések, alkalmazások és applikációk szinte megszámlálhatatlan sora alakult ki az évezredek folyamán. Kétségtelen, hogy az eltérő megközelítési módok nem károsították a jógát, nem osztották meg követői táborát. Sőt bővítették a tapasztalatok tárházát, elmélyítették az ismeretanyagot. A jóga ismétlődő „reneszánszai” feltétlenül tanulsággal szolgálnak valamennyiünk számára: a múlt értékei törvényszerűen simulnak a mába, a folytonosságot jelentik, az emberi szellem fejlődési ívének a tartóoszlopai. Tanon innen, tanon túl természetszerűleg olyan nézetek, „konstrukciók”, nem éppen önzetlen szándékból fakadó kezdeményezések is felütik a fejüket, amelyek idegenek a jóga szellemétől. Nem egyszerű, esetleg tudatlanságból eredő tévedésekről van szó, hanem olyan „manipulációkról”, amelyek a jógát - pozitív vagy éppen negatív előjellel - világnézeti, sőt politikai, esetleg tudománypolitikai csatározások, kötélhúzások szolgálatába szeretnék állítani. Időről időre tapasztalható olyan jelenség is, amely a jóga valamely „ágazatát”, esetleg technikáinak egy részét kísérli meg preferálni. Nos, a keresztes háború gondolata idegen a jógával foglalkozó embertől, viszont annál közelebb áll hozzá a tökéletes egykedvűség, a nem-verbális kommunikáció, a személyes példaadás szimbólumrendszere. Hazai tájainkon a jógát sokan mind a mai napig „egzotikus” fizikai gyakorlatoknak tartják, valamiféle orientális „tornának”, amelynek hétpecsétes titka úgy „istenigazában” a kivételes képességű fakírok birtokában van. Nos, legalább egy picit szerettünk volna hozzájárulni ennek a homálynak az eloszlatásához. A jógázó ember kerüli a feltűnést, nem vágyik ún. „kivételes képességekre”, általában nem szeret az érdeklődés középpontjába kerülni. A jóga nevezhető életmódnak, életvitelnek, a tökéletesség felé vezető úrnak, amelynek segítségével levetkőzhetjük fogyatékosságainkat, szellemileg, lelkileg, testileg edzettebbé válhatunk. A jóga igazi ereje a teremtő gondolatban rejlik. Ehhez teremti meg a feltételeket, ennek a szolgálatába állítja évezredes tapasztalatait. Jól tudta ezt Vivekánanda is: „A legnagyobb lelkek nyugodtak, csendesek és ismeretlenek. Ők azok, akik valóban ismerik a gondolat hatalmát. Tudják: ha barlangba vonulnának, s ott csupán öt igazi gondolatuk lenne, ez az öt gondolat örökké tovább élne haláluk után is. Mert bizony az ilyen gondolatok hegyeken hatolnak keresztül, tengereket szelnek át és bejárják az egész világot. Mélyen az emberek szívébe és elméjébe hatolnak, felrázzák a férfiakat és asszonyokat. ” ...adassék meg nekünk itt és ma néhány ilyen gondolat... Polák Imre A komáromi hajógyárról az utóbbi időben csupa kedvező hír jelent meg. Részvényeinek árfolyama folyamatosan emelkedik, az itt gyártott hajók pedig nyugat-európai országok zászlói alatt egyre nagyobb számban tűnnek fel a tengereken. A vállalat napjainkban a németországi és a holland hajógyárakkal konkurál, így ezt gazdálkodása során is figyelembe kell venni. A néhány évvel ezelőtt - a szovjet piac elvesztése után - még komoly válsággal küzdő vállalatba érkezve elsőként az tűnik fel, mennyire megváltozott a hajólift melletti, Temetőnek nevezett rész. Itt korábban a szétvágásra ítélt roncsokat tárolták, manapság viszont ez a terület is befejezés előtt álló, új vízi járművekkel van tele. Egymás mellett állnak a hajók a gyár óriási csarnokában is. Az óriási, megközelítőleg száz méter hosszú és tizenöt méter magas acéltestek fokozatosan bújnak elő a szerelőállványok alól. Czifra Györgytől, a csőtervezési munkahely vezetőjétől megtudtuk, hogy a legtöbb munkát az orr és a tat adja, amelyet először negatív formában készítenek el, és ennek segítségével képezik ki a bonyolult térbeli formákat. A hajóépítés az előkészítőben kezdődik, ahol az acéllemezekből számítógépekkel vezérelt berendezések vágják ki az egyes elemeket. A számítástechnika egyébként is jelentősen meggyorsította a hajógyár munkáját. A hajótestet ma már holland és angol programok segítségével tervezik, ezek alapján működnek a vágógépek és dolgoznak a szerelők. Ehhez járul azután a csővezetékeket, a villamos hálózatokat és a belső berendezések más elemeit tervező finn programcsomag. Tíz hónap alatt, a lemezelőkészítőben tornyosuló acélidomokból, összeáll a hajó, amelyet ezután az Európában párját ritkító hajólifttel vízre bocsátanak, hogy a móló mellett elvégzett utolsó simítások és ellenőrzések végeztével útnak induljon a távoli kikötők felé... Főleg a tengerek irányába, hiszen a Komáromban gyártott hajók a németországi megrendeléseknek köszönhetően a világ minden tája felé szétrajzottak. Sőt, a három fő üzleti jellemző: a teherbírás, a gyorsaság és az ár szempontjából sikeresen, hiszen Milán Kopcok vezérigazgató bejelentése szerint évi 15-20 darabot jelentő kapacitásukat a következő két évre már teljesen lekötötték. A legutóbbi ünnepségen, a Germán Sky nevű hajó keresztelőjén feltűnt, hogy milyen otthonosan mozog a gyárban Gerhard Wessels hajóskapitány. Ő a komáromi vállalat legnagyobb megrendelője, eddig 17 hajót vásárolt, és máris bejelentette, hogy a Germán Sky-hoz hasonló típusból - még kilencet rendel! így tehát a közel háromezer hajógyári alkalmazott, illetve a nagyszámú bedolgozó, nyugodtan nézhet az elkövetkező évek elé. Ez ugyanis nem is annyira természetes dolog, amit az is bizonyít, hogy a többi dunai hajógyár napjainkra vagy tönkrement, vagy épp csak vegetál. A vállalatnál működő KOVO szakszervezet viszont - amely a mai viszonyok között is nyolcvan százalékos szervezettséggel dicsekedhet - azt szeretné, hogy a vállalat jó eredményei az alkalmazottak bérezésében is megnyilvánuljanak. Értesüléseink szerint a hajógyáriak átlagfizetése 7600-7900 korona körül mozog. Ján Kálozi, a szakszervezet vezetője azonban elmondta, hogy nem kapták meg a kollektív szerződésben az idei évre ígért tízszázalékos béremelést. A vállalat vezeti kapcsolatban arra hivatk nem mindenben jöttek be ; ik, de mivel a tárgyalások i nak, a szakszervezetben a nak, hogy az eddigi 3-3,5 kedés azért még nem végle Bohumír Kóna, a hajóg) gi igazgatója viszont arra JÓI tartja magát az ünnepelt! Senki sem mondaná róla, f betöltötte a hetvenet. Nyugodtan letagadhatná az éveit, dt Menten rajtakapnák a füllentésen. A legilletékesebbek lepi akikkel éveken át naponta találkozott. Erejét, élni akarását azoknak köszönheti, akik nem hagy ben, akik nap mint nap látogatták, együtt töltötték az időt tanulással. Nem mindenki szerette, de hát így van ez a viláj minden gyerek szereti az iskolát. Az érsekújvári Czuczor Gergely utcai Magyar Tanítás Alapiskola ünnepelt nemrég. Hetven éve viseli jókedvűé Ma is a város legszebb tanintézete. A háború is megkír homlokzati kereszt is óvta. A háború után ő lett a „magyar i Régi szép iskolájuk ünneplésére gyűltek össze a köze egykori és mai diákok, tanárok, szülői munkaközösségek i Volt és jelenlegi diákok színes műsorral tisztelegtek a vend Az iskola épületében több kiállítóterem kápráztatta el a lát „Íme, ezek voltunk, ezek vagyunk.” Az ősz hajú diákok fedezték fel a vitrinekben boldogult ifjúkoruk emlékeit: ai naplókat, tankönyveket, tablókat, az elfeledett pillanatokat kítő fotókat. A képzőművészeti tárlaton a mai tehetsége: munkái vonultak fel (vajon hánynak sikerül továbbképe gát?), de bemutatkoztak azok is, akik már bizonyítottak. Az ünneplés rövid időszakát a szürke hétköznapok vált Bár egy iskola életében nincsenek unalmas hétköznapok nap ünnep. Minden nap hoz valami újat. ( Az iskola épülete
